Magyarország az első olyan afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében – közölte a szaktárca lapunkkal.
Az év végi ünnepek közeledtével az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) ismét a minőségi sertéshús fogyasztását kívánja még inkább népszerűsíteni – közölte az agrártárca lapunkkal.
Elsősorban az import hatására tovább esett az élő sertés ára, ami a magas kukorica- és szójaárakkal tetézve sok termelőnek már önköltség alatti értékesítést jelent – idézi a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Világgazdaságban megjelent megállapítást.
A minőségi elvárások, az ünnepek idején a hagyományos ételek miatt megélénkülő kereslet, valamint az állatjóléti és fenntarthatósági szempontok egyaránt indokolják a prémium magyar sertéshús vásárlását, vagyis jön a sertéshús főszezonja és Mohácson felkészültek a növekvő keresletre – foglalta össze Lengl Tamás, az MCS Vágóhíd Zrt. vezérigazgatója az év végi ünnepekből adótó teendőket.
Az állattartásban is egyre nagyobb a döntéstámogató rendszerek szerepe, vagyis az innovációra, az adatok rögzítésére és összekapcsolására az állattartásban is egyre inkább szükség van – derült ki a közelmúltban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) online agrártechnológiai rendezvényén.
A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium (AM) 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot – közölte lapunkkal a szaktárca.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felülvizsgálta az afrikai sertéspestis (ASP) kártalanítási eljárásrendjét, ennek alapján az új előírások, amelyek elsődlegesen a kártalanítási összegeket érintik, október 1-jétől érvényesek – jelentette be a Nébih honlapján.
A BayWa és a Wageningen Egyetem azt kutatja, miként lehetne a féligáteresztő napelemes modulokat a termőföldön hasznosítani úgy, hogy közben a növények is megkapják a fejlődésükhöz szükséges napfényt – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél legújabb számából.
A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt.-t és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki, miután a kormány engedélyezte a tulajdon szerzést, ugyanis nem minősítette azt ellenséges felvásárlásnak.
Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
A folyamatos önköltség-csökkentés és nagyobb betegségek hiánya miatt az USA sertés-, marha- és baromfikészletei növekedtek 2015-ben, írták a CME elemzői, Steve Meyer és Len Steiner.
A mai sertéshús árak mellett nem mindegy, hogy milyen fajlagos takarmányozási költségekkel kell számolnunk a sertéshústermelés során. Mivel a gazdaságos termelés kulcsa a sertések megfelelő takarmányfelvétele, bélrendszerük egészsége és a megfelelő emésztésük, ezért ezeket a folyamatokat mindenképp támogatnunk kell.
Az ágazatban érintett valamennyi szakember számára világos az a koncepció, hogy a sertéshizlalás jövedelmezőségének fokozása, illetve az intenzív fajtákban rejlő potenciál elérése érdekében az állatok szükségleteit mindenkori teljesítményük figyelembe vételével kell kiszolgálni. Ugyanakkor meg kell találni a módját, hogy a sertéshizlalás költségeinek döntő hányadát képviselő takarmányköltségeket a lehető legalacsonyabban tartsuk.
A BIOMIN a sertések takarmányaiban előforduló mikotoxinok elleni küzdelemben már eddig is úttörőnek számított, mivel hatékonyan tudta kezelni mind a köthető (aflatoxin, ergot alkaloidok), mind a kevésbé köthető mikotoxinokat (trichotecének, zearalenon, ochratoxin) és az általuk okozott kedvezőtlen hatásokat. Azonban most új távlatokat nyitott az új fumonizin bontó enzimünk (FUMzyme®) bevezetése, amely a legújabb termékünknek, a Mycofix® Plus 5.E-nek az egyik alapösszetevője.
Az elmúlt időszakban a hazai és a külföldi haszonállattartásban számos takarmány-adalékanyag került kereskedelmi forgalomba, amelyek – többek között – növelhetik a felvett takarmány mennyiségét, kedvező hatással lehetnek a táplálóanyagok lebontására és azok emészthetőségére, valamint a hasznos mikroflórára az állatok emésztőcsatornájában.
Az elmúlt esztendőkben számos program született annak érdekében, hogy a mezőgazdaságon belül helyre billenjen az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya, a jelenlegi 20 és 80 százalékos helyett ismét fele-fele arányt képviseljenek az ágazaton belül.
Az étrend, az elhelyezés és a környezeti feltételek megváltozása, valamint az ellés körüli időszak mind-mind olyan stresszfaktor a kocák számára, amely befolyásolja a bél egészségi állapotát és jelentős hatást gyakorol az állatok immunrendszerére is. Ez végül a takarmányfelvétel csökkenéséhez, rossz emésztéshez és rosszabb takarmányhasznosuláshoz vezet.
Sertéseknél a különböző stresszfaktorok csökkent takarmányfelvételt, rossz emésztést és a tápanyagok rossz hasznosítását okozhatják, amelyek befolyásolják a bél egészségi állapotát és megterhelik az állatok immunrendszerét is.
„Topigs Norsvin az innovatív sertés genetikai vállalkozás” címmel az elmúlt két hónapban két helyszínen került megrendezésre a Topigs Norsvin Danubia által szervezet workshop. A rendezvényeken több mint 350 sertéstenyésztő volt kíváncsi a Topigs Norsvin újdonságaira. A résztvevők Magyarországon kívül 6 másik ország szakembereinek sorából kerültek ki. Az előadók között több hazai és külföldi szakember mellett Anders Øfsti, a Topigs Norsvin regionális igazgatója ismertette a két vállalat fúziójával létrejött új sertéstenyésztő világcég jövőbeli terveit.
A sertésdizentéria elleni védekezés alapeleme a kellő körültekintéssel kialakított preventív higiéniai intézkedések sora. A védekezés több elem (gyógyszeres kezelés, eredményes kártevők elleni védekezés, megfelelő takarmányozás, alapos takarítás-fertőtlenítés stb.) hathatós összhangját igényli.
A Nógrád megyei Pásztón öko-szemléletű gazdálkodást folytató Zeke Tamás nagyon messziről indulva lett gazdálkodó. Eredetileg bölcsésznek készült, gimnáziumba járt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán kommunikáció-magyar szakra jelentkezett, ahol végül abszolutóriumot szerzett. Négy éven át Budapesten élt, rendezvényszervezőként dolgozott.
A kocák és a süldők rendkívül érzékenyek a mikotoxinok hatásaira. A sertések szaporodására ható legfontosabb mikotoxinok a zearalenon, az ergot alkaloidok és az A típusú trichotecének közé tartozó T-2 toxin. Ezek magasabb számú megbetegedésekhez vezetnek, és szaporodási problémákat okoznak.
Antibiotikummal nem kezelt csirkehús kerül az amerikai iskolai étkeztetésbeSertés árak az EU-ban: kiegyensúlyozott helyzet, változatlan árakOroszország megtiltotta génmanipulált gabonák termesztését
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben – Tolna megye
Az USDA december 23-án kiadta a negyedéves sertés-előjelentését, írta Steve Meyer és Len Steiner.
A tojásipar válságközeli állapota miatt egy évtizede Hollandiában szemléletváltás történt azért, hogy össze tudják hozni a három legfontosabb elemet – EMBER, FÖLD és PROFIT – a tyúkok jólétével.
A hatékony sertéshústermeléshez egészséges emésztőrendszerrel rendelkező állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertőzések okozta emésztési rendellenességek azonnal negatív irányban befolyásolják a sertéseket.
Fejér megye Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik. Területe földrajzilag rendkívül változatos, a mezőgazdaság szempontjából számos kedvező adottsággal rendelkezik. Síkságai termékeny talajaival az ország kiemelkedő gabonatermő vidékei, a termőföldek aranykorona értékei jóval meghaladják az országos átlagot. Hegyvidékei az erdőgazdaságnak és a szőlőter- mesztésnek kedveznek. A szarvasmarha és juhtenyésztés mellett több évszázados hagyománya van a lótenyésztésnek is, mely régen katonai és mezőgazdasági, ma már inkább sport célokat szolgál. Kiemelt természeti értéket képvisel Magyarország harmadik legnagyobb állóvize, a Velencei-tó. A környék lakosainak évszázadokon keresztül a nádvágás és -feldolgozás volt a megélhetési forrása, a télen learatott nád ma is jelentős jövedelmet jelent.
