Nem kedvezett az idei év a szelídgesztenyének, az európai termés elmarad az átlagostól, ami a feldolgozott termékek mennyiségére is rányomja a bélyegét – derül ki a NAK és a FruitVeB körképéből.
A 2023 első fél évében tapasztalt erősödés után a harmadik negyedévben tovább javultak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai – derül ki az MBH AgrárTrend Indexből.
Van fejlődési lehetőség a hazai dinnyeágazat előtt, az exportpiacokon egyre nagyobb a kereslet a magyar görögdinnye iránt. A lehetőségek kihasználásához azonban nagyobb termelői összefogásra van szükség.
Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta Feldman Zsolt.
Lassan véget ér az inka arany aratása, a csapadékos időjárás miatt november elején a szántóföldek alig több, mint négyötödét járták csak be a kombájnok. De az idei év ígéretesnek tűnik, köszönhetően a nagyobb mennyiségű és viszonylag optimális időben hulló csapadéknak, az eddigi betakarítási részadatok alapján hektáronként 7,9 tonnás termésátlagot regisztráltak, ami a tavalyi évi átlag több, mint duplája, de lehet, hogy az átlagévjáratok termésmennyiségeit is eléri vagy meghaladja. Az ország egyes régióiban igen jelentősek az eltérések: legalacsonyabbat, 5 tonnát hektáronként Csongrád-Csanád vármegyében, ezzel szemben a legmagasabbat, hektáronként 9,8 tonnát Vas vármegyében arattak, a vármegyék között a szórás azonban jelentős.
A változó éghajlati körülmények, a termesztési környezet és a kiszámíthatatlan piaci viszonyok alakulása okán a kukoricatermesztési startégiánk alapos átgondolására van szükség, amely az egyes technológiai elemek újratervezését jelentheti.
A MATE sajtótájékoztatóján szó esett a növényvédelmi drónpilótaképzésről, a mezőgazdasági mérnöki alapképzés újraindításáról, a kutatás-fejlesztési projektekről és a rizstermesztési tapasztalatokról.
A jövő évi szüreti hangulat a következő hetekben dől el. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint nélkülözhetetlen a borok átadási árainak emelése.
Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere.
A gabonafeldolgozásban résztvevő vállalkozások számára is elérhető az államilag kamattámogatott forgóeszköz hitel.
A világban tovább hódítanak a forgatás nélküli talajművelési rendszerek. Észak- és Dél-Amerikában, ill. Ausztráliában uralkodó ez a talajművelési mód. Európában országonként különböző mértékben terjedt el. Magyarországon a szántóterület mintegy felén alkalmazzák már ezeket a művelési rendszereket.
NUFARMER MAJÁLIS - Debrecen, KaposvárSYNGENTA SZER-SHOW - Dalmand, Hajdúböszörmény, HódmezővásárhelyBAYER FARM - Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta, TiszagyulaházaKWIZDA TEREPSZEMLE - Szarvas, Zalaegerszeg-Bekeháza, Felsőnána
A 21. század második felére előre jelzett klímaprognózis legtöbb eleme már napjainkban is jelentkezik, vagyis az enyhébb tél (a több csapadék elmaradása a szélsőségek miatt normális), a melegebb nyár, az évszakok eltolódása, a szélsőségek, és gyors változások bekövetkezése. Ezek figyelmen kívül hagyása a növénytermesztési technológiák (benne a talajművelés, trágyázás, növényvédelem) tervezésekor és megvalósításakor mulasztásnak minősül. A klímakutatók minden érintettet, a mezőgazdaságban dolgozókat is időben figyelmeztettek a felkészülésre.
Nógrád megye hazánk második legkisebb megyéje, az Észak-magyarországi régióban található, Szlovákiával határos. Területe kevesebb, mint az ország területének 3%-a. Erre járva jellemzően dombos területeket és középhegységeket találhatunk.
Fontos kérdésekre keressük a választ
Heves megye Magyarország északkeleti részében, az észak-magyarországi régióban található. A megye két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik, ebből következően rendkívül változatos tájakkal rendelkezik. Északi része a Mátra és a Bükk hegyvidéke, míg déli fele alföldi síkság. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 m magas Kékes tető. A megye legalacsonyabb pontja Kisköre (86 m). A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos mikroklímák jellemzik. Területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.
Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a. Az Északi-középhegység és az Alföld határán fekszik, ez teszi változatossá arculatát.
Változó igények a növényvédelmi technológiában
Az szélsőséges időjárás ugyan rányomta bélyegét a 29. Bábolnai Gazdanapok szántóföldi bemutatóira, mégis akadt olyan szerencsés kiállító, mint az Axiál Kft. vagy az Agrotec Magyarország Kft., akiknek a nagy esőzés ellenére is sikerült a tervezett programját megtartania. Az Agro Napló a bemutatón látott gépeket ismerteti röviden.
A Horsch az első szántóföldi kultivá- tort 1997-ben gyártotta. Már akkor az volt a cél, hogy a kultivátor a sekély tarlóhántásnál is teljes keresztmetszetben átvágja a talajt, megszüntesse a kapillaritást, bekeverje a szármaradványt és a hullás magvakat, valamint egyengesse a talajfelszínt. Ezek a követelmények a mai napig állnak, a különbség az új fejlesztésű Terrano FM és a közel 20 évvel ezelőtt megalkotott FG között annyi, mintha megnéznénk egy mostani és egy 20 évvel ezelőtt gyártott autót.
Ennek a cikknek az írásakor még közel a negyede az őszi kalászos gabonáknak lábon áll. Ismét egy szélsőséges időjárásnak lehettünk tanúi. A csapadékos nyár több ízben megálljt parancsolt napokra a betakarításnak. Mindezek következménye, hogy idén a takarmánybúzából Dunát lehet rekeszteni.
Ha annak idején, 2009-ben repcetörténelmi pillanatnak neveztük Légrádi Miklós 7,19 t/ha eredményét, akkor a 9 esztendeje 4 t/ha felett teljesítő dalmandi eredményeket sikeres és iránymutató repcetörténelmi időszaknak könyvelhetjük el. Hogy melyek a legfontosabb összetevői e kiegyensúlyozott, magas terméseredménynek? Tóth Szabolcsot, a Dalmand Zrt. növényter- mesztési ágazatvezetőjét kérdeztük a komplex technológiáról.
A Multiva Magyarország a tarlóápolás gépeit ajánlja a nyár folyamán jelentős gyártói árengedménnyel a gazdák figyelmébe. Kedvezményes árainkért és más modellváltozatokért keresse értékesítőnket!
A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése.
A RAPOOL egy 40 éve alakult szövetség, melyet német nemesítő házak hoztak létre. A vállalat három tulajdonosa 1897, 1923 és 1954 óta foglalkozik nemesítéssel, kiérdemelve ezzel a legnagyobb múltú, legnagyobb hagyományokkal és legmélyebb „gyökerekkel” rendelkező európai repcenemesítő címet.
A magyarországi vetőmag-előállítás Európa, sőt büszkén mondhatjuk, hogy a világ élvonalába tartozik. Magyarországon a vetőmag-előállítás és -forgalmazás állami ellenőrzés alatt áll, így a földbe kerülő vetőmag minősége stabilan fenntartható, ami a nemesítők, fajtatulajdonosok, vetőmag-előállítók és gazdálkodók közös érdeke. Ezt a feladatot a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (NÉBIH NKI) látja el 7 területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságához tartozó Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály (KH NTI VSZFO) révén.
