Később indulhatnak az osztatlan közös tulajdon megosztására irányuló eljárások a veszélyhelyzet miatt – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Elkezdődik a földértékesítési program harmadik üteme szeptember 21-én – közölte a szaktárca lapunkkal, hozzátéve: az Agrárminisztérium (AM) célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, így a több mint 6300 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.
Változnak a földügyi szabályok, július 1-jén hatályba lép ugyanis a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény – tájékoztatja az érintetteket az agrár-köztestület.
Az Agrárminisztérium (AM) továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-én folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető, hozzátéve: a a program második szakaszában a több mint 9 ezer ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.
Több évtizedes adósságát törleszti az állam az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával. Az erről szóló törvénycsomagot április végén nyújtotta be az Agrárminisztérium (AM) az Országgyűlésnek – tette közzé honlapján a szaktárca.
Több millió földtulajdonost érinthetnek és szinte valamennyi gazdálkodó tevékenységét befolyásolhatják azok a földszabályozási tervek, amelyek birtokrendezési törvénycsomagként az ősszel kerülhetnek a parlament elé.
Négymillió földtulajdonos van Magyarországon, de csak 200 ezer gazdálkodik, és az 50 százalékuk bérli a földet – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hétfő reggel a köztévében.
Az ősszel a parlament elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását célzó birtokrendezési jogszabálycsomag, és az agrártárca vizsgálja a hazai agráriumot érintő adózási rendszer átalakítási lehetőségeit is – írja a napi.hu.
Már október elején kormány elé kerülhet az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséről szóló tervezet. Nagy István szerint hosszabb távon a földalap által megvásárolt, majd eladott részarány tulajdonból befolyó bevételből finanszíroznák a folyamatot.
A földtörvény módosítását írta elő az Alkotmánybíróság abban a vonatkozásban, hogy ha a törvény korlátozása miatt nem jut hozzá az örökös a végrendeletben rá hagyott földterülethez, akkor ezért kompenzáció illesse meg. Az Ab a döntését szerdán tette közzé a honlapján – közölte az MTI.
A Cseh Köztársaság Közép Európa szívében helyezkedik el, szomszédai Németország, Lengyelország és Szlovákia. Területe 78 867 km2 (21-ik hely Európában), lakosainak száma 10 és fél millió körül alakul (12-ik hely Európában). Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze a Cseh korona. Az egy főre jutő GDP 14 540 EUR.
Idén korszakváltásához érkezett a magyar birtokpolitika. Az osztatlan közös földekre vonatkozó szabályrendszer átalakítása és az ilyen területek megszüntetésére tett törekvés régóta várt egyúttal érdemi változást fog eredményezni a hazai birtokviszonyokban. A változások főbb elveinek és szabályainak bemutatására az alábbiakban kerül sor.
Szóvetés: A magyar gazdálkodók 90%-át érintik az ukrán gabona körüli problémák
