Változatos és alkalmazkodó fajtáinkkal – kukorica, napraforgó, szója, borsó, tavaszi árpa, zab – biztos alapokról indíthatja a tavaszi vetésű növények termesztését.
A 2020-as, kibővült termékpalettán a szélsőségekhez és az újfajta igényekhez kiválóan alkalmazkodó kukorica-, napraforgó-, hüvelyes-, valamint tavasziárpa- és zabfajták egyaránt megtalálhatók.
A növényalapú táplálkozás híveinek körében folyamatosan növekedő népszerűségnek örvend.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2013 óta duplájára nőtt a közösség szójatermő, háromszorosára a borsó, lóbab, lencse, csicseriborsó vetésterülete. De ez sem elég a fehérjeszükséglet kielégítésére, ezért további ösztönző intézkedéseket javasolnak.
A rendkívül tápláló hüvelyesek számtalan módon tehetik változatossá az otthoni étkezést: megállják helyüket főételként vagy köretként, még a legfűszeresebb fogást is jól kiegészítik. Igazi kihívásnak bizonyulhat azonban a család válogatós tagjaival megszerettetni a babból, borsóból és lencséből készült tápláló ételeket, vagy akár csak rávenni őket arra, hogy megkóstolják azokat.
2018-től már nem kell hozamigazolást benyújtani a Kincstár részére a szemes fehérjetakarmány-növényt termelőknek – hívta fel a figyelmet a NAK.
A SAATEN-UNION Tudástár sorozat első, ingyenesen letölthető szakmai kiadványa az őszi és tavaszi takarmányborsóról. Hiánypótló összefoglaló neves kutatók, fejlesztők, nemesítők és termelők cikkeivel, érdekes adatokkal és gyakorlati tanácsokkal.
Az elmúlt évben 2,115 millió hektáron terveztek tavaszi vetést vagy ültetést a gazdálkodók, idén ennél 47 ezer hektárral nagyobb, 2,162 millió hektáron számolnak a tavaszi kultúrákkal – írja a Világgazdaság összefoglalójában az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésére hivatkozva.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a gazdálkodók visszajelzései alapján ismételten kezdeményezte a termeléshez kötött támogatásokra vonatkozó rendeletben foglalt előírások egyszerűsítését – közölte a NAK. A változások néhány napja léptek hatályba.
Erős magyar lobbi volt a növényvédőszer-tilalom bevezetése ellen, amelyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szerepet vállalt – írja a kamara honlapján. A kezdeményezés végül sikertelen lett.
A szép borsó BIOFIL-lel kezdődik! A BIOFIL Borsó talajoltó baktérium készítmény a korszerű borsótermesztés záloga, általa nagyobb és jobb beltartalmú termés érhető el. Hogyan? Érdeklődjön a lenti elérhetőségeken!
Az állattartó gazdaságok számára sok fejtörést okoz a kukorica túlsúlyos vetésforgó és a gabonafélékben – részben emiatt – megjelenő fuzárium-fertőzés. A folyamatos takarmányszükséglet kielégítésének gondját csak tetézik az ingadozó, nehezen kalkulálható szójaárak. Az import szója magas beszerzési költsége miatt egyre többen teszik fel a kérdést: Hogyan lehet házon belül előállítani a fehérjetakarmányt?
A 2010-es év rég elmúlt ugyan, de a talajállapotra gyakorolt kedvezõtlen hatásai máig érzékelhetõk. A szélsõségesen sok csapadék következtében jelentõsen tömörödöttek a termõtalajok. A tömörödés egyrészt természetes fizikai folyamat, másrészt pedig az emberi tevékenység következménye. A megkésett munkák miatt összetapostuk a nedves talajt, sok helyütt mostanáig nem tûntek el a taposási károk, láthatóak a talajegyenetlenségek vagy sínylõdnek a növények.
A hüvelyes növények termése nagy ingadozást mutat hazánkban, az elmúlt 15 évben például a szója és a borsó termésingadozása meghaladta a 200%-ot. Ennek egyik oka nagy ökológiai érzékenységükben keresendõ, erõteljesen reagálnak a környezeti hatásokra.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya az elmúlt években megbomlott. Ezért az agrárirányítás az utóbbi idõben kiemelt figyelmet fordít a negatív tendencia megállítására, és a kedvezõtlen folyamat visszafordítására. Az állattenyésztés gazdaságossá tételében a minõségi takarmányozásnak kulcsszerepe van. Ezt támasztják alá a kutatók alább közreadott eredményei is.
