Címke: Műtrágyázás

Partnereink hírei > X 2020.10.02.

Műtrágya: számoljon velünk!

Csúcsfajtákra és profi növényvédelemre fordítani a pénzt úgy, hogy a műtrágyázásra nem figyelünk oda, olyan, mintha a méregdrága 500 lóerős sportkocsiba mosóbenzint tankolnánk. Talán elmegy vele, de az igazi teljesítményét nem tudja megmutatni. Sajnos a műtrágyázást sok gazda különösebb tervezés nélkül végzi, pedig így a drága hibridek és növényvédőszerek sem térülnek meg. Szerencsére a talajvizsgálatra alapozott szaktanácsadással sokat lehet javítani az eredményeken, hiszen így csak azt vesszük meg, ami tényleg hasznosul.

Hírek > Növénytermesztés 2020.08.18.

Heti fókusz: Kihagyhatatlan lépések a repce tápanyagellátásában

A legfontosabb tennivalókról szakértők tájékoztatnak.

Partnereink hírei > X 2020.08.13.

Ősszel kell megalapozni a következő évi magas repcetermést

Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.

Partnereink hírei > X 2020.07.12.

Foszfortrágyázás másképpen

A foszfor a generatív fejlődés motorja, azonban nemcsak a generatív, de a vegetatív folyamatokhoz is kell (például a gyökérfejlődéshez), hiszen a növény foszfor vegyületekben tárolja az energiát.

Partnereink hírei > X 2020.04.15.

Hatékonyabb tápanyaghasznosítás a növénytermesztésben

A modern mezőgazdaság legnagyobb kihívása a környezetvédelem és a költséghatékonyság szempontjainak összehangolása a növénytermesztésben.

Partnereink hírei > X 2020.04.07.

A helyes műtrágyázási stratégia a búza esetében

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztik. Ennek megfelelően a búzafajtákat a minőségi paramétereik alapján különböző osztályokba sorolják. A műtrágyázási stratégia attól is függ, hogy mi a termelési cél. Az eltérő minőségi paraméterekkel rendelkező búzafajták eltérő szintű nitrogénellátást igényelnek.

Hírek > Növénytermesztés 2020.03.17.

Heti fókusz: Kihagyhatatlan lépések a napraforgó tápanyagellátásában

A kihagyhatatlan lépésekre, amelyek nélkülözhetetlenek a nagy termés eléréséhez, szakértők világítanak rá. A válaszokért kattintson!

Hírek > Növénytermesztés 2020.02.25.

Heti fókusz: Kihagyhatatlan lépések a kukorica tápanyagellátásában

A kukorica nagy tápanyagigényű növény, a nagy termés egyik kulcselemének kihagyhatatlan lépéseire szakértők világítanak rá. A válaszokért kattintson!

Partnereink hírei > X 2020.02.24.

EUROSPAND dupla tárcsás műtrágyaszórók

Hírek > Növénytermesztés 2020.01.09.

Igazolt eredmények szükségesek a nitrátrendelet változtatásához

Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára a legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg, de ennek teljesítéséhez a nitrátrendelet módosítása szükséges, amihez az Európai Bizottság (EB) további kutatási eredményeket kért – jelezte a köztestület legfrissebb tájékoztatásában.

Szakfolyóirat > 2014/05 > Pr Sileno Trágyázás Műtrágyázás

Műtrágyázásról – másképpen

Cégünk a Jó Gazda Program keretében évek óta foglalkozik helyspecifikus gazdálkodással és Sileno és N-micro márkanéven speciális mikroelemes műtrágyák gyártásával. Az előző lapszámban ezen a szakterületen elismert szakemberektől, egyetemi tanároktól olvashattunk nagyon hasznos véleményeket a tápanyag-gazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról. Vállalkozásunk tevékenysége viszont a tápanyag-utánpótlás három olyan kérdéskörére ad választ, amelyeket a nyilatkozók nem tárgyaltak részletesen pedig a jövő szempontjából fontosak.

Szakfolyóirat > 2014/04 > Pr műtrágya Kukorica Napraforgó

Pár gondolat a kukorica és a napraforgó műtrágyázásáról

A kukorica közismerten nagy tápanyagigényű növény, egy jónak mondható 10 t/ha-os terméshez mintegy 280 kg nitrogént, 110 kg foszfort és 300 kg kálium hatóanyagot vesz fel a talajból hektáronként. A talaj-előkészítés és fajtakiválasztás mellett nagyon fontos kérdés a növények tápanyagellátása is. A tavaszi kultúrák vetése előtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél időjárását. 

Szakfolyóirat > 2013/10 > Tudósítás Traktor Vetés Fejlesztés

Az Agritechnica kiállításon tapasztalható mezőgépfejlesztési trendek

Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.

