Ismét súlyos higiéniai hiányosságokat találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy vágóhídon, rövid időn belül immár harmadik alkalommal, most Vas megyében – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság az Agro Naplóval.
Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével – közölte az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság az Agro Naplóval.
Súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat – többek között penészes helyiségeket, eszközöket – tártak fel egy Csongrád-Csanád megyei sütőipari üzemben november közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei – közölte a Nébih lapunkkal.
A COVID-19 vírus okozta több mint féléves kényszerszünet után újranyit a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központ – közölte lapunkkal a vásárszervező cég.
A Szent István Egyetemen (SZIE) újabb intézkedéssorozat végrehajtását kezdték meg a koronavírus-járvány terjedésének minimalizálása érdekében – köztölte a felsőoktatási intézmény lapunkkal.
Az Európai Bizottság (EB) útmutatást nyújt az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységek élelmiszerbiztonsági rendszereire, ideértve az élelmiszer-adományozást is, hogy egyszerűbb, de biztonságos módon felelhessenek meg a koronavírus-járvány miatt támasztott szigorú higiéniai követelményeknek.
Ezzel a címmel jellemezhető leginkább a szentesi Árpád-Agrár Zrt.-ben zajló folyamatos munkavégzés és a kiváló minőségű termékek előállítása. Az irántuk egyre jobban növekvő kereslet, a hazai agrárgazdaságban is meghatározó szereppel bír. Oltyán István palántanevelési ágazatvezető interjújában beszámol a jelenlegi helyzetről, a korábbiakban bevezetett újítások előnyéről és mindazokról a folyamatokról, amelyek a zavartalan munkavégzést, a jövőbe vetett hitet és a további export piacok nyitását jelentik.
A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát, ugyanis az élelmiszerkezelés higiéniájának tudatos alkalmazása csökkenti a koronavírus fertőződés kockázatát is, és ez sok tekintetben megkönnyíti az emberek élét – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az együttműködésnek fontos szerepe van a koronavírus okozta helyzet megoldásában – erre hívja fel a kialakult krízis helyzetben az élelmiszerlánc-szereplők figyelmét közös célok elérése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Minden intenzív tartásban működő állattartó telep törekszik a hatékony és gazdaságos higiéniára. Ezt figyelembe véve használnak ipari alapanyagokat, illetve modern vegyszereket. Számos termékpalettából állíthatják össze a számukra leghatékonyabb megoldásokat. Cikkemben szeretnék a tisztítószerek alkalmazásával és gazdaságosságával foglalkozni.
A személyi higiéniának legalább olyan jelentős szerepe van a járványvédelemben, mint az állattartó épületek tisztításának és fertőtlenítésének. A telepre belépő személyek akár komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
Szakmai konferencia a minőségi tejtermelésért
Szerencsés Cégnek mondhatjuk magunkat. Termékeinkkel az állattenyésztés higiéniai vonalán a prémium kategóriát képviselhetjük. Mind minőségben, mind hatékonyságban kiváló referenciákkal gazdagodtunk az elmúlt években. Elégedett Partnereink száma folyamatosan emelkedik. Természetesen megtisztelő számunkra a belénk vetett bizalom, illetve a technológiai javaslataink követése.
A sertésdizentéria elleni védekezés alapeleme a kellő körültekintéssel kialakított preventív higiéniai intézkedések sora. A védekezés több elem (gyógyszeres kezelés, eredményes kártevők elleni védekezés, megfelelő takarmányozás, alapos takarítás-fertőtlenítés stb.) hathatós összhangját igényli.
A korunkra jellemző gyors eredményekre való törekvés az állattenyésztésben is megjelenik, hiszen a gazdálkodók egyre nagyobb növekedési erélyű fajtákkal dolgozhatnak. Ez a tulajdonság viszont párosul azzal, hogy ezek a fajták genetikailag gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fogékonyabbak a különböző betegségekre.
Az állattartó telepek komplett higiéniai programjának fontos fejezete a személyi higiénia. Kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a dolgozók létszámára, nők-férfiak arányára, korára, iskolázottságára, higiéniai érzékenységére. Figyelembe kell venni az ott tartott állatállomány faját, korát, összetételét, státuszát és az ebből fakadó higiéniai „igényét”.
Ahogyan egy új ház építésénél a stabil alapnak, úgy az állattartásban az induló állomány esetében a gondosan kialakított tartási körülményeknek is kiemelkedő szerepe van az eredményesség szempontjából. Az állattartó telepek higiéniai szabályainak alapos ismerete és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást eredményez. Csak akkor lehet egy turnus nyereséges, ha már az állomány érkezése előtt, a szervizperiódusban biztosítottuk a megfelelő feltételeket. Ennek érdekében a telepen a turnusok alatt és a turnusok közötti időszakban is tisztában kell lennünk a telephigiéniát érintő alapvető munkafolyamatokkal.
