MENÜ

Címke: Szántóföld

Hírek > Gazdaság 2023.12.07.

Kevés szelídgesztenye termett az idén

Nem kedvezett az idei év a szelídgesztenyének, az európai termés elmarad az átlagostól, ami a feldolgozott termékek mennyiségére is rányomja a bélyegét – derül ki a NAK és a FruitVeB körképéből.

Hírek > Növénytermesztés 2023.11.29.

LEMORZSOLÓDVA…

Lassan véget ér az inka arany aratása, a csapadékos időjárás miatt november elején a szántóföldek alig több, mint négyötödét járták csak be a kombájnok. De az idei év ígéretesnek tűnik, köszönhetően a nagyobb mennyiségű és viszonylag optimális időben hulló csapadéknak, az eddigi betakarítási részadatok alapján hektáronként 7,9 tonnás termésátlagot regisztráltak, ami a tavalyi évi átlag több, mint duplája, de lehet, hogy az átlagévjáratok termésmennyiségeit is eléri vagy meghaladja. Az ország egyes régióiban igen jelentősek az eltérések: legalacsonyabbat, 5 tonnát hektáronként Csongrád-Csanád vármegyében, ezzel szemben a legmagasabbat, hektáronként 9,8 tonnát Vas vármegyében arattak, a vármegyék között a szórás azonban jelentős.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Szántóföld Napraforgó talaj kártétel

A mezei pocokról talajművelési szemszögből

A 21. század második felére előre jelzett klímaprognózis legtöbb eleme már napjainkban is jelentkezik, vagyis az enyhébb tél (a több csapadék elmaradása a szélsőségek miatt normális), a melegebb nyár, az évszakok eltolódása, a szélsőségek, és gyors változások bekövetkezése. Ezek figyelmen kívül hagyása a növénytermesztési technológiák (benne a talajművelés, trágyázás, növényvédelem) tervezésekor és megvalósításakor mulasztásnak minősül. A klímakutatók minden érintettet, a mezőgazdaságban dolgozókat is időben figyelmeztettek a felkészülésre.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Gazdaság Erdő Kleffmann hibridek

Nógrád, az erdők megyéje

Nógrád megye hazánk második legkisebb megyéje, az Észak-magyarországi régióban található, Szlovákiával határos. Területe kevesebb, mint az ország területének 3%-a. Erre járva jellemzően dombos területeket és középhegységeket találhatunk.

Szakfolyóirat > 2015/03 > Gazdaság szőlő Borászat Heves

Heves megye a szőlő és a bor hazája

Heves megye Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban található. A megye két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik, ebből következően rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 m magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m). A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.

Szakfolyóirat > 2014/10 > Tudósítás AXIÁL Kft. CLAAS Bemutató

Gyakorlati bemutatók 
a Bábolnai Gazdanapokon

Az szélsőséges időjárás ugyan rányomta bélyegét a 29. Bábolnai Gazdanapok szántóföldi bemutatóira, mégis akadt olyan szerencsés kiállító, mint az Axiál Kft. vagy az Agrotec Magyarország Kft., akiknek a nagy esőzés ellenére is sikerült a tervezett programját megtartania. Az Agro Napló a bemutatón látott gépeket ismerteti röviden. 

Szakfolyóirat > 2014/09 > Pr Horsch Talajművelés Kultivátor

Horsch Terrano FM- az univerzális szántóföldi kultivátor

A Horsch az első szántóföldi kultivá-
tort 1997-ben gyártotta. Már akkor az volt a cél, hogy a kultivátor a sekély tarlóhántásnál is teljes keresztmetszetben átvágja a talajt, megszüntesse a kapillaritást, bekeverje a szármaradványt és a hullás magvakat, valamint egyengesse a talajfelszínt. Ezek a követelmények a mai napig állnak, a különbség az új fejlesztésű Terrano FM és a közel 20 évvel ezelőtt megalkotott FG között annyi, mintha megnéznénk egy mostani és egy 20 évvel ezelőtt gyártott autót.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Tudósítás repce növénytermesztés Dalmand Zrt

A sikeres dalmandi repcetermesztés technológiája- 9 esztendeje 4 tonna felett

Ha annak idején, 2009-ben repcetörténelmi pillanatnak neveztük Légrádi Miklós 7,19 t/ha eredményét, akkor a 9 esztendeje 4 t/ha felett teljesítő dalmandi eredményeket sikeres és iránymutató repcetörténelmi időszaknak könyvelhetjük el. Hogy melyek a legfontosabb összetevői e kiegyensúlyozott, magas terméseredménynek? Tóth Szabolcsot, a Dalmand Zrt. növényter-
mesztési ágazatvezetőjét kérdeztük a komplex technológiáról.

Szakfolyóirat > 2014/07 > Szántóföld vetőmag Időjárás Szója

Szójaoskola: A szója vetőmag-termesztés követelményei és ellenőrzése

A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.

Szakfolyóirat > 2014/03 > Pr Lemken termelők Szántóföld

A LEMKEN továbbra 
is a növekedés útján

A LEMKEN, 
a professzionális szántóföldi növénytermesztés specialistája a 2013-as évet is kitűnő eredménnyel zárta, az azt megelőző kétévi folyamatos növekedést követően. 363 millió € forgalommal a LEMKEN Csoport 6% növekedést produkált az előző évhez képest, ha pedig leszámítjuk a LEMKEN és franciaországi Stoll szétválásából származó egyszeri speciális bevételt, akkor a Csoport növekedése elérte a 10%-ot.

Szakfolyóirat > 2014/03 > Pr termés AGRO.bio termőképesség

Nagyobb termőképesség és fokozott termésbiztonság mikrobiológiai termékek használatával

„Humusz nélkül a talaj 
csak finomra őrölt szikla” 
– tartja a világot bejárt mondás –, amely amellett, hogy igaz, jól mutatja, hogy a szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységének lényegét. A humusz kialakításában fenntartásában és folyamatos újraépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban rendkívül nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok.
Szemléletes a tény, hogy egy kis marék földben bizonyosan több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a földet. 
A talajban élő baktériumok és más mikroorganizmusok viszont egyrészt nagyon toleráns szervezetek abban az értelemben, hogy kiválóan tudnak alkalmazkodni nagyon különböző életfeltételekhez és olyan kitartóképleteket tudnak létrehozni, amellyel a legkedvezőtlenebb természetes környezeti hatásokat is át tudják vészelni. Ez is magyarázza, hogy a legtöbb jelenlegi talajbaktérium évmilliók óta él a talajban, miközben az állat- és növényvilág azóta alapvetően kicserélődött. Van azonban pár dolog, amit ezek a kiválóan alkalmazkodó mikroorganizmusok nem vagy csak nehezen képesek elviselni. Ezek közül a legnagyobb hatású a műtrágyák használata, amely olyan koncentrációban történik, amely kevés esélyt sem hagy a hasznos baktériumok túlélésére. Az utóbbi évtizedek mezőgazdasági gyakorlata a szó szoros értelmében megtizedelte a szántóföldek talajában élő baktériumokat.

Szakfolyóirat > 2014/03 > Szántóföld Szója Tápanyag Szántóföld

SZÓJA OSKOLA - Tápanyagellátás a szójatermesztésben

Összevetve a többi szántóföldi növénnyel, a szója esetében sokkal kisebb figyelmet szentelünk a tápanyagellátásnak. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szójának, mint pillangósvirágúnak a légköri nitrogén megkötésére való képessége biztosítja a nitrogénigény nagy részét és így a tápanyag-gazdálkodási technológia egyik meghatározó eleme, nevezetesen a nitrogéntrágyázás, nem kap jelentőséget. Annak ellenére, hogy a szója a többi tápelem tekintetében sem tekinthető a legnagyobb tápelem-igényű, ill. legjobb tápelem-hatásokat felmutató kultúrának, több olyan pontot is (foszfor- és kálium-utánpótlás, ill. specifikus mikroelem-ellátás) is szükséges részletesebben bemutatni, ami a növénytáplálás oldaláról fontos elem. 

Szakfolyóirat > 2014/02 > Szántóföld mikroelem trágya talaj

A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása

Két havi rendszerességgel jelentkező tápanyag-gazdálkodási cikksorozatunk részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. Elsőként – az alapokhoz visszanyúlva – a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyaljuk.

Szakfolyóirat > 2014/02 > Szántóföld Szója Talajművelés gyomirtás

A szójatermesztés agrotechnikai követelményei

Környezeti igények, növényi sorrend, talajművelés A szója – tágabb értelemben az abraktakarmány hüvelyesek – termesztése számos közvetett előnnyel is jár, amelyeket az ún. „nem forintosítható” kategóriába sorolunk, 
s amelyek kétségtelenül léteznek és hatnak. Mindezek a tapasztalt gazdák előtt ismertek, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen hozadékokat profitra váltsák. Azt gondoljuk, hogy a szójatermesztéssel ismerkedők számára hasznosak lehetnek az alábbiak:

Szakfolyóirat > 2014/02 > Gazdaság repce Termesztés Kalászos

Csongrád megye növényvédelmi technológiai sajátosságai

Áttekintés 
– minden a régiben Csongrád megye megművelt mezőgazdasági területének kultúránkénti szerkezete az egyik legstabilabb az országban, pedig 2005 és 2012 között közel 25 ezer hektár lett bevonva a művelésbe. Évről évre a termőterület 96-97%-a körül alakult a szántóföldi növények részaránya a teljes művelt területet tekintve; ez a szám megfelel az országos átlagnak. Emellett egy-két – országos szinten is megfigyelhető – példától eltekintve a kultúraterületek aránya is viszonylag stabil.

