Az elemzés a globális kitekintés emlékeztet: a kétezres években világszinten közel 4 százalékkal csökkent a teljes szőlőtermő terület, 2018-ban összesen 7,4 millió hektáron termett szőlő (csemege, mazsola és borszőlő összesen). A terület több mint 50 százalékán összesen 5 ország osztozik (Spanyolország, Kína, Franciaország, Olaszország és Törökország). A területcsökkenéssel ellentétesen évről évre nőttek a hozamok. A 2000-es években jellemző 60-65 millió tonnáról 2018-ra több mint 77 millió tonnára nőtt a megtermelt szőlő (elsősorban a csemegeszőlő miatt), aminek 57 százalékából összesen 292 millió hektoliter bor készült. Az elmúlt évtizedekben a megtermelt bor mennyisége 260-290 millió hektoliter között változik évjárattól függően. Ennek nagy része az EU-ból származik, világszinten Olaszország, Franciaország és Spanyolország a három legnagyobb bortermelő, őket követi az USA, Argentína, Chile és Ausztrália.

A világ borfogyasztása a 2008-as pénzügyi válságig folyamatosan bővült, majd egy megtorpanást követően a fogyasztás gyakorlatilag stagnál. 2018-ban a globális termelés 246 millió hektoliter volt, és kínálati piac jellemzi az ágazatot. Az OIV (International Organization on Vine and Wine) 2020-as becslése szerint a 2018-as kiugróan magas bortermést követő 2019-es visszaesés után (256 millió hektoliter bor) 2020-ban várhatóan 254-262 millió hektoliter bor várható, melyből az EU részesedése 62 százalék, 159 millió hektoliter lesz. Az EU-n belül a fő bortermelő országok sorában hazánk Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Németország, Portugália és Románia után a 7. helyet foglalja el.

A globális borkereskedelem 2000 után jelentősen bővült, mind értékben, mind mennyiségben. Ezen belül különösen szembetűnő a gyöngyözőbor volumenének felfutása (2014-2018 között másfél milliárd euró, amely mennyiségben 2,1 millió hektoliter), míg a palackozott és hordós értékesítés mennyisége stagnál. Ugyanakkor a palackozott bor kereskedelem értéke 2014-2018 között 3,5 milliárd euróval nőtt. Az 5 legnagyobb mennyiséget exportáló ország (Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Chile és Ausztrália) az export közel 60 százalékát adta 2018-ban, míg értékben az összes export 70 százalékát. Az importőr országok rangsorát mennyiségben Németország, Egyesült Királyság, USA, Franciaország és Kína határozza meg.

Magyarországon hozzávetőlegesen 3900 árutermelő méretű szőlőtermesztő gazdaság működik; 3200 közülük 15 hektár alatti területen gazdálkodik, az összes szőlőültetvény kétharmadát megművelve. A hazai gazdálkodók elsősorban a borszőlőt termelnek, csemegeszőlő termesztésünk elenyésző. A 22 borvidékbe sorolt összes termőterület 65 ezer hektár körül alakul, melyről évjáratól és időjárástól függően 300-500 ezer tonna szőlőt szüretelnek, amiből 2,0-3,5 millió hektoliter bor készül. A hazai borfogyasztás évente mintegy 24 liter fejenként. Exportra évente 1 millió hektoliter bor kerül: A főbb célországok: Szlovákia, Németország és Csehország, de fontos partner még az Egyesült Királyság is, amit a Brexit után is fontos lenne megtartani. A magyarországi borimport az exporthoz képest csekély, 2019-ben 100 ezer hektoliter bor érkezett elsősorban Olaszországból, Németországból és Spanyolországból.

A hazai sokszínű (fajta, üzemméret, üzleti modell tekintetben) szőlő-bor ágazat szakmaközi szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). Feladatai sokrétűek, felel a hazai piacszervezési feladatok ellátásáért, az ágazat érdekérvényesítéséért a bortermelés színvonalának, piacképességének és versenyképességének javítását kitűző ágazati stratégia kidolgozásért. (A HNT alapszabálya elérhető a szakmaközi szervezet honlapján.)

