A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez.
Jelenleg is zajlik Sopronban a III. Erdei Szabadegyetem – döntéshozóknak című két napos esemény, ahol a faalapú gazdaság, az erdészet, a fa- és az építőipar szereplői és irányítói találkoznak.
Az egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak első heteinek tapasztalatai alapján, több kedvező módosításra kerül sor a közvetlen támogatási jogszabályokban.
A tavalyi esztendő évszázados aszálya, a takarmányhiány, az inputköltségek növekedése, az állatbetegségek az állattenyésztési ágazat helyzetét sem könnyítették meg.
Az egységes kérelmek 2023. június 9-ig nyújthatók be szankciómentesen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.
Az év második felében készül el az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend és az első pályázati lehetőségek 2023 végén, illetve 2024 elején várhatóak.
Tarpataki Tamás Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett szakmai eseményen beszélt a baromfiágazat helyzetéről.
A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint – jelentette ki Farkas Sándor.
Sok más lényeges változás mellett 2023.04.19-én megjelent a végleges rendelet az Agro-ökológiai programról, amelyről a Magyar Közlöny 2023. évi 58. számában olvashatunk.
A gazdálkodók 2023. április 20-a és 2023. június 9-e között szankciómentesen nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
A Földművelésügyi Minisztérium 2015. január 13-án adott ki tájékoztatást a KAP-reformhoz kapcsolódó hazai jogszabályok megjelenéséről. A közleménnyel kapcsolatban szükséges értelmezni, hogy ezek a nemzeti jogszabályok milyen kapcsolatban állnak az uniós joggal.
2014. június 3-án és 4-én került megrendezésre a Szlovák Országos Mező Napok, ahol több mint 130 kiállító vett részt. A kiállítás színvonalát és fontosságát tükrözi a 3-4 ezer szakmai látogató, továbbá az előző évek mintájára most is kilátogatott a szlovák miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter is. A kiállításra az Agro Napló is meghívást kapott, ahol lehetőségünk volt a szlovák mezőgazdasági miniszterrel, Ľubomír Jahnátekkel interjút készíteni.
Az Európai Bizottság 2011. október 12-én hozza nyilvánosságra elképzeléseit, konkrét javaslatait a 2014-2020 közötti költségvetési idõszakra érvényes, új Közös Agrárpolitikáról, immár rendelettervezetek formájában. A lapzártáig kiszivárogtatott részletekbõl állítottunk össze egy rövid összefoglalót, amely sorra veszi a várható fontosabb változtatásokat.
Egyes vélemények és előrejelzések szerint a KAP közvetlen támogatási rendszer 2020 után megszűnik, vagy legalábbis jelentősen csökkenni fog a rendelkezésre álló keretösszeg. Megkérdeztünk szakembereket, hogy véleményük szerint szükséges-e fenntartani a KAP közvetlen támogatásokat 2020 után, továbbá milyen következményei lehetnek a közvetlen támogatás megszűnésének, vagy nagymértékű csökkentésének, illetve hogyan lehet felkészülni a magyar gazdáknak a következő időszakra?
2017. február 2-án indult el hivatalosan a Közös Agrárpolitika (KAP) modernizálásáról és egyszerűsítéséről szóló nyilvános konzultáció. A konzultáció ideje alatt bárki kifejtheti véleményét és megteheti javaslatait a KAP jövőbeli kialakításával kapcsolatban.
A mezőgazdasági vonatkozású híradások zömében a magyarországi események jelennek meg. Ugyanakkor folyamatosan tűnnek fel – igaz kevéssé látványos módon – diplomáciai sikerként kezelhető nemzetközi történések is. Ilyenekben idén nyáron is bővelkedhetünk.
Szeptemberre a végleges betakarítási eredmények is ismertté váltak. A hónap középén fizetési határidőre kell ügyelni, valamint arra is figyelni kell, hogy a zöldítés feltételrendszerében változások lesznek.
Idén júliusban ismét Brüsszelben jártunk, hogy az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalának munkatársaitól megtudjuk, mik az Unió tervei az agráriumra nézve, milyen változásokat hozhat a KAP megújulása.
2017 októberében jelentős eredményként került a hírekbe, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul. Ezzel együtt megindult a támogatási előlegek kifizetése, amelynek keretében a hazai termelők döntő többsége jut majd a forráshoz az év vége előtt. Ezzel együtt fokozott figyelemmel kell lenni a hónap végén bejelentésre kerülő uniós agrárpolitikai tervezetekre is.
