A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara július 7-én tartotta országos alakuló küldöttgyűlését, ahol megválasztották a tisztségviselőket. A küldöttek megerősítették pozíciójában az eddigi elnököt, Győrffy Balázst.
2022. június 15–17. között rendezték meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alakuló küldöttgyűléseit, ahol megválasztották a megyei tisztségviselőket.
Magyarországon elsőként a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, az agrárvállalkozások és az őstermelők számára érhető el az új, kedvezményes kezességvállalás.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a mintegy 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amely a kis- és középvállalkozások támogatására szolgál az ukrajnai háborúval összefüggésben.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez – közölte az Agrárminisztérium.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködési megállapodást kötött a PENNY üzletlánccal, az élelmiszermérnöki szakos hallgatók nagyvállalati elvárásokra történő felkészítésével kapcsolatban.
A hazai élelmiszerellátás biztosítása érdekében megjelent az Országos Főállatorvos új határozata, amely lehetővé teszi, hogy helyettesítő összetevőket használjanak a magyar élelmiszer-vállalkozások.
Nincsenek könnyű helyzetben az élelmiszeripari résztvevők, de jó az irány, csak a sebességen kellene gyorsítani – hangzott el az Agrárakadémia Fórumán.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve szervezi meg a Szakma Sztár Fesztivált, a Hungexpo területén, 2022. április 25–27. között.
Újabb korlátozó intézkedéseket fogadott el a Tanács. Az intézkedéscsomag elemei közül az agrárgazdaság szereplőit több is érintheti.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Jóllehet a szója évezredek óta az egyik legfontosabb táplálék a Kelet országaiban – meghatározó szerepet töltött be a magas népsűrűség kialakulásában –, a világ nyugati felén csak lassan nyert elfogadottságot. A szójabab-termelés és -felhasználás amerikai és európai terjedésével, a takarmányozási célú alkalmazásával párhuzamosan fokozatosan követelt helyet magának a humán táplálkozásban is.
Bulgária tradicionális mezőgazdasági országként jellemezhető, ahol a II. világháború előtti időszakban kicsi, fragmentált gazdaságok fedték le a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagy részét. Ezek elsősorban önellátásra termeltek, nem volt számottevő árutermelés. A szocialista rendszerben szövetkezetek és állami gazdaságok jöttek létre, nagyüzemekben koncentrálva a termelési erőforrásokat, majd az 1989 után bekövetkezett politikai rendszerváltásban visszakerült a termőföld az eredeti tulajdonosokhoz, így magánkézben lévő gazdaságok jöttek létre.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
Az Agro Napló az újonnan induló virtuális kerekasztal sorozata kapcsán több szerzőt is felkér a válaszadásra a megjelölt témában.
Tavaly a cégek közel 8 százaléka ellen indult csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás Magyarországon
Folyamatos innováció és az élelmiszeripari feldolgozás fejlesztése nélkül legfeljebb az afrikai fejlődési modellre van esélye a magyar agráriumnak. Ezért tartja fontosnak az agrárkutatás és képzés ösztönzését – akár egy ösztöndíjpályázattal is – a K&H Bank. Az idei pályázatnál 13 intézmény 50 pályázatából hatot díjaztak, összesen egymillió forinttal.
A mezőgazdasági termelésben méretgazdaságossági előny származik a táblaméretekből és az öntözési lehetőségekből. A gépesítettségi optimum kis, töredezett táblákon nehezen alakítható ki, saját gépek hiányában, bérmunka igénybevétele esetén pedig annak normál profittartalmát is meg kell fizetni. Az öntözési beruházások megtérülését pedig ugyancsak jelentősen befolyásolja a birtokstruktúra, továbbá bevezetése adott esetben a teljes gazdálkodási rendszer olyan módosításait igényelheti, amelyet csak nagyobb gazdaságok tudnak megvalósítani. Véleményünk szerint a nagyobb gazdaságok a fentiek miatt jobb helyzetben vannak az öntözésből származó magasabb bevételek és nagyobb eredménypotenciál kihasználása, illetve a kockázatok ez irányú mérséklése szempontjából.