Nyáron a mezőgazdaságban dolgozók életében az aratás a legfontosabb feladat. Hosszú évekre visszamenő tapasztalataink szerint ilyenkor a higiénia ismét a „majd beszéljünk róla” kategóriába sorolódik. Ezt az „uborkaszezont” szeretném feldobni egy az eddigi szakmai cikkektől eltérő megoldással: riportot készítettem egy volt kollégával, aki kereskedőből és higiéniai valamint kártevőirtási szakemberből váltott és kiment a termelésbe. Kiss Barnabás, a Hat-Agro Kft. korábbi kereskedelmi igazgatója az elmúlt év ősze óta a Táp Kft. és Kövesi Kft. pulykahizlaló telepein végzi munkáját. Találkozásunkkor sok kérdés merült fel bennem, de leginkább arra voltam kíváncsi, hogy hogyan lehet átmenteni 15 éves kereskedelmi tapasztalat során felgyülemlett szakmai tudást a pulykatenyésztésbe.
Az állattartó telepek higiéniai szabályainak felülvizsgálata és szükség esetén szakszerű átalakítása jelentős mértékű pozitív változást indukál a telep eredményeiben. Sokan ma is felesleges „pénzkidobásnak” tartják a higiéniai körülmények fejlesztésére szánt összeget, pedig számtalan példa bizonyítja, hogy egy jól átgondolt telephigiéniai rendszer sokkal költséghatékonyabbá és nem utolsó sorban biztonságosabbá teszi a munkát.
Az állati eredetû termékek minõségével szemben támasztott piaci igények, valamint a napirenden lévõ szalmonella-mentesítési elõírások ismeretében a baromfitartás ma már nem képzelhetõ el komplett telephigiéniai rendszer nélkül.
Napjainkban az állattenyésztés jelenét és jövõjét meghatározó tényezõk közül az egyik legfontosabb a biztonságos, piaci igényeknek megfelelõ minõségû (pl. szalmonella-mentes végtermék) élelmiszer elõállítása, mely termelõi oldalról is komoly erõfeszítéseket igényel.
E havi cikkünk a februári lapszámban megjelent szakcikk folytatása a tõgybimbó fejés utáni kezelésére szolgáló szerek alkalmazásáról.
Az utóbbi években, hazánkban is egyre elterjedtebb a monogasztrikus állatok ivóvizének szerves savakkal történõ kezelése, hétköznapi nevén „savanyítása”. Mivel a kezelés következménye a víz alacsonyabb pH-ja, többen is úgy választanak hatóanyagot, dózist, hogy egyedül e hatást mérik, holott a végcél nem minden esetben a „savanyított” víz.
A nagyüzemi tehéntartás és a gépi fejési módszerek, összhangban a vonatkozó 1/2003.(I. 8.) FVM-ESzCsM rendelettel, a fokozott higiéniai követelmények biztosítása érdekében, megkövetelik a különbözõ vegyi anyagok jelenlétét a fejõházban és a tejházban.
Az Agro Napló korábbi számaiban már esett szó a tõgy megfelelõ elõkészítésérõl a fejés során, esett szó arról is, hogy a tõgyet voltaképpen nem a fejõházban kellene megtisztítani, hanem az istállóban és karámban kellene olyan körülményeket teremteni, amelyek a tõgy tisztaságát biztosítják.
Néhány nap és végre be lehet adni az állattartó telepek korszerűsítésére a pályázatokat. Az anyagi korlátok mellett nem árt azonban több szempontot figyelembe venni. Nagyon fontos, hogy a biológiai biztonságot ne az anyagi helyzettől függő, választható, vagy elhanyagolható lehetőségnek tekintsük! Állítsuk a tartástechnológiát a higiénia szolgálatába, a termelési eredmények javítása érdekében!
Immár hagyománnyá vált, hogy az Ecolab év végén kétnapos rendezvénnyel zárja az évet. Idén kilencedik alkalommal gyűltek össze partnereik és munkatársaik Hódmezővásárhelyen, a decemberi vadászaton.
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
Újabb mérföldkő érkezett el cégünk történetében. Most már nem csak a szarvasmarhaágazatot erősítjük termékpalettánkkal és tudásunkkal, hanem a juhtenyésztést is. Kasza Sándor neve szerintem senkinek nem ismeretlen, aki juhászattal foglalkozik. Nagyon örültem, hogy a tanyáján fogadott bennünket, ahol szétnézhettünk.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
A BIOMIN Magyarország Kft., az AVIAGEN Turkeys és a Wylegarnia Indyków konferenciát szervezett, hogy a szakma legjobbjai cserélhessenek információt a pulykaágazat legújabb kihívásairól és az antibiotikum-használat csökkentésének lehetőségeiről.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
Több baromfi- és sertéstenyésztő gazdálkodó tapasztalhatta 2020 év második félévében, hogy az illetékes kormányhivatal az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE)-köteles nagy állattartó telepeken soron kívüli felülvizsgálatot végez.
Legutoljára tavaly márciusban írtam cikket a témában, akkor Bács-Kiskun megyében a kórokozó egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság egy víziszárnyastartó telepen. Úgy tűnik, hogy 2021-ben is számíthatunk a baromfitartó telepek által rettegett, és komoly gazdasági kárt okozó betegség jelenlétére. Cikkem apropóját a közelmúltban ismét felbukkanó madárinfluenzáról szóló hírek adták – pulykatartó és tojótyúkállományokat érintett.
A kormány célja, hogy a magyar állatvédelem Európa élvonalába tartozzon
