Pánikkeltés volt az olcsó ukrán mézről szóló hír?

Agro Napló
Nincs óriási európai méztermés – így reagált a Magyar Nemzetnek Takács Ferenc méhész, az Aranynektár-cégcsoport tulajdonosa a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnökének nyilatkozatára.

 

Fazekas Gyula a múlt héten többek között azt mondta, hiába volt gyenge a termés Argentínában, kínálati piac alakult ki Európában, többek közt Magyarországon is, és ez az év eleji szintre vetette vissza a felvásárlási árakat. Szerinte ebben komoly szerepe volt annak is, hogy bár a korábbi aggodalmak ellenére kiderült, jó lett a hazai akác- és napraforgóméz-termés, az ukrán import miatt alacsonyak az árak. Szavai szerint ha nem feldolgozott méz érkezik a határra, akkor 78 forint, ha pedig a hordó sincs az árban, akkor 55 forint az árelőnye kilónként az ukrán méznek a magyarral szemben. Felidézte: a tavaly az országba érkező több mint 1600 tonna importméz 91 százaléka jött Ukrajnából. Szerinte a helyzet még rosszabb lesz, ha a méz az ukrán vámmentes kvóta részeként érkezik az országba szeptembertől, mivel akkorra az Európai Unió a vonatkozó kvótát 2500 tonnával megemeli.

Takács Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán méz nem olcsóbb lett, hanem egyenesen drágult az idén. Közlése szerint aktuálisan vámmal együtt az ukrán virágméz jelenleg körülbelül annyiba kerül, amennyiért a magyar termelőktől ezt a mézkategóriát most felvásárolják. Ráadásul nincs is ukrán méz a magyar piacon – ami hazánkon keresztül lép be az unióba, az száz százalékban nyugat-európai, illetve az EU-n kívüli piacokra kerül –, így nem is törheti le az árakat. Rámutatott: a hazai méhészektől történő felvásárlás sem állt le, s az Aranynektár például a virágmézet most 50 forinttal magasabb áron veszi át kilónként, mint tavaly augusztusban. Szerinte pánikkeltés folyik a piacon, márpedig ha ez átragad a termelőkre, megugrik a kínálati mennyiség, és végső soron ez a pánik okoz majd áresést.

Az Aranynektár tulajdonosa szerint gondok azért akadnak az importtal, de nem az ukrajnai, hanem a kínai behozatallal. Ebben pedig azok a nagy importőrcégek az érdekeltek, amelyek egyikének vezetője – Takács Ferenc állítása szerint – éppen Fazekas Gyula. Mint írta, kínai mézből az elmúlt években átlagosan 100 ezer tonna, míg ukránból csak 20-30 ezer tonna érkezett az unióba. Ráadásul ezzel szerinte az is probléma, hogy a szakma álláspontja szerint a kínai mézek többsége hamisítvány, a magyar mézet pedig arra használják egyes kereskedők, hogy feljavítsák vele ezt a „cukorízű italt”.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Méhek nélkül nem lesz élelmiszer

Méhek nélkül nem lesz élelmiszer

A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem – mondta az agrárminiszter az euró...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!