A Pioneer ajánlati listán szereplő őszi káposztarepce hibridek mindegyike – a PT228CL kivételével - rendelhető Cruiser OSR 322FS rovarölős csávázással.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága őszi búza és őszi káposztarepce fajtabemutatót tart 2017. június 7-én.
Összességében kedvezőnek nevezte az idei terméskilátásokat a jelenlegi vetési állapotok alapján Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár szakmai rendezvényen, Cegléden.
A tavasz közeledtével lassan aktuálissá válik az őszi káposztarepce fejtrágyázása, s amint a jogszabályi és időjárási körülmények lehetővé teszik, a termelők megkezdik a műtrágyák kiszórását. Mire is célszerű ilyenkor figyelni?
Gyakorlatilag befejeződött a nyári betakarítású növények aratása az országban, a fontosabb növényi kultúrák termése, például az őszi búzáé és az őszi árpáé már a magtárban van, a lábon állókat, például a zabot és tavaszi árpát pedig a gazdálkodók várhatóan még a héten betakarítják - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Az őszi káposztarepce áprilisi állapotjelentése.
A sok eső problémákat okoz az őszi betakarítási, vetési és talaj-előkészítési munkákban; a napokban lehullott csapadék mennyisége helyenként többszörösen meghaladta a sokéves átlagot, ami az ország minden tájegységében problémát jelent, de eloszlása nagy ingadozást mutat akár egy megyén belül is - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI érdeklődésére hétfőn.
Várhatóan augusztus elsejére végeznek az aratással a gazdálkodók az országban - közölte Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerdán az MTI érdeklődésére.
A csapadékhiány miatt a káposztarepcét a tervezett 20 600 hektár helyett csak mintegy 18 900 hektáron tudták az idén elvetni Vas megyében - közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője kedden az MTI-vel.
Jó évet zártak a káposztarepcét termelők Békés megyében, hektáronként átlagosan 2,3-2,4 tonna termést takarítottak be a gazdák, a minőség is kiváló a magvak magas olajtartalma miatt - tájékoztatta a Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője az MTI-t.
A vetésidő közeledtével ismét aktuális téma az őszi káposztarepce gyomirtása. A világon a második legnagyobb területen termesztett olajnövényünk gazdasági jelentősége továbbra is töretlen. A termelés több mint harmadát adó EU-n belül, hazánkban is a jól jövedelmező növények közé tartozik.
A mi repcénk. Minden időben.
A mi repcénk. MInden időben.
2014-ben az elmúlt 10 év legjobb terméseredménye született őszi káposztarepcéből Magyarországon. Ebben szerepe volt a repce számára kedvező időjárásnak, a termelők egyre kifinomultabb repcetermesztési technológiájának és technikájának, valamint a genetikai előrehaladásnak is. Ha visszagondolunk a 10 évvel ezelőtti hibridekre, akkor a változás, az előrelépés mindenki számára nyilvánvaló. A fejlődésben a Bayer Crop-Science is szerepet vállal és vállalt. Elég csak arra gondolni, hogy a repce genomjának feltérképezése a Bayer nevéhez fűződik. A Bayer kutató-fejlesztő munkájának eredményességét bizonyítja, hogy az észak-amerikai canola repcében a Bayer piaci részaránya meghaladja az 50%-ot.
Felgyorsult világunkban évről évre jelentős károkat okoznak a növénytermesztésben a fitopatogén gombák. Jelentőségük különösen a járványos években erősödik, ilyenkor akár a termés nagy részét elvihetik. A szélsőséges időjárási körülmények és a nemesítés során fogékonyabbá váló magas termőképességű hibridek és fajták szükségessé teszik a megbízható tudású gombaölő szerek használatát. Az ADAMA Hungary Zrt. ZAMIR gombaölő készítményével – amely az elmúlt években már bizonyított – áll a kalászos-, a repce- és a napraforgó termesztők rendelkezésére.
A mai kor követelményeinek megfelelően szükség van olyan modern fajtákra, amelyek képesek a velük szemben támasztott magas elvárásoknak eleget tenni. A Raiffeisen-Agro Mo. Kft. több mint másfél évtizede törekszik arra, hogy a lehető legjobb fajtákkal állhasson a gazdálkodók rendelkezésére. Az idei évben rendkívüli mértékben tapasztalhattunk rozsdafertőzést kalászos gabonákon, különös tekintettel a sárgarozsdára. Nagyon sok fajtánál megmutatkozott, hogy nem rendelkeznek megfelelő ellenálló képességgel a nevezett kórokozókkal szemben. Elmondhatjuk, hogy a mi általunk képviselt fajták kiválóan teljesítettek e tekintetben, tapasztalhattuk különböző fajtasorokban is, hogy a RAM fajták kitűntek az egészséges zöld levélzetükkel és már messziről felismerhetőek voltak. Ez egy fontos szempont lehet az idei kalászos vetőmag megválasztásánál.
