Az utóbbi években nehezebb helyzetbe kerültek a burgonyatermesztők, hisz egyre több betegség és kártevő ellen kell védekezni, miközben egyre több növényvédő szert vonnak ki. Az FMC-Agro burgonyában az utóbbi években évente új terméket hozott, melyek mind különlegesek és a professzionális termesztés részét képezik a gombaölő szerektől a rovarölő szereken át a deszikkálásig.
Rajzásmegfigyelésre alapozott csapdahálózatunk és szakmai partnereink visszajelzései alapján is visszaigazolásra került, hogy országszerte megindult a kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke megjelenése árukukoricában.
A kórokozók elleni védekezés mellett ne feledkeznünk meg a megfelelő időben történő kártevők elleni védekezésről sem. A szakértői hozzászólásokért kattintson a névre, vagy a fotóra!
A szokásosnál 25%-kal több acetamiprid hatóanyag hektáronként.
A legjelentősebb szántóföldi kapásnövényeinkben, a napraforgóban és kukoricában a talajlakó kártevők érzékeny károkat okoznak. A pattanóbogarak lárvái, a cserebogár pajorok és a vetési bagolylepke lárvái közül a legnagyobb veszélyt a drótférgek jelentik.
Résen kell lennünk, mert jelenlétük súlyos gazdasági kártételt okozhat. Szakértők mondják el, hogy melyek ezek a kártevők és hogyan védekezhetünk ellenük. A válaszokért kattintson!
Április utolsó napjai eléggé változatos képet mutatnak. A záporokat napsütéses órák követik, a párás időjárás pedig a kórokozók szempontjából kedvező körülményeket teremt.
Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a kerti tevékenységek java még hátravan.
Évek óta komoly fejtörést okoz a kerttulajdonosoknak a dióburok-fúrólégy károsítása. A fák egészségét veszélyeztető rovar megjelenése nem csupán a diótermelő gazdák számára bosszantó.
Az elmúlt években egyre több problémát okoztak a drótférgek, melyek jelenlétére gyakran csak akkor figyelünk fel, amikor már visszafordíthatatlan a kártétel.
A burgonya fontos kultúrnövényünk, mind élelmezési szempontból, mind a számos egyéb irányú felhasználhatósága miatt. Termesztése jelentős befektetést igényel, a hozamok (és ezzel együtt a jövedelmezőség) csak megfelelő szakmai hozzáértéssel tarthatóak tartósan magas szinten. A sikeres növényvédelem – amely a termőhely vetőgumó/fajta megválasztásánál kezdődik – az egyik záloga a gazdaságos, jövedelmező termesztésnek.
Ne kockáztasson, ha van biztos megoldás! Minden termelő és gazda jól tudja, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat nem hasonlíthatjuk egyéb iparágakhoz kiszámíthatóság szempontjából. Számos, rajtunk kívülálló ok akadályozhatja meg a termelés sikerességét, a biztos terméshozamot, több kockázati tényező is befolyásolja a bevételt. Ezek közül a kockázati tényezők közül a legtöbbre nincs ráhatásunk – például az időjárásra. Ugyanakkor vannak agrotechnikai elemek, melyekkel kapcsolatban törekedhetünk a minél biztosabb megoldásra, csökkentve a további kockázatok lehetőségét. Ha biztos döntést szeretne hozni, 2016-ban is válassza a Force 1,5 G talajfertőtlenítőt, amely több mint egy évtizede bizonyítja töretlen sikerét, egészségesen tartva a kukoricát a talajlakó kártevőktől és a kukoricabogár lárvájától!