A következőkben egy tarlóhántásra és alapművelésre is alkalmas eszközről, a Güttler PrimusPlus szántóföldi kultivátorról lesz szó.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Hajdú-Bihar megye
Négy különböző állomáson közös szántóföldi bemutatóra invitálta partnereit a Güttler Magyarország Kft. és a Fliegl Abda Kft., ahol termékeiket működés közben prezentálták az érdeklődő gazdálkodóknak. Az Agro Napló a szentlőrinci állomáson látottakat ismerteti.
A LEMKEN, a professzionális szántóföldi növénytermesztés specialistája a 2013-as évet is kitűnő eredménnyel zárta, az azt megelőző kétévi folyamatos növekedést követően. 363 millió € forgalommal a LEMKEN Csoport 6% növekedést produkált az előző évhez képest, ha pedig leszámítjuk a LEMKEN és franciaországi Stoll szétválásából származó egyszeri speciális bevételt, akkor a Csoport növekedése elérte a 10%-ot.
„Humusz nélkül a talaj csak finomra őrölt szikla” – tartja a világot bejárt mondás –, amely amellett, hogy igaz, jól mutatja, hogy a szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységének lényegét. A humusz kialakításában fenntartásában és folyamatos újraépítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban rendkívül nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok. Szemléletes a tény, hogy egy kis marék földben bizonyosan több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a földet. A talajban élő baktériumok és más mikroorganizmusok viszont egyrészt nagyon toleráns szervezetek abban az értelemben, hogy kiválóan tudnak alkalmazkodni nagyon különböző életfeltételekhez és olyan kitartóképleteket tudnak létrehozni, amellyel a legkedvezőtlenebb természetes környezeti hatásokat is át tudják vészelni. Ez is magyarázza, hogy a legtöbb jelenlegi talajbaktérium évmilliók óta él a talajban, miközben az állat- és növényvilág azóta alapvetően kicserélődött. Van azonban pár dolog, amit ezek a kiválóan alkalmazkodó mikroorganizmusok nem vagy csak nehezen képesek elviselni. Ezek közül a legnagyobb hatású a műtrágyák használata, amely olyan koncentrációban történik, amely kevés esélyt sem hagy a hasznos baktériumok túlélésére. Az utóbbi évtizedek mezőgazdasági gyakorlata a szó szoros értelmében megtizedelte a szántóföldek talajában élő baktériumokat.
Összevetve a többi szántóföldi növénnyel, a szója esetében sokkal kisebb figyelmet szentelünk a tápanyagellátásnak. Ennek nyilvánvaló oka, hogy a szójának, mint pillangósvirágúnak a légköri nitrogén megkötésére való képessége biztosítja a nitrogénigény nagy részét és így a tápanyag-gazdálkodási technológia egyik meghatározó eleme, nevezetesen a nitrogéntrágyázás, nem kap jelentőséget. Annak ellenére, hogy a szója a többi tápelem tekintetében sem tekinthető a legnagyobb tápelem-igényű, ill. legjobb tápelem-hatásokat felmutató kultúrának, több olyan pontot is (foszfor- és kálium-utánpótlás, ill. specifikus mikroelem-ellátás) is szükséges részletesebben bemutatni, ami a növénytáplálás oldaláról fontos elem.
Két havi rendszerességgel jelentkező tápanyag-gazdálkodási cikksorozatunk részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. Elsőként – az alapokhoz visszanyúlva – a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyaljuk.
Környezeti igények, növényi sorrend, talajművelés A szója – tágabb értelemben az abraktakarmány hüvelyesek – termesztése számos közvetett előnnyel is jár, amelyeket az ún. „nem forintosítható” kategóriába sorolunk, s amelyek kétségtelenül léteznek és hatnak. Mindezek a tapasztalt gazdák előtt ismertek, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezen hozadékokat profitra váltsák. Azt gondoljuk, hogy a szójatermesztéssel ismerkedők számára hasznosak lehetnek az alábbiak:
Áttekintés – minden a régiben Csongrád megye megművelt mezőgazdasági területének kultúránkénti szerkezete az egyik legstabilabb az országban, pedig 2005 és 2012 között közel 25 ezer hektár lett bevonva a művelésbe. Évről évre a termőterület 96-97%-a körül alakult a szántóföldi növények részaránya a teljes művelt területet tekintve; ez a szám megfelel az országos átlagnak. Emellett egy-két – országos szinten is megfigyelhető – példától eltekintve a kultúraterületek aránya is viszonylag stabil.
Az elmúlt évek időjárási szélsőségei, továbbá talajaink tápanyag-szolgáltató képességének és általános kultúrállapotának megváltozása sok esetben nem tette lehetővé, hogy a növények genetikai potenciáljukat megközelítő termést neveljenek. Egyre gyakrabban kénytelen így a kukorica is stresszes időszakok sorozatát túlélni a vegetációs időszakban, amelynek oka lehet extrém hőség vagy hideg, csapadékhiány, levegőtlen talajszerkezet, a felvehető makro- vagy mikroelemek hiánya, a rovarok vagy gombabetegségek által kiváltott kártétel, valamint a gyomirtó szerek okozta mellékhatások, hogy csak néhányat említsünk. Sok-sok olyan tényező, amelyek hatását a növénytermesztők csak korlátozottan tudják befolyásolni.
Négy évvel ezelőtt indította el a DuPont Pioneer vállalat a Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerét, mely kísérletekben a Pioneer hibridek tesztelése zajlik nyilvánosan, különböző agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 13 helyszínén láthatjuk a helyszínenként mintegy 1 hektárnyi területet elfoglaló parcellákat, lefedve ezzel valamennyi magyarországi termőtájat. A kukorica és napraforgó hibridek összehasonlításán túlmenően az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé ezt a rendszert, hiszen ezzel a gazdálkodók számára nagyon fontos, a hibridekhez tartozó információkat bocsájtják a gazdálkodók rendelkezésére. Az eredmények ismeretében és annak felhasználásával az adott hibrid adott területen való termesztése sikeresebb lehet, végeredményben nagyobb jövedelmet biztosíthat a termelő számára.
2013-ban a VOGEL-NOOT Magyarországon is igyekszik erõsíteni helyzetét a szántóföldi permetezõgépek piacán. A szükséges kitûnõ minõség adott ehhez, hiszen mintegy 5 éve már a cégcsoporthoz tartozik az egykori Holder cég németországi permetezõgép gyártó üzeme. Az átvétel óta, immár VOGEL-NOOT Spray Solutions néven friss lendületet vett a fejlesztés, amelynek elsõ jelei kettõ évvel ezelõtt kerültek szériagyártásba.
A Horsch az elmúlt 2 év folyamán a Terrano családot a Terrano FX és FG mellett még további géptípusokkal bõvítette. Az új generációs Terrano család egyik tagja a Terrano MT. Felépítésében kicsit hasonlít a Tiger MT-hez. Elõl két sorban rövidtárcsát találunk, ez a tárcsa ugyanolyan, mint a Joker RT, 52 cm átmérõjû tárcsalapok, olajban futó, karbantartásmentes csapágyazás.
A Farmet Duolent két kapasoros és Triolent három kapasoros függesztett kultivátorok hamar népszerûek lettek a magyar gazdálkodók körében. Ennek egyik oka kétségtelenül az, hogy ezek a gépek rendkívül sokoldalúan használhatóak. Legyen szó akár tarlóhántásról, tarlóápolásról, forgatás nélküli alapmûvelésrõl, 35 cm mélységig történõ lazításról vagy magágykészítésrõl, a Duolent és Triolent nehéz-kultivátorokban a tulajdonos ideális munkaeszközt talál.
