A szénhidrátok a kérődző állatok legfontosabb energiaforrásai, melyeket leggyakrabban strukturális és nem-strukturális szénhidrátok csoportjára osztunk fel.
Jelenleg az aszályos időszak hatásai miatt kerülnek előtérbe alternatív takarmányozási megoldások, ám a növekvő költségek és a kiszámíthatatlan időjárás miatt is érdemes áttekinteni a lehetőségeket.
Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén nyáron is korlátozza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nem klimatizált állatszállító járműveken a hosszútávú élőállat szállítmányok indítását.
Az UBM Feed Kft. 137 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a 2019. évi PIACI KFI kiíráson a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Projektek Támogatási programjának keretében. A 279 millió forintos összköltségvetésű fejlesztésből 25 millió forint összegű beruházást és 238 millió forint értékű kutatási és fejlesztési tevékenységet valósít meg.
Egy ausztrál tudóscsoport tanulmánya szerint lehetséges olyan szarvasmarhákat tenyészteni, amelyek kevesebb metánt bocsátanak ki – írja a nak.hu.
Az elmúlt években meghozott állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a lépfene járványkitörések száma Magyarországon. A hazai kérődző állomány védelme érdekében továbbra is kiemelten fontos a körültekintő gondoskodás és a megelőzést szolgáló vakcinázás az állattartók részéről.
Június első felében több mint 10 milliárd forint utalása kezdődik meg közel 9000 gazdálkodónak a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatás keretében.
Tizennégy megyét érint a kéknyelv betegség, az ország területének kétharmad részén kellett korlátozó intézkedéseket bevezetni a megbetegedések miatt – mondta a kérődző állatokat érintő kór elterjedéséről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai főtanácsadója egy veszprémi konferencián szerdán.
Tizenhárom gazdaságban, összesen 36 jószágnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát Csongrád megyében, a leölt, illetve kényszervágott állatok esetében a gazdáknak minden alkalommal állami kártalanítás jár – tájékoztatta a megyei kormányhivatal kommunikációs vezetője kedden az MTI-t.
Szeptember 23-án a román állat-egészségügyi hatóság kéknyelv-betegség járványkitörést regisztrált Magyarország déli országhatártól mintegy 120 km-re. A betegség miatt felállított megfigyelési körzet Békés és Csongrád megye egyes területeit is érinti. A járvány hazánkban még nem jelent meg, azonban a magyar állat-egészségügyi hatóság megelőző laboratóriumi vizsgálatokat végez és szigorított intézkedéseket vezetett be a megfigyelési zóna térségében.
A bendõben lebomló és a védett (by-pass) fehérjék
Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
A két filozófia A kérdéskört a bendõflórát befolyásoló élesztõkre szûkítve alapvetõen kétféle szakmai koncepció körvonalozódik.
Energiaértékelés A kérődzők nagyon változatos összetételű takarmányokat fogyasztanak, az abraktól a gyenge minőségű melléktermékig. Az anyagcsere során az elfogyasztott takarmányenergiát (bruttó energia) számos veszteség éri, melyek nagyságát a takarmány tulajdonságai is befolyásolják. E két legnagyobb veszteségforrás a bélsárral távozó energiamennyiség és az emésztéssel járó hőképződés. A takarmányok minőségétől függően a bélsárral a bruttó energia 20-65 %-a ürül.
A legelőn élő kérődzők (szarvasmarha, juh, kecske) belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót.
A kérõdzõk, elsõsorban a magas tejhozamú tehenek takarmányozásában jelentõs szerepük van azon fehérjehordozóknak, melyek a bendõben csak kevésbé emészthetõek, viszont a vékonybélben jól hozzáférhetõ fehérjeforrásként hasznosulnak. A takarmányozásban elterjedt növényi eredetû fehérje alapanyagok (extrahált szója- és repcedara, stb.) bendõbeli emészthetõsége 70 – 80%, az egyesek által “bendõvédettnek” tartott ún. full-fat szójáé is kb. 70%, így ezek nagyobb részben a bendõflóra által hasznosulnak, s csak kisebb mértékben járulnak hozzá a szarvasmarha közvetlen fehérjeellátásához. Ezért a gyakorlatban mindezidáig rendszeresen kérõdzõkkel is etettek állati fehérjéket (hallisztet, baromfi vérlisztet és toll-lisztet), melyeket a bendõflóra csak kisebb, ill. elenyészõ mértékben képes hasznosítani. Az elmúlt hetek-hónapok eseményei után azonban várhatóan búcsút kell mondani az állati fehérjéknek a kérõdzõk takarmányozásában.
Lehet enyhíteni az időjárás-változás okozta károkat a takarmányozáson keresztül, ezt mutatta be az a két szakmai fórum az érdeklődő szakembereknek március végén Somlóvásárhelyen és Lajosmizsén, amelyet a Noack Magyarország Kft. szervezett. A két szakmai napnak kiemelt témája volt a toxinterhelés, a hőstressz, az oxidatív stressz csökkentése, különös tekintettel az alacsonyabb szomatikus sejtszámra.
Az idei évben az időjárás kedvezett a különféle gombafajok megtelepedésének, így a kérődző takarmányokban is számíthatunk a mikotoxinok megjelenésére.
A silózással az állattartók olcsó tömegtakarmányt biztosíthatnak állataiknak. Ugyanakkor a silózástól a feletetésig az jelenti a kihívást, hogy megakadályozzuk a benne lévő értékes energia és fehérje elvesztését. Az esetleges veszteségeket később drágább forrásokból kell kiegészíteni, hogy az állatok termelése ne csökkenjen. Ugyanakkor az előkészítés, a silózás és a feletetés alatt nemkívánatos mikroorganizmusok is növekedhetnek a silóban.
A nagyüzemi tejelő tehéntartást mindig is a „mezőgazdaság nehéziparaként” tartották számon. Különösen igaz ez manapság, amikor nem ritkák a napi 70 liter tejet termelő állatok egy-egy állományban, amiket a szélsőséges időjárási viszonyok miatt kialakuló változó minőségű tömegtakarmányokkal egyre nehezebb megfelelően kiszolgálni.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
Nézzen be hozzánk! – Szakmai visszatekintés az Agro Napló 2023. márciusi hónapjára