Szakfolyóirat > 2013/12 > Pr hibrid Kukorica SAATEN-UNION

SAATEN-UNION kukorica hibridek: korszerű válasz az új kihívásokra

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, továbbá talajaink tápanyag-szolgáltató képességének és általános kultúrállapotának megváltozása sok esetben nem tette lehetővé, hogy a növények genetikai potenciáljukat megközelítő termést neveljenek. Egyre gyakrabban kénytelen így a kukorica is stresszes időszakok sorozatát túlélni a vegetációs időszakban, amelynek oka lehet extrém hőség vagy hideg, csapadékhiány, levegőtlen talajszerkezet, a felvehető makro- vagy mikroelemek hiánya, a rovarok vagy gombabetegségek által kiváltott kártétel, valamint a gyomirtó szerek okozta mellékhatások, hogy csak néhányat említsünk. Sok-sok olyan tényező, amelyek hatását a növénytermesztők csak korlátozottan tudják befolyásolni.

Szakfolyóirat > 2013/10 > Tudósítás hibrid DuPont Kísérlet

„…ez nem egy átlagos, végigtrappolós szántóföldi bemutató”

Négy évvel ezelőtt indította el a DuPont Pioneer vállalat a Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerét, mely kísérletekben a Pioneer hibridek tesztelése zajlik nyilvánosan, különböző agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 13 helyszínén láthatjuk a helyszínenként mintegy 1 hektárnyi területet elfoglaló parcellákat, lefedve ezzel valamennyi magyarországi termőtájat. A kukorica és napraforgó hibridek összehasonlításán túlmenően az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé ezt a rendszert, hiszen ezzel a gazdálkodók számára nagyon fontos, a hibridekhez tartozó információkat bocsájtják a gazdálkodók rendelkezésére. Az eredmények ismeretében és annak felhasználásával az adott hibrid adott területen való termesztése sikeresebb lehet, végeredményben nagyobb jövedelmet biztosíthat a termelő számára.

Szakfolyóirat > 2013/04 > Pr MasterSpray permetezőgépek Szántóföld

VN MASTERSPRAY SZÁNTÓFÖLDI PERMETEZÕGÉPEK

2013-ban a VOGEL-NOOT Magyarországon is igyekszik erõsíteni helyzetét a szántóföldi permetezõgépek piacán. A szükséges kitûnõ minõség adott ehhez, hiszen mintegy 5 éve már a cégcsoporthoz tartozik az egykori Holder cég németországi permetezõgép gyártó üzeme. Az átvétel óta, immár VOGEL-NOOT Spray Solutions néven friss lendületet vett a fejlesztés, amelynek elsõ jelei kettõ évvel ezelõtt kerültek szériagyártásba.  

Szakfolyóirat > 2013/04 > Pr Kultivátor Terrano Szántóföld

Terrano MT univerzális szántóföldi kultivátor

A Horsch az elmúlt 2 év folyamán a Terrano családot a Terrano FX és FG mellett még további géptípusokkal bõvítette. Az új generációs Terrano család egyik tagja a Terrano MT. Felépítésében kicsit hasonlít a Tiger MT-hez. Elõl két sorban rövidtárcsát találunk, ez a tárcsa ugyanolyan, mint a Joker RT, 52 cm átmérõjû tárcsalapok, olajban futó, karbantartásmentes csapágyazás.  

Szakfolyóirat > 2013/04 > Pr Kultivátor Farmet Szántóföld

Farmet Duolent és Triolent szántóföldi kultivátorok:a bárhol bevethetõ technika

A Farmet Duolent két kapasoros és Triolent három kapasoros függesztett kultivátorok hamar népszerûek lettek a magyar gazdálkodók körében. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy ezek a gépek rendkívül sokoldalúan használhatóak. Legyen szó akár tarlóhántásról, tarlóápolásról, forgatás nélküli alapmûvelésrõl, 35 cm mélységig történõ lazításról vagy magágykészítésrõl, a Duolent és Triolent nehéz-kultivátorokban a tulajdonos ideális munkaeszközt talál.  

Szakfolyóirat > 2013/02 > Pr glifozát Trustee Szántóföld

Trustee - Hi Aktiv: A totális gyomirtó szer

Mi az elvárás egy totális gyomirtó szerrel szemben? „Nomen est omen” – ahogy a nevében is szerepel –, válogatás nélkül (hisz nem szelektív) totális munkát végezzen a kipermetezett felületen, mind az évelõ, mind a magról kelõ gyomnövények ellen. A másik, ugyancsak esszenciális elvárás, hogy az a környezetünkre, az emberre és az élõvilágra minél kisebb terheléssel legyen.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Pr Gép Tárcsa Szántóföld

Tavasszal is Joker

A Horsch Joker eredetileg tarlóhántásra, és õszi magágynyitásra lett tervezve. Az elmúlt tavaszi szezonban már több helyen használták a szántáselmunkálásban, illetve kukorica, napraforgó magágy készítésére.  

Szakfolyóirat > 2012/12 > Szántóföld Élelmiszer élelmiszerbiztonság Szántóföld

Az élelmiszerbiztonság a szántóföldön kezdõdik - Növényorvosok tanácskoztak

A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara hagyományos Növényorvos Napja hetedik alkalommal szólította tanácskozásra a szakma közel 350 képviselõjét. November közepén a BCE Kertészettudományi Karán növényvédõ mérnökök és növényorvosok tartottak konferenciát azzal a céllal, hogy a kapcsolattartás mellett a szakemberek naprakész információval is rendelkezzenek a hivatásukról, az ahhoz kapcsolódó ágazati kérdésekrõl.  

Szakfolyóirat > 2012/11 > Gépesítés Védekezés permetezés permetezőgép

Gazdaságos védekezéshez korszerû permetezõgép

A gazdaságos védekezés alapja a megfelelõ idõben és vegyszerekkel végzett, helyes mûszaki technológiával, kellõ gondossággal, jó minõségben végrehajtott eredményes permetezés. A hatástalan kezelések jelentik a legnagyobb pazarlást, hiszen ilyenkor a növényekben rendszerint károk keletkeznek, a kezelést pedig gyakran újabb ráfordítással meg kell ismételni.

Szakfolyóirat > 2012/08 > Pr trágya szervestrágya Szántóföld

Fontos, hogy a szerves trágya visszajusson a szántóföldre

A korszerû mezõgazdasági nagyüzemekben is a talajon folyik a termelés. Azon a talajon, ahol extenzív gazdálkodás esetén a „talajerõ” nincs maximálisan kihasználva, ezért van ideje regenerálódni. Intenzív termelés esetén, az állattenyésztés számára jelentõs szerves anyagot tartalmazó szármaradványokat is elviszik a földrõl. Az így kiesõ, fontos tápanyagot csak mûtrágyával nehéz komplex módon pótolni. Éppen ezért nagyon fontos szempont, hogy az állattartó telepeken képzõdõ szerves trágya mindig visszajusson a szántóföldre!

Szakfolyóirat > 2012/07 > Tudósítás Mezőgazdaság Talajművelés Szántóföld

A fejlõdés egyik kulcsa a magas szintû elméleti és gyakorlati agrárszakember-képzés

Tizenötödik alkalommal találkozhatott idén a nagyszámú vendégsereg a gödöllõi Szent István Egyetem Szárítópusztai Tangazdaságában a hagyományos júniusi szakmai rendezvényen. Az évrõl évre mind többek érdeklõdésére számot tartó Gödöllõi Gazdanapokon – amely tavaly már a nemzetközi résztvevõk látogatta programok sorába is beírta magát – az ágazat aktuális kérdései voltak napirenden, úgy a szakmai elõadásokon, mint a szántóföldi bemutatón. Az Agro Napló, mint az esemény médiapartnere természetesen a jubileumi alkalommal is jelen volt Gödöllõn, hogy elsõ kézbõl tudósítson a nap eseményeirõl.  

Szakfolyóirat > 2012/06 > Tudósítás Gép Kultivátor JYMPA

Újdonságok a gyakorlatban

A SZEGÁNA Kft. kínálatából az utóbbi években kiválaszt néhány érdekes új gépet, melyek munkáját szántóföldi mozgógépes bemutatón demonstrálja. Az idei bemutató június végén lesz, melyre minden kedves érdeklõdõt szívesen várunk. A bemutató két helyszínen lesz megtartva, Törökszentmiklóson és Attalán.  

