Az Európai Unióban évek óta szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. Több mint 100 növényvédőszer-hatóanyag uniós felülvizsgálata zajlik jelenleg. Mivel az EU rendkívül szigorú, konzervatív követelményeket támaszt, akár 70 hatóanyag kivonása is elképzelhető a közeljövőben – írja a nak.hu.
Kukoricatermesztésünk jelenleg hemzseg a növényvédelmi beavatkozásoktól. A korábban egy gyomirtással megoldott technológia az utóbbi években jobbnál jobb elemekkel bővült. A gyomirtás azonban – tág térállású kultúráról lévén szó – továbbra is a technológia alapját képezi. A gyomkonkurencia kikapcsolása elengedhetetlen feltétele a sikeres termesztésnek és a genetikai potenciál kihasználásának.
A középkor derekán Japánban egy nagyon dinamikus, progresszív, minden téren jelentõs fejlõdést hozó korszakot különböztettek meg. Ennek a szárnyaló korszaknak a Yamato nevet adták.
A legutóbbi Országos Gyomfelvételezés eredményei igazolták vissza, hogy a gyomflóra változása újabb és újabb kihívások elé állítja a növényvédelmet. Kalászosokban különös figyelmet érdemlõ fajok az ebszikfû, mezei acat, ragadós galaj és a napraforgó árvakelés.
A SERGOMIL-L 60 lombtrágya, növénykondicionáló és biostimulátor néhány éve jelent meg a magyar piacon, és azóta kedvelt és ismert lett a felhasználók körében. A SERGOMIL-L 60 gyártója a spanyol székhelyû SERVALESA folyamatos fejlesztési vizsgálatokat folytat és bõvíti a termékkel kapcsolatos kertészeti és szántóföldi ismereteket.
„Az elõzõ lapszámban olvasóink találkoztak Baranyi Tibor az EU hatóanyag engedélyezés hatása az alkalmazott növényvédelmi technológiákra – címû írásával.
Magyarország EU tagként vesz részt a növényvédõ szerek hatóanyagainak közösségi szinten folytatott értékelésében, engedélyezésében, és nemzeti hatáskörben eljárva engedélyezi a növényvédõ szereket az uniós jogszabályok harmonizálása mellett (91/414 EGK).
Immáron második alkalommal hívta tagságát a Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara egy szakmai napra, közös dolgaik megbeszélésére és szakmai útravaló megfogalmazására a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar dísztermébe.
Keverjem – ne keverjem? Permetezõ szerek kompatibilitási kérdései
Azt szokták mondani a vetõmagos szakemberek, hogy a csávázásról nem lehet eleget beszélni. Szinte kimeríthetetlen ez a szakmai kérdés, akár a vetõmagcsávázásról, mint a növényvédelem elengedhetetlen technológiai elemérõl, akár a csávázószer kiválasztásáról essék szó a vetõmag védelme témakörében.
Üszögbetegségnek a gabonaféléknél elsõsorban a kalászon jelentkezõ, a gabonaszemek üszkösödésére emlékeztetõ tüneteket okozó – gombák által elõidézett – betegségeket nevezik. Általánosságban az jellemzõ a tünetekre, hogy a gabonafélék (búza, árpa, zab, rozs stb.) szemei rendellenesen fejlõdnek, amirõl a kalász, illetve bugavirágzat is árulkodik: borzas kalász fejlõdik az ún kõ- és fedettüszögöknél, illetve az egész kalász/buga elporlik a porüszögöknél, csak a kalászorsó marad ép.
A tápanyagellátás a sikeres növénytermesztés egyik meghatározó tényezõje. Nem lényegtelen azonban, hogy milyen anyagok felhasználásával, milyen adagban, milyen idõpontban és milyen térbeli elhelyezésben juttatjuk ki a tápelemeket.
A kukorica gyomosodási viszonyaiban az elmúlt években jelentõs változás következett be Magyarországon. A kukorica jellemzõ gyomnövényei – a disznóparéj, libatop, kakaslábfû és muhar fajok mellett egyre jobban terjednek olyan veszélyes kétszikû gyomfajok, amelyek biológiai tulajdonságaik miatt a jelenleg forgalomban lévõ szép számú gyomirtó szer hatóanyag mellett is gondot okoznak a kukorica termesztésben. A szerbtövis, a selyemmályva, a csattanó maszlag és a parlagfû a legutóbbi 1996-97. évi országos gyomfelvételezés adatai szerint a kukorica kiemelt fontosságú gyomnövényei közé kerültek. Elhúzódó, több hullámban történõ kelésük megnehezíti az ellenük való védekezést. A rendelkezésre álló hatóanyagok többsége a kukorica fenológiájához kötötten, meghatározott idõpontig juttathatók ki a kukorica károsodása nélkül, ami nem mindig esik egybe a gyomirtás szempontjából ideális gyomfejlettséggel.
Több mint négy évtizede már, hogy a BASF bemutatta első SDHI fungicidjét, a benodanilt. A hatóanyagcsoport igazi áttörését azonban a boszkalid felfedezése jelentette, ami lehetővé tette, a hatóanyag széles körű felhasználhatóságát. A boszkalid hatóanyagú készítményeket Magyarországon is előszeretettel használják a szakemberek 2004 óta.
Intenzív keresleti piacra számítanak az almatermelők