A fialást követő időszakban a tejelválasztás zavara több, mint 30 kóroktannal hozható összefüggésbe. Ezek közül megkülönböztethetőek:
A korábbi évek súlyos mikotoxin-problémái miatt (korábban a DON és a Zearalenon, mostanában az aflatoxin) nagyon sok sertéstartó elkezdte használni a különböző mikotoxin ellenes készítményeket. Vannak, akik folyamatosan használják azóta is, azonban sokan abbahagyták, mert vagy nem lehetett kimutatni a takarmányból a mikotoxinokat, vagy alacsony kimutathatósági szint mellett nem jelentkeztek súlyos tünetek.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Növekedést mutatnak az EU sertésárai Tovább estek a baromfitakarmányok árai az Egyesült Királyságban Az ukrán húsipar normális rendben működik Csoportos kocatartás: gyakorlati szempontok
Hercegszántó Bács-Kiskun megyében, az ország déli határszélén fekvő, közel 2400 lelkes település. Császár György Hercegszántón nőtt fel, Kalocsán, a mezőgazdasági szakközépiskolába járt, majd a Nagykanizsai Főiskolán szerzett diplomát. Későbbiekben, már munka mellett kapott agrármérnöki diplomát Debrecenben. Az akkori szövetkezettel tanulmányi szerződése volt, így Hercegszántón állt munkába, és azóta is első munkahelyén dolgozik, de már a ranglétra legfelső fokán. 1986-ban, 31 évesen érte a megtiszteltetés, hogy elnöknek választották, saját települése szövetkezetében
A TOPIGS idei januári rendezvény-duójának bikali programján vett részt az Agro Napló, ahol a nagyszámú hazai érdeklődő mellett Csehországból, Romániából Szerbiából, Szlovákiából és Horvátországból érkezett vendégek is érdeklődéssel hallgatták a meghívó cég legújabb fejlesztéseihez kapcsolódó előadásait.
Bővebben az áfatörvény változásáról Mint az előző számban írtam: 2014. január 1-jén léptek hatályba az általános forgalmi adóról szóló törvénynek (továbbiakban: áfatörvény) azok a módosított rendelkezései, melyek alapján bizonyos sertéstermékek 5%-os adómérték alá tartoznak. E vámtarifaszám szerint meghatározott termékkör tarifális besorolásával kapcsolatos tájékoztató jelent meg a NAV internetes honlapján, „Egyes, 2014-től az 5%-os adómérték alá tartozó sertéstermékek besorolási szempontjai – tájékoztató az általános forgalmi adó törvény 3. számú melléklet I. részének 19-24. pontjához” címmel.
A fitogének biológiai funkcióval rendelkező, növényi eredetű takarmány-kiegészítők. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvő, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minőségére fókuszál.
Általános forgalmi adó törvény változása: 2014. január 1-jétől hatályos törvény alapján számos ponton változik az áfatörvény. A legfontosabb változások a következők.
Az ipari méretű, biológiailag lebomló levegőtisztító rendszer hatékonyan csökkentette az ammónia, a por és szag mennyiségét a véghizlaldában, 77, 92 és 75 százalékkal, jelentette B. Predicala, A. Alvarado, M. Girard, M. Belzile, S. Lemay és J. Feddes a Prairie Sertés Központ 2012–2013 éves jelentésében.
Az őrölt kukoricában, DDGS-ben és szójalisztben lévő rost Elusieve-folyamat segítségével történő eltávolításának hatása a csirkékre Tanulmány: a gesztenyeellenálló keményítő- (RS)tartalmának vizsgálata választott malacokban Készen áll Írország még több tej termelésére? Az időjárás hatásai a szomatikus sejtszámra
Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az élelmiszergazdaság szerepe és jelentősége az elmúlt években fokozatosan erősödött, s ezt felismerve a kormányzat is egyre nagyobb figyelmet szentel ezeknek az ágazatoknak. Az agrárium hazánk földrajzi adottságainak köszönhetően valóban kedvező adottságokkal bír, ám ezek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
Az állattenyésztési ágazatok közül a sertéstenyésztésben következett be a legjelentõsebb hanyatlás a rendszerváltás óta. A 3 millió alatti sertéslétszám a hazai húsipar szükségleteit már nem fedezi, így Magyarország sertéshúsból importra szorul. A sertéstenyésztési kedv folyamatosan csökken és egyre kevesebb egyéni gazdaság foglalkozik sertéstartással.
A BIOMIN Magyarország Kft. a sertéstartó partnereit és a sertéságazatban dolgozókat látta vendégül szakmai konferenciáján, a visegrádi Nagyvillám Vadászcsárdában. Az érdeklõdõket Dr. Jakab Gábor, a BIOMIN Magyarország Kft. ügyvezetõ igazgatója köszöntötte.
A fitogének biológiai funkcióval rendelkezõ, növényi eredetû takarmány-kiegészítõk. A Digestarom® egy természetes alapú, gyorsan növekvõ, fitogén termékcsalád, amely a kutatáson és fejlesztésen keresztül a haszonállatok termelésének rendkívül megbízható minõségére fókuszál.
Kontinensünk elsõszámú sertéstenyésztõ cégcsoportjának magyar tagja, a TOPIGS Danubia Kft. novemberben workshop keretében két helyszínen tartott elõadásokat meghívott partnereikkel együtt a legújabb fejlesztésekrõl. Az Agro Napló Bikalon vett részt a díjátadóval záruló rendezvénynapon, amelyre három héttel késõbb Mezõkövesden is sor került.
A sertésistálló mikroklímájának ideális kialakítása egyaránt fontos a néhány sertést tartó háztáji gazdaságokban, és az iparszerû hústermelés gépesített körülményei között, hiszen akár egy, akár több száz állatot tartunk, a faj igényei azonosak. Az istálló mikroklímájának kialakításában legfontosabb tényezõk a levegõ páratartalma, az istálló levegõjének szennyezettsége, a hõmérséklet; és a levegõmozgás, a szellõzés.
Sorozatunkban olyan sikeres nõket mutatunk be olvasóinknak, akik példaértékû teljesítményükkel érdemelték ki a szakmai elismerést. Hónapról hónapra ismerhetnek meg asszonyokat, akik már bizonyítottak – így joggal lehet büszke rájuk a környezetük. S hogy minden sikeres férfi mögött egy nõ áll, az már rég ismert tény – de vajon ki áll a bemutatott nõk mögött, akik hivatásuk mellett az élet más területén is helytállnak? Ezekre is választ kapnak mindazok, akikkel megosztják szakmai tapasztalataikat a sorozat fõszereplõi.
A sertésdizentéria világszerte, így Európában is, a gyakran elõforduló betegségek közé tartozik. Eltekintve az SPF (specifikus kórokozóktól mentes) sertésektõl, a betegség az állo-mányok mintegy 1/3-ában klinikailag is jelen van, az állományok egy további jelentõs része pedig tünetmentesen fertõzött. A közvetlen veszteségek és a gyógykezelés magas költségei miatt a betegség gazdasági szempontból a legjelentõsebbek közé tartozik Európában és a világ többi nagyobb sertéstenyésztõ országában is.
A malacok új takarmányozási módja: Nuklospray Yoghurt
A szalmonella baktériumok okozta megbetegedések az embereknél 2005 óta a legelterjedtebb ételmérgezési kórképek az EU-ban. 200 000 megbetegedést okozva 2005-ben, ami a becslések szerint 3 milliárd euró gazdasági kárt okozott az unióban az adott évben.
A sertéstelepek egy részén a megfelelõ, az apró részletekre is kiterjedõ telepi higiénia kérdésköre valahogyan mindig a „mostohagyerek” kategóriába tartozott. Talán az új (és a felújításra került) gazdaságokban foglalkoznak alaposabban és körültekintõbben a témával. Sok esetben a telep infrastrukturális adottságai nehezítik meg a higiéniai szint jelentõs mértékû javítását, máskor viszont csupán a megfelelõ „hozzáállás” hiányzik. Természetesen az adott farm gazdasági helyzete és a tevékenység jövedelmezõsége is jelentõs szerepet játszik a gazdálkodásban. Megkérdõjelezhetetlen tény viszont, hogy a korrekt, a telep adottságaihoz igazított prevenciós higiéniai program jelentõs megtakarítást eredményez. A cikkünk tárgyát adó, „Sertéstartás” címû higiéniai kézikönyv hasznos segítség lehet a napi sertéstelepi munkavégzés során, így elsõként a kiadvány menedzsmenttel foglalkozó fejezeteibõl adunk egy kis ízelítõt.
A nagyon ragályos fertõzõ betegség, a száj- és körömfájás veszélyezteti az állatállomány egészségügyi és gazdasági értékét sok országban. A betegség az USA-ban nem fordult elõ 1929 óta, de újabb megbetegedéseket jelentettek napjainkban Japánból, Bulgáriából és Dél-Koreából.
Ahogy múlt héten, ezen a héten is látszik, hogy a vágósertés kínálat az európai piacokon nem elegendõ és nem fedezi a keresletet.
Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.
A mikotoxinok súlyos károsodásokat idézhetnek elõ az azokkal szennyezett takarmányt fogyasztó sertések szervezetében. A takarmányok mikotoxin szennyezettsége, illetve annak hatása azonban megfelelõ eljárásokkal csökkenthetõ, illetve mérsékelhetõ.
A baktériumok nemcsak az állatok egészségére jelentenek fenyegetést, ezáltal súlyos gazdasági veszteségeket okozva, hanem energia- és tápanyag-veszteséget is eredményezhetnek. Az utóbbi években sok gyártó erõfeszítéseket tett arra, hogy javítsa a szerves savak által létrehozható antimikrobiális hatást. A kórokozó baktériumok visszaszorítása most már fokozható azzal is, ha a szerves savakat egyéb természetes eredetû összetevõkkel kombináljuk (pl. ftokemikumokkal) vagy egy olyan újdonsággal, mint a Biomin® Per4izer™. Ez egy olyan permeabilitást fokozó anyag, amely növeli a Gram-negatív baktériumok külsõ sejtmembránjának az áteresztõképességét, ilyen módon az egyéb összetevõk antimikrobiális hatását jelentõsen növelni lehet.
Minden vállalkozás alapvetõ célja – bármilyen szektorról essen is szó – a lehetõ legnagyobb nyereség realizálása. Sajnos az eredményességet befolyásoló tényezõk közül kiemelten kell foglalkozni az állományok egészségét veszélyeztetõ megbetegedések elleni védekezéssel. Vezetõ szerep hárul a kompromisszumok nélküli telepi higiéniára. Jelen cikkben megpróbálunk rávilágítani ezen munkálatok jelentõségére, kiemelve a kellõ körültekintéssel végzett fertõtlenítést.
A hazai sertésállomány létszáma több mint 60 éve, a II. világháborút követõ években volt utoljára olyan alacsony, mint most. Az EU-hoz történõ csatlakozás évében – 2004 januárja és decembere között – bekövetkezett 1 millió darabos állománycsökkenést az elmúlt években további 1 millió darabos visszaesés követte. (A jelenlegi sertéslétszám már csak bõ harmada a 20 évvel ezelõtti, 8,5 milliós állománynak.) (1. ábra)
Azzal etetjük állatainkat, amivel az emberek is táplálkoznak
II. A növénytermesztés az állattenyésztés alapanyag termelõje (trágyahasznosítás)
Nem kell részletekbe menõ statisztikai adatokkal alátámasztani az idei év idõjárása által kialakult mikotoxin-helyzetet, hiszen mindenki saját „bõrén” érezheti, s mást sem hallunk a médiából, hogy toxin-gond van. Viszont ezen kritikus helyzetben sem szabad elkeseredni, ugyanis van megoldás, csak gyors, de ésszerû döntést kell hozni. Ebben kíván a BIOMIN cég segíteni egyedülálló termékei útján.
A globális felmelegedés (klímaváltozás) hatását a sertéstartók már az elmúlt években is megtapasztalhatták, amikor is a nyári idõszakban a szokásosnál hosszabb ideig és magasabb hõmérsékleten kellett kocáikat magas teljesítményszinten tartaniuk, több-kevesebb sikerrel.
A zab vetésterülete az elmúlt években 55-63 ezer hektár között alakult Magyarországon. Szakemberek körében változatlanul az egyik legértékesebb takarmánynövénynek számít a tenyész- és fiatal állatok, illetve a lovak számára.
Az elmúlt 10 év alatt folyamatosan csökkent a sertéstartással foglalkozó háztáji gazdaságokban megtermelt sertéslétszám, amely jelentõsen rontotta a falvak megtartó erejét. Míg a 90-es években minden udvarban tartottak sertést, addig mára ez lényegében megszûnt. Az évezred elején megindult minimális emelkedést követõen az uniós csatlakozással megkezdõdött az állomány leépülése, aminek egyik kísérõ jelensége volt egy lassú ütemû koncentrálódás.
A takarmányok mikotoxin tartalmának hatása a sertések egészségére, termelésére és szaporodására
Partnereinek két színhelyen tartott sertéstenyésztési kerekasztal-találkozót a Vitafort Zrt. májusban Velencén – ahol az Agro Napló is részt vett – és Csongrádon.
Fogyasztható a magyar sertéshús a világszerte számos országban megjelent úgynevezett sertés- vagy más néven új influenzának nevezett megbetegedések ellenére is, noha sokan attól tartottak, hogy a sertésinfluenza kórokozója a sertéshússal is terjed.
A Nemzeti Sertéstenyésztési Program indítását jelentették be a XVI. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár megnyitóját követõen április 24-én Gráf József mezõgazdasági miniszter, Sákán Antal, a Sertéstartók Szövetségének elnöke és Fekete Balázs, a Sertéstenyésztõk Szövetségének elnöke részvételével.
A TOPIGS Danubia Kft. – a folyamatosság és a már alkalmazott technológiai módszerek biztosítása érdekében – tenyésztõ szervezete és forgalmazója lett a DALLAND és DUMECO hibrideknek. A négy tenyésztõszervezet a DALLAND, a DUMECO, a FOMEVA, a Stamboek (a holland tisztavérû sertéstenyésztõ szervezet) összevont programjából kialakult TOPIGS nemzetközi tenyésztõ program magyarországi bevezetése lehetõséget nyújt a belföldi alkalmazók számára, hogy a jövõben szabadon felhasználhassák a TOPIGS bármely más, Magyarországon eddig még nem alkalmazott tenyészvonalát is.
A legújabb trend az egészséges bélflóra kialakításában A világ mezõgazdasága folyamatosan nagy kihívások elé néz, mióta a Föld népessége sosem látott mértékben növekszik. Ennélfogva a mezõgazdaság fõ célja a fogyasztók megfelelõ ellátása kiváló minõségû élelmiszerekkel. Az antibiotikus hozamfokozóknak a világ számos pontján történõ betiltása és az ehhez kapcsolódó viták az állati termékekben lévõ szermaradványokkal kapcsolatban arra ösztönzik a gyártókat, hogy új és biztonságos koncepciókat dolgozzanak ki.
Szakmai gyakorlatom során a sertésegészségügyben, melyet egy Romániában lévõ sertéstelepen végzek mint állatorvos, leginkább a légúti megbetegedések okoztak problémát, melyet a nem megfelelõ tartáskörülmények, a hizlalda betelepítési rendszerének problémái, a karanténozási idõ hanyagolása okoz legfõképpen.
A TOPIGS Danubia Kft. idei szakmai továbbképzését októberben tartotta három alkalommal Kölesden. Itt készített interjút az Agro Napló munkatársa Simon Gyula ügyvezetõ igazgatóval, a TOPIGS Danubia Kft. tevékenységérõl.
Biomin® pHD – csökkent, hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét. Mivel az árakat nem tudjuk befolyásolni, ezért a jövõben a figyelmet a termelékenységre kell fordítani. Ez azt jelenti, hogy növelni kell a kocánkénti választott malacok számát évente, mivel már almonként fél malac is nagy jelentõséggel bír hosszú távon. Minden visszaivarzó koca és halvaszületett, vagy elhullott malac nagymértékben csökkenti a sertéstartás eredményességét.
Itt a nyár, a meleg. A kórokozó mikroorganizmusok könnyebben túlélik, ha kikerülnek a gazdaszervezetbõl, ahol szaporodhatnak. Legyen az bélsár, legyen az gazdasági állataink takarmánya az etetõ szélén nyállal, vízzel keveredve, a túléléshez szükséges ideális hõmérsékletet a természet biztosítja.
A sertéságazat helyzete katasztrofális volt az elõzõ esztendõben Magyarországon, de nem csak nálunk, hanem az Európai Unióban is.
Ha a jelenlegi mezõgazdasági helyzetet elemezzük, vagy esetleg távolabb tekintünk, s a világgazdaság változásait követjük nyomon, felismerhetünk néhány, számunkra a jövõben is igen fontos folyamatot.
Korábbi közleményünkben már beszámoltunk arról, hogy az egyes környezeti tényezõk hogyan befolyásolták a sertések üzemi sajátteljesítmény vizsgálatának (ÜSTV) eredményeit.
A „boldog békeidõkben”, amikor az állattenyésztés döntõ mértékben, Termelõ Szövetkezetekben és Állami Gazdaságokban folyt, a telepek, nevezetesen a sertéstelepek hatékonyságát elsõsorban és csaknem kizárólagosan a naturális mutatók alapján értékelték.
A föld energiakészleteinek fogyatkozása, a kõolaj árának folyamatos növekedése napjaink feladatává tette az alternatív lehetõségek mielõbbi megteremtését.
Az elmúlt évszázaddal kezdõdõen az erõsödõ urbanizáció, az ipar, a kereskedelem és az úthálózatok növekvõ területigénye a mezõgazdaság által hasznosítható termõföld területének csökkenéséhez vezetett.
Hozamfokozás Bolifor® szilárd szerves sav készítményeinkkel
Cégük 5–10 éven belül megkétszerezi magyarországi piaci részesedését – mondta Richard Waldinder, a Sano-Modern Takarmányozás Kft. ügyvezetõ igazgatója a Csémen július 27-én átadott gyáruk ünnepélyes avatásán.
Az állati szervezetnek az életkorral, emiatt az emésztõrendszer viszonylagos fejletlenségével összefüggõ részleges enzim hiánya kompenzálható, továbbá a takarmányok nem, vagy nehezen emészthetõ táplálóanyagainak hasznosulása, pedig javítható a takarmányokhoz adagolt enzimkészítményekkel.
Nem volt az még olyan nagyon régen, amikor a kanász naponta kihajtotta a falu disznóit a legelõre, ahol az állatok élvezték a friss levegõ, a mozgás, a sokféle táplálék és vitaminok kedvezõ hatását.
A természetes körülmények között történõ állattartásnak sokféle elnevezése forog közszájon.
Bármely állatfajnál a teljesítményvizsgálat elsõdleges célja, hogy a tenyésztõ hiteles adatokhoz jusson a tenyészállatok, vagy tenyészállat-jelöltek teljesítményére vonatkozóan.
Az állati termék minõsége és az élelmiszerbiztonság a modern állattenyésztés legfontosabb problémái.
Fertõzõ eredetû meddõség
Ez a mottója annak a vállalkozónak, aki már annyit küzdött élete során, hogy meglepetést már nem sok dolog tud okozni Neki.
Az ebbe a csoportba tartozó meddõség okai elsõsorban takarmányozási, tartási és menedzsment hibákra vezethetõk vissza.
Amennyiben az elõadás címében megadottakkal kívánunk foglalkozni, akkor elõbb né-hány fogalmat tisztázni kell.
A lap márciusi számának egy cikke (Dr. Mézes Miklós: Takarmányozás hatása a sertéshús minõségére és biztonságára) egy nagyon részletes, mindenre kiterjedõ, és kiváló áttekintést adott a témakörrõl.
I. A meddõség fogalma és gazdasági kártétele Meddõség alatt az állatok szaporodás-képtelenségét értjük. Okait és megjelenését tekintve a meddõséget több szempontból osztályozhatjuk.
Vas Csaba szegedi gazda több, mint 10 éve vágott bele a sertéstartásba. Eleinte csak hízlalással foglalkozott, majd saját kocákat kezdett beállítani. Jelen pillanatban 20 kocával dolgozik, melynek a teljes szaporulatát felhizlalja. Ez több, mint 400 hízót jelent évente.
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akik ma a hazai sertéságazatról objektív képet szándékoznak adni. A perspektíva, a jövõ felvázolása még kockázatosabb vállalkozás, ha nem megérzéseinkre, hanem a gazdasági folyamatok lehetõ legpontosabb elõrejelzésére próbálunk kísérletet tenni.
A BLUP módszer a jelenleg ismert legkorszerûbb – és a sertéstenyésztés gyakorlatában külföldön már rutinszerûen alkalmazott – tenyészértékbecslési eljárás. Talán nincs is olyan állattenyésztõ szakember Európában, aki ne ismerné ezt a fogalmat, aki ne tudná, hogy mi ennek az angol betûszónak a lényege.
Bakonyszombathelyen, ebben az apró, de annál szebb falucskában él a mindenki által ismert és becsült Bognár család. Bognár István, neje Katika és fiúk Károly már 20 éve sertéstartással foglalkoznak. A család férfitagjaival beszélgettünk egy szép nyári délután, a volt Állami Gazdaság mellett fekvõ sertéstelepükön.
Az utóbbi évtizedekben az intenzív európai sertésfajták, fajtakonstrukciók és hibridsertések hízási és vágási értékmérõ tulajdonságai már nagyon magas szintre jutottak, és megközelítették a biológiai teljesítõ képesség határát, a továbbiakban ezeknek a tulajdonságoknak csak kis mértékû növekedésére számíthatunk. Ez indokolja, hogy keresni kell a még meglévõ tartalékokat, különösen akkor, ha ez találkozik az állatvédõk kívánságaival is. Ilyen biológiai tartalék a hímivarú sertések hízlalásában van, amelynek kihasználására Magyarországon széles körben nem kerül sor, elsõsorban a tõkesertés viszonylag magas vágási élõsúlya, valamint a hízlalási hagyományok miatt.
A sertéstakarmányozás egyik komoly problémája a hozamfokozó antibiotikumok alkalmazásának betiltását követõen a bélcsatornában élõ mikroorganizmusok faji összetételének és mennyiségének szabályozása.
Iparszerû sertéstartásról Magyarországon a 70-es évek elejétõl beszélünk. Ez azt jelenti, hogy sertéskombinátokat építettünk, és ott „iparszerû” méretekben tartjuk a sertéseket. Az iparszerû termelésnek azonban nem ez a lényege. Akkor válik igazán iparszerûvé a sertéstartás, amikor a termelést szabályozni, programozni tudjuk, egy meghatározott ütemezést alkalmazunk. Ez a programozott termelés az alapja a vertikális integrációnak is, közös érdeke úgy a termelõnek, mint a feldolgozónak. A jövõ útja mindenképpen az, hogy folyamatosan kiegyensúlyozott termékellátást tudjunk biztosítani állandóan azonos mennyiségben és minõségben és elõre meghatározott idõközökben.
Nemzetközi tapasztalatok, saját takarmányozási kísérletek, valamint a termelésben elért eredmények alapján a korszerû malacnevelésben egyebek között az alábbi tényezõk igen jelentõsen befolyásolják a malacok fejlõdésében, valamint a késõbbiekben a hízlalás során elért eredmények alakulását:
Az elmúlt év végén egy kedves partnerünktõl olyan kérés érkezett a Pig-Techn Kft. szakembereihez, hogy felhagyva az eddigi pulykanevelést, -hízlalást, a meglévõ épületéhez tervezzünk technológiát mangalica sertések részére.
A sertéstartás megnövekedett költségei, a fogyasztói igények változása és az Európai Unió állatjóléti szabályai miatt a sertéstartók és -tenyésztõk csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a legjobb genetikai potenciállal rendelkezõ egyedeket, illetve azok ivadékait vonják be a termelésbe. Ezért a sertéstenyésztésben kiemelt szerepet tölt be a tenyésztõmunka, melynek egyik legfontosabb eleme a szelekció.
Az elmúlt ötven évben a népesség egyre fokozódó igénye miatt jelentõs változás, fejlõdés ment végbe az állati eredetû fehérje elõállításának a területén. Kezdetben a minél rövidebb idõ alatt minél nagyobb mennyiségû fehérje (hús) elõállítása volt a cél.
Az utóbbi években – nemcsak a sertéstartásban, hanem más állatfajoknál is – egyre inkább elõtérbe kerülnek a zárt intenzív termelési formák mellett a természetszerû tartási elemeket felhasználó ún. alternatív tartási módszerek.
Amikor állatainkat takarmányozzuk, a legalaposabb ismeretek, és a hosszú gyakorlat adta tapasztalatok birtokában is néha tévedünk, néha hibákat követünk el. Az is közismert, hogy ezek sajnos elég gyakran, legalább is részben, de függetlenek tõlünk.
Az elmúlt évtized kísérleteinek eredményei egyértelmûen igazolódtak a gyakorlati sertéstakarmányozásban, azaz a sertések aminosav szükségletét pontosabban tudjuk kielégíteni, ha a takarmányok össz aminosavtartalma helyett az ileálisan emészthetõ aminosavtartalmával számolunk a takarmányreceptúra összeállításakor.
Az amerikai mezõgazdasági tárca (USDA) tanulmánya az Európai Unió marha-, sertés-, és baromfihús ágazatával foglalkozik. A 2003-as év tényszámait ismertetve, 2004-2005-re ad elõrejelzést a termelésrõl, a fogyasztásról és a külkereskedelemrõl.
Az állattenyésztés egyik legnagyobb problémája a keletkezett trágya és technológiai víz elhelyezése. A helyes trágyakezelés nem csak azt jelenti, hogy a trágyát úgy kezeljük és tároljuk, hogy az ne károsítsa a környezetet, hanem a felhasználás idejének és módjának szigorú rendjét is be kell tartani.