A Közös Agrárpolitika 2021 utáni rendszerére vonatkozó első hivatalos elképzeléseket – az előzetesen meghirdetett ütemezés szerint – 2017. november 29-én mutatták be. Az első közlemények és tájékoztatások alapján egyértelművé vált, hogy a következő szabályozási időszakban a hangsúly a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika kialakításán lesz.
Milyen lesz az Európai Unió agrárpolitikája 2020 után? Azt hiszem, a legtöbb gazdálkodót érdekli a kérdés, hiszen többé-kevésbé valamennyiük vállalkozásának jövedelmezőségét befolyásolja. Nos, egyszerűbb és rugalmasabb lesz, tudtuk meg az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának a közelmúltban Brüsszelbe szervezett háttérbeszélgetésén.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretére vonatkozó tervezetet. A több elemében újszerű pénzügyi keretrendszer révén gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést terjesztett elő az Európai Bizottság, mely a tagállami elfogadást követően biztosíthatja az EU további fejlődését.
Az Európai Bizottság 2018. május 2-án tette közzé az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi tervezetét. Ezt követően június 1-jén jelent meg a Közös Agrárpolitikára vonatkozó jogszabálycsomag. A tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, de a főbb elemek várhatóan véglegessé fognak válni, így ezek áttekintése szükséges.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Egyszerűsítené és modernizálná a Közös Agrárpolitikát az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti költségvetési időszakra. Ezzel kapcsolatban tartottak kétnapos szemináriumot a sajtó részvételével Brüsszelben, amin 21 tagország agrárújságírója vett részt. A tanácskozáson az Agro Napló is képviseltette magát.
A Sumi Agro vállalat fontosnak tartja – hangsúlyozta Wirth László ügyvezető Visegrádon –, hogy az évente, immáron XVIII. alkalommal megrendezett Kalászos Gabona fórum rendezvényen a mezőgazdasági termelőket foglalkoztató aktuális témák kerüljenek fókuszba. A fórum felkért előadói a szakpolitika, a gabonapiac, illetve a termesztéstechnológiai szegmens elismert szakértői. A prezentációkból szemezgetünk.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag-tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva. Megkérdeztünk szakértőket, hogy véleményük szerint, mi lenne hazánk érdeke és melyek az elérendő célok a KAP működtetésének 2020 utáni időszakában, továbbá, az EU Bizottsága által közzétett tervezetben mely pontokon lenne szükség változtatásra, hogy hazánk számára előnyösebb legyen?
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
A 2020 utáni KAP rendelettervezete szerint kötelező lenne a „capping”, vagyis a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálása. Eddig ennek alkalmazásáról a tagállamok dönthettek, hazánk élt is ennek lehetőségével (1200 hektár feletti támogatásmegvonás). A mostani terv szigorúbb, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mik lehetnek a következmények, hiszen ez az agrárpolitikai lépés már a közepes méretű gazdaságokat is érinti.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
Év elején került megrendezésre a KITE Zrt. által szervezett Precíziós gazdálkodási konferencia, amely negyedik alkalommal fogadta a gazdálkodókat. A rendezvénnyel párhuzamosan tartotta a vállalat hagyományos továbbképzését is a partnergazdaságok növényvédelmi szakmérnökei részére.
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 2020. július 17. és 21. közötti – maratoninak mondható – ülésén megállapodtak az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakára vonatkozó költségvetési kereteiről. Az ülés nemcsak a számokat, hanem azon túlmutatóan elveket és új irányokat is rögzített az EU 27 tagállama számára. Felmerül viszont a kérdés, hogy a mezőgazdasági termelők részére milyen eredménnyel járt az Európai Parlament elfogadására váró megállapodás.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően október 16-ától nyílt mód az idén kérelmezett uniós támogatások kifizetésének a megkezdésére. Az előzetes számítások szerint a Magyar Államkincstár várhatóan összesen 232 milliárd forint közvetlen támogatást fog majd átutalni a termelőknek.
Októberben – hosszas előkészítő munka után – megállapodásra jutott az európai szakminiszterek tanácsa a Közös Agrárpolitika szabályozásának főbb részletkérdéseiről. Uniós szinten a Tanácsnak és a Parlamentnek együtt kell egyezségre jutnia. Ugyan a kompromisszumos végső szöveg kialakítására még várni kell, de legalább a főbb irányok már ismertek.