A magyar felvásárlási árak meghatározása, szerződés-minták és árprognózisok összefogása piacszervezési szempontból kiemelt jelentőségű, kiszámíthatóbbá teszi mind a borszőlőt termelő, mind a feldolgozó piaci helyzetét. (HNT 2020/2021 borpiaci év piacszervezési intézkedései elérhetők a szakmaközi szervezet honlapján.) Az ágazat stratégiai célkitűzése a hazai fogyasztás bővítése, az export volumenének és értékének növelése (az aktuális hazai szőlő-bor ágazati  stratégia ugyancsak a szakmaközi szervezet honlapján olvasható).

Az ágazatban jellemző értékesítési csatornák (kiskereskedelem, HORECA, termelői értékesítés) és azok értékesítésen belül elfoglalt aránya 2020-ban jelentősen meghatározta az egyes üzemek eredményességét. A szőlőtermesztés éghajlati kitettsége mellett az ágazat piaci kitettsége is nagymértékben megnőtt a COVID-19 járvány hatására. Bár a szőlő esetében az idei év időjárása a korai virágzású fajtákat leszámítva nem okozott olyan károkat, mint a hazai gyümölcsösökben, a bor értékesítése közül a HORECA és termelői értékesítés csökkenése miatt gyors reagálásra késztette a bortermelőket.

Az elemzés kitér tér rá: több helyen elhangzott már, hogy új bortörvény készül hazánkban, egyelőre annyi tudható, hogy a szabályozás érinteni fogja a bor forgalmazás szabályozását és minősítését. A szakmapolitika törekvése, hogy a 2021/2022-es borpiaci év (2021. augusztus 1 - 2022. július 31.) már az új szabályozás szerint induljon el, erre az időpontra várható az e-pincekönyv üzembehelyezése is.

Várhatóan uniós szintű szabályozás lesz majd a borcímkéken megjelenő tápanyag értékek jelölése, ám erről még egyeztetések zajlanak. A legnagyobb kihívást ugyanis az jelenti, hogy a palackozott borok tápérték összetétele a tárolás során változhat, így nem egyértelmű, hogy milyen módon lehet mindezt feltűntetni a címkéken. Ez év júliusában fogadta el a miniszterek tanácsa az EU hétéves költségvetését, majd ezt követően októberben az agrárminiszterek részvételével elsőkörös megállapodás született az új közös agrárpolitikáról (KAP) is.

Az új KAP bevezetésére várhatóan 2023 januárjában kerül sor (két átmeneti év után, de addig a korábbi KAP szabályai maradnak érvényben). A Magyarországra és az egyes ágazatok vonatkozó stratégiai tervekről várakozásaink szerint 2021 második felében ismerhetünk meg részleteket.

A 2013-2020 KAP ciklus szőlő-bor ágazatot érintő intézkedéseinek hatásairól szóló, az EU Bizottság által 2020. október 20-án közzétett értékelés legfontosabb megállapításai a következők: az elmúlt két évtized meghatározó változásai: 2000-2008 között legnagyobb termelők 10 százalékkal csökkentették termőterületüket, amelyet követően a 2009-2011 közötti kivágási program további 8,5 százalékos termőterület csökkenést eredményezett. Továbbá a borászati ágazatban az utóbbi években egyre inkább a minőség lett a meghatározó, tekintettel a 2008 óta folyamatosan csökkenő belső fogyasztásra (különösen a hagyományosan legjelentősebb fogyasztású tagországokban és a folyamatosan bővülő, de jelentős verseny jellemezte külpiaci lehetőségekre. Emellett a KAP borászati ágazatra vonatkozó intézkedései közül az egyik legfontosabbak a lepárlás és a koncentrált must alkalmazása által történő javítás lehetőségének eltörlése volt.

A borászati ágazat kiegyensúlyozottságának fontos alappillére, hogy a szőlőtelepítés szigorú engedélyezési keretek között történik. A fogyasztási szokások változása kapcsán fontos kiemelni a különlegesebb termékek – rozé és habzó borok – térhódítását. Ezen felül a választásban egyre hangsúlyosabb szempont az eredetvédettség, a termesztés során alkalmazott környezeti lábnyom illetve a megkülönböztethető, egyedi karakter is. A fajta borok illetve az alacsony alkohol tartalmú borok népszerűsége is növekszik. A 2013-as legutóbbi reform fontos eleme volt, hogy a telepítési jog rendszerét 2016-2030-as időszakban felváltotta az engedélyezési rendszer. A versenyképes megújulásnak szintén fontos részét képezték az innováció – új termékek, eljárások – ösztönzése valamint a különböző információs kampányok támogatása.