Már évekkel ezelõtt sejthetõ, egy-két évvel ezelõtt pedig már biztosan tudható volt, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követõ – remélhetõleg csak átmeneti – idõszak nem fog bekerülni a magyar sertéstartás és -tenyésztés aranykönyvébe.
A legújabb hazai és nemzetközi kísérleti eredmények felhasználásával táblázatokba foglaltuk a különbözõ korú és hasznosítási típusú sertések táplálóanyag-szükségleti értékeit.
Minden ágazat eredményeinek megítélésénél maghatározó jelentõségû tényezõ a jövedelem és mutatói, illetve a versenyképesség alakulása, amelyek rendkívül szoros kapcsolatban állnak egymással.
A hízékonysági paraméterek kívánatos szintjének megítélésében véleményünk az elmúlt 3–5 évben jelentõsen változott. A genetikai potenciál mindig a pillanatnyilag optimálisnak vélt környezet elõtt jár, hiszen ez utóbbi csak a genotípus termelési válaszaira alapozott következtetés, a tényleges igény több – de inkább kevesebb – sikerrel történõ megközelítése.
A sertéstenyésztés egyik nagy problémája az úgynevezett szezonális vagy nyári meddõség, ami a nyári–kora õszi malacszaporulat-kiesés miatt felboríthatja a sertéstelepek termelési folyamatosságát.
A sertésnemesítés hazai és nemzetközi gyakorlatára egyaránt jellemzõ, hogy a fajtatiszta tenyésztés mellett széles körben alkalmaznak keresztezéseket, melyek részben a folytatható (rotációs) (pl. KA-HYB), részben pedig a nem folytatható (hármas, négyfajtás) eljárások közé sorolhatók (pl. HUNGAPIG).
Hazai sertésállományaink jelentõs része szenved különféle okokra visszavezethetõ légzõszervi problémáktól. Ez a kijelentés jól alátámasztható a vágóhidak statisztikáival, visszajelzéseivel, noha jelenleg a sertéstüdõk szinte 100 százalékban kobzásra kerülnek, elsõsorban vágástechnológiai okok miatt.
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elterjedtsége a különféle módszerek szerint történõ mentesítéseknek köszönhetõen napjainkra lényegesen csökkent.
„Mindenki tudja, hogy a Dohai-i tárgyalások kulcskérdése a mezõgazdaság. Egyértelmûen meg kell mondani, hogy az Európai Unió kész az elmozdulásra, de azt is nagyon világossá kell tenni, hogy ez feltételes ajánlat, és csak akkor teljesül, ha a feltételek is teljesülnek. Egyáltalán nincs szó arról, hogy elfogadunk valamiféle egyoldalú lefegyverkezést!
„Az iparszerû állattartás gazdaságosságának alapvetõ feltétele a megfelelõ szaporaság. Egyben ez okozza talán a legtöbb gondot is.”
Németország 2003-ban nõtt a belsõ húsfogyasztás. Az egy fõre jutó színhús (csont nélkül) fogyasztását 60,8 kilóra jelezte a német piac- és árfigyelõ szolgálat (ZMP). Ennek kétharmada sertéshús volt, melynek fogyasztása – a baromfihússal együtt – évrõl évre bõvült.
Az ivóvíz eddig igen kevés figyelmet kapott az állattenyésztésben, bár különbözõ kísérletek rámutattak, fontosságára. A megfelelõ mennyiségû és minõségû ivóvíz ellátás hatására mind a testtömeg gyarapodás, takarmányértékesítés, laktációs tejtermelés, mind különbözõ hugyúti megbetegedések pozitív irányban változnak. Azonban ha a vízrõl beszélünk, akkor nem csak a savanyítást kell megemlíteni, hanem a vízhez való hozzáférés biztosítása és a vízfelvétel stimulálása is éppilyen fontos szerepet játszik.
Az utóbbi évtizedben jelentõs változások történtek a sertéstenyésztésben. Jobb genetika, hatékonyabb takarmányozás, új menedzsment technikák, az ezeket kiszolgáló új telepstruktúrák mind hozzájárultak ahhoz, hogy javuljon az ágazat hatékonysága és nyereségtermelõ képessége.
A tömegtermelés technológiai igényei A XX. században a tudományos és technikai fejlõdés olyan szintet ért el, hogy minden jelentõsebb társadalmi változás alapvetõen befolyásolta a gazdasági életet is, s annak apró részletein is rajta hagyta a kézjegyét. Így például a II. világháborút követõ újjáépítés egyik legfontosabb feladata volt szinte az egész földkerekségen az élelmiszertermelés mennyiségi növelése, a hiánygazdálkodás felszámolása. Ezen a szakaszon az egyes országok, ország-csoportok eltérõ módon és eltérõ idõ alatt jutottak át. Azonban az a szemléletmód, amelyet a hiánygazdálkodás felszámolása, a mennyiségi termelés növelésének szemlélete szükségszerûen kialakított, alapvetõen rányomta a bélyegét az olyan perifériálisnak tûnõ szakterületre is, mint például a sertéstartás technológiája.
„...ránk következett, amit évek óta vártunk.” Sokan, én magam is hosszú évek óta emlegetem, hogy a konszolidáció, a kihasználatlan kapacitások leépítése, a túlkínálat mérséklése elkerülhetetlen a hazai sertéshús szektorban. Az ágazat nemzetközi piacoknak való kitettségén mérsékelni csak az integrációs szint drasztikus emelésével tudunk. Most, amikor fájdalmas lépések sora elõtt állunk mégis, mintha sokakat váratlanul érne a hír: az elõírásoknak és piaci követelményeknek meg kell felelni.
A nagy tömegben, mesterséges klimatikus viszonyok között együtt tartott sertések egyik leggyakoribb külsõ élõsködõje a rühösséget okozó Sacoptes suis. A bõr hámrétegében kialakított „alagutakban” élõ, alig 1/2 mm-es atka egész életét a sertésen tölti. Teljes életciklusa 2-15 napig tart, a petékbõl a lerakás után kb. 10 nap múlva kelnek ki az elsõ lárvák. A fõ búvóhelyük a külsõ hallójárat, ahonnan elõször a fejet, lapocka környékét, hátat és lábakat árasszák el. Súlyos fertõzés esetén az egész testet ellepik. A fertõzött sertések kondíciója leromlik a nyugtalanítás és folyamatos vakaródzás miatt. A bõr értékvesztése mellett az istálló berendezési tárgyai is gyorsan tönkre mennek.
A sertéseket veszélyeztetõ kórokozók közül az alábbiakban áttekintjük azokat, melyek elsõsorban a légzõ szervrendszert támadják meg.
Augusztus végén az ország minden részébõl érkeztek mezõgazdasági szakemberek és újságírók a visegrádi fórumra, melyen a KWS vezetõi adtak számot a cég eredményeirõl, a magyarországi lehetõségekrõl, valamint az EU csatlakozás kilátásairól.
A tenyészállatok takarmányozására a telepek nem fordítanak túlságosan nagy figyelmet, ami több okból is hibás. Egyrészt a tenyészállatok (kocák) takarmányozásának egyetlen ismérve a született malacok száma, másrészt a tenyészállatok takarmányozási költségét a végtermék kibocsátásra kell terhelni, harmadrészt a takarmányozási problémák megnövelhetik a kiesések és selejtezések számát (ami egy értékes tenyészsüldők alkalmazásánál komoly kiesést jelenthet). Tehát a tenyészállatok takarmányozásánál két dolgot kell megvizsgálnunk, az igényekhez igazodó beltartalmat, és a költségeket.
Az ásványi anyag szükségletekkel kapcsolatos alapadatokat a múlt század 60-as és 70-es éveiben határozták meg. Számos eredmény mutat ugyanakkor arra, hogy a modern, gyors növekedésű sertés hibridek ásványi anyag szükséglete körülbelül kétszerese a 20-30 évvel ezelőtti kis növekedési erélyű sertésekhez viszonyítva. Ennek ismeretében az ásványi nyagok mennyiségét gyakran javasolják a takarmányokban jóval a „javasolt szükségleti érték” felett. A javasolt mikroelem szintek meghatározása során már tekintetbe veszik az állat faját, annak termelési szintjét, valamint az ásványi anyag forrását és biológiai hozzáférhetőségét is. Az Európai Unió ugyanakkor környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontokat figyelembe véve maximalizálta néhány mikroelemnek a sertés takarmányokban megengedhető szintjét.
Közleményünk első részében (Agronapló, 2003. 7. szám) azokat az operációs módszereket mutattuk be és értékeltük, melyek segítségével megállapítható az aminosavak un. ileális emészthetősége sertésekben. A második részben példák segítségével kívánjuk megvilágítani, hogy a különböző módszerekkel megállapított ileális emészthetőségi értékeket hogyan tudjuk felhasználni a sertéstakarmányozás mindennapi gyakorlatában és az ilyen módon összeállított abraktakarmány etetése milyen előnyökkel jár a sertéshizlalásban.