2021-ben új lehetőségek tárulnak a hazai agrárium elé. Számos módosítás általános, adózási, ügyrendi vagy egyéb működési tekintetben is érdekes. De szükséges kiemelni azokat a hazai mezőgazdaság működésére ható uniós vonatkozású eseményeket, amelyek jelentős, akár rendszerszintű változást eredményeznek és számos gazdálkodó tevékenységére hatással lesznek.
A társadalom környezet- és egészségtudatosságának növekedésével párhuzamosan egyre inkább teret nyer az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban. Ez a szakpolitikai prioritásokban is tetten érhető, hiszen az Európai Bizottság által kiadott „Termőföldtől az asztalig” stratégia is ambiciózus célt tűzött ki ezen a területen.
Három év rendkívül intenzív, ellentmondásos megítélésű, így több szempontból is rendhagyó tárgyalássorozat után, 2021 júniusában a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a Közös Agrárpolitika (KAP) 2023–2027 között érvényes szabályozásáról.
Elkészült, majd 2021. december 30-án az Agrárminisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2023 és 2027 közötti időszakot érintő Közös Agrárpolitika végrehajtásához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet.
Az új, egységes agrártámogatási program legnagyobb érdeklődéssel várt eleme az agro-ökológiai alaprogram (AÖP). Vajon egy újabb, környezetileg haszontalan, a gazdálkodóknak meg csak gondot okozó „álzöld” intézkedéssel lesz dolgunk, vagy tényleg elindulhat a magyar mezőgazdaság az agro-ökológiai átállás rögös, de hosszú távon kifizetődő útján?
Az idei nyáron számos termelőnek az aszály jelentette nehézségek határozzák meg az életét. Ugyanakkor az előretekintés és a tervezés érdekében indokolt és szükségszerű a jövő évi irányokat is számba venni. A Közös Agrárpolitika szabályrendszerét érintő módosítások még nem elfogadottak, de egyes szabályok és azok keretrendszere már megismerhető.
2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környezet- és klímatudatos gazdálkodás elősegítése.
Jövőre változás lesz a Közös Agrárpolitikában, így több jogcímet érintően is módosulásra kell készülni. Új támogatási elemként bevezetésre kerül a kis és közepes méretű gazdaságok számára meghirdetett, a fenntarthatóságot elősegítő kiegészítő jövedelemtámogatás.
2023-ban indul a Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusa, melynek keretében új jogcímek és támogatási feltételek jelennek meg. Bár a végrehajtásra vonatkozó jogszabályok még előkészítés alatt vannak, több információ viszont már megjelent, ami segítheti a felkészülést a minél gördülékenyebb kérelmezésre.
A Területi Monitoring Rendszer (TMR) egy új ellenőrzési eszköz, melynek segítségével a Magyar Államkincstár a Közös Agrárpolitika (KAP) területalapú támogatásai kapcsán kérelmezett mezőgazdasági parcellák állapotát követi nyomon annak érdekében, hogy a támogatások jogosultsági feltételeinek betartásáról meggyőződjön. Kiemelést igényel, hogy az új monitoring rendszer használatának célja a kérelmek pontosítása és így a kérelmezett összegek kifizetésének felgyorsítása.
2023-ban is áprilistól lehet beadni az egységes kérelmet, mely keretében számos támogatási jogcímet lehet igényelni. Idén több újdonsággal is meg kell ismerkedniük a termelőknek: több új jogcím is megjelenik és ezért is változik a kérelmezés és az ellenőrzés folyamata.
A hét eleje óta az ország nagy részén jelentős mennyiségű csapadék hullott, néhol rendkívül nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak. A nedvességre főként a Tiszántúl északi felén volt igen nagy szükség, ahol a megelőző száraz időszakban már az aszály jelei mutatkoztak. A záporos, zivataros időjárás még a hét végig velünk marad, továbbra is nagy területi változékonyság mellett, de sokfelé kell csapadékra számítani. A megnövekedett nedvesség a fejlődésben lévő nyári növények számára igen jól jön, ugyanakkor a sűrűbb állományú őszi vetésekben a kórokozók számára is nagyon kedvez. forrás: omsz.hu
AM–HNT: Milyen közös megoldásokat lehet találni a problémákra?