Szakfolyóirat > 2013/01 > Szántóföld műtrágya Műtrágyázás

Mûtrágyapiaci tendenciák

Annak ellenére, hogy az elõrejelzések a globális mûtrágya-felhasználás folyamatos növekedését vetítik elõre, a gazdasági bizonytalanság miatt a mûtrágyavásárlásokat a hektikusság jellemzi, és a határidõs ügyletek helyett az azonnali vásárlások kerültek elõtérbe az elmúlt években. A mezõgazdasági termelõk a beszerzéseket egyre inkább idõzítik és mérlegelik, legtöbbször a felhasználás utolsó pillanatáig kivárnak a vásárlásokkal. Ennek következtében a kereskedõknek a csúcsidõszakban mindinkább újabb kihívásokkal kell szembesülniük.

Szakfolyóirat > 2011/02 > Szántóföld búza Kukorica Kísérlet

Rejtett tartalékok: vetésváltás

A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.  

Szakfolyóirat > 2011/02 > Pr hibrid Kukorica Pioneer

Ebben az évben is Pioneer kukoricahibridekkel

Hibridajánlatunkban kitüntetett szerepe van a FAO 300 elsõ felébe tartozó, korai hibrideknek. Ez az éréscsoport igen fontos Magyarországon, ezek közül kerülnek ki legnagyobb részben az õszi kalászos elõveteménynek szánt hibridek. Három nagy termõképességû, az utóbbi években bevezetett, gyors vízleadó képességgel rendelkezõ hibridet ajánlunk termelõinknek ebben a szegmensben: a PR38A79-et, a P9400-át és a P9578-at.  

Szakfolyóirat > 2006/06 > Pr Hozam Műtrágyázás szóráshibák

Szóráskép és mûtrágyázási hatékonyság

Az emelkedõ mûtrágya- és csökkenõ gabonaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy kiutat keressenek ebbõl az egyre nyíló „agrárollóból”.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Gépesítés Komposzt Technológia Műtrágyázás

Új komposztálási technológiák a mezõgazdaságban

Az állattartó telepeken keletkezõ igen nagy mennyiségû és környezetterhelõ trágyák, illetve az egyéb felszaporodó mezõgazdasági hulladékok jelenlegi szigorú elõírásoknak megfelelõ kezelése, elhelyezése és kijuttatása komoly feladatok elé állítja az érintett gazdaságokat. Ezen anyagok ártalmatlanítása, újrahasznosítása iránti igény, valamint a szigorodó uniós környezetvédelmi elõírások és agrárpolitika, kiemelt szerephez juttatják a komposztálást.

Szakfolyóirat > 2005/8 > Pr Műtrágyázás LINZER

Mûtrágyázás egyszerûen - Hasznos szolgáltatások nagy hozam eléréséhez

2. rész: NPK-KALKULÁTOR

Szakfolyóirat > 2005/6-7 > Pr Program Hozam Műtrágyázás

Mûtrágyázás egyszerûen – Hasznos szolgáltatások nagy hozam eléréséhez

1. rész: MÛTRÁGYÁZÁS-TERVEZÕ „Mûtrágyázás egyszerûen“ – ezt a LINZER WARE elvet valósítjuk meg, amikor számos szakmai információt és érdekes segédanyagokat kínálunk Önnek gazdasága egyedi, a termõterület sajátosságait figyelembe vevõ és a termesztett kultúra igényeire szabott trágyázás megtervezéséhez.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Szántóföld Termesztés Műtrágyázás tenyészidõszak

A mûvelõutas termesztés

A növényápolási feladatokkal összefüggõ mûvelõutas vetést a sûrûn sorba vetett kultúrákban (pl. kalászos gabonák) akkor alkalmazhatunk, ha rendszeres növényvédelmet és késõi fejtrágyázást szeretnénk végezni.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Kukorica NPK kukoricatermesztés

Új módszerek és eljárások a kukoricatermesztésben

Magyarország korábban a kukoricatermesztés világélvonalába tartozott. Az 1980-as évtizedekben a genetikai haladást illetõen (151,5 kg/ha/év) a világon az elsõk, míg a hektáronkénti termésátlag tekintetében az USA és Franciaország mögött a harmadikak voltunk (6,82 t/ha). Az évenkénti termésingadozás 10-20 % volt.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Műtrágyázás környezet

