Az idén várhatóan visszatérő El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásának következtében „le fognak lógni a papírról” a 2024-ben várható globális hőmérsékleti értékek – figyelmeztettek kutatók, akik a Guardian szerint példátlan hőhullámokra számítanak.

A korai előrejelzések szerint az El Niño olyan mértékben fogja súlyosbítani az extrém időjárási jelenségeket, hogy a globális hőmérséklet emelkedése „nagyon valószínű”, hogy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot.

A történelemben eddig feljegyzett legforróbb év, a 2016-os is egy jelentősebb El Niño-jelenséggel párosult.

A jellemzően az öszi-téli időszakban induló és 9-12 hónapon tartó El Niño annak a Csendes-óceán egyenlítői részére jellemző ingadozásnak az egyik eleme, ami nyomán megváltozik a vizhőmérséklet és a szélmozgás, és egymást váltják semleges időszakok, valamint a hűvösebb óceánnal járó La Nina, illetve a forróbb El Niño. Az elmúlt három évre – szokatlan módon – mindig a La Nina volt a jellemző.

Az idei évet a Guardian szerint eleve forróbbnak jósolják, mint a tavalyit, amely az ötödik-hatodik legmelegebbnek tekintenek a globális adatok alapján. Ám mivel az El Niño jellemzően az északi féltekének téli időszakában jelentkezik, és hónapokig tart, melegítő hatása leginkább 2024-ben lesz majd érezhető – értesült a HVG cikkéből az Agro Napló.

A lap emlékeztet, hogy az emeri tevékenység nyomán a légkörbe jutó szén-dioxid okozta globális felmelegedés eddig az 1,2 Celsius-fokot érte el, ami már maga is katasztrofális hatásokkal járt – elég csak az USA-t és Európát sújtó hőhullámokra és aszályra, vagy a pusztító pakisztáni áradásokra gondolni.

Adam Scaife professzor, aki hosszú távú előrejelzésért felel a brit meteorológiai szolgálatnál, arról beszélt a lapnak, hogy a következő komolyabb El Niño nyomán a felmelegedés globális mértéke elérheti az 1,5 fokot, a szakember

50 százalékosak nevezte annak az esélyét, hogy a következő ötéves időszak során első alkalommal emelkedik a Föld hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti időszakra jellemző átlaghőmérséklet fölé.

„Tudjuk, hogy a klímaváltozás nyomán egyre erősebbé válik az El Niño, de mindezt hozzá kell adnunk a klímaváltozás általános hatásaihoz, ami maga is folyamatosan erősödik. Ha ezt a két dolgot összerakjuk, valószínű, hogy példátlan hőhullámokkal találkozunk a következő El Niño során.”

A Guardian idézte James Hansent, a Columbia University professzorát is, aki szerint kicsi az esélye, hogy immár sorrendben a negyedik évben is a La Nina alakuljon ki, és már egy kisebb El Niño is elég ahhoz, hogy világszerte rekordmeleget hozzon.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 66 százalékos esélyét látja annak, hogy idén augusztus-október során egy El Niño fog kialakulni, igaz, ennek mértékét egyelőre nem lehet megbecsülni, pontosabb előrejelzések júniusra várhatók.

Az El Niño hatásait leginkább

• Indonézia és Ausztrália érzi meg, ahol forróbb, szárazabb lesz az időjárás, aszályokkal, erdő- és bozóttüzekkel, de emellett
• a jelenség visszafoghatja az indiai monszunokat és a dél-afrikai esőzéseket, miközben
• Kelet-Afrikában és az USA mostanában aszály sújtotta vidékein hevesebb esők jöhetnek,
• Dél-Amerika délebbi területein is több esőre lehet számítani, de az Amazonas-vidéke szárazabb lesz,
• az északi féltekén Spanyolországban nedvesebb lehet az időjárás,
• az USA keleti partvidékén viszont szárazabb.

(Forrás: HVG)