A jelölési szabályok uniós szintű egységesítése kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a pozitív hatások mellett a kis termelők esetében annak aránytalan költsége akár piacra lépési korlátot is jelenthet. A nemzeti programok általában hatékonyan segítették az ágazat szereplőit, köszönhetően annak, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével alkalmazhatták a szerkezetátalakítási, beruházási és promóciós eszközöket. A programok végrehajtási hatékonysága jelentős eltéréseket mutat a tagországok között, sok esetben azok nehézkesek és túlságosan bürokratikusak.

A jelenlegi intézkedések azonban néhány terület vonatkozásában jelenleg nem kielégítők: kistermelők alkalmazkodásának elősegítése, munkaerő képzettsége, generációváltás vagy a jó környezetvédelmi gyakorlatok elősegítése. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a klímapolitikai célkitűzések eléréshez való hatékonyabb hozzájárulás elősegítésére. A nemzeti programok stratégiai döntései nem megfelelő mértékben kerülnek alátámasztásra és hiányosságok vannak a végrehajtás hatékonyságának monitorozásában.

A felsorolt megállapítások iránymutatást adhatnak abban, hogy a KAP általános célkitűzésein túlmenően milyen intézkedések megerősítése várható a KAP új időszakában az ágazatban.

Természetesen a hazai szőlő-bor ágazat idei évéről sem lehet anélkül gondolkodni, hogy a figyelem ne irányuljon a március közepén Európában is berobbant COVID-19 járványra, és az annak hatására megtett különböző vészhelyzeti intézkedésekre.

A járvány és a hozzá köthető intézkedések azonban elsősorban a már megtermelt borok értékesítésben jelentettek bizonytalanságot. A pontos számok még nem ismerhetők, de a HORECA szektor leállásával és a kijárási korlátozással arra számított mindenki, hogy sok HORECA szektorba szállító, illetve pincészetéből árusító borászat erősen megsínyli ezt az intézkedést. Azonban az első sokk után, úgy tűnik, hogy gyorsan magához tért a szakma, és új értékesítési csatornák felépítésébe kezdett (például: Palackposta), nőtt az online értékesítés aránya, sőt megjelentek az online térben zajló borkostolások. A korlátozások feloldása és a belföldi turizmus erősödése is segítette az ágazatot, megtartották a fontosabb bor eseményeket, (például: a Füredi borhetek, vagy a Budavári borünnep). Az ősz során jelentkező második hullám már nem éri váratlanul a szektort, megtapasztalták az értékesítés sérülékenységét, és aki tudott megtette a megfelelő lépéseket.

Kormányzati és szakpolitikai intézkedések is segítették, segítik a hazai szőlő-bor ágazatot a jelenlegi járvány hatásainak mérséklésében, ilyen például az 1,8 milliárd forint keretösszegű átmeneti borászati támogatás a HORECA szektorban és a borturizmusban érintett bortermelők részére, valamint a krízislepárlás és zöldszüret lehetősége a piaci nehézségek mérséklésére. Ezeken kívül bor promóciós tevékenységre is kaphatnak támogatást, melyre november 9-től újra pályázhatnak a hazai borászatok.

A szőlő-bor ágazat támogatásairól az Agrárminisztérium (AM) Borászati és Kertészeti Főosztályának honlapján találhatók részletes információk. (borászat.kormány.hu)

A hazai borászat élet- és versenyképességét a magasabb hozzáadott érték, egyedi karakter és a fogyasztási trendeket (például: a gyöngyözőborok térhódítása) követő újítások együttesen tudják növelni. Így várhatóan azok a borászatok tudnak fennmaradni, akik lépést tartanak a világgal, folyamatosan képzik magukat, innovatív megoldásokat találnak a felmerülő nehézségekre, legyen az klíma, járvány vagy piaci nehézség – olvasható az összegzésben.