Szakfolyóirat > 2012/06 > Szántóföld búza rozs Szántóföld

A tápiószentmártoni Aranyszarvas Zrt. növénytermesztési gyakorlata, különös tekintettel a búzatermesztésre

A növénytermesztés agro-ökológiai adottságainak felmérése, ismerete különösen fontos része az eredményes és fenntartható gazdálkodási gyakorlat kialakításának. Ebbõl kifolyólag fontosnak tartjuk bemutatni a búzatermesztést meghatározó éghajlati és talajtani tulajdonságokat, majd ezek fényében ismertetni az Aranyszarvas Zrt. által mûvelt termõterületeket jellemzõ viszonyokat is.

Szakfolyóirat > 2012/02 > Szántóföld Traktor Vetés talaj

A tavaszi idõszak talajmûvelési feladatai

A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!  

Szakfolyóirat > 2012/02 > Szántóföld repce Árpa vetőmag

A vetõmag-elõállítás világpiaci helyzete

Hazánk jelentõs vetõmag-elõállító ország, a világ és Európa vetõmagtermelésében és -kereskedelmében betöltött szerepét többek között kedvezõ termõhelyi és klimatikus adottságainak, földrajzi elhelyezkedésének és infrastruktúrájának, jól képzett szakembereinek köszönheti.  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Tudósítás Gép Traktor IKR

Premier a szántóföldeken: IKR road-show

Országos gépbemutató körutat rendezett az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. októberben, amely során az általuk forgalmazott Kuhn gépeket és a New Holland egyedülálló, új fejlesztésû kombájnját valamint traktorcsaládját a szántóföldi gyakorlatban ismerhették meg a gazdálkodók. Az öthelyszínes program középpontjában az õszi munkák gépei álltak.

Szakfolyóirat > 2011/08 > Tudósítás BASF művelés Szántóföld

BASF Szántóföldi Nap négy helyszínen

Kondoros-Hajdúböszörmény-Gyõr-Szekszárd állomásokkal zajlott a világhírû cég hazai rendezvénysorozata júniusban, ahol a parcellabejárások során a résztvevõk a BASF korszerû növényvédõ szereivel és technológiáik hatékonyságával ismerkedhettek meg a fõbb szántóföldi kultúrákban. A szakmai programok mellett a partnercégek sorában az Agro Napló is jelen volt. www.agronaplo.hu/talalkozzon/13  

Szakfolyóirat > 2011/08 > Pr Fertília Gramix Szántóföld

A Fertilia márka elnyerte a Business Superbrands 2011 címet

2011. július 8., Enying – Idén negyedik alkalommal ült össze a 15 tagú, független szakemberekbõl álló zsûri, akik a Dun & Bradstreet adatbázis, valamint szakmai kamarák és szövetségek segítségével döntöttek arról, hogy mely márkák viselhetik az üzleti márkáknak ítélt Superbrands védjegyet. A bizottság döntése alapján a Fertilia márkát érdemesnek találták arra, hogy megkapja a Business Superbrands 2011 elismerést.  

Szakfolyóirat > 2011/06 > Gépesítés Traktor Gumiabroncs gumi

A mezõgazdasági gumiabroncsok kiválasztásának fõbb szempontjai

A fúvott gumiabroncs a mezõgazdasági erõ- és munkagépek egyik legfontosabb szerkezeti eleme, egyben a legdrágább alkatrészek egyike is. Amikor futófelülete elkopik, netán idõ elõtt egyéb okok miatt tönkremegy, cserélni szükséges. Nagy értékrõl van szó, komoly beruházásnak tekinthetõ, ha a cserére kerül sor. Fontos, hogy ennek alkalmával mindenképpen olyan gumiabroncs kiválasztására kerüljön sor a felhasználó részérõl, amely teljesíti az üzemeltetõi elvárásokat mind agronómiai, mind közlekedési szempontból.  

Szakfolyóirat > 2011/05 > Pr AGCO Massey Ferguson Dyna

Massey Ferguson 6400 - 12 modell 100 és 240 LE közötti teljesítménnyel

A Massey Ferguson hagyományokra épülõ stratégia elemei – az élenjáró fejlesztések és innovatív, jövõbemutató megoldások – hûen tükrözõdnek az MF 6400 sorozaton. A gépcsalád tervezési alapelve, hogy minden gazdának, aki 100 és 240 LE közötti teljesítmény kategóriában tervez beruházást az optimális erejû, fogyasztású, kényelmû és felszereltségû traktort tudjuk biztosítani.

Szakfolyóirat > 2011/03 > Gépesítés Gép Gazdálkodó Lemken

Tapasztalatok a szántóföldrõl

Az egymenetes magágykészítés-vetés gépeinek létjogosultsága már bizonyított, de hogyan is alakul mindez a gyakorlatban? Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az egyes gyártók által forgalmazott egymenetes gépekrõl hogyan vélekednek maguk a felhasználók. Az általuk elmondottakból a következõket jegyeztük le:  

Szakfolyóirat > 2010/12 > Szántóföld búza Kukorica talaj

Az õszi talajmûvelési idény fontosabb tapasztalatai

Az õszi munkacsúcsban a betakarítási és talajmûvelési feladatok feltorlódtak. A napraforgó aratása egy hónapot csúszott, ami késleltette az õszi kalászosok talaj elõkészítési munkáit is. Az október derekán ismét beköszöntött csapadékos és a tavalyihoz képest jelentõsen hidegebb idõjárás miatt nehézkesen indult a kukorica betakarítása.

Szakfolyóirat > 2010/10 > Tudósítás vetőmag Időjárás Euralis

Csak hozzáadott értékkel lehet biztos lábakon állni

A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanintézete és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 13. alkalommal szervezte meg a „Gödöllõi õsz” rendezvényt, amelynek hagyományosan az Agro Napló a támogatója. A program széles palettán mutatta be a növényvédelem és a tápanyag-visszapótlás területét, illetve a talajmûvelési technológiák ismertetésével és a biológiai alapokra, a fajtákra helyezte a hangsúlyt.  

Szakfolyóirat > 2010/09 > Tudósítás Bemutató gépek talajművelő

A Nagy Talajmûvelõ Show

A szaksajtót olvasó, a szakmai híreket hallgató mezõgazdasági vállalkozó, termelõ, dolgozó figyelme megakadhatott egy különleges címû rendezvényre szóló meghívón. A két helyszínen (Mezõtúr, Adony) megrendezett bemutató címét olvasva felmerül(het) a kérdés, mitõl „Nagy”, mitõl „Talajmûvelõ” és fõleg mitõl „Show”?  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Gépesítés Biomassza talaj növénytermesztés

A biomassza hasznosítása Magyarországon

Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Tudósítás BASF Föld termelők

BASF Szántóföld Napja 2010

Az idei évben immár hetedik alkalommal rendezte meg a BASF Hungária Kft. Agrodivíziója a Szántóföld Napja elnevezésû rendezvénysorozatát. Az ország három különbözõ pontján – sorrendben Szarvason, Hajdúböszörményben és Szekszárdon – várta a szántóföldi kultúrák termelõit, tanácsadóit a cég parcellabejárásokkal egybekötött szakmai bemutatóra.  

Szakfolyóirat > 2010/04 > Gépesítés Munkagép Traktor talaj

A precíziós talajmûvelés agrotechnikai alapjai

A számítógéppel támogatott mezõgazdaság (Computer Aided Farming, CAF) és ezen belül a növénytermesztés az elmúlt évtizedben rohamos fejlõdésen ment keresztül. Ennek eredményeként a rendszer egyes elemei megtalálhatók a szántóföldi mûveleteknél éppen úgy, mint az állattartó telepeken, illetve a gazdaság központjában mûködtetett ellenõrzõ, irányító részlegnél. Mindezek ellenére, a precíziós mezõgazdaság (Precision Agriculture, PA) néven ismert rendszer csak kevés helyen és ott sem mindig az elvárt sikerekkel mûködik. Pedig a rendszer alapját képezõ tényezõk - táblán belül idõben és térben változó talajállapot és terményjellemzõk - a gazdálkodók számára eddig sem voltak ismeretlenek.  

Szakfolyóirat > 2010/04 > Tudósítás Gép Vetőgép kiállító

Ismerkedés az idei év gépújdonságaival

A magyar agrárium szereplõit várta a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban megrendezett Agro+Mashexpo Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép kiállítás. Az immár 28. alkalommal megrendezett kiállítás a Magyar Kert, valamint a Szõlészet és Pincészet együttesen mintegy húszezer négyzetméteren fogadta az érdeklõdõket január 27-30. között.  

Szakfolyóirat > 2010/03 > Tudósítás IKR Termelés vevőtalálkozó

Az IKR évadnyitó vevõtalálkozója

Hagyományos téli vevõtalálkozó sorozat keretében látta vendégül partnereit az IKR az ország 14 városában, hogy aktuális szakmai és pénzügyi információkkal szolgáljon vendégeinek – és elõadások keretében tájékoztassa a megjelenteket a gazdasági tendenciákról, újdonságaikról, technológiai fejlesztésekrõl, illetve akcióikról.  