Az őszi káposztarepce napjainkban újra reneszánszát éli. Az elvetett őszi káposztarepce országos területe az utóbbi években rendre meghaladja 200 000 ha-t és az országos termésátlagok is átlépik a hektáronkénti 2 tonnát, természetesen régiónként jelentős eltérésekkel. A termesztés technológiában is jelentős változások zajlottak le az elmúlt 15–20 évben, a korábbi extenzív technológiával szemben az intenzív technológiák kerültek előtérbe – talajművelési rendszerek változása (forgatás nélküli talajművelés), hibridrepcék térnyerése, sortávolság növelése, vetőmagnorma csökkentése stb. Az intenzív repcetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás, a magágy minősége, a vetés- idő, a tőszám, a harmonikus tápanyag ellátás és a szakszerű növényápolás.
Az őszi káposztarepce hozamának emelkedése párhuzamos a hibridnemesítés fejlődésével. Hosszú távú trendek alapján évente 60-80 kg a hektáronkénti hozamnövekedés átlagos mértéke. Ennek több mint 50%-át a nemesítők biztosítják új hibridjeikkel, melyek a nagyobb termőképesség és termésbiztonság mellett magasabb olajtartalommal és megbízhatóbb betegség-ellenállósággal is rendelkeznek.
A repce hazánkban, már évek óta, a megbecsült növények közé tartozik, még akkor is, ha vannak olyan évek, amikor az időjárás szélsőségei miatt a vetés és/vagy az őszi növekedés, fejlődés valamilyen kárt is szenved, így nem a teljes elvetett terület kerül betakarításra.
Az õszi káposztarepce vetésterületét az idõjárás, a vetési szándékot az elõzõ év termelési sikere befolyásolja. A 2011 õszén tapasztalható szélsõségesen aszályos idõjárás miatt a vetésterületnek közel 30 % - át kitárcsázták.
Az õszi káposztarepce tenyészidejének tavaszi idõszakában sok felvehetõ tápanyagot igényel, ezért a termesztéstechnológia nagyon fontos részeleme a tavaszi tápanyag-utánpótlás szakszerû végrehajtása.
Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta, az 1940-es évek óta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek elõtérbe, igazán alaposan pedig csak napjainkban jelent meg ez a kérdéskör a tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása, fejlesztése tekintetében.
A tápanyag-gazdálkodás rendszerén belül fontos és összetett kérdést jelentenek a növényi maradványoknak (gyökér és szár, de egyszerûen csak szármaradványokról beszélünk, hiszen ez jelenti a nagyobb mennyiségû biomasszát) a talaj szerkezetére és tápanyag-szolgáltató képességére gyakorolt hatásai. A növényi maradványok nagy mennyiségû szerves anyagot tartalmaznak és ez jelentõs mértékben befolyásolja a talajban lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatokat.
Pénzes növény a repce. 2011-ben nagyon jó átvételi árakat jósolnak a terménykereskedõk. Igényes növény a repce. Sok odafigyelést, sok ráfordítást igényel, de mindezt képes többszörösen meg is hálálni. A repce növényvédelmére fordított minden forint befektetés. Nagyon jó befektetés 2011-ben.
A repce hazánkban a megbecsült növények közé került, amit a vetésterületi adatok mellett a termésátlagok is alátámasztanak! Ez a tisztelet magyarázható azzal, hogy a repce piaca biztosnak mondható, kitûnõ elõvetemény, a talajszerkezetet javítja és a termesztése mára már megoldott.
Tavaly, a szinte már eufóriába torkolló emelkedés után a gabonafélék, a növényi olajok piacán továbbá a bioenergetikai célú hasznosítás terén az árak drasztikus visszaesése hozta meg a drámai kijózanodást 2008. második felében. Mi is történt voltaképpen?
Hazánkban az õszi káposztarepce – mint kultúra – egyre inkább az intenzív szántóföldi növénykultúrák között szerepel a termesztési gyakorlatban.
A következõ írásban Kedves Olvasó, rendhagyó fajtaajánlatot szeretnék az Ön kezébe adni, ahol nem csak a fõbb fajtajellemzõket olvashatja, hanem sikeres magyar gazdaságok által alkalmazott, bevált termesztéstechnológiákat is megismerhet a KWS repcékhez kapcsolódóan.
