Egy tavalyi jogszabályi változásnak köszönhetően még nitrátérzékeny területen is lehetőségünk van november 30-ig trágyát kijuttatni. Elsősorban azokról a termékekről van szó, amelyek vízoldható formában tartalmazzák a foszfort, a káliumot és más fontos makroelemet is, mint a kalcium és a magnézium.
Szakértőink válaszaiért kattintson a névre vagy fotóra!
A végső terméseredmény tekintetében sok múlik a búza tápanyag-technológiáján. Szakértőink segítenek a szakszerű tervezésben. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére és fényképére!
Annak érdekében, hogy felhívják tej pozitív élettani hatásaira a figyelmet, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től a június 1-jét jelölte meg a tej világnapjának.
Szakértők avatnak be bennünket a részletekbe. A hozzászólásokért kattintson!
„Világszerte minden talaj valóságos foszforbánya.” – De akkor miért szükséges a tápanyagutánpótlás?
Az első foszfortartalmú talajkondicionáló Magyarországon – mert számunka fontos a talaj.
Jelentős foszfor- és káliumhiány alakult ki a hazai művelhető szántóföldeken az elmúlt évtizedek gazdálkodási, műtrágyázási gyakorlata miatt, a negatív tápelem mérlegek hatására pedig az őszi búza évenkénti termés stabilitása is romlott. Tudatosabb, harmonikus tápanyag ellátással ezen sokat lehetne javítani. Természetesen nem állítható, hogy az évjárat-hatásokat – különösen a csapadék hiányt – ki lehet egyenlíteni, de ésszerű foszfor és kálium pótlással növelni lehet a termés stabilitást.
A foszfor a generatív fejlődés motorja, azonban nemcsak a generatív, de a vegetatív folyamatokhoz is kell (például a gyökérfejlődéshez), hiszen a növény foszfor vegyületekben tárolja az energiát.
A foszfor nélkülözhetetlen tápelem, a korai növekedés, valamint a gyökér- és termésképzés meghatározója. Tavaszi vetésű növények esetében az alap- és startertrágya közötti megosztása célravezető stratégia lehet. Szakértők mondják el javaslataikat:
„A növény tápanyag-utánpótlása az egyik legköltségesebb eleme a termelésnek, ugyanakkor a nagy terméseket csak intenzív trágyázással lehet elérni. A minél nagyobb termést így egyre nagyobb költségekkel lehet elérni. Ezért nem mindegy, hogy az általunk kijuttatott műtrágya milyen arányban hasznosul a növény által.”
Múlt havi cikkünkben elkezdtük a foszfor hatóanyag szerepének körüljárását, mind a növényindítás mind pedig a későbbi vegetációs szakaszokra vonatkozóan. Akkor az indítást és a Physiostart® mikrogranulátum szerepét fejtettük ki részletesebben, most a vegetáció foszforfelvételére és az új Top-Phos hatóanyagra koncentrálunk.
NÖVÉNYINDÍTÁS, FOSZFORTRÁGYÁZÁS A foszfor a generatív fejlődés és a növény energiaellátásának legfőbb eleme. A foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából is alapvető fontosságú. Ez alaptézis, a kérdés inkább az, hogy mivel tudjuk befolyásolni, hogy a szükséges foszfor jó helyen, időben és mennyiségben álljon a növény rendelkezésére.
Mi a célja a mikrogranulátumnak? Hogy a növény „szájába” helyezzük a könnyen „emészthető” táplálékot és segítsük a gyökérfejlődését, annak érdekében, hogy mihamarabb ki tudja szolgálni önmagát.
Az õszi káposztarepce tenyészidejének tavaszi idõszakában sok felvehetõ tápanyagot igényel, ezért a termesztéstechnológia nagyon fontos részeleme a tavaszi tápanyag-utánpótlás szakszerû végrehajtása.
Agrotechnikai aktualitások a kalászos gabona termesztésében címmel több fajtabemutatón is bemutatta az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezõgazdasági Intézete azokat az aktuális kísérleti eredményeket, amelyek alapján a martonvásári kalászos gabonák termesztéstechnológiája fejleszthetõ és optimalizálható a termesztés során, különös tekintettel a tápanyag-gazdálkodásra. Az Árendás Tamás által bemutatott információkat Benedek Szilveszter jegyezte le.
Dán Sertés Kutatóközpont: éves jelentés 2010: takarmányozás (részletek) Elöljáróban az Agritechnica 2011-rõl Jelentõs volt a vadkár idén napraforgóban
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
A kora tavaszi foszformûtrágyázás NPK-mûtrágyák felhasználásával többlethozamot eredményezhet a tradicionális P-trágyázással szemben.
A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.
A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.
A kutatók azt mondják, találtak egy olyan különleges búzát, amely képes csökkenteni a takarmánykiegészítők használatát, mivel tartalmaz minden olyan kulcsfontosságú tápanyagot, ami az egészséges csontok kialakulását teszi lehetővé baromfiknál.
A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.
Az egyre romló levegő és környezetszennyezettség következtében évente több millióan halnak meg a világon, többen, mint közlekedési balesetekben. A káros anyagok kibocsátásában az ipar és a közlekedés mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van.
Egy lombtrágya, amely magnéziumot, foszfort, nitrogént, ként és mikroelemeket is tartalmaz. Elfelejthetjük a por oldását és számos mikroelem lombtrágyát.
A foszfor és az NPK műtrágyák árai az előrejelzésünknek megfelelően folyamatosan emelkednek. A MAP ömlesztett kikötői árai a januári 380–420 USD/t árról március közepére 580–630 USD/t árra emelkedtek a különböző régiókban.
KSH: 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték
