Az agrártárca kiemelten támogatja a hazai kistermelőket és ennek érdekében könnyíti a kis mennyiségű élelmiszer-előállítás, valamint értékesítés higiéniai feltételeit – közölte Nagy István.
Minden agrárpiaci szereplő számára releváns információkat nyújthat az idei Agrárszektor Konferencia, amelyet november 29-30-án rendez meg Siófokon a Portfolio Csoport. A konferencia napirendre tűzi mindazokat a témákat, amelyek meghatározhatják a különböző gazdálkodási méretű és tevékenységi körű agrárgazdasági vállalkozások jövő évi és hosszabb távú eredményes gazdálkodási tevékenységeit.
Július 14-én megjelent a Magyar Közlönyben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvény, valamint a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény.
A borsó és retek mikrozöldeket – helyszíni ellenőrzéssel egybekötve – 11 termőhelyről gyűjtötték be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felügyelői.
Május elejéig mintegy 165 ezer egyéni vállalkozó, több mint 64 ezer őstermelő és áfafizetésre kötelezett magánszemély juttatta el szja-bevallását a NAV-hoz – tájékoztatta az adóhivatal az MTI-t.
Újabb 8 milliárd forint mezőgazdasági kisüzemet segítő támogatásról döntött a napokban az Agrárminisztérium.
A jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak számít, ha annak törvényi feltételei fennállnak, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagjait is.
Idén már több mint 5,6 millió embernek készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a személyi jövedelemadó (szja) bevallási tervezetét, amelyek március 15-től elérhetőek a NAV honlapján.
Az őstermelők által kapott mezőgazdasági támogatásokat nem kell bevételként számítani a Szja tv. 7. § (3) bekezdése alapján. Azok nem számítanak bele a bevételi értékhatárba és a jövedelem számításába.
A mezőgazdasági őstermelő jogosult a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésre. A felhasznált gázolaj után visszatéríthető adó összege évente maximum 97 liter/ha lehet.
A mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettségéről:
Az őstermelő által választható adózási módok: - 600 ezer Ft bevétel alatt adómentes, felette választható:- 10%-os költséghányad alkalmazása;- Átalányadó (8 millió forint bevételig választható);- Tételes költségelszámolás;- vagy (600 e–4 millió bevétel esetén) 20%-ról költségnyilatkozat.
A lovak szeretete vitte a mezőgazdaság felé, gyakornok volt az Egyesült Államokban, kutatott és tanult Hollandiában, Franciaországban és Új-Zélandon, most családjával mégis itthon, gímszarvasokkal foglalkoznak. Bokor Árpád Somogy megyében, Kaposvár környékén él, egyetemi munkája mellett pedig gímszarvasokat tenyészt. Vele beszélgettünk a szarvasokról, a munka nehézségeiről és szépségeiről, a bürokrácia útvesztőiről.
A mezõgazdasági õstermelõ − néhány eltéréssel − költségeit az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti. Költségnek csak a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlenül összefüggõ, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minõsül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétõl függetlenül minõsít költségnek valamely tételt. Az áfatörvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történõ vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag számla, egyszerûsített adattartalmú számla, gyûjtõszámla, számlával egy tekintet alá esõ okirat alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerzõdés.
A mezõgazdasági termelõ az õstermelõi tevékenységébõl származó – 600 ezer forintot meghaladó – bevételébõl háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét: 10%-os költséghányad alkalmazásával, átalányadózással (8 millió forint bevételig választható) és tételes költségelszámolással (ezen belül 600 ezer és 4 millió forint közötti bevétel esetén) 20%-ról költségnyilatkozattal.
Általános változás: - Az adó mértéke egységesen az összevont adóalap 16%-ra módosult; - Az adó alapja továbbra sem a bruttó jövedelem, hanem annak 127%-a (szuperbruttósítás); - Az átalányadózó magánszemély, egyéni vállalkozó, õstermelõ felbruttósított jövedelme is összevont jövedelemként adózik.
A mezõgazdasági õstermelõ akkor biztosított, illetve akkor kötelezett járulékfizetésre, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévõ idõ és a már megszerzett szolgálati idõ együttesen legalább 20 év, kivéve: az õstermelõi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a Tbj. 5. § (1) bekezdésének g) pontja és a (2) bekezdése szerinti - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülõ személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Az õstermelõ saját személyére vonatkozó járulék és tagdíj kötelezettségeit negyedévente, a negyedévet követõ hónap 12-ig a 0958. számú bevalláson kell bevallani és azt elektronikus úton beküldeni az adóhatóság részére.
A 2016. évi gazdálkodási napló beküldésére 2017. év március 1-ig van lehetőségük az egyes támogatási formákban részt vevő gazdálkodóknak. Február hónapban a kötelező monitoring adatszolgáltatás beadási határidejére kell majd figyelniük a támogatást igénylőknek.
A téma egyre inkább aktuális, hiszen mind nagyobb számú gazdaság vezetőjének életkora – legyen az magángazdaság vagy társas vállalkozás – a nyugdíjkorhatárt közelíti, vagy sok esetben meg is haladja azt.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény elfogadásának és az ahhoz kapcsolódó jogszabály-módosítások hatályba lépésének eredményeként 2021-től módosul az őstermelők adózása. Az új szabályok eltérő módon, de továbbra is biztosítják az őstermelők kedvezőbb adózását és alapvetően az adózási rendszer egyszerűbbé tételét célozzák.
Anyakecsketartók, figyelem! Közeleg a támogatási kérelmek beadási határideje
