Idén már több mint 5,6 millió embernek készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetét, amelyek március 15-től elérhetőek a NAV honlapján.
Az őstermelők által kapott mezőgazdasági támogatásokat nem kell bevételként számítani a Szja tv. 7. § (3) bekezdése alapján. Azok nem számítanak bele a bevételi értékhatárba és a jövedelem számításába.
A mezőgazdasági őstermelő jogosult a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésre. A felhasznált gázolaj után visszatéríthető adó összege évente maximum 97 liter/ha lehet.
Sokat változtak tavaly az őstermelői tevékenység szabályai. Az előírásoknak megfelelő vásárlói tájékoztatásban a Nébih új, online „plakátgeneráló” lehetőséggel segíti az őstermelőket.
Az Agrárkamara portáljának kezdőoldaláról is elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett közhiteles őstermelő kereső alkalmazás.
A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázati felhívása több ponton módosult, melyről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részletesen beszámolt.
A tavaly januárban hatályba lépett családi gazdaságokról szóló törvény számos változást hozott a családi működési formák adózásában. Gyakorlati alkalmazása kapcsán azonban több kérdés is felmerült.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho tv) ez év július 10-én hatályba lépett módosítása alapján a nyugdíjas őstermelőknek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük – emlékezteti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az érintetteket, legfrissebb közleményében.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által is többször jelzett kérdéskört szabályoz a 2021. június 9. napján a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabály, aminek értelmében az agráriumban tevékenykedő egyéni vállalkozók adózási szempontból az őstermelőkkel azonos elbírálás alá kerülnek – hívta fel a figyelmet a kamara tájékoztatási szolgálata.
Idén januárban lépett hatályba a családi gazdaságokról szóló törvény, amelynek alapján kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
A mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettségéről:
Az őstermelő által választható adózási módok: - 600 ezer Ft bevétel alatt adómentes, felette választható:- 10%-os költséghányad alkalmazása;- Átalányadó (8 millió forint bevételig választható);- Tételes költségelszámolás;- vagy (600 e–4 millió bevétel esetén) 20%-ról költségnyilatkozat.
A lovak szeretete vitte a mezőgazdaság felé, gyakornok volt az Egyesült Államokban, kutatott és tanult Hollandiában, Franciaországban és Új-Zélandon, most családjával mégis itthon, gímszarvasokkal foglalkoznak. Bokor Árpád Somogy megyében, Kaposvár környékén él, egyetemi munkája mellett pedig gímszarvasokat tenyészt. Vele beszélgettünk a szarvasokról, a munka nehézségeiről és szépségeiről, a bürokrácia útvesztőiről.
A mezõgazdasági õstermelõ − néhány eltéréssel − költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. Költségnek csak a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlenül összefüggõ, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minõsül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétõl függetlenül minõsít költségnek valamely tételt. Az áfatörvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történõ vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag számla, egyszerûsített adattartalmú számla, gyûjtõszámla, számlával egy tekintet alá esõ okirat alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerzõdés.
A mezõgazdasági termelõ az õstermelõi tevékenységébõl származó – 600 ezer forintot meghaladó – bevételébõl háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét: 10%-os költséghányad alkalmazásával, átalányadózással (8 millió forint bevételig választható) és tételes költségelszámolással (ezen belül 600 ezer és 4 millió forint közötti bevétel esetén) 20%-ról költségnyilatkozattal.
Általános változás: - Az adó mértéke egységesen az összevont adóalap 16%-ra módosult; - Az adó alapja továbbra sem a bruttó jövedelem, hanem annak 127%-a (szuperbruttósítás); - Az átalányadózó magánszemély, egyéni vállalkozó, õstermelõ felbruttósított jövedelme is összevont jövedelemként adózik.
A mezõgazdasági õstermelõ akkor biztosított, illetve akkor kötelezett járulékfizetésre, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év, kivéve: az õstermelõi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülõ személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Az õstermelõ saját személyére vonatkozó járulék és tagdíj kötelezettségeit negyedévente, a negyedévet követõ hónap 12-ig a 0958. számú bevalláson kell bevallani és azt elektronikus úton beküldeni az adóhatóság részére.
A 2016. évi gazdálkodási napló beküldésére 2017. év március 1-ig van lehetőségük az egyes támogatási formákban részt vevő gazdálkodóknak. Február hónapban a kötelező monitoring adatszolgáltatás beadási határidejére kell majd figyelniük a támogatást igénylőknek.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény elfogadásának és az ahhoz kapcsolódó jogszabály-módosítások hatályba lépésének eredményeként 2021-től módosul az őstermelők adózása. Az új szabályok eltérő módon, de továbbra is biztosítják az őstermelők kedvezőbb adózását és alapvetően az adózási rendszer egyszerűbbé tételét célozzák.
Esőkkel kísért lehülés jön