Ne kockáztasson, ha van biztos megoldás! Minden termelő és gazda jól tudja, hogy a mezőgazdasági vállalkozásokat nem hasonlíthatjuk egyéb iparágakhoz kiszámíthatóság szempontjából. Számos, rajtunk kívülálló ok akadályozhatja meg a termelés sikerességét, a biztos terméshozamot, több kockázati tényező is befolyásolja a bevételt. Ezek közül a kockázati tényezők közül a legtöbbre nincs ráhatásunk – például az időjárásra. Ugyanakkor vannak agrotechnikai elemek, melyekkel kapcsolatban törekedhetünk a minél biztosabb megoldásra, csökkentve a további kockázatok lehetőségét. Ha biztos döntést szeretne hozni, 2016-ban is válassza a Force 1,5 G talajfertőtlenítőt, amely több mint egy évtizede bizonyítja töretlen sikerét, egészségesen tartva a kukoricát a talajlakó kártevőktől és a kukoricabogár lárvájától!
Ugrásszerűen nőtt az idén a hazai szójatermő terület az új fehérjetámogatásnak köszönhetően, azonban a termés elmaradt a várt mennyiségtől. A támogatási rendszer újdonságai és a terméskiesés miatt lesznek elutasított támogatási kérelmek is.
A növényvédelmi munka nem fejeződik be a termőföldön, hiszen a különböző károsító szervezetek a már betárolt termény mennyiségét is csökkentik, minőségét rontják. Ezért a gazdálkodó fontos feladata, hogy a terményt az elsődleges feldolgozásáig folyamatosan megvédje a raktári károsítók ellen. A raktári védelem kérdéskör előtt azonban nem mehetünk el szó nélkül az idei, még javában zajló kukorica betakarítási tapasztalatok mellett.
A városok terjeszkedése, a felelőtlenül eldobott hulladék, a nemzetközi utasforgalom és a klímaváltozás felgyorsulása mind-mind olyan tényezők, amelyeket emberi tevékenység idézett elő, és amelyek által egyre inkább ki vagyunk téve a kártevők és a kártevők okozta betegségek hatásainak.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
A vetőmag a növénytermesztés legértékesebb eleme, az egyetlen, mely – genetikai anyagának és hatalmas energiatartalékának köszönhetően – új növény létrehozására képes. Ugyanakkor ez a hatalmas tudású élőlény önmagában teljesen védtelen, s épp összetétele miatt a károsítók számára nagyon vonzó célpontot jelent. A gazdaságos termesztés érdekében technológiánkkal magas termésátlagra kell törekednünk. Ehhez fontos, hogy az elvetett vetőmag nagy részéből egészséges, életképes utód fejlődjön. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók spórái a talajban, a vetőmagban vagy annak felületén találhatók. A maggal és talajból terjedő betegségek és a korai rovarkártevők ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk, mely a legcélzottabb és fenntartható növényvédelmi eljárás.
A kukorica molykártevői közül a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke okozhat látványos és jelentős károkat. A kártétel elsősorban csemegekukoricában és hibrid előállításban jelent érzékeny veszteségeket. Ezen kultúrákban a gyomirtáson kívül az elsődleges ellenségek a molyok lárvái, a hernyók. Ellenük gyakran 3-4 alkalommal is szükséges védekezni.
Irtószer forgalmazókhoz gyakran fordulnak azzal a kéréssel, hogy adjanak valami „jó szert” madártetûatka (Dermanyssus gallinae), illetve alombogár (Alphitobius diaperinus) ellen.
Makó Szabolcs irányítása alatt az 1960-as évektõl a balatonboglári szõlõk növényvédelme példaértékû volt. Bár a szakember már nincs köztünk, az õ szakmai szemlélete és az általa elért színvonal a mai napig él, amit jelez, hogy még a tavalyi „nehéz” évjáratban is a Balatonboglári Borvidéken a szõlõ termésátlaga duplája volt a többi borvidékének. Ehhez döntõen hozzájárult a VitiCOOP Kft., amelynek egyik vezetõje Vukovich László.
A Force 1,5 G granulátum az egyik legszélesebb körben felhasználható talajfertõtlenítõ rovarölõ szer. Több mint 23 kultúrában van engedélye a talajlakó kártevõk, valamint az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevõ, az amerikai kukoricabogár lárvája ellen.
