Májusban 45,4 százalékkal nőtt a mezőgazdasági termékek átlagos felvásárlási ára az egy évvel korábbihoz képest – az emelkedés 0,3 százalékponttal mérsékeltebb az áprilisinál azt követően, hogy két hónap alatt, februártól áprilisig 24,9 százalékosról 45,7 százalékosra gyorsult az éves drágulás üteme – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett legfrissebb adataiból.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tovább nőtt tavaly a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami önmagában nézve sikernek mondható, a mélyebb elemzés és a nemzetközi összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Az OTP Agrár szakértői véleménycikkükben a hazai folyamatok áttekintése mellett három európai országgal, Ausztriával, Hollandiával és Lengyelországgal összemérve vizsgálták meg a magyar agrárium 2021-es teljesítményét.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2021-ben 13 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, az árak 16 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 6,5 százalékkal kisebb, az állattenyésztésé 4,5 százalékkal nagyobb lett, a szolgáltatásoké változatlan maradt – közölte csütörtökön az első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Elsősorban a növényi termékek áremelkedése miatt az idei első három negyedévben 16 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 25 százalékkal, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,7 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági termelői és ráfordítási árak, 2021. I-III. negyedév című kiadványából.
A KSH publikálta a hazai mezőgazdaság termelést és jövedelmi folyamatokat mutató 2020-as adatokat.
A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt Magyarországon; 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett – közölte legfrissebb összegzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november első felében.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban meghaladta a 2900 milliárd forintot, ami 4,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november elején.
A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot; a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a múlt évben elvégzett „Agrárcenzus 2020” előzetes adatait, amelyet online tájékoztatón jelentettek be.
A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt 2020-ban: a termelési volumen 2,1 százalékkal csökkent, az árak viszont 6,3 százalékkal emelkedtek – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december elő felében közzétett gyorsjelentéséből, ami a KSH honlapján olvasható.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Az agrárpolitika alapvető céljai, hogy a generációs megújulást elősegítve modernizálja, fenntarthatóvá és hatékonnyá tegye a termelést, a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítsa, horizontális és vertikális együttműködésre ösztönözzön, erősítse a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minél szélesebb körű hazai minőségi termékekkel történő ellátását.
Idén is versenybe szálltak a minőségi pálinkák
