A recessziót várhatóan el tudjuk kerülni idén, és jövőre folytatódhat a gazdasági növekedés, míg a magyar agrárium a korábbinál is lendületesebben fejlődhet – hangzott el az OTP Agrár Gálán.
Segítünk alkalmazkodni a változásokhoz az eredményes gazdálkodás érdekében.
Az Agrárminisztérium tájékoztatást adott az aszály miatti ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségről.
A 2022-ben aktuális tavaszi növényvédelem az első permetezésektől a betakarításig.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. a Saaten-Union Hungária, a Terragro, valamint a Gyenes Kft.-vel közösen 2022. március 2-án Jászdózsán a Tarnamenti-2000 Zrt. termében takarmányborsó termesztéssel kapcsolatban szakmai továbbképzést tart.
Varga Gábor avat be bennünket a részletekbe. Kattintson a cikkre!
A SAATEN-UNION nyomon követi a változásokat, és az új igényekhez alkalmazkodó fajtákat és hibrideket kínál.
Beszámoló a Pest, Tolna, Békés és Csongrád megyékben tartott határszemlékről.
A levegő több mint 78%-a gáz halmazállapotú nitrogén, mely a növények számára felvehetetlen tápanyag. Kivéve a pillangósvirágúakat, mert a gyökérgümőikben élő rizóbiumok képesek a légköri nitrogént a növény számára felvehető ammónia-nitrogénné alakítani és ezt a növénynek szolgáltatni.
A szója mellett más fehérjenövényeknek is van létjogosultsága mind takarmányozásban, mind pedig a humán étkezésben. A hozzászólásokért kattintson!
A szép borsó BIOFIL-lel kezdődik! A BIOFIL Borsó talajoltó baktérium készítmény a korszerű borsótermesztés záloga, általa nagyobb és jobb beltartalmú termés érhető el. Hogyan? Érdeklődjön a lenti elérhetőségeken!
Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzárium-fertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak. Az import szója magas beszerzési költsége miatt egyre többen teszik fel a kérdést: Hogyan lehet házon belül előállítani a fehérjetakarmányt?
A 2010-es év rég elmúlt ugyan, de a talajállapotra gyakorolt kedvezõtlen hatásai máig érzékelhetõk. A szélsõségesen sok csapadék következtében jelentõsen tömörödöttek a termõtalajok. A tömörödés egyrészt természetes fizikai folyamat, másrészt pedig az emberi tevékenység következménye. A megkésett munkák miatt összetapostuk a nedves talajt, sok helyütt mostanáig nem tûntek el a taposási károk, láthatóak a talajegyenetlenségek vagy sínylõdnek a növények.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei különös tekintettel a tavaszi vetésû szántóföldi kultúrákra
A hüvelyes növények közül hazánkban a borsó a legnagyobb vetésterülettel rendelkezõ növényfaj. Az utóbbi évek vetésterületi adatai meglehetõsen nagy ingadozást mutatnak, hiszen 1999. és 2005. között az évenkénti terület 44 és 66 ezer ha között változott.
A szántóföldön termeszthetõ növényfajok közül a borsó (Pisum sativum L.) nagy formagazdagságával tûnik ki. Alakkörei közül a convar. vulgare (kifejtõborsó), a convar. medullare (velõborsó) és a convar. saccharatum (cukorborsó) hasznosítása elsõdlegesen étkezési célra történik, míg a convar. arvense (takarmány-, vagy mezei borsó) takarmányozási célt szolgál.
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben szereplõ két faj különösen érdekli, mert kártételük igen jelentõs és ráadásul a parlagfû az allergiát elõidézõ legfontosabb, mintegy 200 faj legveszedelmesebbike.
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik évrõl évre ingadozó területnagysággal az árpa (õszi, tavaszi), a rozs, a zab és a triticale.
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelentheti.
A hazai gyakorlatba átkerült támogatási rendszerek közül a területalapú támogatások igénylésének feltételrendszere kidolgozásra és meghirdetésre került. Ezeken belül meghatározásra kerültek azok a direktívák is, melyek teljesítése után igényelhetõk csak a támogatások.
A növénytermesztési munkák jellegükbõl eredõen nemegyszer munkacsúcsot jelentenek. Így van ez a tavaszi munkakezdeteknél, amikor a telet követõen a növények vetési idejének figyelembe vétele mellett az egyes kultúrák vetése történik. E munkacsúcs, vagy más néven kampányidõszak a kukorica vetésével lezárul. A következõ nagy kampánymunka júniusban veszi kezdetét, mert a május-június elejei kaszálásokat követõen a hónap vége felé már kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás.
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 5570 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.
A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levelei kisebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerû kinövések (enációk) képzõdnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képzõdnek kinövések. A hüvely kisebb marad, mag alig képzõdik benne
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.
A szárazborsó iránti kereslet bõvülése várható az elkövetkezõ idõszakban. Egyrészt a növényi fehérjetakarmányok iránti élénkülõ kereslet, másrészt az étkezési borsó export piacának növekedése miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon termesztett szárazborsó kiváló íze miatt igen keresett.
A baktériumos talajoltó készítmények használata ma már része a korszerű, fenntartható növénytermesztési technológiáknak, és ezalól a borsó sem kivétel! A BIOFIL baktérium készítmények az egyetlen olyan talajoltó termékcsalád, amely kifejezetten talaj- és növényspecifikus termékekkel is rendelkezik. A BIOFIL Borsó talajoltó termékkel kapcsolatban – két év szántóföldi tapasztalat alapján – kijelenthető, hogy a felhasználó gazdák kivétel nélkül elégedettek a készítménnyel. Jelentős terméstöbbletről, jó minőségről és egészséges, szép növényállományról szólnak a beszámolók.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az Arysta betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
A borsó termesztésének hazánkban hagyománya van. 1590-ben már bizonyítottan termesztették, de valószínűleg már korábban ismerték és termelték. Mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiváló tápértékű értékes és magas fehérjetartalommal rendelkező növény.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az UPL OpenAg (Arysta) betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
A borsó napjainkban „reneszánszát” éli. Nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb fehérjenövényünk újra egyre nagyobb teret nyer magának. Népszerűségét egyrészt az utóvetemények hozamára gyakorolt pozitív hatása, másrészt a maga után hagyott jobb minőségű talajállapotnak is köszönheti.
A levegő több mint 78%-a gáz halmazállapotú nitrogén, mely a növények számára felvehetetlen tápanyag. Kivéve a pillangósvirágúakat, mert a gyökérgümőikben élő rizóbiumok képesek a légköri nitrogént a növény számára felvehető ammónia-nitrogénné alakítani és ezt a növénynek szolgáltatni.
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
Kiváló kezdeményezés az agrárszektorban
