Az agrártárca számára továbbra is fontos célkitűzés az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása, amivel a magyar birtokpolitika több mint harminc éves adósságát kívánja orvosolni.
2023. május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló kormányrendelet, amely számos földügyi vonatkozású jogszabályt módosított.
A 2020-ban megkezdett földértékesítési program folytatásaként összesen több mint ezer darab, 10 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet eladásra a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) szeptember elején.
2022. július 1. napjától változott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 36. § (1) bekezdésében szabályozott hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződések köre.
Tavaly 36%-kal több tranzakció keretében 22%-kal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2020-ban. Az árak emelkedése továbbra is töretlen, így a tavalyi közel 7%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2021-re összességében már átlagosan háromszorosára növelte árát. Az idei évben kialakult inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig még magasabb szintekre hajthatja az árakat – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A hazai magánerdők nagyobb része közös tulajdonban áll. Ezeknek a közösségeknek az önszerveződő képessége gyenge, így az erdők gyakran egy tulajdonostárs kezdeményezésére kerülnek gazdálkodásba.
Az erdőgazdálkodási szabályok ugyan engedékenyek, ez mégis gyakran a tulajdonosi jogok sérülésével jár. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint az erdőtulajdonosok megérdemelnék az egységes jogértelmezést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kiadvánnyal is segíti az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését – tájékoztatta lapunkat a köztestület.
Később indulhatnak az osztatlan közös tulajdon megosztására irányuló eljárások a veszélyhelyzet miatt – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Praktikus tanácsokkal, egyedi tanácsadással is segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az erdőgazdálkodókat a gazdaságos méretű erdőtulajdonok kialakításában, a leghatékonyabb megoldások alkalmazásában – tájékoztatta az Agro Naplót a köztestület.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
Az államtitkárság továbbra is a legfontosabb természeti kincsekért, a termőföldért, az erdőkért és az ott élő vadért, valamint a vizeinkben folyó halgazdálkodásért felel – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa munkájáról, az általa vezetett államtitkárság tevékenységéről kérdezte.
Idén korszakváltásához érkezett a magyar birtokpolitika. Az osztatlan közös földekre vonatkozó szabályrendszer átalakítása és az ilyen területek megszüntetésére tett törekvés régóta várt egyúttal érdemi változást fog eredményezni a hazai birtokviszonyokban. A változások főbb elveinek és szabályainak bemutatására az alábbiakban kerül sor.
Vadkár-ügyekkel foglalkozó céget alapít a NAK