A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Mezõgépipari Szakosztálya és a VM Mezõgazdasági Gépkísérleti Intézet (VM MGI) közös szervezésében a 31. AGROmahEXPO és a 3. AgrárgépShow keretein belül tartotta meg „A hazai mezõgépgyártás jövõje” elnevezésû szakmai konferenciát.
Mi az elvárás egy totális gyomirtó szerrel szemben? „Nomen est omen” – ahogy a nevében is szerepel –, válogatás nélkül (hisz nem szelektív) totális munkát végezzen a kipermetezett felületen, mind az évelõ, mind a magról kelõ gyomnövények ellen. A másik, ugyancsak esszenciális elvárás, hogy az a környezetünkre, az emberre és az élõvilágra minél kisebb terheléssel legyen.
A Horsch Joker eredetileg tarlóhántásra, és õszi magágynyitásra lett tervezve. Az elmúlt tavaszi szezonban már több helyen használták a szántáselmunkálásban, illetve kukorica, napraforgó magágy készítésére.
A Magyar Növényvédõ Mérnöki és Növényorvosi Kamara hagyományos Növényorvos Napja hetedik alkalommal szólította tanácskozásra a szakma közel 350 képviselõjét. November közepén a BCE Kertészettudományi Karán növényvédõ mérnökök és növényorvosok tartottak konferenciát azzal a céllal, hogy a kapcsolattartás mellett a szakemberek naprakész információval is rendelkezzenek a hivatásukról, az ahhoz kapcsolódó ágazati kérdésekrõl.
Kampfl Kft., Zalaegerszeg, Pék Ferenc növénytermesztési vezető Belvárdgyulai Zrt., Szűcs Imre, az igazgatóság elnöke, termelési igazgató
A gazdaságos védekezés alapja a megfelelõ idõben és vegyszerekkel végzett, helyes mûszaki technológiával, kellõ gondossággal, jó minõségben végrehajtott eredményes permetezés. A hatástalan kezelések jelentik a legnagyobb pazarlást, hiszen ilyenkor a növényekben rendszerint károk keletkeznek, a kezelést pedig gyakran újabb ráfordítással meg kell ismételni.
A korszerû mezõgazdasági nagyüzemekben is a talajon folyik a termelés. Azon a talajon, ahol extenzív gazdálkodás esetén a „talajerõ” nincs maximálisan kihasználva, ezért van ideje regenerálódni. Intenzív termelés esetén, az állattenyésztés számára jelentõs szerves anyagot tartalmazó szármaradványokat is elviszik a földrõl. Az így kiesõ, fontos tápanyagot csak mûtrágyával nehéz komplex módon pótolni. Éppen ezért nagyon fontos szempont, hogy az állattartó telepeken képzõdõ szerves trágya mindig visszajusson a szántóföldre!
Tizenötödik alkalommal találkozhatott idén a nagyszámú vendégsereg a gödöllõi Szent István Egyetem Szárítópusztai Tangazdaságában a hagyományos júniusi szakmai rendezvényen. Az évrõl évre mind többek érdeklõdésére számot tartó Gödöllõi Gazdanapokon – amely tavaly már a nemzetközi résztvevõk látogatta programok sorába is beírta magát – az ágazat aktuális kérdései voltak napirenden, úgy a szakmai elõadásokon, mint a szántóföldi bemutatón. Az Agro Napló, mint az esemény médiapartnere természetesen a jubileumi alkalommal is jelen volt Gödöllõn, hogy elsõ kézbõl tudósítson a nap eseményeirõl.
A SZEGÁNA Kft. kínálatából az utóbbi években kiválaszt néhány érdekes új gépet, melyek munkáját szántóföldi mozgógépes bemutatón demonstrálja. Az idei bemutató június végén lesz, melyre minden kedves érdeklõdõt szívesen várunk. A bemutató két helyszínen lesz megtartva, Törökszentmiklóson és Attalán.
A növénytermesztés agro-ökológiai adottságainak felmérése, ismerete különösen fontos része az eredményes és fenntartható gazdálkodási gyakorlat kialakításának. Ebbõl kifolyólag fontosnak tartjuk bemutatni a búzatermesztést meghatározó éghajlati és talajtani tulajdonságokat, majd ezek fényében ismertetni az Aranyszarvas Zrt. által mûvelt termõterületeket jellemzõ viszonyokat is.
Tisztelt olvasóim, újra eltelt egy év és ismét bemutatóinkra invitálom önöket.
A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!
Hazánk jelentõs vetõmag-elõállító ország, a világ és Európa vetõmagtermelésében és -kereskedelmében betöltött szerepét többek között kedvezõ termõhelyi és klimatikus adottságainak, földrajzi elhelyezkedésének és infrastruktúrájának, jól képzett szakembereinek köszönheti.
Országos gépbemutató körutat rendezett az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. októberben, amely során az általuk forgalmazott Kuhn gépeket és a New Holland egyedülálló, új fejlesztésû kombájnját valamint traktorcsaládját a szántóföldi gyakorlatban ismerhették meg a gazdálkodók. Az öthelyszínes program középpontjában az õszi munkák gépei álltak.
Miért gondolják úgy a gazdálkodók, hogy nincs tökéletes megoldás a fenyércirok gyomirtására? A megoldás már évek óta rendelkezésre áll. Ez a Duo System® technológia, mely két pillérbõl áll, melyek a RAGT Vetõmag Kft. DUO kukorica hibridjei és a Focus Ultra® gyomirtó szer.
Energianövények - kiszámítható és biztos jövedelem az agráriumnak
Kondoros-Hajdúböszörmény-Gyõr-Szekszárd állomásokkal zajlott a világhírû cég hazai rendezvénysorozata júniusban, ahol a parcellabejárások során a résztvevõk a BASF korszerû növényvédõ szereivel és technológiáik hatékonyságával ismerkedhettek meg a fõbb szántóföldi kultúrákban. A szakmai programok mellett a partnercégek sorában az Agro Napló is jelen volt. www.agronaplo.hu/talalkozzon/13
2011. július 8., Enying – Idén negyedik alkalommal ült össze a 15 tagú, független szakemberekbõl álló zsûri, akik a Dun & Bradstreet adatbázis, valamint szakmai kamarák és szövetségek segítségével döntöttek arról, hogy mely márkák viselhetik az üzleti márkáknak ítélt Superbrands védjegyet. A bizottság döntése alapján a Fertilia márkát érdemesnek találták arra, hogy megkapja a Business Superbrands 2011 elismerést.
Június végén két helyszínen, Szeged-Szõregen és Sopronkövesden tartott repce fajtabemutatót a Caussade Vetõmag Kft. Az alföldi rendezvényen az Agro Napló is jelen volt, így helyszíni beszámoló keretében ismertetjük meg olvasóinkat a vállalattal.
A fúvott gumiabroncs a mezõgazdasági erõ- és munkagépek egyik legfontosabb szerkezeti eleme, egyben a legdrágább alkatrészek egyike is. Amikor futófelülete elkopik, netán idõ elõtt egyéb okok miatt tönkremegy, cserélni szükséges. Nagy értékrõl van szó, komoly beruházásnak tekinthetõ, ha a cserére kerül sor. Fontos, hogy ennek alkalmával mindenképpen olyan gumiabroncs kiválasztására kerüljön sor a felhasználó részérõl, amely teljesíti az üzemeltetõi elvárásokat mind agronómiai, mind közlekedési szempontból.
A Massey Ferguson hagyományokra épülõ stratégia elemei – az élenjáró fejlesztések és innovatív, jövõbemutató megoldások – hûen tükrözõdnek az MF 6400 sorozaton. A gépcsalád tervezési alapelve, hogy minden gazdának, aki 100 és 240 LE közötti teljesítmény kategóriában tervez beruházást az optimális erejû, fogyasztású, kényelmû és felszereltségû traktort tudjuk biztosítani.
