Hírek > Gazdaság 2023.07.13.
Milyen célokat támogat az új földügyi szabályozás?

A generációváltást és a helyi gazdaságok megerősítését segíti az új földügyi szabályozás, amely egyszerűbbé teszi a földszerzést a gazdálkodásba kezdők számára.
A generációváltást és a helyi gazdaságok megerősítését segíti az új földügyi szabályozás, amely egyszerűbbé teszi a földszerzést a gazdálkodásba kezdők számára.
Október 20. és 22. között rendezi az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen – jelentette be Farkas Sándor.
A gazdálkodás nem csupán egy munka, hanem egy életforma – jelentette ki Farkas Sándor.
A fűszerpaprika jövőjéről is szó volt az Agrár Hungarikum-beszélgetésen Kalocsán, a XXXI. Paprika és Gasztrofesztivál keretében megrendezett szakmai fórumon, amelyen Feldman Zsolt is részt vett.
Az agrárgéppiacot is érintő chiphiány és az ellátási láncok problémája ellenére tavaly jelentős bővülés ment végbe: a magyarországi mezőgazdasági gépberuházások nominális értéke 230 milliárd forintot tett ki, szemben a 2020-as 184 milliárd forinttal. A magyar agrárium szereplői tehát egyre inkább keresik a legkorszerűbb technológiákat, gépeket, amelyek tabletekről irányítva akár centiméterre pontosan is dolgoznak – derült ki a magyar piac meghatározó mezőgazdaságigép-forgalmazója, az AXIÁL sajtóbeszélgetésén. A cég is jó évet zárt, túlteljesítve 2021-es tervét. A következő időszakban azonban a járványhelyzet miatt kialakult termelési és szállítási nehézségek, valamint az ukrajnai háború komoly bizonytalanságot okoz, az AXIÁL ezért a tervezettnél 30-40 százalékkal nagyobb készlettel vágott neki az idei szezonnak, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ki tudja szolgálni az igényeket. A kihívások között van az ágazati munkaerőhiány is: a korszerű gépek kezeléséhez szakemberekre van szükség, a mezőgazdaság pedig hosszú távú karrierlehetőséget és versenyképes fizetést kínál.
A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a versenyképesség növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni.
Már csaknem 1600 milliárd forint értékben kötöttek le pályázatokat a gazdálkodók a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt Hódmezővásárhelyen.
Összesen közel hetvenmilliárd forintos támogatást kaptak a fiatal gazdák, az európai uniós forrásokból eddig csaknem 1300, negyven év alatti termelő elindulását segítette a kormányzat.
Az Országgyűlés által december közepén elfogadott agrárgazdaságok átadásáról szóló jogszabály gördülékeny ügyintézést, általános jogutódlást és a gazdaságok működőképességének fenntartását biztosítja – közölte az agrárminiszter.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megkezdték a képviselők november elején az Országgyűlésben – közölte honlapján az Agrárminisztérium (AM).
Valódi hagyomány a nyár eleji Gödöllői Gazdanapok rendezvénye, amely több mint másfél évtizede nyújt lehetőséget a gazdáknak egy szakmai tanácskozásra, ahol évről évre az ágazat aktuális kérdései állnak a fókuszban. A találkozó módot kínál a résztvevőknek arra is, hogy az agrárium prominens képviselőinek előadását követően konzultáljanak az előadókkal, jó hangulatú gazdálkodói körben folytassanak párbeszédet a szakma követeivel és egymással az éppen róluk, értük szóló napon. Idén a Szent István Egyetem szárítópusztai tangazdaságában a generációváltás témája kapta a főszerepet, mint az agrárium jövőjének pillére.
Hagyományteremtõ rendezvénysorozatot indított novemberben a Bige Holding Csoport – Magyarország legnagyobb mûtrágyaipari vállalata, a Nitrogénmûvek Zrt. tulajdonosa. A Genezis 2.0 generációváltás a magyar mezõgazdaságban címû kétnapos konferenciára az ország egész területérõl érkeztek a családi gazdaságok fiataljai.
A fórumok és beszélgetések állandó témája a mezőgazdaságban végbemenő generációváltás kérdése. Arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek a generációváltás legsarkalatosabb pontjai, milyen ösztönző intézkedések segítik a fiatalok térnyerését, mely tényezők jelentik a legnagyobb kihívásokat e folyamatban? A generációváltást saját bőrükön megtapasztaló vállalkozások pedig a mindennapjaikba is betekintést engedtek.