Szakfolyóirat > 2009/12 > Gépesítés Kuhn talaj Szántóföld

Mûvelet- és víztakarékos talajmûvelés eszközkínálatáról

A szántóföldi növénytermesztés körülményei az elmúlt években mind idõjárás tekintetében, mind üzem- és termelési szerkezet tekintetében sokat változtak. A szeszélyes idõjárással, aszályokkal és csapadékos idõszakokkal küszködõ gazdálkodóknak át kellett gondolni a leegyszerûsödött, gyakran egy-két növény termesztésére korlátozódó talajmûvelési eljárások alkalmazhatóságát, és elõtérbe kellett helyezni, nagyobb gondot kellett fordítani a talaj vízháztartásának optimalizálására.  

Szakfolyóirat > 2009/12 > Pr termés talaj LINZER

Szántóföldi kísérletek 2009.

A Linzer Agro Trade Hungary Kft. idén is végzett szántóföldi kísérleteket a hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben, annak érdekében, hogy tápanyag-ellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanáccsal tudjanak szolgálni a partnereink részére.

Szakfolyóirat > 2009/07 > Tudósítás Gép IKR Szántóföld

Együttmûködés a jövõ szakembereiért - csúcstechnikával

A Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kara és az IKR Zrt. közötti kiváló együttmûködés legújabb példája a közelmúltban üzembe helyezett Irrifrance csévélõdobos öntözõberendezés. A gödöllõ-szárítópusztai Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központban mûködõ francia, élvonalbeli gyár terméke segíti a hallgatók mûszaki ismeretei színvonalának emelkedését.  

Szakfolyóirat > 2009/06 > Tudósítás Gép Munkagép Valkon

Szálastakarmány-betakarítási bemutató Krone gyártmányú gépekkel

Az elmúlt idõszakban a Valkon 2007 Kft. (6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 55.) és a Bernard KRONE Maschinenfabrik GmbH (D 48480 Spelle) többnapos szálastakarmány-betakarítási bemutatót rendezett változó helyszíneken. A KRONE gyártmányú szántóföldi gépbemutatók aktualitását a szálastakarmány-betakarítási munkálatok megindulása, a lucerna elsõ kaszálási idõszakának a vége, a gyepek, fûfélék kaszálásának a kezdete adta.  

Szakfolyóirat > 2009/06 > Aktuális gazdanap Szántóföld

XII. Gödöllõi Gazdanapok

Immáron XII. alkalommal várja a Gödöllõi Agrárközpont Kft. és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete az érdeklõdõket a már hagyományosnak tekinthetõ júniusi gazdanapra. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, tanüzemvezetõ beszélt röviden a közelgõ esemény kapcsán a helyszínrõl és az intézmény szerepérõl.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Gépesítés Lemken Pöttinger Vogel & Noot

Szántóföldi kultivátorok összehasonlítása

A top agrar szakfolyóirat tesztcsapata alkalmazás közben több neves gyártó szántóföldi kultivátorának elõnyeit és hátrányait vizsgálta (melyek közül itt hét eszközt mutatunk be). A háromsoros szántóföldi kultivátorok univerzális eszköznek bizonyultak valamennyi talajmegmunkáló mûveletben, ezek osztrák tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be.  

Szakfolyóirat > 2009/04 > Pr Gyümölcsös Vad Szántóföld

Milliárdos károkat elõzhetünk meg!

Méltán lehetünk büszkék arra, hogy hazánkban világbajnok trófeák sokaságát lövik ki a vadászok a nagyvadas területeken. A nagy vadlétszámnak vannak azonban igen problémás árnyoldalai is, amelyek fõleg a mezõgazdasági termelõket sújtják. A 90-es évek föltulajdonosi szerkezete, valamint a táblaméretek megváltozása még tovább növelte a mindig is létezõ vadkártétel súlyosságát.  

Szakfolyóirat > 2009/02 > Szántóföld növény lombtrágyázás Szántóföld

Lombtrágyázás a szántóföldi növénytermesztésben?

  A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Kertészet Zöldség Alaptrágyázás talaj

Zöldségfélék alaptrágyázásánakfontosabb szabályai

Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.  

Szakfolyóirat > 2008/07 > Tudósítás Kalászos gabona Szántóföld

Martonvásári Szakmai Nap

A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete, az Mv Elitmag KFT. és a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége közös szervezésében tartotta meg a Martonvásári Országos Kalászos Szakmai Napot és Fajtabemutatót 2008. június 10 és 11-én Martonvásáron, a kutatóintézetben.  

Szakfolyóirat > 2008/05 > Tudósítás Kukorica Élelmiszer Energia

Energiát a szántóföldekrõl?

A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ nevet vette fel – amely gyakorlati helyet biztosít a hallgatók számára, akiket minél szélesebb körben kívánnak oktatni. Dr. Gyuricza Csaba igazgató jóvoltából megismertetjük olvasóinkat az egyik leglényegesebb témával, amelyre különösen nagy hangsúlyt fektetnek – nevezetesen az energetikai célú növénytermesztéssel, a biomassza alapanyag elõállításával és annak lehetséges felhasználásával.  

Szakfolyóirat > 2008/03 > Szántóföld pocok Szántóföld növényvédelem

Kora tavaszi növényvédelmi helyzet és tennivalók a szántóföldön

Így február vége felé – a cikk írásakor – örömmel nézem a ragyogó napsütésben fürdõ tájat. Az emberek hangulata is megváltozott, sokan a kertekben vagy éppen a szántóföldi táblákon dolgoznak, készülõdnek a vegetáció indulására. Más oldalról némi aggodalom is vegyül az örömbe – nem túl korai-e ez a tavasz?  

Szakfolyóirat > 2006/10 > Pr Kísérlet Termelés kén

A minõségi termelés feltétele

Világszerte a vezetõ speciális és hagyományos ásványi trágyák, növényápoló szerek valamint sótartalmú készítmények elõállítójaként ismert a K+S Csoport. Dr. Thomas Popp, a K+S KALI GmbH Közép- és Kelet-európai regionális szaktanácsadója adott bõvebb tájékoztatást az érdeklõdõknek a Bábolnai Gazdanapokon.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Szántóföld növénytermesztés termőhely Szántóföld

Korszerû, egyedi igényekre alapozott termõhely-specifikus növénytáplálás

A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Pr Bemutató Bayer készítmény

Bayer Légyott - Szántóföldi növényvédelmi bemutatók

A Bayer Légyott rendezvénysorozat harmadik évében, június 14-én a Békés megyei Csorváson, a Csorvási Gazdák Szövetkezetében, június 20-án a Somogy megyei Fonón, az Agrofon Kft. területén, valamint június 22-én a Heves megyei Nagygomboson, a Gödöllõi Tangazdaság Rt. nagygombosi kerületében került sor. A regionális növényvédelmi találkozón az érdeklõdõ gazdák hat szántóföldi növénykultúra közel háromtucat növényvédelmi technológiáját láthatták a Bayer szakembergárdájának bemutatásában.

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Energia talaj talajtermékenység

Energia a szántóföldekrõl

Napjainkban az emberiséget egyik leginkább foglalkoztató kérdés, hogy milyen forrásból lesznek pótolhatók a korlátozott mértékben rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások. Közismert tény, hogy az újonnan felfedezett nyersolaj- és földgáz-készletek nem fedezik a fogyasztás, felhasználás emelkedését, amit fõképpen a kínai és az indiai gazdaság gyorsuló növekedése gerjeszt.

Szakfolyóirat > 2006/03 > Szántóföld tél állapotminõsítés Szántóföld

Tél végi, kora tavaszi állapotminõsítés a szántóföldi növénytermesztésben

Az állapotminõsítés a növénytermesztési vállalkozás teljes körû értékelését, felmérését jelenti. Nem egyszerûsíthetõ le a határszemlére és az azzal egybekötött terméskilátások becslésére, jóllehet ez utóbbiak fontos részei, hiszen a termõterületen a költségek és árbevételek viszonya döntõen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.

Szakfolyóirat > 2006/02 > Pr kasérletek Szántóföld

Szántóföldi kísérletek Magyarországon

Az Agrolinz Melamine International Magyarország Kft. (AMI) 2006 évben, kora tavasszal a mûtrágyázás területén szántóföldi kísérleteket hajt végre. Az AMI a Kompolti Mezõgazdasági Kutatóintézettel való korábbi együttmûködése során szerzett tapasztalataira építve céljául tûzte ki meghatározó és mértékadó belsõ üzemi kísérletek megszervezését. Az eltérõ ökológiai és üzemi adottságok, a változó feltételek választ várnak – a gazdák megkövetelik a szakszerû tanácsadást. Ezen kérésnek kíván eleget tenni az AMI, amikor egész Magyarország területén, 4 regionális központ együttmûködésével céljául tûzte ki az optimális mûtrágyázási stratégia kidolgozását. Az AMI határozott célja tanácsadói hatékonyságának növelése és ezzel az általa gyártott mûtrágyák maximális hasznosulásának biztosítása.