Az egymenetes magágykészítés-vetés gépeinek létjogosultsága már bizonyított, de hogyan is alakul mindez a gyakorlatban? Az Agro Napló arra volt kíváncsi, hogy az egyes gyártók által forgalmazott egymenetes gépekrõl hogyan vélekednek maguk a felhasználók. Az általuk elmondottakból a következõket jegyeztük le:
A Syngenta Seeds genetika 2010-ben meghaladta a 60%-os piaci részarányt a hazai napraforgótermesztésben. Ezúton is szeretnénk megköszönni a termelõink bizalmát. Õszintén állítjuk, ez a legfontosabb érték számunkra.
Gyõr dél-keleti határában gazdálkodik 410 hektáron a Megyer-Agro Kft. Az immáron közel két évtizedes családi vállalkozás három generáció tagjának ad munkát, illetve lehetõséget, hogy a tapasztalat, a tudás, a szorgalom és a korszerû technika együttesen biztosítsa számukra az elérhetõ legjobb eredményeket.
Az õszi munkacsúcsban a betakarítási és talajmûvelési feladatok feltorlódtak. A napraforgó aratása egy hónapot csúszott, ami késleltette az õszi kalászosok talaj elõkészítési munkáit is. Az október derekán ismét beköszöntött csapadékos és a tavalyihoz képest jelentõsen hidegebb idõjárás miatt nehézkesen indult a kukorica betakarítása.
A Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanintézete és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. 13. alkalommal szervezte meg a „Gödöllõi õsz” rendezvényt, amelynek hagyományosan az Agro Napló a támogatója. A program széles palettán mutatta be a növényvédelem és a tápanyag-visszapótlás területét, illetve a talajmûvelési technológiák ismertetésével és a biológiai alapokra, a fajtákra helyezte a hangsúlyt.
A szaksajtót olvasó, a szakmai híreket hallgató mezõgazdasági vállalkozó, termelõ, dolgozó figyelme megakadhatott egy különleges címû rendezvényre szóló meghívón. A két helyszínen (Mezõtúr, Adony) megrendezett bemutató címét olvasva felmerül(het) a kérdés, mitõl „Nagy”, mitõl „Talajmûvelõ” és fõleg mitõl „Show”?
Az OPTIGÉP Kft. a mezõgazdaság gépigényeit figyelembe vevõ fejlesztési munkájának eredményeként korszerû termékskálával áll megrendelõi szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját fejlesztésû termékeikre terjed ki.
Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.
Az idei évben immár hetedik alkalommal rendezte meg a BASF Hungária Kft. Agrodivíziója a Szántóföld Napja elnevezésû rendezvénysorozatát. Az ország három különbözõ pontján – sorrendben Szarvason, Hajdúböszörményben és Szekszárdon – várta a szántóföldi kultúrák termelõit, tanácsadóit a cég parcellabejárásokkal egybekötött szakmai bemutatóra.
A számítógéppel támogatott mezõgazdaság (Computer Aided Farming, CAF) és ezen belül a növénytermesztés az elmúlt évtizedben rohamos fejlõdésen ment keresztül. Ennek eredményeként a rendszer egyes elemei megtalálhatók a szántóföldi mûveleteknél éppen úgy, mint az állattartó telepeken, illetve a gazdaság központjában mûködtetett ellenõrzõ, irányító részlegnél. Mindezek ellenére, a precíziós mezõgazdaság (Precision Agriculture, PA) néven ismert rendszer csak kevés helyen és ott sem mindig az elvárt sikerekkel mûködik. Pedig a rendszer alapját képezõ tényezõk - táblán belül idõben és térben változó talajállapot és terményjellemzõk - a gazdálkodók számára eddig sem voltak ismeretlenek.
A magyar agrárium szereplõit várta a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban megrendezett Agro+Mashexpo Nemzetközi mezõgazdasági és mezõgép kiállítás. Az immár 28. alkalommal megrendezett kiállítás a Magyar Kert, valamint a Szõlészet és Pincészet együttesen mintegy húszezer négyzetméteren fogadta az érdeklõdõket január 27-30. között.
Hagyományos téli vevõtalálkozó sorozat keretében látta vendégül partnereit az IKR az ország 14 városában, hogy aktuális szakmai és pénzügyi információkkal szolgáljon vendégeinek – és elõadások keretében tájékoztassa a megjelenteket a gazdasági tendenciákról, újdonságaikról, technológiai fejlesztésekrõl, illetve akcióikról.
Az állapotminõsítés és a termésbecslés egyenér tékû bármelyik technológiai elemmel. A technológia módosításának és korrigálásának egyik fontos és semmivel nem helyettesíthetõ tényezõjévé válhat.
A szántóföldi növénytermesztés körülményei az elmúlt években mind idõjárás tekintetében, mind üzem- és termelési szerkezet tekintetében sokat változtak. A szeszélyes idõjárással, aszályokkal és csapadékos idõszakokkal küszködõ gazdálkodóknak át kellett gondolni a leegyszerûsödött, gyakran egy-két növény termesztésére korlátozódó talajmûvelési eljárások alkalmazhatóságát, és elõtérbe kellett helyezni, nagyobb gondot kellett fordítani a talaj vízháztartásának optimalizálására.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. idén is végzett szántóföldi kísérleteket a hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben, annak érdekében, hogy tápanyag-ellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanáccsal tudjanak szolgálni a partnereink részére.
A hazai- és külföldi szaksajtó részére a CLAAS KGaA mbH ez év július 21-én és 22-én sajtókonferenciát és szántóföldi gépbemutatót rendezett. Budapesten reprezentatív körülmények között megtartott sajtótájékoztatón ismertették a CLAAS cég fejlesztési koncepcióját, a konstrukciós újdonságokat.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. idén is saját standdal várta az érdeklõdõket a debreceni Farmer-Expon.
A Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kara és az IKR Zrt. közötti kiváló együttmûködés legújabb példája a közelmúltban üzembe helyezett Irrifrance csévélõdobos öntözõberendezés. A gödöllõ-szárítópusztai Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központban mûködõ francia, élvonalbeli gyár terméke segíti a hallgatók mûszaki ismeretei színvonalának emelkedését.
Az elmúlt idõszakban a Valkon 2007 Kft. (6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 55.) és a Bernard KRONE Maschinenfabrik GmbH (D 48480 Spelle) többnapos szálastakarmány-betakarítási bemutatót rendezett változó helyszíneken. A KRONE gyártmányú szántóföldi gépbemutatók aktualitását a szálastakarmány-betakarítási munkálatok megindulása, a lucerna elsõ kaszálási idõszakának a vége, a gyepek, fûfélék kaszálásának a kezdete adta.
Immáron XII. alkalommal várja a Gödöllõi Agrárközpont Kft. és a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézete az érdeklõdõket a már hagyományosnak tekinthetõ júniusi gazdanapra. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, tanüzemvezetõ beszélt röviden a közelgõ esemény kapcsán a helyszínrõl és az intézmény szerepérõl.
A top agrar szakfolyóirat tesztcsapata alkalmazás közben több neves gyártó szántóföldi kultivátorának elõnyeit és hátrányait vizsgálta (melyek közül itt hét eszközt mutatunk be). A háromsoros szántóföldi kultivátorok univerzális eszköznek bizonyultak valamennyi talajmegmunkáló mûveletben, ezek osztrák tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be.
A hazai szántóföldi termõhelyek közül a homoktalajokon a növénytermesztés helyzete az utóbbi években egyre kedvezõtlenebbül alakul. A gazdálkodónak itt több termést befolyásoló tényezõhöz kell igazodni, mint jobb talajokon.