Kardinális kérdésnek nevezte a zökkenőmentes generációváltást az agrárium jövője szempontjából Dr. Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak adott interjújában.
Az Agro Napló felelősséget érez a sikeres mezőgazdasági generációváltás iránt, amely az agrárium egyik legnagyobb kihívása. Ennek érdekében több, mezőgazdasági középiskolásoknak szóló programot is indítottunk. Összeállításunkból kiderül, milyen programokon vehettek részt az elmúlt évben az Agro Napló által szervezett vetélkedők nyertesei.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
Magyarország társadalma elöregedőben van, aminek legnagyobb vesztesei az olyan kevésbé divatos ágazatok, mint az agrárium. Ám az infokommunikációs eszközöket generációtól függetlenül mindenkinek tudnia kell használni, mert azok már nem hozzáadnak egy cég teljesítményéhez, hanem elengedhetetlen részét képezik. Pólya Árpáddal, az AgroStratéga vezető tanácsadójával beszélgettünk a témát körüljáró piackutatásukról.
Jelentősen átalakul a Dél-Alföld mezőgazdasága, a változást pedig leginkább vevőtalálkozók, illetve a rugalmas, mobil alkatrészellátást biztosító kollégák személyes kapcsolattartása révén szerzett információk alapján kidolgozott, személyre szabott ajánlatokkal segíti az Agrotec Magyarország Kft. – mondta az Agro Naplónak Fazekas Gábor, a cég bajai területi alközpontjának mobil alkatrész értékesítője.
A kkv-finanszírozáson belül lendületes növekedést mutat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások hitelezése. Az Erste Bank agrárium területén működő kkv-ügyfeleinek száma idén március végén csaknem 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a hitelezett ügyfeleké több mint 12 százalékkal nőtt – hangzott el május elején Hódmezővásárhelyen a pénzintézet sajtótájékoztatóján.
Ismert tény és egyben probléma, hogy a hazai gazdatársadalom közel harmada 40 év alatti fiatal gazdálkodó. A gazdatársadalom egyre inkább öregszik, aminek velejárója, hogy az innovatív hajlam csökken – kivételek természetesen mindig vannak – és az új technológiák elterjedésének és a hatékonyság növekedésének a tendenciája lassul.
Európa minden országában – de világszerte is – az agrárium egyik legfontosabb, ágazatokon átívelő gondja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora folyamatosan nő. Az ugyancsak általános világtendenciának tűnik, hogy egyre kevesebb fiatal választja a megélhetést biztosító elfoglaltságnak a mezőgazdasági munkát. Mindebből pedig az következik, hogy a most még működő gazdaságok továbbműködtetésére egyre nehezebb felkészült, a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak tekintő fiatalembert találni. A megoldás pedig sürgető, ezért van napirenden a téma.
Számos médium, kutatás foglalkozik a generációváltással, viszont a családi vállalkozásokról, amelyekben végbe mehet ez a folyamat, már kevesebb szó esik. Az agrárvállalkozások tulajdonosai tipikusan nem pénzügyi befektetők, hanem több évtizedes agrárszakmai, termelési tapasztalattal rendelkező családi gazdálkodók.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a fogalmakat! Először a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő, valamint a gazdaság fogalmát vizsgálom meg, ezt követően pedig a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre vonatkozó szabályokat mutatom be.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény legfontosabb eleme a gazdaságátadási szerződés. A gazdaságátadási szerződés egy új lehetőség, amely az átadó és átvevő, valamint a családtagok konszenzusán alapul és ha valaki nem felel meg a feltételeknek vagy nem vállalja azokat, akkor az eddig is rendelkezésre álló szabályok szerint továbbra is átadhatja a gazdaságát.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló CXLIII. törvény bemutatásának utolsó részében két, a gazdaságátadási szerződéshez kötődő újdonságot mutatok be: az egyik az együttműködési időszak, amely a gazdaság nem leírható elemeinek, az átadó tudásának és tapasztalatának átadását segíti elő, a másik pedig a törvényen alapuló általános jogutódlás, amely biztosítja a gazdaság egységét és működőképességét.