Hírek 2016.10.21.
Egyiptom is vevő a magyar csibékre és tojásokra

Naposcsibét és keltetőtojást is exportálhatnak Egyiptomba a magyar tenyésztők. Az egyiptomi hatóság elfogadta a szükséges állategészségügyi bizonyítványt.
Naposcsibét és keltetőtojást is exportálhatnak Egyiptomba a magyar tenyésztők. Az egyiptomi hatóság elfogadta a szükséges állategészségügyi bizonyítványt.
Ahogyan egy új ház építésénél a stabil alapnak, úgy az állattartásban az induló állomány esetében a gondosan kialakított tartási körülményeknek is kiemelkedő szerepe van az eredményesség szempontjából. Az állattartó telepek higiéniai szabályainak alapos ismerete és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást eredményez. Csak akkor lehet egy turnus nyereséges, ha már az állomány érkezése előtt, a szervizperiódusban biztosítottuk a megfelelő feltételeket. Ennek érdekében a telepen a turnusok alatt és a turnusok közötti időszakban is tisztában kell lennünk a telephigiéniát érintő alapvető munkafolyamatokkal.
A kutatók végeztek egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogyan hat az 1–21 napos csirkék tojás- vagy hústeljesítményére a különböző rosttartalmú takarmányok etetése.
Régi és megoldatlan probléma a baromfitenyésztésben az állományok azonosítása, származásának ellenőrzése, ami különösen azokon a piacokon okoz nagy gondot, ahol a termelés volumene és a kereslet szélsőségesen ingadoznak, mint pl. hazánkban az utóbbi években. Ilyenkor különösen nagy az esélye, hogy a naposcsibe piacán bizonytalan származású állatok jelenjenek meg, amiből persze gyakran igen nehezen eldönthető reklamációs ügyek származnak.
Ughy Miklós, pápai brojlertartó és felesége családi keretek között 1976 óra foglalkoznak baromfitartással. Korábban főállás mellett, jelenleg nyugdíjasként végzik a saját családi házuk udvarán. A feleség háztartásbeli, korábban is otthon volt, így főleg reá hárult a munka nagy része. Szívesen foglalkoznak az állatokkal, mindketten ebbe nőttek bele, így ők is önként vállalták az állattartást.
Természetes körülmények között a társult mikroflóra átjut a tyúkból a csibékbe. A modern baromfirendszerekben azonban keltetéskor a hasznos baktériumok ritkán kolonizálódnak a bélben, mivel a biobiztonsági követelmények miatt a keltetőkamra környezete érintetlen. A bél kolonizációja ezért a keltető elhagyása után a környezeti hatásoktól függ. Ezt segíti a PoultryStar® Hatchery gél, mellyel már a keltetőben betelepíthetjük a napos madarak emésztőrendszerét a megfelelő baktériumokkal.