Méltán lehetünk büszkék arra, hogy hazánkban világbajnok trófeák sokaságát lövik ki a vadászok a nagyvadas területeken. A nagy vadlétszámnak vannak azonban igen problémás árnyoldalai is, amelyek fõleg a mezõgazdasági termelõket sújtják. A 90-es évek föltulajdonosi szerkezete, valamint a táblaméretek megváltozása még tovább növelte a mindig is létezõ vadkártétel súlyosságát.
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyagellátásáról esik szó, jó esetben is csak a fõ tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentõsége nem kisebb itt sem, mint a zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelõk a fõ tápelem-pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás – beleértve a mikroelem-ellátottságot is – meghatározó a termés mennyiségére és minõségére egyaránt.
Napjainkban a tápanyag-utánpótlást, így az õszi alaptrágyázást is alapvetõen a rendkívül magas mûtrágyaköltségek határozzák meg. Ennek tudható, hogy az egy hektár szántó felületre (kertészet is benne), mindössze 92 kg hatóanyagnyi mûtrágya (N: 58 kg; P2O5: 15 kg; K2O: 19 kg) kerül kiszórásra. A jelzett érték nem fedezi a növények által kivont tápelemek mennyiségét, ennek következtében a talajaink tápanyagban egyre szegényebbek.
A Linzer Agro Trade Hungary Kft. évek óta végez szántóföldi kísérleteket annak érdekében, hogy tápanyagellátási kérdésekben munkatársaink a lehetõ legjobb szaktanácsot tudják adni a termelõknek. Kísérleteinket a neves hazai agráregyetemekkel, valamint magángazdaságokkal együttmûködésben végezzük.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.
A szántóföldi növények termesztésének intenzitását, a tápanyagellátás, ill. a tápanyag-visszapótlás színvonalát a korábbi évszázadokban, az utóbbi évtizedekben is befolyásolta a Föld népességének növekedése.
A gyakorló mezõgazdászt mindig is foglalkoztatta az a gondolat, miként lehetne a növénytermesztésben a növény egyed számára a legkedvezõbb feltételeket biztosítani.
A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete, az Mv Elitmag KFT. és a Gabonatermesztõk Országos Szövetsége közös szervezésében tartotta meg a Martonvásári Országos Kalászos Szakmai Napot és Fajtabemutatót 2008. június 10 és 11-én Martonvásáron, a kutatóintézetben.
A mezõgazdasági erõgépek egyik legfontosabb szerkezeti eleme a járókerekek gumiabroncsa.
A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ nevet vette fel – amely gyakorlati helyet biztosít a hallgatók számára, akiket minél szélesebb körben kívánnak oktatni. Dr. Gyuricza Csaba igazgató jóvoltából megismertetjük olvasóinkat az egyik leglényegesebb témával, amelyre különösen nagy hangsúlyt fektetnek – nevezetesen az energetikai célú növénytermesztéssel, a biomassza alapanyag elõállításával és annak lehetséges felhasználásával.
Betakarítási és tárolási mûszaki megoldások
Jelenleg szántóföldi permetezõgépek rendkívül nagy választéka áll a gazdálkodók rendelkezésére. A 2007 évi gépkatalógusban több, mint 2300 típus található, 11 ország termékeit kínálják a gyártók és kereskedõk.
Magyarországon a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb fejlõdés az 1970-es évtized elsõ felében következett be.
Így február vége felé – a cikk írásakor – örömmel nézem a ragyogó napsütésben fürdõ tájat. Az emberek hangulata is megváltozott, sokan a kertekben vagy éppen a szántóföldi táblákon dolgoznak, készülõdnek a vegetáció indulására. Más oldalról némi aggodalom is vegyül az örömbe – nem túl korai-e ez a tavasz?
November második felében és decemberben zajlanak a szokásos év végi partnertalálkozók, ahol munkatársaink beszámolnak az elmúlt év eredményeirõl – beleértve cégünk, a MONSANTO fejlesztési eredményeit és a vevõinkkel kialakított együttmûködések szakmai és üzleti eredményeit is.
Az ország két legnagyobb kutatóintézete a „martoni” és a „szegedi” – ahogyan csak köznapi szóhasználatban emlegetik, nem csak a kutatók, hanem termelõk is – egy hét különbséggel tartották meg idei, 2007-es kalászos fajtabemutatóikat.
Jubileumi Gazdanap Gödöllõn
A szántóföldi permetezés hatékonyságát jelentõsen befolyásolja a gépek szakszerû üzemeltetése, ezen belül a munkaszélesség tartása.
A védekezések eredményessége szempontjából legfontosabb mûszaki tényezõk a gépek területteljesítménye és a munka minõsége.
Sárosd-Jakabszállás adott otthont az idei évben az Agrospic Kft. kiállítással egybekötött gyakorlati gépbemutatójának, ahol Kverneland ekéket és munkagépeket, Accord gabonavetõ gépeket, Valtra traktorokat, és Schäffer teleszkópos rakodókat tekinthettek meg az érdeklõdõk munka közben.
Világszerte a vezetõ speciális és hagyományos ásványi trágyák, növényápoló szerek valamint sótartalmú készítmények elõállítójaként ismert a K+S Csoport. Dr. Thomas Popp, a K+S KALI GmbH Közép- és Kelet-európai regionális szaktanácsadója adott bõvebb tájékoztatást az érdeklõdõknek a Bábolnai Gazdanapokon.
A tápanyagokkal való ésszerû gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztés sarkalatos pontja: a 90-es évek elején bekövetkezett struktúraváltást és nagyarányú átrendezõdést követõen a mûtrágyák felhasználása töredékére esett vissza, amelynek következményei is hamar megmutatkoztak: csökkentek a termésátlagok, a növények fokozottan érzékenyek lettek a betegségekkel és a kártevõkkel szemben, a szélsõséges idõjárási hatásokkal (pl. aszály) a tápanyaggal rosszul ellátott talaj toleranciája is csökkent.
A Bayer Légyott rendezvénysorozat harmadik évében, június 14-én a Békés megyei Csorváson, a Csorvási Gazdák Szövetkezetében, június 20-án a Somogy megyei Fonón, az Agrofon Kft. területén, valamint június 22-én a Heves megyei Nagygomboson, a Gödöllõi Tangazdaság Rt. nagygombosi kerületében került sor. A regionális növényvédelmi találkozón az érdeklõdõ gazdák hat szántóföldi növénykultúra közel háromtucat növényvédelmi technológiáját láthatták a Bayer szakembergárdájának bemutatásában.
Napjainkban az emberiséget egyik leginkább foglalkoztató kérdés, hogy milyen forrásból lesznek pótolhatók a korlátozott mértékben rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások. Közismert tény, hogy az újonnan felfedezett nyersolaj- és földgáz-készletek nem fedezik a fogyasztás, felhasználás emelkedését, amit fõképpen a kínai és az indiai gazdaság gyorsuló növekedése gerjeszt.
Az állapotminõsítés a növénytermesztési vállalkozás teljes körû értékelését, felmérését jelenti. Nem egyszerûsíthetõ le a határszemlére és az azzal egybekötött terméskilátások becslésére, jóllehet ez utóbbiak fontos részei, hiszen a termõterületen a költségek és árbevételek viszonya döntõen befolyásolja a gazdálkodás eredményességét.