Szakfolyóirat > 2005/6-7 > Szántóföld műtrágya Kísérlet Zöldség

Szántóföldi zöldségnövényeink új költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszere

Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megváltozott gazdasági környezetet és a megszigorodott környezetvédelmi elõírásokat, a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megõrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélõ makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki.

Szakfolyóirat > 2004/10 > Aktuális Pályázat AVOP növénytermesztés

Tudjuk-e mit írunk alá egy AVOP pályázat beadása során?

Szokatlan és új elem a kötelezettségvállalás a magyar mezõgazdasági támogatások rendszerében. Sok esetben nem is tud mit kezdeni vele a gazdálkodó. Természetes, hogy a korábban elsõsorban kérelmekre alapozott támogatási feltételek és enyhébb ellenõrzések után szokatlan dolog korlátok közé szorítva gazdálkodni. Nehéz elfogadni, hogy megint jön a „tervgazdálkodás”.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Pr Horsch Kultivátor Terrano

HORSCH Terrano FG és FX szántóföldi kultivátorok. Hatékony lazítási technika nagy alkalmazási spektrummal

HORSCH Terrano kultivátor, különféle kapákkal felszerelve a talaj sekély vagy mélymûvelésre szolgálnak Alkalmazható mind a sík és teljes felületû tarlómûveléshez, mind pedig az intenzív lazításhoz és a szármaradványok bekeveréséhez, 30 cm-es mélységig. Így hoz létre a Terrano kész magágyat egy munkamenetben.

Szakfolyóirat > 2004/8 > Szántóföld tartósítás termények penészgombák

Szemes termények tartósítása szerves savakkal

Az idei évben az elõzõ évekhez képest jóval nagyobb hozamra számíthatunk a szemes termé-nyeket illetõen. Ez egyrészt örömteli, másrészt raktározási gondokat vet fel, és fel kell készülni a termények egy részének hosszú idõre történõ tárolására. A biztonságos tárolás lehetséges módszere takarmányozási célú termények esetében a szerves savakkal történõ tartósítás.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Növénytermesztés búza kultúrák Szántóföld

Áttelelõ szántóföldi kultúrák és a gyepes területek tavaszi állapotminõsítése

A természeti folyamatok erõsítése a növénytermesztésben a növényi produktumok és a környezet stabilitását, fenntartását szolgálja. A növénytermesztés szerkezete és az eljárások átalakulása hozzájárul a termés mennyiségi és minõségi változásához és világossá vált, az ökológiai adottságok jobb kihasználásával a termelés kockázata csökken. Az a növénytermesztõ jár el helyesen, aki a teljes vegetáció során „egész évben” nyomon követi az adott növény növekedését és fejlõdését.

Szakfolyóirat > 2004/1 > Növényvédelem Változás növénytermesztés EU csatlakozás

Szántóföldi növénytermesztésünk alappillére az EU-csatlakozást követõen is:
A jó fajta és a kiváló minõségû vetõmag

Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetőmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerűen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenőrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezőgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetőmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomást, és elődeink már 1895-ben megalkották a Vetőmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettől kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-előállítás, a vetőmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetőmagtermő terület, és az előállított kiváló minőségű vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert: ökológiai adottságaink kedvezõek; a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak; a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret; vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növénytermesztés talaj talajhasználat azerves anyag

Szántóföldi talajhasználat - szerves anyag gazdálkodás - üvegházhatás

Az éves középhőmérséklet világszerte növekszik, Európában az elmúlt tíz év folyamán 0,3-0,6 ºC-os emelkedés figyelhető meg. Számos klímamodell alapján azonban a hőmérséklet további növekedése prognosztizálható. A globális felmelegedés fő oka a fosszilis eredetű anyagok elégetése során keletkező szén-dioxid légkörbe kerülése, azonban jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés, a talajok szántóföldi hasznosítása a légkörbe kerülő CO2 révén. Cikkünkben a talajművelés és a CO2 kibocsátás kapcsolatát mutatja be, összefüggésben a szántóföldek szerves anyag tartalom megőrzésével, illetve növelésének lehetőségeivel.

Szakfolyóirat > 2003/10 > Pr Mezőgazdaság Raiffeisen Agrárház Kft Szántóföld

A Raiffeisen Agrárház Kft a mezõgazdaság szolgálatában

A vállalat célja a hazai termelés inputanyagokkal való ellátása, a termelés integrálása, finanszírozása, illetve a gazdálkodók piacra jutásának megszervezése. A Raiffeisen Agrárház hisz abban, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a minõségi termelés és a piaci ismeretek igen nagymértékben felértékelõdtek.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Gépesítés erőgép permetező Szántóföld

A permetezőgépek választéka

Valamennyi kultúrnövény, valamint a szőlő- és gyümölcs ültetvények - földi - vegyszeres növényvédelmére a különböző permetezőgépek használhatók. A permetezőgépek működésüktől, szerkezeti kialakításuktól és alkalmazási területeiktől függően igen nagy választékban állnak a termelők rendelkezésére. Az elmúlt évtizedben a permetezéstechnika jelentõs fejlõdésen ment keresztül, amelynek célja mindenek elõtt a munkaminõség és vegyszerhasznosulás javítása, a permetezési teljesítmények növelése és természetesen a környezet megóvása, kímélése volt. A közelmúltban számos új rendszerû, korszerû, nagy pontosságú permetezõgép került forgalomba és azok munkába állítása a nagy értékű - igen drága - vegyszerek eredményes felhasználását és a környezeti károk elkerülését is lehetõvé teszi. A következőkben - a nyomdai terjedelem lehetőségeinek figyelembevételével - a permetezők általános ismertetése mellett, az országban jelenleg forgalmazott permetezőgépek választéka kerül bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem burgonya levéltetvek Szántóföld

Szántóföldi kultúrák növényvédelmi előrejelzése

A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülõ és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsõként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Késõbb vetõgumótermõ területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Késõbb ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszínezõdnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertõzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyûrû barnásan színezõdik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Növényvédelem gyomnövény gyom Szántóföld

Szántóföldjeink gyomnövényei

Csillagpázsit – Cynodon dactylon (L.)Pers. Az elmúlt években sok információ, adat tanúskodik arról, hogy a csillagpázsit terjedése figyelhetõ meg. Életerõs telepek kialakulása található legkülönbözõbb országrészeken és helyeken ott is, ahol eddig nem volt jellemzõ a gyomnövény jelenléte. A csillagpázsit gyomként nagyon agresszív, és ott, ahol megtelepszik, rendkívül nehéz mechanikailag vagy vegyszeres úton eltávolítani.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Vetés Szántóföld

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben III.

A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek esetenkénti társításai. Ezek a tömegtakarmányok nyárvégétõl jól kielégítik a kérõdzõk takarmányigényét. Minden üzem méretnél, megvalósíthatók. Különösen ajánlhatók ott, ahol öntözési lehetõség van és valamilyen oknál fogva a fõtakarmány termõ területe kicsi. Az ismertetésre kerülõ társítások célja kettõs, vagy a hozamnövelést (kukorica silócirokkal), vagy pedig a fehérje koncentráció növelését (szójás silókukorica) szolgálják.

Szakfolyóirat > 2001/6 > Növénytermesztés növények Szántóföld

MÁSODVETÉSEK A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN II.

Elõzõ számunkban a másodvetésû szántóföldi növények sikeres termesztésének általános kérdéseivel foglalkoztunk. Most pedig dióhéjban sorra vesszük a lehetõségeket és a fontosabb tennivalókat. A lehetõségeket nagyban befolyásolja az idõtényezõ. Májusi másodvetésben pl. vállalkozhatunk a kukorica, napraforgó, szója, köles, mohar, cirok, bab magtermesztésre is rövid tenyészidejû fajtákat választva. Júniusban már szûkülnek a lehetõségeink, de még a silókukorica, a silónapraforgó, a keszthelyi keverék nyári változata a csemegekukorica, a zöldbab, a mohar, a köles, a fontosabb zöldtrágya növények (napraforgó, csillagfürt, facélia, tavaszi repce, olajretek) sikerrel termeszthetõk. Itt jegyezzük meg, hogy az ún. alávetett herefélék (szarvaskerep, bíborhere, fehérhere, somkóró és füves társításai) termését inkább takarmányként tervezzük hasznosítani, talajgazdagításra elégedjünk meg tarló- és gyökérmaradványaikkal.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Pr másodvetések Szántóföld

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben I.

A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10 %-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növénytermesztés másodvetések Szántóföld

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben I.