A műtrágyázás környezeti hatásai

A föld mai népességének élelmiszerrel történő ellátása nem lenne megoldható ásványi növényi tápanyagok, műtrágyák felhasználása nélkül. A műtrágya felhasználással kapcsolatosan napjainkban azonban számos egymástól eltérő vélemény hangzik el. Egyesek szélsőséges véleménye szerint a műtrágyák felhasználásával következetesen károsítjuk, „mérgezzük” környezetünket és ezért a műtrágyák alkalmazását jelentősen korlátoznák, beszüntetnék. Mások ezzel szemben éppen azt hangoztatják, hogy a mai magyar mezőgazdaságra még mindig jellemző negatív tápanyagmérleg következtében feléljük talajaink tartalékait, „kizsaroljuk” azokat.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Pr Műtrágyázás

Huminsav alapú termékek jelentõsége a növénytermesztésben

Földünk lakosságának egyre gyorsabb növekedése következtében a nagyobb mennyiségû élelmiszer termelésre vonatkozó igények is nagyobb mértékben növekednek. A modern társadalom azonban nem csak a nagyobb mennyiségû élelmiszert igényli, hanem nagy súlyt fektet annak minõségére is

Szakfolyóirat > 2017/11 > Pr Genezis Műtrágyázás műtrágya

„NPK – Pétisó – starter – levéltrágya”

Az elmúlt másfél évtized aktív termékfejlesztési munkájának köszönhetően mára a Genezis Partnerhálózat a műtrágyázás minden szegmensében komplex termékválasztékkal áll a termelők rendelkezésére. A termékpalettán egyaránt megtalálhatóak a tradicionális, és egyben kiváló minőségben gyártott nitrogén műtrágyák, mint a Pétisó, a kompaktált NPK, NP, NS készítmények, mikro­granulátumok, kertészeti öntözőtrágyák, valamint az ásványi és biostimulátorral kiegészített levéltrágyák. A termékfejlesztéssel párhuzamosan a trágyázási technológia is folyamatosan fejlődik, melynek együttes eredménye a Genezis Technológia.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Pr Genezis műtrágya Műtrágyázás

Gondolkodjon előre!

Szakfolyóirat > 2018/01 > Pr Yara YaraMila Actyva műtrágya

Lehet, vagy szükséges másképpen csinálni?

A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Gépesítés Mezőgép mezőgépészet Mezőgazdaság

Tavaszi fejtrágyázás gépei és technológiái

Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alap­trágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).

Szakfolyóirat > 2018/03 > Pr Genezis Nitrogénművek Zrt. levéltrágyázás

Tavasszal is Genezis termékekkel!

A repce és a búza fej- és levéltrágyázása, a kukorica és a napraforgó startertrágyázása.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Pr növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés búza

Nitrogént a búzának, de mikor és mennyit?

A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. A műtrágyával kijuttatandó szükséges mennyiség a talaj nitrogénszolgáltató képességének és a növény igényének ismeretében egyszerűen kiszámolható. De mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Mottó: „A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában – táplálásában – nyilvánuljon meg.” /Dr. Kreybig Lajos akadémikus/ 

Szakfolyóirat > 2018/07 > Tudósítás Borealis L.A.T Hungary Kft. műtrágya nyílt nap

Nyitott kapuk rendezvénysorozatot tartott a BOREALIS L.A.T

A kilenc magyarországi raktárat érintő kezdeményezéssel európa egyik vezető műtrágya-forgalmazójának célja, hogy a környéken élő lakossághoz, a közelben tanuló, mezőgazdaság iránt érdeklődő diákokhoz, hallgatókhoz, illetve gazdálkodókhoz fűződő kapcsolatát szorosabbá fűzze. A szigorú óvintézkedésekkel övezett telepbejárások tükrözték a vállalat „Goal Zero” törekvését, amellyel céljuk, hogy teljes egészében kiküszöböljék, megelőzzék a baleseteket, sérüléseket.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Pr Műtrágyázás fejtrágyázás levéltrágyázás

Kéntrágyázás: aktuális hóbort vagy mindenapi szükséglet?

Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Műtrágya-értékesítés és -külkereskedelem alakulása Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézet között 2009-ben létrejött megállapodás eredményeként valósul meg azon adatok gyűjtése és feldolgozása, amelyek információt nyújthatnak a hazai műtrágya–értékesítésről.  A negyedéves gyakorisággal beérkező adatok a közvetlenül mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyiségéről, értékéről és áráról nyújtanak információt.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Pr Yara YaraMila™ műtrágya

Megéri ősszel is Yara tápanyagba befektetni

Az őszi vetésűek közül meghatározó szántóföldi növényeink az őszi búza és a káposztarepce. Az elmúlt évtizedben mindkét növénynél változott az agrotechnológia és az intenzitás mértéke.

Szakfolyóirat > 2018/11 > Pr műtrágya Műtrágyázás Kukorica

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni?