Gazdaság neve: Caprabo Kft. Gazdaság címe: Mezõtúr, Nyolcadik út 51. Tel./fax: 30/3997-260 Riportalany neve, beosztása: Bagó Lajos Régióvezetõ neve: Bartók Norbert
A SEGHERSgenetics (korábban SEGHERShybrid) tenyésztése Belgiumban kezdődött a múlt század hatvanas éveiben. A családi vállalkozásként indult cég hamar az egész világra kiterjedő tenyésztési hálózatot hozott létre, s napjainkban már több mint 30 országgal van rendszeres kereskedelmi kapcsolata. 2002-ben néhány nagyon fontos stratégiai, együttműködési megállapodást kötött. Az év elején az USA egyik legnagyobb sertéstenyésztő vállalkozásával a Newsham-mel, majd az év őszén Anglia egyik piacvezető sertéstenyésztő vállalkozásával a Rattlerow-val alakított ki szoros kapcsolatot a vállalat.
Tompos László csornai sertéstartót jól ismerik a környéken. Évtizedek óta a mezőgazdaságban dolgozik, az állattartás szeretetével „megfertőzte” már fiát is, akivel jelenleg közösen vezetik gazdaságukat. A család feje az állattartásért, a fia pedig a takarmányellátásért felel.
Az év tavaszán, a sertéses szimpóziumon bemutatott termékeink a gyakorlatban is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az új termékek, és a korábbi gyakorlattól eltérő koncepció szinte minden telepen tovább javította a Milky sorral elért kiváló eredményeket. Az angol SCA Provimi társvállalat tapasztalata és útmutatásai alapján és magyarországi tapasztalataink segítségével kialakított termékek és az új gondolkodásmód a hazai piacon is nagy sikereket ért el. Ez csak azoknak okoz meglepetést, akik nem tudják, hogy a kizárólag malactáp-gyártással foglalkozó cég évek óta a világ malactáp-előállítóinak élvonalába tartozik.
A sertéstakarmányozás egyik legelhanyagoltabb és legkisebb figyelemmel kísért korcsoportja a hízók (különösen 80kg felett). A mai alacsony felvásárlási árak és a sokszor veszteséggel termelő sertéstelepek pedig igényelnék az odafigyelést. A kérdés az, hogyan csökkentsük a hízósertésünk fajlagos előállítási költségeit takarmányozási oldalról. A válasz és a megoldás nem csak a fehérjehordozók visszafogásában rejlik, hanem a táplálóanyagok optimális bejuttatásában az állati szervezetbe. Az optimális szó alatt értek egyfajta költség-hatékony alapanyag-választást, és egy a genetikára optimalizált receptúrát.
A takarmányozás és az állati egészség, valamint a végtermék minősége közötti összefüggések feltárása helyett foglalkozzunk egy "kényes" kérdéssel - az állati eredetű fehérjék sertések takarmányozására történő fölhasználásával.
A trichinellózis világszerte elterjedt zoonózis. A megbetegedés több mint száz vad - és háziállatfajt, valamint az embert is veszélyezteti.
Évente egymillió tonna: A magyar takarmánytermékek egynegyedét a Bábolnai Takarmányipari Kft. gyártja
Minden sertéstartó alapvetõ érdeke, hogy állatai minél kevesebb takarmányból minél gyorsabban meghízzanak és a húsminõség is lehetõleg az elsõ két kategóriába (S-E) tartozzon. Sertéstartási hagyományainkból eredõen azt gondolnánk, hogy a sertések számára legkedvezõbb takarmány konzisztencia a folyékony, azaz a „moslék”. Ezt azonban sem a SZIE Takarmányozási Tanszékével közösen végzett hízlalási kísérleteink, sem a hazai kis- és nagyüzemek tapasztalatai, tényszámai sem a húsminõsítést végzõ vágóhidak adatszolgáltatásai nem támasztják alá. A termelési eredményeket természetesen jelentõsen befolyásolják a tartási körülmények is: almozatlan- ill. almozott tartás, az istállók klímaparaméterei stb. Cikkünkben azonban csak a takarmányozási módok hatásvizsgálati eredményeit ismertetjük.
Ebben a cikkemben fel szeretném a Tisztelt Olvasó emlékezetében eleveníteni a malacok emésztésének néhány sajátosságát, a prestarterek alapanyag-kiválasztás szempontjait, a beltartalmi sarokszámait, és a malactakarmányozás különbözõ fázisait.
A korábbi években Milky malactáp-sorunkkal jelentős előrelépést biztosítottunk vásárlóinknak a malacnevelés területén. A sor népszerűsége, a telepeken realizált eredmények bizonyították szakmai elképzeléseink helyességét. A piaci helyzet változásait figyelembe véve, a Provimi kutatási eredményeire és tapasztalataira alapozva most újabb lépésre szántuk el magunkat.
A közelmúltban látott napvilágot a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter több, az egyes mezõgazdasági termények és vágóállatok irány-, intervenciós- és garantált áraira vonatkozó rendeletei.
Bevezetés Az állatállomány betegségek, járványok elleni védelme alapvetõ fontosságú gazdasági érdek. Hazánkban számos, nagy állatlétszámmal üzemelõ állattartó telep mûködik. Ezeken a telepeken jelentõs veszteségeket okoznak a ciklikusan fellépõ fertõzõ betegségek. A lokális, vagy országos méretû betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének megakadályozásában a preventív fertõtlenítésnek igen nagy szerepe van.
A húsban észlelhetõ idegen szagok közül leggyakoribb a heréletlen kanoknál, rejtett heréjû (cryptorchid), és a hermafrodita sertéseknél észlelhetõ ivari szag („kanszag”). Az ivari szagú sertéshús az ember egészségét nem veszélyezteti, de a fogyasztókban undort kelthetnek, ezért a rejtett heréjû kanok a tenyésztõk és a húsipar számára egyaránt komoly gondot okoznak.
Megbeszélésére azért kerül sor, mert a felnevelt és a felnevelhetõ malacok száma között jelentõs a különbség. A felnevelhetõ malacok számának felsõ határa azonos a termelõ és szopható csecsek számával. Jóllehet a született malacok számát befolyásolni elléskor nem tudjuk, a perinatális veszteség jelentõsen csökkenthetõ.
A SEGHERSgenetics céget már eddig is úgy tartották nyílván a világ számos országában – köztük hazánkban is – mint azt a céget, amelyik a termelõknek a legtöbb színhúst tudja biztosítani a legalacsonyabb költséggel. Ezt a hírnevet szeretnénk erõsíteni új terminál-kanjainkkal a hazai és számos más európai ország piacán, ahova jelentõs számban exportálunk tenyészállatokat.
II. A sertés dermatitis nephropathia syndromája (PDNS) A korábbi, 8. számban tájékoztattuk az olvasókat a választott malacok circovírusok okozta sorvadásának (a PMWS-nek) hazai elõfordulásáról, a kórkép jellegzetes klinikai tüneteirõl és kórtani elváltozásairól. A jelen közleményben a circovírusok okozta másik kórkép (a sertések dermatitis nephropathia syndroma – PDNS) jellegzetességeit ismertetjük.
Tenyészsertéseknek nevezzük azokat az állatokat, amelyeket öröklési és szaporasági tulajdonságaik miatt nevelünk, illetve tartunk. Fontosságukat hangsúlyozandó megjegyezendõ hogy nélkülük nem lehetne hízósertést elképzelni, de gazdasági fontosságukat tovább hangsúlyozza az, hogy egy sertéstelep jövedelemtermelõ képessége múlik rajtuk.
A trichinellosis biológiája A Trichinella spirális nevû fonalféreg életciklusa születéstõl az ivarérett korig ugyanabban a gazdaszervezetben telik el. A betokozódott, fertõzõképes lárvák az állat húsának elfogyasztásával új szervezetbe kerülnek, majd kifejlett féreggé alakulva a vékonybélben közösülnek. A megtermékenyített nõstény testében kifejlõdõ új lárvanemzedék a nyirok és vérkeringésbe kerül. A máj és a tüdõ hajszálerein keresztül elérik a verõereket és eljuthatnak a szervezet bármely pontjára. Tartósan csak a harántcsíkolt izomsejtekben képesek megtelepedni, ahol tok képzõdik körülöttük, és nyugalmi állapotban több évig életképesek maradnak. Ha a húst ember vagy állat elfogyasztja, a szervezet gyomornedve feloldja a tokot, és a kiszabadult féreg újra kezdi életciklusát.