A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10 %-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Pr Hungavit üvegház Szántóföld

A HUNGAVIT termékcsalád sikerei

A BioLife 2000 Kft hét éve alakult Keszthelyen azzal a céllal, hogy olyan organikus, környezetbarát termékeket hozzon létre, amelyek lehetõvé teszik a kémiai anyagok felhasználásának jelentõs csökkentését a növénytermesztésben. A társaságot magánszemélyek alapították, köztük azok a kutatók, akik több mint tíz éves kutatási eredményeket tudhattak a magukénak. Sok éves kísérlet után alakulhatott ki az a termékcsalád, amelynek a társaság a HUNGAVIT nevet adta, és mint bio növénykondicionáló termékcsaládot állítja elõ és forgalmazza. A Kft 1996-ban megkapta a teljes termékcsalád magyarországi forgalmazási engedélyét, azóta rohamosan nõ a felhasználók száma és a kezelt termõterület, és egyértelmûen beigazolódott a minden napi gyakorlatban is a készítmények rendkívüli hatékonysága. Egyre nagyobb sikereket érnek el külföldön is a termékeket ismerik és elismerik Európa, Amerika és Ázsia számos országában. A társaság 2000-ben részvénytársasággá alakult, jelenleg is intenzív kutatásokat végeznek újabb, még hatékonyabb természetes alapú készítmények elõállítására.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem növény gyomnövény Szántóföld

Szántóföldjeink gyomnövényei

Ragadós galaj (Galium aparine L.) - Gabonatermesztésünkben gyomirtási szempontból a legfõbb gondot a ragadós galaj jelenti. Napjainkban az egész országban megtalálható, gyakorlatilag elvétve fordul elõ a gyom-növénytõl mentes tábla. Mivel nagyon nehéz a magját a gabona termésétõl különválasztani, a vetõmaggal folyamatosan terjed. Elszaporodásában szerepet játszik az a tény is, hogy a hatósági elõírások bizonyos mértékû galajmag-darabszámot engedélyeznek a vetõmagtételekben. A helytelen agrotechnika, valamint a betakarítógépek is kimutathatóan felelõsek a széthurcolásában. Mindezek eredményeként a termelés költségigénye évrõl évre emelkedik, ráadásul az export-import kereskedelem is akadályba ütközhet. A gyom jelenlétérõl azok is meggyõzõdhetnek, akik közvetlenül nem figyelik a növényt, ugyanis a termés horgas tüskéivel ráragad a ruhára és eltávolítása külön feladatot jelent. Nem csoda, hogy népi elnevezése nagyon változatos: ragadály, ragadáncs, kullancsfû, ragadófû, ragadó galaj, koldustetû.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Növényvédelem gyom Szántóföld

SZÁNTÓFÖLDJEINK GYOMNÖVÉNYEI

Borostyánlevelû veronika (Veronica hederifolia L.) A borostyánlevelû veronika nagyon dekoratív, szép megjelenésû növény. Csodálatosan kéklõ virágaival, hamvas levélszínével, életvidám, terpeszkedõ növekedésével elbûvöli a szemlélõdõt. Ugyanakkor kitartó, makacs tulajdonsága révén kellemetlen gyommá válhat kultúrnövényeinkben.

Szakfolyóirat > 2001/1 > Növényvédelem tyúkhúr Szántóföld

Szántóföldjeink gyomnövényei Tyúkhúr (Stellaria media L.)

A tyükhúr közismert gyomnövény, amely egyik leggyakoribb lakója a szántóföldeknek. Mivel széleskörûen elterjedt, sok néven ismert növény. Ezek közül a leginkább használatosak; tikhúr, tyúkbegy, árnyékszeretõ fû, csibehúr, egérfül, madárhúr, tyúkharapta fû és a pipehúr, Angolul Common chickweed, németül Vogelmiere a neve.

Szakfolyóirat > 2000/12 > Növénytermesztés Aszály Aszálykár Szántóföld

Az aszálykárok csökkentése szántóföldeken

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Szakfolyóirat > 2017/01 > Pr Permetezés.hu Fúvóka Szántóföld

Fúvókaválasztás a 2017-es idényre a Permetezes.hu ajánlásával

A permetezőfúvókák kiválasztásakor tekintettel kell lennünk a felhasznált növényvédő szer hatásmechanizmusára, a termesztett- és gyomnövények fejlettségi állapotára, az időjárási körülményekre, illetve a permetezőgép tulajdonságaiból adódó lehetőségekre. Cikkünkben a már sokszor bizonyított, ügyfeleink által megelégedéssel használt típusok, illetve a még kevésbé ismert, de figyelemre méltó új modellek ajánlásait olvashatják. Tartsák szem előtt javaslatainkat a következő permetezési időszakban!

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Tudósítás Szántóföld Kalászos búza

Irány a szántóföld! – Kalászosok

Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban elsőként a kalászos kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Tudósítás Szántóföld repce vetőmag

Irány a szántóföld! – Repce

Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban a repce kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Tudósítás Szántóföld Kukorica vetőmag

Irány a szántóföld! – Kukorica

Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a kukoricában fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Tudósítás Napraforgó Szántóföld vetőmag

Irány a szántóföld! – Napraforgó

Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a napraforgóban fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Pr SAATEN-UNION vetőmag hibridbúza

SAATEN-UNION őszi kalászosok – több termés, nagyobb termésbiztonság

Hazánk adottságai kiválóak a kalászos gabonák termesztéséhez. Ennek megfelelően a sikeresen termeszthető őszi vetésű kalászosok faj- és fajtaválasztéka figyelemre méltóan gazdag. A gyakorlatban szép és felelősségteljes feladat a megfelelő fajta kiválasztása, amelynek döntési szempontjait gazdaságszinten és regionálisan is számos tényező együttesen befolyásolja.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (I.)

Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Miért követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet? Rövid és hosszú távú következmények

Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel VI. rész

A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Trendek a hazai fajtakísérletezésben

A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IX. rész

Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napraforgó-nemesítés jelenkori irányai és eredményei

Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Néhány szempont a kalászosok levélbetegségeivel szembeni védekezés megszervezéséhez

A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Gazdaság Agrárgazdaság Gazdaság Mezőgazdaság

Milyen tényezők határozzák meg a termőföld értékét a szántóföldi művelésben?

A föld értéke elméleti kategória és az azt megjeleníteni hivatott földár sincs minden esetben okszerű kapcsolatban a termőföld értékével, akár tartósan is eltérhet annak árától.* Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. Elsőként a szántóval kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Elengedhetetlen védekezési eljárások repcében

Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Makroelem pótlása lombon keresztül

A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A hazai cukorrépatermelés jövőképe

Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Mit várhatunk egy algás biostimulátortól?

Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Tudósítás növénytermesztés Szántóföld Szója

A hazai szójafeldolgozást és felhasználást is ösztönöznék

Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: a lóbab

A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész

Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Számokban kifejezett pergési veszteség repcében

Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész

Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Átok vagy előny a kukoricafattyasodás?

A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - V. rész

Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész

Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Precíziós gabonavetés

Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VII. rész

A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.

Szakfolyóirat > 2019/10 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: takarmányborsó

Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IX. rész

Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.

Szakfolyóirat > 2019/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - III. rész

Egyre több tudományos munka, szakmai előadás, ismeretterjesztő cikk foglalkozik hazánkban is a növényvédőszer-rezisztencia kérdéskörével, mely problémával a növényvédelem mindhárom fő szakterülete (gyom, rovar, gomba) egyaránt érintett. Az ALS-gátlókra rezisztens fenyércirok, a piretroid rezisztens repcefénybogár, a strobilurin rezisztens szőlőlisztharmat megjelenése is továbbgondolásra ösztönzi mind a növényvédő szer gyártókat, mind a gazdákat.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Szakfolyóirat > 2020/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - IV. rész

A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Növényvédelmi körkép a szántóföldi növénytermesztésben

Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.

Szakfolyóirat > 2020/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VI. rész

A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VII. rész

Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hőstressz szorításában

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.

Szakfolyóirat > 2020/08 > Pr SAATEN-UNION HySEED kalászos hibridek

A HySEED-hibridkalászosok termesztéstechnológiája

A hibridkalászosok esetében a magas genetikai értékű, kiváló minőségű vetőmag használata és a javaslatok szerint kivitelezett technológia csupán együttesen eredményezhet nagy hozamokat és ezzel fenntartható jövedelmezőséget. Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a vetéssel kapcsolatos munkálatok, valamint az előkészítő, ún. alapozó műveletek.

Szakfolyóirat > 2020/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VIII. rész

Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés Aratás

Csak jó méréssel és jó adattal érdemes belevágni a precíziós gazdálkodás bevezetésébe

Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés Aratás

Igény szerint kell szemezgetni a precíziós technológiák nagy svédasztaláról

A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Külsősökkel és kutatásokkal segíti az eligazodást a precíziós piacon az óvári szakmérnöki képzés

Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Magyarországon fejlődik és találkozik a precíziós szakma

A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2020/12 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Beszélnünk kell róla... Fehérpenészes szár- és tányérrothadás

A napraforgó esetében a csapadékos évjáratban a gombabetegségek okozhatják a legnagyobb terméskiesést. Ezek közül a legjelentősebb a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum), csapadékos évben akár 50–70%-os, míg szárazabb évjáratban 5–10%-os veszteséget előidézve. Gazdanövényköre széles (napraforgó, repce, szója, borsó stb.), szinte minden kétszikű növényt fertőz.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A talajlakó kártevők terjedésének lehetséges okairól

Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Hol tart most a drónos kijuttatás szabályozása? Konkrétumok és nyitva álló kérdések

A mezőgazdaság ipari forradalma töretlenül zajlik napjainkban, és elképzelni is nehéz azokat a távlatokat, ahova el lehet jutni, akár nem túl hosszú idő múlva is. Ehhez képest érdekes módon a növényvédelem mintha le lenne maradva – vélik többen. Amerikában már hétköznapi gyakorlat a drónokról történő permetezés, Európa mire vár?

