A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt 2020-ban: a termelési volumen 2,1 százalékkal csökkent, az árak viszont 6,3 százalékkal emelkedtek – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) december elő felében közzétett gyorsjelentéséből, ami a KSH honlapján olvasható.
November 22-ig, még közel egy hónapig tart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, melynek során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók.
Az idei első félévében a mezőgazdasági termelői árak (amit a gazdálkodók kapnak a felvásárlóktól) nagyobb mértékben nőttek, mint a ráfordítási árak: előbbiek 6,5, utóbbiaké 0,2 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az agrárolló értéke 106,3 százalékos volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából.
A szakemberek – a statisztikusok – az összegyújtott információk alapján megrajzolják a hazai agrárium jelenlegi térképét, ugyanis június 5-én az online kitöltési szakasszal kezdődik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020.
Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel – közölte az Agrárminisztérium lapunkkal, kiemelve: a koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezette át azt.
Márciusban 10,3 százalékkal magasabbak voltak a mezőgazdasági felvásárlási árak, mint egy évvel azelőtt, az éves áremelkedés 4,2 százalékponttal nagyobb volt a februárinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összegzése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2,634 millió sertést tartottak tavaly december 1-jén, így az állomány 8 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbihoz képest – tette közzé a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutatóintézete (AKI), a témában készült legfrissebb összegzése.
A négy legnagyobb termelési értékű szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent – ismertette a Világgazdaság a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) közleményét.
Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött – közölte az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.
A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkora csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől – közölte az MTI.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Az agrárium a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense, ám a szektor versenyképességének növelése mindenképpen szükséges, illetve az is megállapítható, hogy egyes alágazatokban alacsony a jövedelemtermelő képesség. A bankszektor is sokat tehet azért, hogy a magyar agrárium versenyképessége javuljon a piacon, ezért fontos, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési hajlandósága növekedjen az ágazat irányába.
KSH-Agrya közös kutatási eredményeinek összefoglaló bemutatása A KSH és az AGRYA közös kiadványa nemrég látott napvilágot, mely a fiatal gazdák helyzetét kívánja bemutatni. Ehhez jó alapot teremtett a KSH 2010. évi általános mezőgazdasági összeírása (ÁMÖ). Elemzésükben megvizsgálták, miként alakult a 40 év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) óta eltelt időszakban.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
A kalászos gabonák mind az élelmezésben, mind pedig az állatok takarmányozásában jelentős szerepet töltenek be, továbbá a melléktermékként keletkező szalma felhasználása is igen sokrétű. A kalászosok termelése a mezőgazdaság egyik legrégebbi, és napjainkban is meghatározó tevékenysége.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
Bővülő kibocsátás és a mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték közel 5%-os emelkedése jellemezte a tavalyi évet a KSH Mezőgazdasági Számlarendszer (MRSZ) nemrég publikált végleges adatai alapján.
Itt a régen várt eco-scheme-ek listája