A sertéstartás célja a vágósertés elõállítása, a jó minõségû hús termelése. Ez a nagyüzemre és a háztájira egyaránt vonatkozik. Külön kell választani a két gazdasági egységet, mert sokszor egészen más a kettõ, annak ellenére, hogy ugyanarról az állatról van szó. Én ez utóbbiról szeretnék néhány gondolatot, a gyakorló állatorvos szemszögébõl, érinteni.
Hizlalás alatt a technológiai választástól az elkészülésig tartó idõszak tevékenységét értjük. A technológiai választást - hizlaldába telepítést - 70-90 napos kor körül, 25-40 kg testtömeg között végezzük. Korábban - és ez egyes országokban most is jellemzõ - eltérõ ??????
A bágyogszováti Horváth Albert gazdasága családi vállalkozás keretében mûködik. Jelentõsebb létszámú sertéstartással 1996 óta foglalkoznak, míg korábban szarvasmarhákat is tartottak. A jelenlegi állomány 10 koca + szaporulata, ami kb. 130-150 hízót jelent.
Igénylõ: Alapanyag-termelõ, saját sertést, saját vágóhídon feldolgozó, regisztrált integrátor, hivatali igazolással rendelkezõ kereskedõ, új szolgáltató szövetkezet, feldolgozó.
Igénylõ: Regisztrált tulajdonos, a tenyészkocasüldõ beállítója. Támogatási forma: Minõségi állománycsere céljából, támogatási kérelem útján, normatív - vissza nem térítendõ - támogatással.
A gyulai Kakas Gábor és családja több mint 30 éve foglalkozik állattartással. Régebben a szarvasmarha tenyésztés volt a fõ profiluk, de mostanra a sertésre helyezõdött át a hangsúly. Az állomány 1985 óta fokozatosan bõvül, jelenleg 13 kocát tartanak. A jól mûködõ gazdaság szigorúan családi köteléken alapul, saját önerõbõl végeznek mindent. A gazdasághoz 36 ha föld tartozik, itt termelik meg az alaptakarmányt, amely nagyon jó minõségû, mivel minden munkát optimális idõben el tudnak végezni. Eleinte a saját takarmányhoz húslisztet, borsót vagy szóját kevertek, de a bizonytalan beszerzés miatt pár évvel ezelõtt kipróbálták a bábolnai termékeket. Elõször a Gazdatáp koncentrátumot etették, majd másfél évvel ezelõtt álltak át a cég új termékére a Prémium sertéskoncentrátumokra.
Az egyes mezõ-, erdõ-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésû új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévõ épületek, építmények technológiai korszerûsítéssel is járó átalakításának, értéknövelõ felújításának támogatása
Az ellés és az ellés utáni egy hónap a kocák termelési periódusaiban duplán is a legfontosabb, egyrészt ekkor dõl el hogy hány darab életképes utódot hoznak a világra és hogy milyen malacnevelõ képességekkel és tulajdonságokkal bírnak, másrészt fel kell készülniük a következõ fogamzásra. Mindkét „feladat” takarmányozástani szempontból az ad libitum adagolást indokolja, megerõsítve ezt azzal hogy a koca ezen idõszakban nem tud annyi szárazanyagot felvenni, amely maximálisan kielégítené azt az igényt hogy a legalább 10-es alomnagyságot felnevelje, és a kondícióból se veszítsen. Utóbbi természetesen azért fontos a számunkra, mert egy lezsarolt kocától ne várjunk búgást, és jó inplantálódást.
Sokat gondolkodtam azon, hogy milyen megközelítéssel kezeljem ezt a témát. Nagyon fontos, hiszen a sertéstenyésztés egyik legfontosabb, a gazdaságosságot nagymértékben befolyásoló, meghatározó területe a szaporodásbiológia és ennek részeként az ellés. A gyakorisága, a született malacok száma, alomsúly és még sorolhatnám. Ebben a megközelítésben óriási anyagot kellene felölelni, hiszen úgy lenne teljes, ha a szerteágazó vonatkozásokról is szót ejtenénk. Úgy gondolom, hogy a gyakorló állatorvos szemével nézve, a gyakorlatban elõforduló problémákra, érdekességekre koncentrálnék.
A gazdasági haszonállatok védelmét, a tartási és ellátási feltételek meglétét minden állat és állomány esetére ki kell terjesztenünk. A nagy egyedszámú állományok esetén ennek kiemelt jelentõsége van. Az Állatvédelmi Törvény mellékleteként az állattartás általános elvei mellett kidolgozásra kerültek a sertések tartásának minimális kívánalmai és az ezeket tartalmazó irányelvek. A mi hatályos jogszabályunk, a mezõgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai (32/1999. (III. 31.) FVM rendelet) nagyrészt azonosak az Európai Unió irányelveivel.
Bevezetés Az alomnélküli tartásmóddal üzemelõ nagyüzemi sertéstartó telepeinken a termelõdõ hígtrágya volumene rendszerint az ürülék mennyisége alapján számítható érték többszörösét is eléri, szárazanyag tartalma jó esetben 2,5-3,5 % rossz üzemállapotú telep esetében azonban 0,3-1 % között mozog.
A késõbbiek során néhány, a sertéstartás eredményességét meghatározó témában szeretném véleményemet kifejteni ezeken a hasábokon. Az alábbi gondolatok a nagy egésszel - a sertéstartással - kapcsolatos érintettségemet, viszonyomat fejezné ki, a gazdaságosság – mint központi kérdés – figyelembevételével.
A mai modern sertéstenyésztés egyre inkább hasonlít az ipari termelésre, melyben a technológiai elemeknek – legyen szó épületekről, gépekről berendezésekről, vagy menedzsment technikákról – egyre fontosabb szerep jut.
2014-ben a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kibocsátásának (értékesítésének és saját fogyasztásának) több mint egyharmada, 827 milliárd forint az állattartáshoz kapcsolódott. A teljes agrárkibocsátás 23%-a állattenyésztésből, 11%-a pedig állati termékek (tej, tojás, gyapjú stb.) termeléséből származott. Az állattartók leginkább baromfi vagy sertés tenyésztésével foglalkoztak. Az állatok értékesítésének és saját felhasználásának 46%-a baromfifélékből, 40%-a pedig sertésekből származott. Az utóbbi évtizedekben jelentősebb eltolódás történt a baromfitartás irányába. 2008 előtt ugyanis a sertéstartás teljesítménye meghaladta a baromfifélék kibocsátását, 2008-ban azonban megfordult az arány, ezt követően pedig csaknem minden évben a baromfitartás teljesítménye volt magasabb.
Fumonizinek az élelmiszerláncban, egy alulértékelt kockázat címmel rendezett szakmai napot az ERBER GROUP két magyarországi képviselője, a Romer Labs® Diagnostic GmbH és a Biomin Magyarország Kft. április elején, Budaörsön.
A családban az állattartás, az állatok szeretete nemzedékekre nyúlik vissza. Az 1950-es években, a tsz-szervezések idején mindent elvettek a családtól, majd a háztáji adta keretek közt folytatták a gazdálkodást. Fekete József az iskola mellett már 10–12 évesen aktívan szerepet vállalt az állatok ellátásában.
Hazánk éghajlati viszonyaiból adódóan, különös tekintettel a globális felmelegedésre, a nyári időszakban (májustól szeptemberig) fennáll a hőstressz kialakulásának veszélye, amely a sertésállományokat különösen veszélyezteti, mivel a sertés gazdasági állataink közül a leginkább érzékeny iránta. Ennek oka, hogy a sertés csak korlátozott mértékben képes izzadni, tüdejének kapacitása pedig testméretéhez képest kicsi. Ehhez társul még, hogy hízóknál a bőr alatti zsírszövet méretének függvényében jelentősen csökken a hőleadás.
A különböző stresszfaktorok – mint az étrend, a környezeti feltételek, vagy a tartás megváltozása – csökkent takarmányfelvételt, optimálistól eltérő emésztést és a tápanyagok rossz hasznosítását okozhatják. Mindezek a tényezők befolyásolják a bél egészségi állapotát. Ez nem csak a tápanyagok felszívódását és hasznosulását befolyásolja, de jelentős hatást gyakorol az állatok immunrendszerére is.
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
A cikk egy olyan témáról szól, mely a nagy sertéstenyésztő cégeknél dolgozók mindennapjainak részét képezi, de sajnos a közepes és kisebb méretű sertéstelepek esetében csak ritkán találkozhatunk vele, ez pedig a telep életének előre való megtervezése. A cikk nem kíván foglalkozni a gazdasági tervezéssel, melyre könnyen rá lehet mondani, hogy az meg minek, hiszen egy-egy embargó, vagy jobb-rosszabb termésátlag gyökeresen változtathatja meg a piaci körülményeket. Természetesen ezek kivédésére is megvannak a praktikák, de a gazdasági számításokat nagyban elősegíti, ha a telepi termelés kiszámítható és kiegyenlített. Ennek megtervezésével foglalkozik az írás.