Az idei év a nyári borúlátó előrejelzések ellenére jól sikerült a kukoricatermesztők szempontjából: országszerte viszonylag magas termésátlagok születtek, és a meleg, száraz ősz is segítette a beérést, valamint a betakarításhoz szükséges, megfelelő nedvességtartalom elérését.

Szakfolyóirat > 2018/11 > Tudósítás Lemken szántóföldi bemutató Steketee

A felvásárlás az intelligens mechanikus gyomirtást segíti

A németországi központú Lemken GmbH – a mezőgazdasági gépgyártás egyik ismert nemzetközi specialistája – felvásárolta a holland Machinefabriek Steketee BV vállalatot, hogy tovább bővítse növényvédelmi termékportfólióját a mechanikus gyomirtás gépeivel, és a jövőbe mutató kameratámogatott járműirányító rendszerrel. Az akvizíciót be is jelentették, azaz a Lemken felvásárolta a Steketee Rumpstad talajművelő gépgyártó részlegét, de a cséplőgép-előállító üzemet nem.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Pr Horsch Focus Vetés

Horsch Focus

A Horsch Focus az egyik legintelligensebb vetési technológia. A vetőgép hajlik egy picit a StripTill technológia felé, de mégsem az. Amiben hasonlítanak, hogy a vetősorok előtt, alatt történik a lazítás és a műtrágyázás.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Pr AGRO.bio Hungary Kft. Talajoltás talajbaktérium

A műtrágyák hatékonyságának növelése talajoltással

A szántóföldi növények közül a napraforgó reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Aktuális Műtrágyázás ammónia-kibocsátás légszennyezés

A műtrágyázás is felelős a levegőszennyezésért! Mit tehetünk ellene?

Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) tervekről, amelynek fő fókuszában a mezőgazdasági ammónia-emisszió található.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Aktuális Műtrágyázás ammónia-kibocsátás ammónia

Csökkentsük a bűzhatást újszerű technológiákkal a trágyakijuttatás során is

Az ammóniakibocsátás témakörének áttekintése során fontos a jó gyakorlatok és eljárások, továbbá a főbb technológiai alapok rendszerező összesítése. Jelen cikkünk szervesen kapcsolódik az előző lapszámban kifejtett ismeretekhez, ugyanakkor azon túlmutatóan kíván praktikus megoldásokat vázolni.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Pr Horsch Műtrágyázás alapműtrágyázás

Alapműtrágyázás Horsch szántóföldi kultivátorral

Az alapműtrágyát több különböző féle módon lehet kijuttatni. Az egyik és hazánkban majdnem mindenki így adagolja, a röpítő tányéros műtrágyaszóróval. Egy kivonulással akár napi több száz hektárt is le lehet szórni. A kiszórt műtrágyát vagy műtrágyákat aztán beszántják vagy kultivátorral dolgozzák be a talajba. Jól feltöltött talajoknál és semleges pH mellett nincs is ezzel semmi gond, de abban a pillanatban, hogy ha a talaj pH-ja nem megfelelő és még a földben kevesebb a tartalék mindjárt terméskieséssel számolhatunk.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Aktuális Agrárminisztérium Juhász Anikó ammónia-kibocsátás

Őszinte tanácskozás az ammóniakibocsátásra vonatkozó szigorodó szabályokról a XXVI. Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon

A hagyományoknak megfelelően immár XXVI. alkalommal, az idei évben is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 9-10-11-én. A Hód-Mezőgazda Zrt. lehetőséget biztosított az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkársága részére, hogy a szakmai program keretében bemutathassa a tervezett ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedéseket, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a gyakorlati oldal is megszólalhasson.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Pr Horsch Műtrágyázás Vetés

Horsch vetési és műtrágyázási technológiák

Az aprómag vetése is ugyanolyan fontos, mint a szemenként elvetett kukorica vagy napraforgó. Vannak már olyan termelők, akik például a búzát szemenként vetik a Pronto vetőgéppel.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2020/10 > Pr IKR Agrár kft. Tápanyag műtrágya

Starter hatású komplex és folyékony műtrágyák tavaszra – mit ajánlanak a gazdák?

A mezőgazdasági termelők szakmailag egyre felkészültebbek és a piacon lévő lehetőségek között mind jobban keresik az innovatív, a felmerülő problémákra jó megoldást nyújtó termékeket. Az árbevétel stabilizálásához elengedhetetlen, hogy bizonyítottan hatékony, de megfizethető műtrágyákra alapozzuk a művelési technológiát az őszi, majd tavaszi vetéseknél. De mit mondanak a gazdák? 4 gazdavélemény, 2 innovatív műtrágya a hazai integrátorcégek között meghatározó IKR Agrár Kft. kínálatából.