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Trendek a repce gyomirtásában

A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Miért érdemes szóját vetni?

Nem indíthatjuk el az évet anélkül, hogy nem foglalkozunk a szójával. Baranyai illetőségű szaklap révén szívügyünknek tekintjük a szója termőterület alakulását, eredményeit és küzdelmeit. Összeállításunkban a legfrissebb piaci információkat és termesztési aktualitásokat foglaljuk össze felkért szakértőink jóvoltából.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A napraforgó gyomirtásának lehetőségei

Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Felkapott lett a cirok

Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Készítsük fel talajainkat!

A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.

Szakfolyóirat > 2021/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Szójafitnesz, avagy szójatermesztés kicsit másképpen

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.

Szakfolyóirat > 2021/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

Termelői kérdések a növényélettant fókuszba helyező határszemléken

A 2021-es év első felében az ilyenkor szokásos szakmai tájékoztatók szinte kivétel nélkül átkerültek az online térbe. Igazi kuriózumnak számítottak tehát azok az alkalmak, amelyek során az érdeklődő kollégákat arra hívtuk meg, hogy a hatályos korlátozó intézkedések és biztonsági előírások betartásával kint a határban találkozzunk.

Szakfolyóirat > 2021/07 > Pr SAATEN-UNION HySEED Csávázás

Hozza ki a hibridkalászosokból a maximumot!

A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.

Szakfolyóirat > 2021/07 > Pr SAATEN-UNION HySEED Csávázás

SAATEN-UNION-hibridkalászosok. Egy lépéssel mások előtt.

Cégünk negyedik éve a HySEED márkanév alatt foglalja össze hibridkalászos-portfólióját, valamint a hibridkalászosokban végzett fejlesztési tevékenységeit. A nagy genetikai értékű, prémiumminőségű vetőmag használata és a következetesen kivitelezett termesztéstechnológia együttesen eredményezhet nagy hozamokat és fenntartható jövedelmezőséget azoknak a gazdálkodóknak, akik nem érik be kevesebbel.

Szakfolyóirat > 2021/08 > Pr SAATEN-UNION HySEED Csávázás

Stabil bázis változó környezetben: frakcionált hibridbúza-vetőmagok.

A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.

Szakfolyóirat > 2022/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Talajjavítási stratégiák a 21. században, avagy biodiverzitás + kolloidok = talajszerkezet

Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a technológiai lehetőségeit. Mivel a műtrágyaárak többszörösére növekedtek az elmúlt évben, több okból is igen aktuális, hogy a műtrágyázás hatékonyságát és a termésbiztonságot befolyásoló talajtani összefüggéseket megértsük.

Szakfolyóirat > 2022/08 > Pr SAATEN-UNION HySEED Csávázás

Frakcionált hibridbúza-vetőmagok: stabil bázis változó környezetben

A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.

Szakfolyóirat > 2022/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Talajművelés és inputanyagok minimalizálása egyszerre? – Szabadka Péter gazdaságában jártunk

Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.

Szakfolyóirat > 2022/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Kiút lehet a szója?

A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójater­mesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.

Szakfolyóirat > 2023/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A Marton Genetics nem a bőrét viszi a vásárra – évértékelő Sándorfy Andrással, az MG cégcsoport ügyvezetőjével

Már most nagy a visszhang a Marton Genetics idei megjelenéséről az AGROmashEXPO-n, hiszen egyedülálló installációval lesznek jelen a kiállításon, úgynevezett földön túli élménnyel várják a látogatókat. Sándorfy Andrással, a cégcsoport ügyvezetőjével beszélgettem.

Szakfolyóirat > 2023/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Eredményes munka után új lehetőségek a fehérjenövény-ágazat számára

2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.

Szakfolyóirat > 2023/02 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Agrár-ökológiai Program (AÖP) tippek

A 2023-ban induló Agrár-ökológiai Program (AÖP) önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Az AÖP-ben való részvétel egy évre szól. A támogatás hektáronkénti összege minden évben változó, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé.

Szakfolyóirat > 2023/02 > Szántóföld Szántóföld Szántóföldi növénytermesztés növényvédelem

Megoldás veronikák ellen kalászosokban – Xanadu WG

Hazánkban az elmúlt időszakban felerősödött a veronika fajok (Borostyánlevelű veronika, Perzsa veronika) jelenléte kalászosainkban. A veronika fajok a nehezen irtható gyomnövények közé tartoznak, ellenük kevés posztemergens gyomirtó készítmény hatásos. A veronikák elsősorban a kalászosok bokrosodását gátolják, ezért célszerű ellenük minél előbb beavatkozni.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Védelemre a virágzás időszakában is szükség van

A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lép – a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem lesz a fő feladat. A megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szerrotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Tavaszi mikrobiológiai talajkezelések

A termesztett növényeinket fertőző gombabetegségek nagy része a talajban telel át és innen indulnak a fertőzések. Ha a talajban csökkenteni tudjuk az áttelelő képletek számát, úgy az ezekből induló fertőzések erőssége is csökkenthető. A talajban áttelelő gombabetegségeket kémiai módszerrel nem tudjuk gyéríteni, ellenük különböző mikroorganizmusokat használhatunk.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A Wuxal Ascofol biostimulátor szerepe a szántóföldi növénytermesztésben

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) új megvilágításba hozta a szántóföldi növénytermesztésben engedélyezett növénykondicionáló – biostimulátor – engedélyokirattal forgalmazott készítményeket, mivel a támogatási program egyik választható és könnyen kivitelezhető feltétele lett a rendelet szerint a növénykondicionáló készítmények technológiába illesztése.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

„Csibészes plusszal” duplázásra készül a Nufarm

A Nufarm globális szinten 17%-os emelkedéssel rekordbevételt ért el a 2022-es üzleti évben, minden szegmensben növekedést realizálva. 2022 tavaszától a hazai növényvédelmi szakmában 30 éve ismert és elismert Czigány Tibor vezette Nufarm Hungária Kft. célul tűzte ki, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a növényvédő szerek értékesítését Magyarországon – tájékoztatta a cég menedzsmentje a sajtó képviselőit egy interaktív beszélgetés keretében zajló sajtótájékoztatón.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Talajbarát megoldások a növénytáplálásban

A nitrogénműtrágyák piacán kevés olyan rugalmasan felhasználható készítmény van, mely egyszerre kíméli a talaj ökoszisztémáját és egyben hatékony növénytáplálási megoldást is jelent. Közülük kiemelkedik a 39% összes hatóanyagtartalmú Genezis Pétisó, ami ezen a területen ma a prémium minőséget képviseli. A fejlett granulálási technológiának köszönhetően megfelelő keménységű és szinte tökéletes gömb alakú szemcséket kapunk. A Genezis Pétisó szemcséinek 98-99%-a esik a főfrakcióba, ezért egyenletesen szórható. Sokkal kevésbé érzékeny a tárolásra, mint a karbamid vagy az ammónium-nitrát.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A terbutilazin-mentes alapgyomirtás kukoricában olcsón és hatékonyan

Sok egyéb más mellett, az idei év egyik nagy szakmai kihívása lehet a gyomirtási technológiák új szemléletű megtervezése a kukoricában. Mára ugyanis, még a rendszeres vetésváltás ellenére is jelentős mértékben lecsökkent azon kukoricaterületek nagysága az üzemi vetésszerkezetben, ahol ebben a gazdasági évben lehetőség nyílik még az EU 2022-ben bevezetett korlátozó rendeletének – miszerint ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer, maximum 850 g/ha terbutilazin hatóanyag használható – betartása mellett ilyen típusú készítmények, illetve kombinációk alkalmazására.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

DR GREEN a napraforgó-termésstabilitáshoz

A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az inputköltségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a termesztéstechnológiai intenzitáson történő változtatás a termelés eredményességét veszélyezteti. A tavaszi vetést követően az olajos növények (napraforgó, szója) megfelelő indítása és energetizálása gyökeresen meghatározza a generatív fejlődési szakaszában az optimális terméselemek kialakulását.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A nap gyógyító ereje (is lehetne) – Amistar Sun

A két legfontosabb olajos növényünk vetésterülete évről évre elég hektikusan változik. Most az őszi káposztarepce visszaszorul, és a napraforgó hódít magának egyre nagyobb és nagyobb területet. Mindkét növényben közös, hogy termesztéstechnológiai szempontból a növényvédelem és ezen belül a gombakórokozók elleni védekezés kulcskérdés a sikeres termesztés érdekében. A jól megválasztott készítménnyel történő kezelés mindig kifizetődő, ami általában a kezelés által okozott terméstöbbletben is jelentkezik.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Kíméletes és hatékony egyszerre – ez a Monospel

A kártevők elleni védekezés minden szántóföldi kultúrában fontos növényvédelmi technológiai elem. Komoly szakmai odafigyelést és szigorú technológiai fegyelmet igényel, hogy a kultúrnövényt támadó kártevőket elpusztítsuk, de ne károsítsuk a hasznos rovarokat a területünkön. A hatékony készítmények száma évről évre csökken különböző okoknál fogva (rezisztencia kialakulás, szerkivonás stb.), így a kihívás csak növekszik az idő előrehaladtával. Ebben az összefoglalóban egy régi, jól ismert hatóanyag-tartalmú készítményt szeretnénk az önök figyelmébe ajánlani, ami számos kultúrában, számos kártevő ellen tud megoldást adni.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Quantis. Biostimuláció Syngenta minőségben

A növényápolás, illetve növényvédelem egyik legjobban terjedő eszköze a növények ellenálló képességének fokozása. A növény immunrendszerét olyan anyagokkal kezeljük, amelyek elősegítik a növény toleranciájának a növekedését. Egy kicsit a humán és állati gyógyászatban használt vitaminokhoz lehetne hasonlítani őket, amelyek szintén az immunrendszer erősítésében játszanak szerepet.

