Új távlatokat nyit a magyar agráriumban az ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók együttműködési megállapodása – közölte Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az Agro Naplóval.
A nemzetközi trendeknek is megfelel az új, több képzőhely integrációjával létrehozott, agrárfókuszú Szent István Egyetem (SZIE) oktatási rendszere, és az új felsőoktatási intézmény célkitűzése, hogy vonzóvá váljon a fiatalok számára – idézi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapja Gyuricza Csabát, a január 1-jétől alapítványi fenntartásban tovább működő egyetem megbízott rektorát.
2007-ben kezdődött és 2019-2020-ban már a hatodik alkalommal folyik a Lovastanár (Hippológus) szakképzés. Házigazda a kezdetektől az 1787-ben alapított, nemzetközi rangú Állatorvostudományi Egyetem. Ez a magas színvonalú tudományos-, szakmai-, szellemi háttér az oktatás, a piacképes diploma rangját erősíti.
2020. június végén tett sikeres államvizsgát a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszeripari karán a precíziós mezőgazdasági szakmérnök szak harmadik évfolyama Mosonmagyaróváron. A kétnapos számonkérés a szakdolgozat megvédéséből, és a tételsorból húzott 2 téma kifejtéséből állt.
Mérföldkövet jelent a hazai agrár-felsőoktatásban, hogy megszületett a régió legnagyobb agráregyeteme: új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven ez év augusztus 1-jén – tette közzé honlapján a SZIE, július végén amikor az újságírókkal ismertették Gödöllőn az új agrár-felsőoktatási intézmény megalakításának részleteit.
A jövő hónap elején megkezdődik az agrár-felsőoktatás integrációjának folyamata, amelynek részleteiről július 30-án tájékoztatják Gödöllőn a az új Szent István Egyetemen (SZIE) a sajtó képviselőit, és rajtuk keresztül a téma iránt érdeklődő nyilvánosságot.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán tavaly ősszel egy merőben újszerű, a drónos monitoringot fókuszba állító képzést, a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki szakot indították kiemelkedő sikerrel. Idén ősszel egy rendkívül újító és hatékony oktatási módszert, a blended learning-et (online levelező oktatás) alkalmazva igazodik a Kar a jelen helyzet kihívásaihoz.
Az agráriummal kapcsolatos képzések fejlesztését szolgáló együttműködési megállapodást kötött a Baranya Megyei Önkormányzat, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) július elején.
A hazai agrárkutatási hálózat nagy része is beolvad majd a gödöllői központú szuperegyetembe – közölte a Világgazdaség. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.
Tíz magyar egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb képzésterületi rangsoraira. A mezőgazdasági képzések listáján a Szent István Egyetemet a 151-200. helyre sorolták, mely a tavalyi évhez képest ugrásszerű előrelépést jelent.
A fenntartható mezőgazdaság új problémákkal küzd. Hatékonynak lenni, szakképzett utánpótlást oktatni, együtt élni a klímaváltozás új szabályaival, választ adni a különböző ételérzékenységekre. A K&H idén is ösztöndíjpályázatot hirdetett, olyan fiatal agrárhallgatókat díjazott, akik kutatómunkájuk során az ágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését tartják szem előtt. Idén nyolc fiatal kapott kitüntetést, összesen 1,2 millió forintos anyagi támogatással.
A Földművelés és földhasználat tankönyv második kiadása, 24 szerző munkájaként, Birkás Márta szerkesztésében jelent meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában.
A karcagi Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium Deere Service nevű csapata lett a MezőgépÉSZek 2018-as versenyének győztese. Az AGROmashEXPO – AgrárgépShow-n megrendezett vetélkedőn a csapat a Földművelésügyi Minisztérium jóvoltából négy napos németországi tanulmányutat nyert, amelynek során meglátogathatják a Fendt és a John Deere gyárakat.
A precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzést az országban elsőként a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron indították.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
Mosonmagyaróvárról Gödöllőre, az új Szent István Egyetemre utaztunk, ahol ugyancsak a kutatói együttműködésekben és az összefogásban látják az oktatás jövőjét. Az agrárképzés megújításával igyekeznek először Európa, majd a világ élvonalába jutni.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
Újabb jelentős megbízatás a NAK képviselőjének