Az Agrolinz Melamine International Magyarország Kft. (AMI) 2006 évben, kora tavasszal a mûtrágyázás területén szántóföldi kísérleteket hajt végre. Az AMI a Kompolti Mezõgazdasági Kutatóintézettel való korábbi együttmûködése során szerzett tapasztalataira építve céljául tûzte ki meghatározó és mértékadó belsõ üzemi kísérletek megszervezését. Az eltérõ ökológiai és üzemi adottságok, a változó feltételek választ várnak – a gazdák megkövetelik a szakszerû tanácsadást. Ezen kérésnek kíván eleget tenni az AMI, amikor egész Magyarország területén, 4 regionális központ együttmûködésével céljául tûzte ki az optimális mûtrágyázási stratégia kidolgozását. Az AMI határozott célja tanácsadói hatékonyságának növelése és ezzel az általa gyártott mûtrágyák maximális hasznosulásának biztosítása.
Az elmúlt években egyre gyakrabban volt megfigyelhetõ a támrendszeres paradicsomon vagy az uborkán az alsó és középtáji levelek sárgulása.
Figyelembe véve az utóbbi 10–15 év hazai tápanyag-gazdálkodásának kihívásait, a mûtrágya ártámogatások megszüntetését, a megváltozott gazdasági környezetet és a megszigorodott környezetvédelmi elõírásokat, a korábbi szaktanácsadási módszerek értékeit megõrizve, 30 legfontosabb szántóföldi, ill. 38 szántóföldi zöldségnövényünk új szemléletû, költségtakarékos, környezetkímélõ makro- és mikroelem trágyázási rendszerét dolgoztunk ki.
A mezõgazdasági erõgépeknek, a traktoroknak és az önjáró betakarítógépeknek meghatározó szerkezetei a hajtókerekek fúvott gumiabroncsai.
Hogyan növelhetjük a termelékenységet a szántóföldi talajmûvelésben úgy, hogy a technikai költségeket csökkentjük és a hozamot növeljük?
Szokatlan és új elem a kötelezettségvállalás a magyar mezõgazdasági támogatások rendszerében. Sok esetben nem is tud mit kezdeni vele a gazdálkodó. Természetes, hogy a korábban elsõsorban kérelmekre alapozott támogatási feltételek és enyhébb ellenõrzések után szokatlan dolog korlátok közé szorítva gazdálkodni. Nehéz elfogadni, hogy megint jön a „tervgazdálkodás”.
HORSCH Terrano kultivátor, különféle kapákkal felszerelve a talaj sekély vagy mélymûvelésre szolgálnak Alkalmazható mind a sík és teljes felületû tarlómûveléshez, mind pedig az intenzív lazításhoz és a szármaradványok bekeveréséhez, 30 cm-es mélységig. Így hoz létre a Terrano kész magágyat egy munkamenetben.
A talajlakó kártevõk több növényen károsítanak, és több évig fertõzhetik a területet. A vetések elõtt a talaj alapos elõkészítése, a talajfertõtlenítés fontos feladata a szántóföldön gazdálkodónak. Ha több évig elhagyjuk ezeket a munkákat, a talajban élõ károsítók felszaporodására számíthatunk.
Az idei évben az elõzõ évekhez képest jóval nagyobb hozamra számíthatunk a szemes termé-nyeket illetõen. Ez egyrészt örömteli, másrészt raktározási gondokat vet fel, és fel kell készülni a termények egy részének hosszú idõre történõ tárolására. A biztonságos tárolás lehetséges módszere takarmányozási célú termények esetében a szerves savakkal történõ tartósítás.
A természeti folyamatok erõsítése a növénytermesztésben a növényi produktumok és a környezet stabilitását, fenntartását szolgálja. A növénytermesztés szerkezete és az eljárások átalakulása hozzájárul a termés mennyiségi és minõségi változásához és világossá vált, az ökológiai adottságok jobb kihasználásával a termelés kockázata csökken. Az a növénytermesztõ jár el helyesen, aki a teljes vegetáció során „egész évben” nyomon követi az adott növény növekedését és fejlõdését.
Már az empírián alapuló gazdálkodási rendszerekben is nagy jelentőséget tulajdonítottak a jó tájfajtáknak és termésük legjavát válogatták ki továbbszaporításra. A fajták és a vetőmagok megjelenése a kereskedelemben szükségszerűen kiváltotta az egységes vizsgálati - ellenőrzési módszerek kialakulását, törvényi szabályozásokat. A fejlett mezőgazdaságú európai országok ezen a téren mind a mai napig élen járnak. Angliában már 1819-ben voltak fajtavizsgálatok. A vetőmagvizsgálatot Németországban Nobbe alapozta meg 1876-ban. Nekünk sincs pironkodni valónk, mert 1878-ban Deininger Imre Magyaróváron megalapította a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomást, és elődeink már 1895-ben megalkották a Vetőmagforgalmazási Törvényt (XLVI. törv.). Ettől kezdve hazánk a XX. században nemzetközi elismertséget vívott ki a fajta-előállítás, a vetőmagtermesztés terén és jelentõs exportõrré vált. 1970-1990 között nem ritkán a 200 000 ha-t is meghaladta a vetőmagtermő terület, és az előállított kiváló minőségű vetõmag 18-23%-át külföldiek vásárolták meg. Jó hírünknek köszönhetõen jelentõs EC termeltetést is folytattunk és számos országban megjelentek a magyar fajták. Sikereink több tényezõ együttesén alapultak. Remélhetõen a jövõben is tartani tudjuk a pozíciónkat, mert: ökológiai adottságaink kedvezõek; a fajta-elõállítás - vetõmagtermesztés - ellenõrzés - forgalmazás rendszerében jól felkészült szakembereink vannak; a rendszer szabályozásához mindig megalkottuk a szükséges jogi hátteret; vizsgálati, ellenõrzési metodikánk kompatíbilis az élen járó országokéval, nemegyszer szigorúbb is azokénál.
Az éves középhőmérséklet világszerte növekszik, Európában az elmúlt tíz év folyamán 0,3-0,6 ºC-os emelkedés figyelhető meg. Számos klímamodell alapján azonban a hőmérséklet további növekedése prognosztizálható. A globális felmelegedés fő oka a fosszilis eredetű anyagok elégetése során keletkező szén-dioxid légkörbe kerülése, azonban jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz a mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés, a talajok szántóföldi hasznosítása a légkörbe kerülő CO2 révén. Cikkünkben a talajművelés és a CO2 kibocsátás kapcsolatát mutatja be, összefüggésben a szántóföldek szerves anyag tartalom megőrzésével, illetve növelésének lehetőségeivel.
A vállalat célja a hazai termelés inputanyagokkal való ellátása, a termelés integrálása, finanszírozása, illetve a gazdálkodók piacra jutásának megszervezése. A Raiffeisen Agrárház hisz abban, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával a minõségi termelés és a piaci ismeretek igen nagymértékben felértékelõdtek.
Az AGROKER Kft. Kecskemét 2003 õszén különösen nagy hangsúlyt fektet termékeinek a komplex szolgáltatásokon keresztüli értékesítésére. Ennek tükrében tudatjuk Önökkel, hogy a gépforgalmazás mellett teljes körû ügyintézéssel állunk rendelkezésükre.
Valamennyi kultúrnövény, valamint a szőlő- és gyümölcs ültetvények - földi - vegyszeres növényvédelmére a különböző permetezőgépek használhatók. A permetezőgépek működésüktől, szerkezeti kialakításuktól és alkalmazási területeiktől függően igen nagy választékban állnak a termelők rendelkezésére. Az elmúlt évtizedben a permetezéstechnika jelentõs fejlõdésen ment keresztül, amelynek célja mindenek elõtt a munkaminõség és vegyszerhasznosulás javítása, a permetezési teljesítmények növelése és természetesen a környezet megóvása, kímélése volt. A közelmúltban számos új rendszerû, korszerû, nagy pontosságú permetezõgép került forgalomba és azok munkába állítása a nagy értékű - igen drága - vegyszerek eredményes felhasználását és a környezeti károk elkerülését is lehetõvé teszi. A következőkben - a nyomdai terjedelem lehetőségeinek figyelembevételével - a permetezők általános ismertetése mellett, az országban jelenleg forgalmazott permetezőgépek választéka kerül bemutatásra.