Gyakran elfelejtett vagy nem megfelelõ hangsúllyal kezelt probléma az állattartó telepeken megtelepedõ kártevõk, a hideg idõszak közeledtével elsõsorban a behúzódó és az állattartó telepeken „ideális” élõhelyet találó rágcsálók (egerek, patkányok) irtása. Sokan úgy gondolják, hogy a patkányokkal, egerekkel együtt kell élnünk, teljes kiirtásukra nincs esély.
Az õszi búza biztonságos termesztésének alapfeltétele a különbözõ betegségekkel szembeni ellenállóság. Rezisztens fajtákat termesztve csökkenthetõ a kijuttatott növényvédõ szerek mennyisége, így a környezetet kevésbé szennyezve, kisebb költséggel állítható elõ kevesebb vegyszert tartalmazó termény.
A 2008 õszén elvetett gabonák a klimatikus adottságoknak köszönhetõen többnyire jó talajállapotú területre, optimális idõben és módon kerültek elvetésre. A csírázás, a fiatal növények fejlõdése kedvezõen alakult. Ebbõl adódóan az õszi gabonák a kezdeti biotikus károsításokkal szemben is sikeresebben ellenálltak.
Áttekintés az elmúlt szezon kártételi sajátosságairól
A kukorica hazai, jól ismert, gyakori kártevõinek palettája 1995-ben egy új antropogén fajjal, az amerikai kukoricabogárral (Diabrotica virgifera virgifera LeConte, 1868) bõvült, amely nagyon gyorsan terjedt el hazánkban, és Európa más országaiban egyaránt (Ripka, 2008).
Az almamoly elleni légtértelítésre használt ShinEtsu diszpenzer kihelyezéskor.
A tavaszi növényvédelmi helyzet elemzéséhez röviden vissza kell tekintenünk az elmúlt idõszak jellemzõire.
Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal való találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni. A gyakorlati élet ezt az elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.
Tavasszal a repcetáblákon megindul az elsõ kártevõk betelepedése. A tavaszi kártevõcsoport tagjai súlyos termésveszteség okozói lehetnek, ezért nagyobb figyelmet érdemelnek.
2006-ban Németországban rendezik a 18. labdarúgó világbajnokságot. Itt várhatóan sok gól esik majd.
A mezõgazdaságban megtermelt termények jelentõs részét a lakosság, illetve az ipar folyamatos ellátása érdekében hosszabb-rövidebb ideig tároljuk.
Minden olyan kukoricatermesztõ, aki már egyszer megtapasztalta, hogy milyen károkra képes a kukoricabogár, tudja, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne védekezzen ellene.
A kukoricabogarat Magyarországon elõször 1995 – ben, Mórahalom környékén találták meg. A terjedése észak felé haladt, és azóta az ország teljes területén megtalálható. A bogár gyors felszaporodása következtében az ország déli megyéiben már 1999 – ben gazdasági kárt okozó gyökérkártétel jelentkezett, 2000 – ben pedig több mint 1000 ha – on üzemi védekezésre került sor. A kukoricabogár zárlati károsító.
A vizsgálat célja: Az Invite eljárás biológiai, környezetvédelmi és alkalmazástechnológiai hatásainak gyakorlati tapasztalatai 2003-ban.
Ez a kártevõ jó példája annak, hogy egy korábban csak alkalmanként és fõleg a déli országrészben fellépõ károsító részben idõjárásunk melegedése részben pedig alkalmazkodóképessége folytán hogyan vált állandó, országosan elterjedt kártevõvé.
A mezei pocok fejlõdése számára a száraz meleg évek kedvezõek, ezért a jelen év is jó hatással lehetett elszaporodására. A túlzottan aszályos nyári hónapokban a fokozott vízigénye kielégítésére a nedvdús terményeket keresi fel, mint a burgonya, cukorrépa, sárgarépa… Elszaporodását megfigyelhetjük a kötött, középkötött, gyér növényzetû lejtõkön. Erre utalnak a terület körül megjelenõ ragadozó madarak, amelyek számára kiváló táplálékul szolgálnak.
