Tovább romolhat a belvízhelyzet a szántóföldeken a következő napokban érkező nagy mennyiségű csapadék miatt, a várható erős lehűlés azonban növényvédelmi szempontból akár előnyös is lehet – foglalták össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) a jelenlegi helyzetet.
A koronavírus-járvány ellenére a gazdák egész évben keményen dolgoztak, a szélsőséges időjárási jelenségek azonban idén is komoly kihívások elé állították őket. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a legnagyobb károkat a mezőgazdaságban a jégeső mellett a tavaszi fagyok okozták.
A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok következményeinek ellensúlyozására, mivel az idei esztendő eddigi időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban – tájékoztatta az Agrárminisztérium (AM) az Agro Naplót.
Hazánkban meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykár sújtotta ültetvények területének nagysága a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok alapján, ugyanerre az eredményre jutottak a megyei kormányhivatalok ellenőrzéseinek összesítése után is.
Az idei év korai kitavaszodása a megszokottnál jelentősen korábbi időszakban indította el a növények vegetációs ciklusát. A szántóföldi növények már korán erőteljes fejlődésnek indultak. Ez a korai felmelegedés nagyon veszélyes a növényekre. A március 23-án betörő hidegfront és sok helyen lehullott több centiméter hó szinte sokkolta a növényeket és ezt tetőzte az április elején bekövetkező, néhol igen erőteljes fagy.
Az idei év korai kitavaszodása a megszokottnál jelentősen korábbi időszakban indította el a növények vegetációs ciklusát. A szántóföldi növények és a gyümölcsfák is erőteljes fejlődésnek indultak. Ez a korai felmelegedés nagyon veszélyes lehet a növényekre, ugyanis az előttünk álló időszakban nagy az esélye az éjszakai fagyok visszatérésének, amelyek komoly károkat okozhatnak a termelőknek.
Hogyan tudjuk kivédeni, vagy csökkenteni az előttünk álló negatív időjárási hatásokat? A szakértők válaszaiért kattintson!
Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterületének 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.
A mezőgazdasági termelők április 15-ig jelezhetik a kincstárnak, ha téli fagykár érte az ültetvényüket – írta a Magyar Idők kedden. A kárenyhítési alapban az idén is elegendő összeg van a hozzájárulások kifizetésére.
A tavaszi fagy a legnagyobb mértékben a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani – közölte az MTI. Más gyümölcsfajtáknál nem ilyen rossz a helyzet.
Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.
Az idei áprilisi fagykárok ismét rávilágítottak arra, hogy milyen jelentős szerepe van az agrárkár-enyhítés mechanizmusának. Érdeklődésre tarthat számot, hogy miként alakultak a tavalyi év teljesítményei és az idei évben milyen változásokra kell figyelemmel lenni.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
A növénytermesztés 2016-ban kiemelkedő évet zárt, számos szántóföldi növény rekordtermést ért el, mégis közel 5 milliárd forint kárenyhítő juttatásban részesültek a termelők a tavalyi károk után. A kárenyhítési rendszer a legnagyobb arányban az ültetvényekben bekövetkezett tavaszi fagykárokat és jégesőkárokat kompenzálta. Az alábbiakban bemutatjuk a tavalyi kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2017-ben bevezetésre kerülő változtatásokat.
Június hónapban a gazdálkodóknak az agrárkamarai tagdíjuk mértékét be kell vallaniuk.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
2019. november 1–30. között lesz lehetőség az agrárkár-enyhítés juttatás iránti igények beadására.
A kormány célja, hogy a magyar állatvédelem Európa élvonalába tartozzon
