A klímaváltozás és a velejáró szélsőséges időjárási jelenségek szükségessé teszik a megváltozott viszonyok között is megfelelő mennyiségű és minőségű termést hozó, a stresszhatással szemben ellenálló fajták kialakítását. A klímaváltozással együtt járó egyik legjelentősebb környezeti stressztényező a szárazság.

– A szárazság idején a növény túlélését biztosító reakciókat szárazságstressz-rezisztencia mechanizmusoknak nevezzük. Ezek alapján elkülöníthetők a tolerancia (tűrés), az elkerülés és az elhalás, vagy végleges károsodás folyamatai. A tolerancia esetében a növény rendelkezik minden olyan mechanizmussal, mely segítségével magas szinten tartja az anyagcserefolyamatok aktivitását alacsony szárazságstressz alatt, valamint csökkentett aktivitást tart fent súlyos stressz hatására – magyarázza Dobránszki Judit, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének laboratóriumában a búzafajták molekuláris genetikai markerekkel történő szelekcióját végezték el. A kísérletek során 30 specifikus szekvenciát azonosítottak a búza örökítőanyagában (DNS), melyek segítségével a kutatóintézet saját búza genotípusait, hazai tájfajtákat és vadtípusokat különítettek el a fajták, illetve típusok szárazság-stresszre toleráns és fogékony tulajdonságai alapján.

– A specifikus szekvenciákat polimeráz láncreakció-technikával alkalmazva gyors és pontos meghatározásokat kaphatunk a búzanemesítési programok szelekciós fázisában. Lehetőség nyílik a különböző genotípusok gyors és hatékony értékelésére a nemesítés kezdeti szakaszában, biztosítva, hogy a további vizsgálatokba már csak az új környezeti kihívásoknak megfelelő genetikai állománnyal rendelkező növényanyag kerüljön be – tett hozzá Dobránszki Judit.

A molekuláris genetikai módszereket a „Kiváló malomipari paraméterekkel rendelkező adaptív őszi búza vonalak előállítása ” című projekt keretén belül fejlesztették ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet biotechnológiai laboratóriumának kutatói.