Az antibiotikumok kiváltásának lehetőségei a sertéstartásban címmel rendezett szakmai napot a BIOMIN Magyarország Kft. Budaörsön.
A mesterséges termékenyítés a hatvanas-hetvenes években kezdett elterjedni a nagyüzemi sertéstelepeken. A kezdeti időszakban a 70–75%-os fialási százalék (100 termékenyítésből 70–75 fialás) igen jó eredménynek számított.
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
A nemzeti agrárkamara tagjainak 2017. év július 15. napjáig kell kamarai tagdíj bevallást tenniük a nemzeti agrárkamara honlapján.
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFAs – poly-unsaturated-fatty-acids) már régóta foglalkozik a tudományos kutatás és a gyakorlati takarmányozás. Ezek a több mint 18 szénatomból álló, legalább 2 telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak nagy jelentőséggel bírnak, illetve a linolsav (C18:2, n-6) és a linolénsav (C18:3, n-3) esszenciális zsírsavak a sertések számára is, mert az állatok csak nagyon kis mértékben, kizárólag prekurzoraikból képesek előállítani őket. Az egyetlen hathatós megoldást ezért a takarmánnyal való bevitel jelenti.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
A kocák mája folyamatosan ki van téve különböző stresszhatásoknak. Azonban kis odafigyeléssel sokat tehetünk a máj és ezáltal az állatok egészségének védelméért.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
A genetikai előrehaladás számos problémát felvet, egyre szórtabbak az almok, nő a relatíve kis testtömeggel született malacok száma. A malac újszülöttkori növekedési periódusa (egészen a választásig) kritikus időszak a sertéshústermelésben, ezért a malacok számára már a születésük pillanatától optimális feltételekre, a fiaztatón jól működő takarmányozási megoldásokra van szükség.
Jót tett a sertéságazatnak az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése, ugyanis javította a versenyképességet, mivel jelentősen, mintegy a felére csökkentette az ágazatban a feketegazdaság jelenlétét. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy csökkent a hazai versenyhátrány az import húsokkal szemben.
Azon gazdálkodók, akik az agrárkamarai tagsággal rendelkeznek és tagdíj-befizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, azt augusztus hónapban mielőbb pótolják.
Egy telepi beruházás, üzemeltetés kapcsán a legnagyobb költséget a fiaztató férohelyek kialakítása, fenntartása jelenti, ezért különösen fontos, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. Ez elsosorban az egy kocától évente választott malacok számának növelésével érhető el. A cél eléréséhez szükséges genetikai alap biztosítására az utóbbi évtizedek szelekciójának eredményeként létrejött szuperszapora hibridek a legalkalmasabbak. A nagy létszámú almok felneveléséhez azonban csupán a kocák által megtermelt tej, illetve az alomkiegyenlítés önmagában nem elegendő, egyéb technológiai és takarmányozási megoldásokra, jól szervezett fiaztatói menedzsmentre van szükség.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
A sertéstartás elmúlt csaknem fél évszázadát hazánkban is a termelés mennyiségi növelésére való törekvés jellemezte. Csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a minőségi követelmények, miután a világpiacon – részben a mennyiségi szemlélet eredményeként – túltermelés alakult ki. A túltermelés a sertéstartás technológiáját is gyökeresen átalakította. Mivel már nem volt cél a termelés mindenáron való növelése, előtérbe kerültek az „állatjólléti” követelmények, illetve az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelőség.
A kocák nem megfelelő takarmányfelvétele állomány szinten csökkenti a teljesítményt. A tejtermelés kezdetén a legtöbb koca energia-, valamint aminosavhiánnyal küzd. A csökkent takarmányfelvétel miatt gyengébb a tejtermelés, aminek következtében a malacok testtömeg-gyarapodása csökken, így az alom választási súlya is alacsonyabb lesz a vártnál. Ezek a malacok fogékonyabbak a különböző megbetegedésekre, rosszabbul növekednek a teljes termelési ciklus alatt, valamint magasabb az elhullási arány is.
Az állati takarmányozás területén vezető cég, a BIOMIN, kulcsfontosságú lépést tett a következő generációs növényi eredetű takarmány-adalékanyagának, a Digestarom® DC-nek, állattenyésztési takarmányadalékként való EU-regisztrációjában.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
A belek jó egészségi állapota jobb tápanyag-emészthetőséget, ezáltal jobb takarmányértékesülést is jelent. A takarmányértékesülésre emellett még számos tényező hat, például a menedzsment, a tartási körülmények, az állat neme, genetikája és takarmányozása.
Egy osztrák és két magyar telephelyen folytat biogazdálkodást a Schindler család. Ausztriában a Bécstől délre található Münchendorfban agrárintegrátorként működnek együtt az ottani biogazdákkal, ahol szárítóüzemet üzemeltetnek.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
Az előző lapszámban az omega-3 zsírsavak tenyészkocák és malacaik teljesítménymutatóira gyakorolt hatásait mutattuk be. Ebben a számban szeretnénk betekintést nyújtani abba a munkába, amit az Adexgo Kft. végez a sertések szaporodásbiológiai eredményeinek javítása érdekében.
Idén az időjárás kedvezett számos gombafaj megtelepedésének, így a sertéstakarmányokban is számíthatunk a mikotoxinok megjelenésére, esetenként magas szennyezettség formájában. A sertések nagyon érzékenyek a mikotoxinokra, de a fiatal malacok és a nőivarú tenyészállatok a legérzékenyebbek.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Az agrárágazatban érdekelt pénzintézetek folyamatosan figyelemmel kísérik a sertésszektor helyzetét; így amikor egy szektorban válságjelek mutatkoznak – mint például a sertés- vagy a baromfiszektorban az afrikai sertéspestis (ASP) vagy a madárinfluenza miatt – a jól működő bankok, köztük az Erste is, áttekintik kitettségüket az ágazatban és értékelik, be kell-e avatkozniuk – mondta az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multirezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére. A felelős használat nem az antimikrobiális szerek teljes mellőzését jelenti, hanem inkább az indokolt esetekben való alkalmazásukat szorgalmazza.
Az elmúlt években számos alkalommal előfordultak piaci válságok és járványok, azonban az európai (benne a hazai) állattenyésztés helyzete az anyagi és szakmai támogatás, a javuló, mára már kedvező világpiaci helyzet eredményeképpen stabil maradt.
A rostban és fehérjében gazdag, hazai eredetű melléktermékek növekvő használata az EU-tagállamok számára alapvető fontossággal bír az import eredetű fehérjeforrások (pl. szójadara) helyettesítésében.
A kanok ivarérettségét a termékenyítésre alkalmas spermiumok megjelenése jelzi. Kizárólag csak egészséges, igényeinek megfelelően takarmányozott tenyészállattól várhatunk el teljesítményt, mely alatt a libidót és nagy mennyiségű, optimális sűrűségű, jó motilitási indexszel rendelkező spermát értjük.
Az intenzív, nagyüzemi körülmények között tartott, biológiailag mindenevő sertések takarmányozása napjainkban főként növényi eredetű takarmányokon alapul.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
Több baromfi- és sertéstenyésztő gazdálkodó tapasztalhatta 2020 év második félévében, hogy az illetékes kormányhivatal az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE)-köteles nagy állattartó telepeken soron kívüli felülvizsgálatot végez.
Az állatgyógyászatban régóta igen nagy mennyiségben használnak antibiotikumokat, amiket korábban még hozamfokozóként is alkalmaztak. Az Európai Parlament első lépcsőben megtiltotta a hozamfokozás indikációját, most pedig már csak a prudens antibiotikum használatot javasolja, ugyanis a túlzott antibiotikum felhasználás nagymértékű rezisztencia kialakulását vonja maga után, így nemcsak az állatgyógyászat, hanem már a humán egészségügy számára is kockázatot jelent.
Takarmányárak a magasban, felvásárlási árak a mélyben – ki gondolta volna tavaly januárban, hogy a sertéstartás ilyen hamar ismét hullámvölgybe kerül? Akkor úgy tűnt, Kína sertéshús iránti éhsége még évekig biztos jövedelemmel kecsegtet, a hazai állattartók számára áttételesen. A piaci történések azóta éles fordulatot vettek… és a szálak többsége megint csak Kínába vezet.
EB konzultáció az összetett élelmiszerek hatósági ellenőrzésről