Az OTP Bank az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve az OTP Hungaro-Projekt Kft. bevonásával „zöld folyosós”, egyszerűsített hitelezési folyamat kialakításán dolgozik, amely gyorsítja, és fedezeti oldalról stabilizálja a hitelezést. A tervezett, „zöld folyosó” komplex megoldást kínál a vállalkozások számára a közbeszerzéstől kezdve, az előleg kifizetéshez szükséges bankgarancián keresztül, a beruházásnak és a támogatás megelőlegezésének finanszírozására.
Magyarországon a gép, gépi berendezés gyártásában a mezőgazdasági gépgyártás nem éri el a tíz százalékot, viszont néhány százalékkal nagyobb a mezőgépipar éves teljesítménye, mint a hazai (alkatrész-értékesítés nélküli) mezőgéppiac nagysága (1. ábra).
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Az előzetes adatok szerint kis mértékben nőtt a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2017-ben, de a jövedelmezőség valószínűleg gyengébb volt az ágazatban, mint az előző évben. Az ágazat teljesítményét azonban összevontan értékelni rendkívül nehéz, mivel igen széles az a tevékenységi kör, amit a magyar élelmiszer-feldolgozó ágazat magában foglal.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A kormány a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is partnerként kezeli az élelmiszertermelőket és -feldolgozókat – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szeptember közepén a XIII. Coop Rally induló állomásán a Gyermelyi tésztagyártó üzemében.
A magyar mezőgazdasági és élelmiszerágazat fejlődésének kulcsa a digitalizáció, ami úgy tűnik, jó hívószó a fiataloknak és figyelemfelkeltő az idősebb generáció számára is – mondta Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója október elején az IT Szüret 2018. elnevezésű agrárinformatikai konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Az agrárium esetében is meghatározó a megfelelő likviditás biztosítása és fenntartása. E folyamat keretében kiemelt jelentőséggel bír a pénzpiaci hitelezés. Az agrárgazdaság hitelállományára vonatkozó adatokat elemezve elmondható, hogy az elmúlt időszakban döntően kedvező tendencia rajzolódik ki, ezért érdemes a folyamatok főbb sajátosságait bemutatni.
Az OMÉK teljes területét birtokba vették az Agro Napló, az Agrármarketing Centrum és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vetélkedőjének résztvevői. Szoros versenyben a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium vihette haza az Ászok Ászainak járó vándorserleget.
Sokan talán nem is tudják, hogy regisztrált kistermelőként milyen tevékenységek végzésére nyílik lehetőség és az milyen előnyökkel járhat. Cikkünk ennek a lehetőségnek a rövid összegzéséről szól.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra is. A járványhelyzet felhívta a figyelmet a biztonságos élelmiszer-ellátás, illetve az agrárium stratégiai jelentőségére, hiszen a mezőgazdaságnak minden körülmények között működnie kell.
Magyarország Kormányának célja, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit. Ennek érdekében Magyarország Kormánya 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program forrásaihoz. A kormány döntésének köszönhetően mintegy 600 milliárd forint értékben tette lehetővé új beruházási pályázati felhívások kiírását 2021 első felében.
A koronavírus okozta rendkívüli helyzet közepette világszerte felértékelődik az élelmiszer-önellátottság és az élelmiszerek megfizethetőségének a kérdése. Hazánk kiváló természeti adottságainál fogva jelentős élelmiszertermeléssel és -exporttal rendelkezik, ugyanakkor a termelés és a fogyasztás aránya az egyes alapvető élelmiszerek esetében változatos képet mutat. Az önellátottság mellett az élelmiszerek fogyasztói árának alakulása befolyásolja még meghatározóan a lakosság élelmezését.
Aszály: így igényelheti a kárelőleget!
