Hírek > Gazdaság 2023.10.11.
Idén is jól teljesített a jégkármérséklő rendszer

Jelentősen kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Jelentősen kevesebb jégkár volt hazánkban, mint a térség más országaiban.
Tévhit, hogy az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért – figyelmeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A hét első felében három hullámban érték el hazánkat záporok, zivatarok, melyekből többfelé hullott több-kevesebb csapadék, azonban az aszály enyhítésére nem ilyen esőre vágytunk.
Az elmúlt 4 évben a 2021-es esztendő állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert, mivel ez az év bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek – írja a rendszer üzemeltetésért felelős Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) éves összegzésében.
A gazdákat évről-évre próbára teszik az egyre intenzívebbé váló természeti kockázatok: az aszály, a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagyok, vihar és jégverés. Magyarországon Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük, közte a jégkármérséklő rendszert – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára november végén Budapesten, sajtótájékoztatón.
A legutóbbi hidegfront augusztus 8-án az esti órákban északnyugat felől érte el térségünket, többfelé alakutak ki heves zivatarok, melyeket néhol erősebb széllökés és jég kísérte – foglalta össze a történteket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb ismertetése.
A magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer érdemi segítséget nyújt a viharok és jégverések okozta károk utólagos kezelésében – közölte az agrárminiszter.
Az eddigi legnagyobb kihívás elé állította az országos jégkármérséklő rendszert a június végi hidegfront; ez ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett rendszer történetének eddigi legaktívabb napját hozta, annak ellenére, hogy a generátorok országszerte folyamatosan működtek, az extrém időjárás több helyen is okozott jégesőt – közölte a köztestület lapunkkal.
Közzétette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az idei első, két heti (2021.04.15-05.02.) összesítő jelentését az országos jégkármérséklő rendszer teljesítményéről, amit lapunk az alábbiakban ismertet.
Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert ez év április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A korábbi évek tapasztalatai alapján a jég- és viharkárok jelentik a legnagyobb veszélyforrást a mezőgazdaságból élők számára. Egyre több termelő köt biztosítást, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő fedezet a bajban.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
Június hónapban a gazdálkodóknak az agrárkamarai tagdíjuk mértékét be kell vallaniuk.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
Újabb elemmel bővült a hazai jégkármérséklő rendszer: az Országos Meteorológiai Szolgálat januárban beszerzett Apollo szuperszámítógépéhez kapcsolódó 300 millió forintos fejlesztéssel még pontosabb és gyorsabban alkalmazható előrejelzések készülhetnek.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.