Filoxéra a múltban Párizsban, 1874 októberében, tömegek előtt, óriási méretben, a falra kivetítve mutattak be egy kicsi, 1 - 1,5 mm hosszú, „törpe-levéltetvet”, a filoxérát. Ezt az eseményt, a tudományos eredmények gyors és nagyon hatékony, széles körben való ismertetésének tekinthetjük, hiszen csak néhány évvel korábban érkezett Európába a filoxéra. Származási helyén, Amerikában, 1854-ben határozták meg a gubacslakó alakot, 1867-ben a szárnyas alakot és csak 1870-ben találtak rá a gyökérlakó alakra. Igazán nem volt egyszerű felkutatni, megismerni a szőlő különböző részein élő és károsító, morfológiailag is eltérő alakjait, szaporodásának eltérő formáit, és életciklusát. A rendszertani helye meglepő, mert ez a leveleken gubacsokat, gyökereken szívogatásával megvastagodásokat okozó szőlőgyökértetű a „Törpe levéltetvek” alcsaládjába tartózik. A tudományos, latin neve többször megváltozott. Pemphiqus vitifolii, Dactylosphaera vitifolii, Rhizaphis vastatrix, Phylloxera vastatrix, és a ma elfogadott Viteus vitifolii néven is találhatunk közléseket a károsítóról.
A szőlőlegkisebb károsítói a fonálférgek után az atkaalakúak rendjébe tartozó fitofág atkák. Az 1. táblázatban találhatóak a legfontosabbak, melyek kártételére illetve az ellenük való védekezésre fel kell készülnünk.
A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek (levéltetvek, burgonyabogár) és fitopatogén kórokozónak (vírusok, fitoftóra, alternária).
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.
A vetés utáni kártevõhelyzet megítélése: Az elvetett õszi káposztarepcét a fagyok beálltáig jelentõs számú állati kártevõ faj veszélyezteti. Ezek közül néhánynak, így a bolhafélék, a repcedarázs, a repcegyökér-gubacsormányos kártételével rendszeresen számolni kell. Alkalmi jellegû lehet a vetési bagolylepke, a repceszár-ormányos õszi rasszának kisebb-nagyobb mérvû fellépése vagy a mezei pocok foltszerû rágásának megjelenése.
A Flumite 200 SC atkaölõszer alkalmazásának tapasztalatai az integrált szõlõtermesztésben Napjainkban általános az igény a környezetkímélõ integrált növényvédelmi technológiák iránt, a fenntartható mezõgazdaság, a biológiai sokszínûség és környezetünk védelme érdekében éppúgy, minta fogyasztói elvárások alapján. A környezetvédelem elõtérbe kerülése, és a minél kevesebb vegyszer felhasználásával elõállított termékek irántit egyre nagyobb kereslet a növényvédelmi kutatás és gyakorlat számára új kihívás!
A málna és a szeder (Rubus idaeus, Rubus caesius) hazánkban õshonos, vad fajai erdõkben, nemesített fajtái az egész országban, kiskertekben és ültetvényekben megtalálhatóak. Különös gyümölcsfajunk, mert eltérõen a legtöbb mérsékeltégövi gyümölcsfajunktól, nem fás növény, és eltérõen a szamócától, nem lágyszárú. Félcserjének nevezzük, mert erõsen tüskés hajtásai megfásodnak, majd a második év végén elszáradnak. Virágait és termését a megfásodott egyéves vesszõn fejlõdõ oldalhajtásokon hozza.
A bab legjelentõsebb vírusos betegsége a babmozaik, melyet 3 vírus faj okoz. A levélen világos- vagy sötétzöld mozaikfoltok, a száron vonalszerû elhalások, a hüvelyen sárgás- vagy sötétzöld foltok láthatók. A növények fejlõdésükben visszamaradnak, terméshozamuk kevés, hüvelyük satnya. Fertõzési források a vetõmag és az évelõ hüvelyes gazdanövények. A károkozók szövetnedvvel, pollennel és levéltetvekkel terjednek. Csak vírusmentes magot vessünk. Magtermesztés során virágzáskor és a hüvelyek kifejlõdése után végezzünk szelekciót. Rendszeresen védekezzünk a levéltetvek ellen.