A levéltetvek kártétele és a védekezés lehetõségei különös tekintettel a tavaszi vetésû szántóföldi kultúrákra
A hüvelyes növények közül hazánkban a borsó a legnagyobb vetésterülettel rendelkezõ növényfaj. Az utóbbi évek vetésterületi adatai meglehetõsen nagy ingadozást mutatnak, hiszen 1999. és 2005. között az évenkénti terület 44 és 66 ezer ha között változott.
A szántóföldön termeszthetõ növényfajok közül a borsó (Pisum sativum L.) nagy formagazdagságával tûnik ki. Alakkörei közül a convar. vulgare (kifejtõborsó), a convar. medullare (velõborsó) és a convar. saccharatum (cukorborsó) hasznosítása elsõdlegesen étkezési célra történik, míg a convar. arvense (takarmány-, vagy mezei borsó) takarmányozási célt szolgál.
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben szereplõ két faj különösen érdekli, mert kártételük igen jelentõs és ráadásul a parlagfû az allergiát elõidézõ legfontosabb, mintegy 200 faj legveszedelmesebbike.
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik évrõl évre ingadozó területnagysággal az árpa (õszi, tavaszi), a rozs, a zab és a triticale.
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelentheti.
A hazai gyakorlatba átkerült támogatási rendszerek közül a területalapú támogatások igénylésének feltételrendszere kidolgozásra és meghirdetésre került. Ezeken belül meghatározásra kerültek azok a direktívák is, melyek teljesítése után igényelhetõk csak a támogatások.
A növénytermesztési munkák jellegükbõl eredõen nemegyszer munkacsúcsot jelentenek. Így van ez a tavaszi munkakezdeteknél, amikor a telet követõen a növények vetési idejének figyelembe vétele mellett az egyes kultúrák vetése történik. E munkacsúcs, vagy más néven kampányidõszak a kukorica vetésével lezárul. A következõ nagy kampánymunka júniusban veszi kezdetét, mert a május-június elejei kaszálásokat követõen a hónap vége felé már kezdetét veszi a legnagyobb nyári munka, az aratás.
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 5570 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.
A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levelei kisebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerû kinövések (enációk) képzõdnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képzõdnek kinövések. A hüvely kisebb marad, mag alig képzõdik benne
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.
A szárazborsó iránti kereslet bõvülése várható az elkövetkezõ idõszakban. Egyrészt a növényi fehérjetakarmányok iránti élénkülõ kereslet, másrészt az étkezési borsó export piacának növekedése miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon termesztett szárazborsó kiváló íze miatt igen keresett.
A baktériumos talajoltó készítmények használata ma már része a korszerű, fenntartható növénytermesztési technológiáknak, és ezalól a borsó sem kivétel! A BIOFIL baktérium készítmények az egyetlen olyan talajoltó termékcsalád, amely kifejezetten talaj- és növényspecifikus termékekkel is rendelkezik. A BIOFIL Borsó talajoltó termékkel kapcsolatban – két év szántóföldi tapasztalat alapján – kijelenthető, hogy a felhasználó gazdák kivétel nélkül elégedettek a készítménnyel. Jelentős terméstöbbletről, jó minőségről és egészséges, szép növényállományról szólnak a beszámolók.
A címben szereplő „kisnövények” alatt a vetésszerkezetben elfoglalt nagyságukat értjük úgy országosan, mint egy-egy termelő esetében. Termesztésüket egyrészt magas hektáronkénti árbevételük, másrészt a termelés diverzifikálása teszi indokolttá.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az Arysta betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
A borsó termesztésének hazánkban hagyománya van. 1590-ben már bizonyítottan termesztették, de valószínűleg már korábban ismerték és termelték. Mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiváló tápértékű értékes és magas fehérjetartalommal rendelkező növény.
Mára az állományszárítás mellett a ragasztásos technológia általánosan elterjedt, szerves része lett a pergő magvú kultúrák termesztésének, nemcsak nedves évjáratokban. Nem csoda, hiszen így a termés 10–20%-a, bizonyos esetekben akár 30–50%-a is megmenthető. Az UPL OpenAg (Arysta) betakarítást elősegítő technológiái az Elastiq Ultra készítményen alapulnak.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
A borsó napjainkban „reneszánszát” éli. Nem véletlen, hogy az egyik legértékesebb fehérjenövényünk újra egyre nagyobb teret nyer magának. Népszerűségét egyrészt az utóvetemények hozamára gyakorolt pozitív hatása, másrészt a maga után hagyott jobb minőségű talajállapotnak is köszönheti.
Ötmilliárd forint forrásra pályázhatnak az élelmiszeripari cégek