Szakfolyóirat > 2023/04 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Búza fuzáriózis – mire számíthatunk az évszázad aszálya után?

Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Szántóföldi kultúrák tavaszi problémái

A tavaszi vetések a szokatlanul hideg tavaszi időjárás miatt később kezdődtek és elhúzódnak, és ez a kukorica fejlődési dinamikáját is 2-3 héttel eltolhatja, ami azt jelenti, hogy a virágzás már beleeshet a nagyon meleg nyári időszakba, ami nem kedvez a megtermékenyülésnek. Ezen okok miatt érdemes a kukorica növekedését meggyorsítani, felpörgetni, hogy behozza ezt a késést, gyorsabban fejlődjön és a virágzás még a nyári meleg előtt megtörténjen.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Jól tervezett kalászvédelemmel a sikeres búzatermesztésért

Kalászos növényeink a világ legfontosabb élelmiszernövényei közé tartoznak, termesztésük pedig hasznosítástól függetlenül körültekintő odafigyelést igényel. A búzát számos kórokozó veszélyezteti, melyek egy része ellen a védekezést már a csávázással megkezdjük, a sikeres termesztéshez azonban elengedhetetlen, hogy az állományokban is alkalmazzunk gombaölő szeres kezeléseket.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Újult erővel folytatódik a 6 tonna program

Bár a tavalyi év komoly kihívások elé állította a termelőinket, a 6 tonna program szempontjából pont ezért nagyon jó lehetőséget biztosított tapasztalataink bővítésére. Programunk iránti nagy fokú érdeklődést mutatja a sok új résztvevő csatlakozása. Annak érdekében, hogy a résztvevőkből szakmai közösséget formálhassunk, március végén megtartottuk a szezonnyitó első találkozónkat.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

MIMIC – ünnep a növényvédelemben: új rovarölő szer, új hatóanyag, bővülő felhasználási lehetőségek

A Sumi Agro Hungary Kft. örömhírrel lepte meg a termelőket 2022-ben. Bevezette kukoricában a kukoricamoly ellen használható tebufenozid hatóanyagú Mimic készítményt, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a hatóanyagok hatásmechanizmusainak rotálására, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.

Szakfolyóirat > 2023/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Szuperszelektív a Select Super

A napraforgóban a felülkezeléses (Clearfield, Express stb.) technológiák térhódítása folyamatos és töretlen volt az elmúlt években. Már elértünk odáig, hogy olajnapraforgómag-termesztés gyakorlatilag 100%-ban ilyen hibridekkel történik. A felülkezeléses technológia átalakította az egyszikű gyomok elleni védekezést is, mert nagyon sokan nem tesznek ki ellenük hatásos alap gyomirtó szert, mivel állománykezeléssel oldják meg.

Szakfolyóirat > 2023/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

DR GREEN a szója energetizálására

Az olajos magvú növények közül a szója termesztése a kialakított támogatási rendszerek függvényében perspektivikus lehetőség a növénytermesztők számára. A csírázást követően fontos a növények kezdeti fejlődésének stabilizálása és a megfelelő gyökérrendszer és az ehhez kapcsolódó nitrogénkötő gümők kialakítása. A szója megfelelő szintű és minőségű tápanyag-utánpótlása meghatározza a növények kondícióját, ellenállóképességét és termésstabilitását.

Szakfolyóirat > 2023/06 > Szántóföld Szántóföld Szántóföldi növénytermesztés Mezőgazdaság

Termésstabilitás az új Syngenta repcegenetikával

A repcetermesztés sikeressége több tényezőből áll össze. Ennek egyik alappillére a vetőmag, azaz a megfelelő repcehibrid kiválasztása. A Syngenta kiemelten fontosnak tartja, hogy a világ minden pontján megfelelő genetikai alapanyagot biztosítson az adott régióra, a tábla adottságaihoz igazodva, a folyamatosan változó körülmények mellett is. A következőkben szeretnénk röviden bemutatni a Syngenta 2023. évi hazai őszi káposztarepce portfólióját. A megfelelő genetikai háttérrel rendelkező hibridválasztás kiemelt figyelmet kell hogy kapjon, hiszen az egyre hektikusabb időjárási körülmények miatt még fontosabb a jól megválasztott genetika, melyben a stressztűrő képesség mellett a kiegyensúlyozott, magas terméspotenciálnak van a leghangsúlyosabb szerepe.

Szakfolyóirat > 2023/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megérkezett az új generáció! NextGen – új Pioneer® őszi káposztarepce hibridek

Cégünk, a Corteva Agriscience a kukorica és a napraforgó mellett nagy hangsúlyt fektet az őszi káposztarepce nemesítésére is. Ennek a munkának az eredményeképpen van lehetőségünk elérhetővé tenni a hazai gazdálkodók részére a Pioneer® őszi káposztarepcék a legújabb generációját. Ezt a generációt külön névvel illetjük, mert nem csupán egy átlagos lépcsőfokot jelentenek nemesítésünkben, hanem legalább egy dupla lépcsőfoknak tekinthetőek! Ez a generáció a NextGen hibridkör.

Szakfolyóirat > 2023/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Újdonság a Syngenta őszi búza fajtakínálatában 2023-tól: Fókuszban a termésbiztonság és -stabilitás

Bár az idei kalászos szezont tekintve nem lehet okunk panaszra a téli feltöltő csapadék és tavaszi indító esők okán, már-már ideális feltételek között fejlődhettek eddig az állományok. Inkább az enyhe tél okozta levélbetegségek és kártevőnyomás, illetve a bedőlő terményárak okozhatnak nyugtalanságot a gazdáknak.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Syngenta Szershow: fókuszban a kalászosok

A kalászos kultúrák jelentősége a jelenlegi viszonyok között folyamatosan növekszik. Az egyre bővülő Syngenta kalászos genetikával, új generációs növényvédelmi és digitális megoldásaival, valamint a vállalat és a gazdálkodók oldalán felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával reális esély van arra, hogy Magyarország a termésmennyiség és minőség szempontjából is az európai országok élmezőnyébe kerüljön.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A Corteva Agriscience bemutatta újdonságait a nyári Portfólió Farm Rendezvénysorozatán

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat idén nyáron 4 helyszínen, Debrecenben, Dombóváron, Szarvason és Öttevényben tartotta meg nyári szántóföldi bemutatóját. A Portfólió Farmokon megjelent több száz termelő a szakmailag megalapozott fajtaválasztáshoz és a hatékony növényvédelmi technológia kiválasztásához kaptak szakmai információkat és segítséget.

Szakfolyóirat > 2023/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.

Szakfolyóirat > 2023/08 > Szántóföld SAATEN-UNION HySEED Csávázás

Frakcionált hibridbúza-vetőmagok, a nagy termés biztos alapjai

A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.

Szakfolyóirat > 2023/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Újdonságok a DEKALB kukoricavetőmag-portfóliójában

Ahogy a partnereink már megszokhatták, idén is több új DEKALB kukoricahibriddel bővítjük portfóliónkat, alkalmazkodva a jelen kor kihívásaihoz. Az intenzív, precíziós nemesítői munka új termékei és azok gyors, helyes pozicionálása révén a DEKALB nemesítői és fejlesztői munkatársai évről évre képesek kiaknázni a genetikai előrehaladásban rejlő potenciált, melyet digitális megoldásainkkal karöltve kínáljuk a hazai gazdák számára.

Szakfolyóirat > 2023/10 > Szántóföld Kukorica gyommentesítés gyommentesség

Korai gyomkikapcsolás előnyei kalászosban

Jól ismert tény, hogy ha minél korábban gyommentesítjük a kukoricát, akkor az tonnákban mérhető termést ment meg. A kalászosokban kevés adattal rendelkezünk arra nézve, hogy a gyomirtás időzítése milyen jelentőséggel bír a termésre nézve. A lényegesen nagyobb tőszáma és a hosszabb tenyészideje miatt azt gondolhatnánk, hogy ennek nincs akkora jelentősége.

Oldalak: 1 / 163
1 2 3 4 5 6 ... 163