Az õszi káposztarepcérõl az idei évben számos fórumon hallhattak, láthattak, olvashattak az érdeklõdök. Vajon mi az oka annak, hogy eddig nem tapasztalt megkülönböztetett figyelem övezi, ezt a még néhány éve a „másodlagos jelentõségû” kultúrák közé sorolt növényt?
Az õszi káposztarepce hazai termesztésének korlátai között gyakran elsõként említik meg a termelõk, hogy a sikeres repcetermesztés ökológiai határai kizárólag a Dunántúl és az Alföld É-i részeire korlátozódnak. Az uralkodó nézet szerint a fennmaradó területeken csak a vállalkozó szellemû gazdálkodók és a kényszerhelyzetbe került gazdaságok foglalkoznak a repcetermesztéssel.
Molnár József Úrral a Mezõkövesdi Matyó Mezõgazdasági Szövetkezet elnökével beszélgetve az õszi káposztarepce termesztésérõl, olyan kérdéseket kaptam válasz gyanánt, amire én sem tudtam mindig pontosan a jó feleletet. Azt hiszem, ezeket a kérdéseket megosztva az olvasókkal, közelebb juthatunk a jó megoldáshoz a repce termesztési technológiájával kapcsolatban.
A májusi idõjárás a sokéves átlaghoz közelítõ felmelegedést hozta, s a csapadék is a szokásos mennyiségben hullott. Az õszi vetésû növények kezdik behozni fenológiai elmaradásukat, május 20. táján az õszi búza kalásza hasban volt, bár némely helyen akkor még alig jutott túl a bokrosodáson.
A repce legfontosabb gyomnövényei tavasszal: • ragadós galaj; • mezei acat; • ebszikfû
Annyi sikertelen és kudarcot hozó év után siker koronázta azon termelõk erõfeszítéseit, akik 2003. õszén is kitartottak a repce mellett. Az idõjárásra kevés panasz lehetett és aki a technológiai fegyelem betartása mellett – felismerve a kiugró termés lehetõségét – a szokottnál is jobban tudott gondoskodni a repcéjérõl, kiemelkedõ termést és - a jó áraknak köszönhetõen – kiemelkedõ jövedelmet tudott realizálni.
2002. évben az FVM kimutatása szerint 155.024 ha-n vetettek õszi káposztarepcét az országban. A szokatlanul hideg téli idõjárási körülmények hatására országosan rendkívül nagymértékû volt a kifagyás. Más növényfajok esetén (pl.: õszi búza, õszi árpa) és komoly károsodás érte a termelõket.
A szántóföldön termesztett un. GOFR növények között az EU-ban prioritást élvez a repce is, amely olajos növényeink közül a napraforgó után a második helyet foglalja el. Termesztésének gépei alapvetõen a kalászos gabonatermesztés géprendszerébõl kiválaszthatóak, emellett az õszi káposztarepce az õszi kalászosok kiváló elõveteménye.
A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló károsodások között nagyobb súllyal a kárt okozó állatfajoknak, kisebb jelentőséggel pedig a kórokozóknak van szerepe. A repcetermesztő területeknek a tápnövénytől függő sajátos biotóp szerepe van, ahol létrejön illetve felépül a fajok biocönózisa. A fajokban gazdag biocönózisokban találhatók meg a károsító szerepben lévő kórokozók és kártevők.
Az õszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentõsebb olajipari növényünk. Vetésterülete az elmúlt harminc évben 50-170 ezer ha között változott és az egyes években betakarított területek aránya talán ennél is nagyobb ingadozást mutat. Ez a semmilyen szempontból sem kívánatos, gyakran egyik évrõl a másikra bekövetkezõ területváltozás alapvetõen három okra vezethetõ vissza: - a repce közgazdasági pozíciójának gyors hazai változásai, - szélsõséges, a repce számára kedvezõtlen idõjárásunk, - a gazdálkodók gyakran túlértékelik adottságaikat és lehetõségeiket.
2002-ben több, mint 155.000 ha-on vetettek őszi káposztarepcét az országban. A szokatlanul kedvezőtlen hideg téli időjárási körülmények hatására országosan rendkívül nagymértékű volt a kifagyás.
Az őszi káposztarepce helye a hazai vetésforgóban megkérdőjelezhetetlen, a repce beillesztésével a vetésforgóba megtörhető a túlzottan egyhangú kalászos és tavaszi kapás növényekre alapozott gyakorlat. Igen fontos érv még a repce mellett, hogy a napraforgóéval megegyező határonkénti hasznot realizálhatunk már a nyár derekán.
Kormányzati segítség a magyar borok széles körű megismertetéséhez
