MENÜ

Címke: borsó

Szakfolyóirat > 2014/09 > Pr vetőmag SAATEN-UNION Takarmány

Őszi borsó. Az alternatív fehérjetakarmány.

Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzárium-fertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak. Az import szója magas beszerzési költsége miatt egyre többen teszik fel a kérdést: Hogyan lehet házon belül előállítani a fehérjetakarmányt?

Szakfolyóirat > 2011/06 > Szántóföld repce Árpa betakarítás

A talajjavítás kezdõlépése a betakarítás és a tarlómûvelés

A 2010-es év rég elmúlt ugyan, de a talajállapotra gyakorolt kedvezõtlen hatásai máig érzékelhetõk. A szélsõségesen sok csapadék következtében jelentõsen tömörödöttek a termõtalajok. A tömörödés egyrészt természetes fizikai folyamat, másrészt pedig az emberi tevékenység következménye. A megkésett munkák miatt összetapostuk a nedves talajt, sok helyütt mostanáig nem tûntek el a taposási károk, láthatóak a talajegyenetlenségek vagy sínylõdnek a növények.  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Szántóföld Kukorica Szója borsó

Fehérjetakarmány növények jelentõsége, helyzetértékelése, fejlesztési lehetõségei

Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.  

Szakfolyóirat > 2007/01 > Szántóföld szárazborsó borsó zöldborsó

A borsó termesztése

A hüvelyes növények közül hazánkban a borsó a legnagyobb vetésterülettel rendelkezõ növényfaj. Az utóbbi évek vetésterületi adatai meglehetõsen nagy ingadozást mutatnak, hiszen 1999. és 2005. között az évenkénti terület 44 és 66 ezer ha között változott.

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld Takarmány borsó étkezési

Az étkezési és takarmányborsó-termesztés kulcskérdései

A szántóföldön termeszthetõ növényfajok közül a borsó (Pisum sativum L.) nagy formagazdagságával tûnik ki. Alakkörei közül a convar. vulgare (kifejtõborsó), a convar. medullare (velõborsó) és a convar. saccharatum (cukorborsó) hasznosítása elsõdlegesen étkezési célra történik, míg a convar. arvense (takarmány-, vagy mezei borsó) takarmányozási célt szolgál.

Szakfolyóirat > 2004/10 > Szántóföld Termesztés növény borsó

A hüvelyes növények termesztésének fejlesztési lehetõségei, a borsótermesztés 2004. évi mosonmagyaróvári eredményei

A hazai gyakorlatba átkerült támogatási rendszerek közül a területalapú támogatások igénylésének feltételrendszere kidolgozásra és meghirdetésre került. Ezeken belül meghatározásra kerültek azok a direktívák is, melyek teljesítése után igényelhetõk csak a támogatások.

Szakfolyóirat > 2004/7 > Szántóföld repce Kalászos Aratás

A nyári betakarítású növények (repce, borsó, kalászosok) aratásának szervezése, kivitelezése, a melléktermékek hasznosítása

A növénytermesztési munkák jellegükbõl eredõen nemegyszer munkacsúcsot jelentenek. Így van ez a tavaszi munkakezdeteknél, amikor a telet követõen a növények vetési idejének figyelembe vétele mellett az egyes kultúrák vetése történik. E munkacsúcs, vagy más néven kampányidõszak a kukorica vetésével lezárul. A következõ nagy kampánymunka júniusban veszi kezdetét, mert a május-június elejei kaszálásokat követõen a hónap vége felé már kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés Termesztés Szója borsó

A sikeres borsó és szójatermesztés agronómiai feltételei

A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 55﷓70 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növényvédelem Kártevő borsó

A BORSÓ KÁROSÍTÓI

A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levelei kisebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerû kinövések (enációk) képzõdnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képzõdnek kinövések. A hüvely kisebb marad, mag alig képzõdik benne

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növénytermesztés Termesztés Mezőgazdaság borsó

A borsó termesztése

Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növénytermesztés szárazborsó borsó

Szárazborsó fajták

A szárazborsó iránti kereslet bõvülése várható az elkövetkezõ idõszakban. Egyrészt a növényi fehérjetakarmányok iránti élénkülõ kereslet, másrészt az étkezési borsó export piacának növekedése miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon termesztett szárazborsó kiváló íze miatt igen keresett.

Szakfolyóirat > 2017/01 > Pr Biofil Terragro Kereskedelmi Kft. borsó

Borsó talajoltó baktérium készítmény

A baktériumos talajoltó készítmények használata ma már része a korszerű, fenntartható növénytermesztési technológiáknak, és ezalól a borsó sem kivétel! A BIOFIL baktérium készítmények az egyetlen olyan talajoltó termékcsalád, amely kifejezetten talaj- és növényspecifikus termékekkel is rendelkezik. A BIOFIL Borsó talajoltó termékkel kapcsolatban – két év szántóföldi tapasztalat alapján – kijelenthető, hogy a felhasználó gazdák kivétel nélkül elégedettek a készítménnyel. Jelentős terméstöbbletről, jó minőségről és egészséges, szép növényállományról szólnak a beszámolók.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Pr Arysta LifeScience állományszárítás Kipergés

Állományszárítás és kipergéscsökkentés

Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az Arysta betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Pr UPL OpenAg Arysta LifeScience repce

Állományszárítás és kipergéscsökkentés

Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az UPL OpenAg (Arysta) betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.

Szakfolyóirat > 2019/10 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: takarmányborsó

Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.

Szakfolyóirat > 2020/01 > Pr Talajoltás borsó BIOFIL Borsó

A borsó (Pisum sativum) oltásáról

A borsó napjainkban „reneszánszát” éli. Nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb fehérjenövényünk újra egyre nagyobb teret nyer magának. Népszerűségét egyrészt az utóvetemények hozamára gyakorolt pozitív hatása, másrészt a maga után hagyott jobb minőségű talajállapotnak is köszönheti.

Szakfolyóirat > 2022/04 > Takarmányozás Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Saját termesztésű növényi fehérjeforrások (borsó, lóbab) előnyei a gazdasági haszonállatok takarmányozásában

Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.

Oldalak: 1 / 5
1 2 3 4 5