Napjainkban a hazai mezõgazdasági termelés egyik legellentmondásosabb kérdése a szántóföldi kultúrák gépesített öntözése. Számtalan agronómiai, gazdaságossági érv szól az öntözés mellett, úgy az éghajlati viszonyok változása, mint a termelés, termeltetés minõségi követelményeinek fokozódása miatt.
A burgonya, legfontosabb szántóföldi kultúráink egyike, amely növényvédelmi szempontból széles körű figyelmet érdemel. Számos zárlati károsítót kell rendszeresen vizsgálni a Magyarországra kerülõ és az itt termelt tételekben. Az egyik ilyen zárlati károsító a burgonya hervadás és barna rothadás (Ralstonia solanacearum). A baktérium tünetei Magyarországon elsõként 2000 - ben jelentek meg étkezési Kondor és Desiree fajtákban. Késõbb vetõgumótermõ területen is kimutatható volt a kórokozó. A tünetek közül, amelyek megjelenésére a rendkívül meleg időjárás és az öntözés hajlamosít, a növények csúcsi leveleinek hervadása, és az egész szárra kiterjedő turgorveszteség jelenik meg először a beteg növényállományban. Késõbb ez a hervadás az egész bokorra kiterjed, a levelek alulról felfelé száradnak és az edénynyalábok barnásan elszínezõdnek. Az átvágott szárból piszkosfehér baktériumnyálka áramlik. A fertõzött gumókat kettévágva az edénynyalábgyûrû barnásan színezõdik és nyomás hatására, piszkosfehér nyálka válik ki. Ha gyanús növényeket, vagy gumókat találunk, értesíteni kell a megyei illetékes Növény - és Talajvédelmi Szolgálatot.
Csillagpázsit – Cynodon dactylon (L.)Pers. Az elmúlt években sok információ, adat tanúskodik arról, hogy a csillagpázsit terjedése figyelhetõ meg. Életerõs telepek kialakulása található legkülönbözõbb országrészeken és helyeken ott is, ahol eddig nem volt jellemzõ a gyomnövény jelenléte. A csillagpázsit gyomként nagyon agresszív, és ott, ahol megtelepszik, rendkívül nehéz mechanikailag vagy vegyszeres úton eltávolítani.
A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek esetenkénti társításai. Ezek a tömegtakarmányok nyárvégétõl jól kielégítik a kérõdzõk takarmányigényét. Minden üzem méretnél, megvalósíthatók. Különösen ajánlhatók ott, ahol öntözési lehetõség van és valamilyen oknál fogva a fõtakarmány termõ területe kicsi. Az ismertetésre kerülõ társítások célja kettõs, vagy a hozamnövelést (kukorica silócirokkal), vagy pedig a fehérje koncentráció növelését (szójás silókukorica) szolgálják.
Elõzõ számunkban a másodvetésû szántóföldi növények sikeres termesztésének általános kérdéseivel foglalkoztunk. Most pedig dióhéjban sorra vesszük a lehetõségeket és a fontosabb tennivalókat. A lehetõségeket nagyban befolyásolja az idõtényezõ. Májusi másodvetésben pl. vállalkozhatunk a kukorica, napraforgó, szója, köles, mohar, cirok, bab magtermesztésre is rövid tenyészidejû fajtákat választva. Júniusban már szûkülnek a lehetõségeink, de még a silókukorica, a silónapraforgó, a keszthelyi keverék nyári változata a csemegekukorica, a zöldbab, a mohar, a köles, a fontosabb zöldtrágya növények (napraforgó, csillagfürt, facélia, tavaszi repce, olajretek) sikerrel termeszthetõk. Itt jegyezzük meg, hogy az ún. alávetett herefélék (szarvaskerep, bíborhere, fehérhere, somkóró és füves társításai) termését inkább takarmányként tervezzük hasznosítani, talajgazdagításra elégedjünk meg tarló- és gyökérmaradványaikkal.
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10 %-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak.
A másodvetés a kettõstermesztés egyik módja, amikor egy gazdasági éven belül a két fõnövény közé (pl. õszi búza és cukorrépa, vagy borsó és olajlen közé) beiktatunk viszonylag rövid tenyészidejû kultúrát. A másodvetéseket mind az elmélet, mind pedig a gyakorlat fokozottan kockázatos termesztési módként tartja nyilván. A XX. században sokszor túlhajszolt, túlértékelt, de nem egyszer lebecsült módja volt a növénytermesztésnek, mivel a sikerek és a kudarcok ugyancsak váltogatták egymást. Volt olyan idõszak, amikor úgy vélték, hogy a közel 5 millió hektár szántóterületünk 10 %-án is megvalósítható, de voltak évek, amelyekben a statisztikák csak 15 ezer hektár másodvetést regisztráltak.
A BioLife 2000 Kft hét éve alakult Keszthelyen azzal a céllal, hogy olyan organikus, környezetbarát termékeket hozzon létre, amelyek lehetõvé teszik a kémiai anyagok felhasználásának jelentõs csökkentését a növénytermesztésben. A társaságot magánszemélyek alapították, köztük azok a kutatók, akik több mint tíz éves kutatási eredményeket tudhattak a magukénak. Sok éves kísérlet után alakulhatott ki az a termékcsalád, amelynek a társaság a HUNGAVIT nevet adta, és mint bio növénykondicionáló termékcsaládot állítja elõ és forgalmazza. A Kft 1996-ban megkapta a teljes termékcsalád magyarországi forgalmazási engedélyét, azóta rohamosan nõ a felhasználók száma és a kezelt termõterület, és egyértelmûen beigazolódott a minden napi gyakorlatban is a készítmények rendkívüli hatékonysága. Egyre nagyobb sikereket érnek el külföldön is a termékeket ismerik és elismerik Európa, Amerika és Ázsia számos országában. A társaság 2000-ben részvénytársasággá alakult, jelenleg is intenzív kutatásokat végeznek újabb, még hatékonyabb természetes alapú készítmények elõállítására.
Ragadós galaj (Galium aparine L.) - Gabonatermesztésünkben gyomirtási szempontból a legfõbb gondot a ragadós galaj jelenti. Napjainkban az egész országban megtalálható, gyakorlatilag elvétve fordul elõ a gyom-növénytõl mentes tábla. Mivel nagyon nehéz a magját a gabona termésétõl különválasztani, a vetõmaggal folyamatosan terjed. Elszaporodásában szerepet játszik az a tény is, hogy a hatósági elõírások bizonyos mértékû galajmag-darabszámot engedélyeznek a vetõmagtételekben. A helytelen agrotechnika, valamint a betakarítógépek is kimutathatóan felelõsek a széthurcolásában. Mindezek eredményeként a termelés költségigénye évrõl évre emelkedik, ráadásul az export-import kereskedelem is akadályba ütközhet. A gyom jelenlétérõl azok is meggyõzõdhetnek, akik közvetlenül nem figyelik a növényt, ugyanis a termés horgas tüskéivel ráragad a ruhára és eltávolítása külön feladatot jelent. Nem csoda, hogy népi elnevezése nagyon változatos: ragadály, ragadáncs, kullancsfû, ragadófû, ragadó galaj, koldustetû.