A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levelei kisebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerû kinövések (enációk) képzõdnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képzõdnek kinövések. A hüvely kisebb marad, mag alig képzõdik benne
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket (burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búza), ültetvényeinket (gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolák), zöldségnövényeinket (paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka) jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is. Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön. 1 dm³ talajban több száz nematoda is élhet. Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák (fonálférgek) szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.
Kertjeink kedvenc örökzöldjét, a lucfenyõt gyakran toboz alakú gubacsok csúfítják el, melyeket a lucfenyõ-gubacstetû okoz. Különösen nagy lehet a veszteség a karácsonyfa-nevelés során. A kártevő fehér viaszfonalakkal borított lárvái a hajtásvégeken, a rügyek tövében szívogatnak és ott is telelnek át. Március végétõl a mérgezõ nyáluk hatására gubacsképzõdés indul meg. A gubacs rendszerint a rövid hajtások tövén fejlõdik és hatására a felette lévõ hajtásrész elszárad.
Az elmúlt évek megváltozott időjárási körülményei nagyban befolyásolják a kukoricatermesztés eredményességét. Ez a változás az átlaghőmérséklet emelkedésén túl, az időjárási szélsőségek intenzitásában is megmutatkozik. A melegedő klimatikus viszonyok hatására több, korábban csak kevesebb figyelmet kapott kártevők – mint a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és egyes években a levéltetvek – egyre erősebben éreztetik jelenlétüket.
A szerző a növényvédelmi állattan tudományát saját családi gazdaságában gyakorlati szinten, egyetemi oktatóként és kutatóként pedig elméleti szinten is magas színvonalon műveli.
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
A most induló, hatékonyabb termelést megcélzó, termesztéstechnológiai kérdéseket boncolgató virtuális kerekasztal-sorozatunk első témájához az ötletet a közelmúltban megrendezett sajtótájékoztató adta, ahol a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével egy hatástanulmányt mutattak be. Neves hazai gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével készült a tanulmány, a tervezett növényvédő szer hatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálva őszi búza, napraforgó és kukorica kultúrák esetében.
Többé-kevésbé kedvezően alakult a repce vetési és őszi fejlődési időszaka, ezért érdemes olyan technológiát választanunk, amellyel még inkább maximalizálni tudjuk a terméshozamot és a nyereséget.
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.
A fejlett, életerős repce állomány elengedhetetlen a sikeres betakarításhoz.
Jóllehet a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében a magas fehérjetartalmú növények részaránya csupán a töredékét képezi annak, ami a hazai igényeket képes lenne kielégíteni, az utóbbi időben bevezetett kiemelt uniós támogatások, a GMO-mentes szója iránti megnövekedett igény és a fehérjeimport csökkentése érdekében évről évre egyre több próbálkozás történik a szója magyarországi termesztésének felfuttatására. A fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés azonban csak a technológiai elemek pontos betartásával és megfelelő szakmai felkészültséggel valósítható meg.
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők.
Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.
Általában kedvezően alakult a repce őszi fejlődése és magas felvásárlási árajánlatokkal kezdődött az új év, ezért érdemes olyan intenzív technológiát tervezni, majd alkalmazni, amellyel maximalizálni tudjuk a hozamot és a nyereséget.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen Teljes értékű starter műtrágya (NP + Mn Zn) Nincs szükség kompromisszumra – 2in1 termék Kiváló minőségű granulátum – egy szemcsében minden hatóanyag 1,5 t/ha termésmentés drótféreg ellen az elmúlt 5 év kísérleti átlagában
A kapás kultúrákban a talajlakó kártevők elleni védekezés költséges, 14.000–30.000 Ft/ha között van. Ez az egyik legdrágább növényvédelmi beavatkozás. A kultúrához, a feltételezett kártevőhöz és az adott körülményekhez legjobban illő készítmény megtalálása nem egyszerű feladat.
Az élelmiszerláncokat is érintik a módosult hulladékgazdálkodási szabályok