Borostyánlevelû veronika (Veronica hederifolia L.) A borostyánlevelû veronika nagyon dekoratív, szép megjelenésû növény. Csodálatosan kéklõ virágaival, hamvas levélszínével, életvidám, terpeszkedõ növekedésével elbûvöli a szemlélõdõt. Ugyanakkor kitartó, makacs tulajdonsága révén kellemetlen gyommá válhat kultúrnövényeinkben.
A tyükhúr közismert gyomnövény, amely egyik leggyakoribb lakója a szántóföldeknek. Mivel széleskörûen elterjedt, sok néven ismert növény. Ezek közül a leginkább használatosak; tikhúr, tyúkbegy, árnyékszeretõ fû, csibehúr, egérfül, madárhúr, tyúkharapta fû és a pipehúr, Angolul Common chickweed, németül Vogelmiere a neve.
A pongyola pitypang a legismertebb gyomnövények közé tartozik. Mondókák, dalok, gyermekjátékok kötõdnek hozzá. Nem csoda, hogy elnevezése a nép körében nagyon változatos. Ezek közül legismertebbek: a gyermekláncfû, lámpavirág, pippang, pitypang, kákics, láncvirág.
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.
Hazánk adottságai kiválóak a kalászos gabonák termesztésére. Az egyre szárazabbá váló és olykor szélsőséges kontinentális klíma hatására napjainkban azonban a fajta- és hibridhasználatban a termőképességen túl a termésbiztonság és a betegség-ellenállóság is egyre inkább felértékelődik.
A szerző a növényvédelmi állattan tudományát saját családi gazdaságában gyakorlati szinten, egyetemi oktatóként és kutatóként pedig elméleti szinten is magas színvonalon műveli.
A permetezőfúvókák kiválasztásakor tekintettel kell lennünk a felhasznált növényvédő szer hatásmechanizmusára, a termesztett- és gyomnövények fejlettségi állapotára, az időjárási körülményekre, illetve a permetezőgép tulajdonságaiból adódó lehetőségekre. Cikkünkben a már sokszor bizonyított, ügyfeleink által megelégedéssel használt típusok, illetve a még kevésbé ismert, de figyelemre méltó új modellek ajánlásait olvashatják. Tartsák szem előtt javaslatainkat a következő permetezési időszakban!
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban elsőként a kalászos kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Június első felében partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, fajtákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Összeállításunkban a repce kultúrákban fellelhető megoldásokat taglaljuk.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a kukoricában fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
Partnercégeink meghívásainak eleget téve a nyár első harmadában országszerte jártuk a szántóföldeket. A bemutatókról szóló tudósítást egyedi köntösben tálaljuk, kultúránként tájékoztatva az olvasót azokról a technológiákról, koncepciókról, amelyek a KOCKÁZATMINIMALIZÁLÁST, a mai sikeres termesztés egyik kulcselemét tűzték zászlajukra. Múlt havi lapszámunkban a kalászos és repce kultúrákban, a mostani összeállításunkban a napraforgóban fellelhető kockázatminimalizáló megoldásokat taglaljuk.
Hazánk adottságai kiválóak a kalászos gabonák termesztéséhez. Ennek megfelelően a sikeresen termeszthető őszi vetésű kalászosok faj- és fajtaválasztéka figyelemre méltóan gazdag. A gyakorlatban szép és felelősségteljes feladat a megfelelő fajta kiválasztása, amelynek döntési szempontjait gazdaságszinten és regionálisan is számos tényező együttesen befolyásolja.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.
Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.
A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
Megkezdődött a betakarítás. Várjuk a hozamadatokat, hogy számot vethessünk az idei év munkáinak eredményeivel, azonban a megkezdett betakarításba közbeszólt az időjárás. Az október végi hidegfront országos esőzést is hozott magával, így a hozamadatok csak részben állnak rendelkezésre.
A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.
Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.
A két éven át futó sorozatunk célja, hogy tematikusan, a termelők számára is minél érthetőbb módon, gyakorlati tapasztalatokkal is tarkítva, lehetőleg sok képpel és ábrával illusztrálva mutassa be azt, hogy milyen fontos megismerni talajainkat.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.
Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.
A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.
A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.
Az utóbbi évtizedben jelentős átrendeződés történt a kukorica gyomirtásban. Fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy napjainkban mi a trend a kukorica gyomirtásban, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem hagyható el az alapgyomirtás?
A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.
Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.
A kukorica és a búza térvesztése Magyarországon sokakat meglepett az elmúlt években, és a trendszerű folyamat több kérdést is felvet. Úgy tűnik azonban, hogy a területi változások a szántóföldi növények egy viszonylag szűk körére korlátozódnak.
A repce termése nemcsak olajban, de fehérjében is bővelkedik. Dús levélzete, csaknem embermagas szára is tetemes tápanyagmennyiséget igényel. Kis túlzással szinte bármennyi pluszban kiadott nitrogén megtérül ebben a kultúrában. Az adagolás időpontja azonban nagyon nem mindegy!
A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.
Nincsenek csodák, csak jó módszerek. Felsoroljuk azokat a körülményeket, amelyek biztosan segíteni fogják, ha biológiai segítőtársakat is bevetne a napraforgó, a kukorica, vagy a repce megóvására.
A növénytermesztő gazdák az elmúlt években a takarmánygyártók, szemesek iránti igényeinek átrendeződését figyelhették meg. Jelentősen megnőtt a búza iránti keresletük.
A föld értéke elméleti kategória és az azt megjeleníteni hivatott földár sincs minden esetben okszerű kapcsolatban a termőföld értékével, akár tartósan is eltérhet annak árától.* Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. Elsőként a szántóval kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Mottó: „A termőtalaj él. Szeretete ne szavakban és birtoklásában, hanem okszerű ápolásában, használatában, művelésében és trágyázásában – táplálásában – nyilvánuljon meg.” /Dr. Kreybig Lajos akadémikus/
Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.
A szilícium kis mennyiségben fordul elő a legtöbb növényben, ezért sokáig nem kutatták élettani szerepét, sem a pótlásának gondolatával nem foglalkoztak. Először a hetvenes években, az intenzív termelési technológiák terjedésével merült fel a kérdés, hogy mire is jó ez a tápelem.
Mottó: Ne a növényt, hanem a talajt tápláld. Segítsd és hagyd felnőni a talajt ehhez a feladathoz. „A talajon ne csak állj”, hanem vele együttműködve élj! /Stefanovits Pál nyomán/
Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.
A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
Mottó: Ne a növényt, hanem a talajt tápláld. Segítsd és hagyd felnőni a talajt ehhez a feladathoz. „A talajon ne csak állj”, hanem vele együttműködve élj! /Stefanovits Pál nyomán/
A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.
„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.
A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.
A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.
A művelési zónák kialakításának módszere és folyamata az egyik legfontosabb kezdőlépése a helyspecifikus/precíziós növénytermesztésnek. Az alkalmazott módszer, az adathasználat rendkívül megosztó, sok vitát és beszélgetést generáló téma szakmai körökben.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).
A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.
Az előző hónapban megjelent cikkünk folytatásaként részletesen áttekintjük a talajvizsgálati eredménylapon szereplő legfontosabb fizikai és kémiai paramétereket.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.
A talajegyetem sorozat első évada véget ért. Az első évben külön fejezetekben megismerhettük az egyes talajtani tulajdonságokat és azok terepi és labormeghatározási módszereit.
A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?
A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
A homoki zab (Avena strigosa) mediterrán területekről származó őszi kalászos, az Avena nemzetség négy termesztett fajának egyike.
Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.
A gyakorlatban a forgatásos talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés.
A budapesti PREGA 2019 Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai konferencián tartottak gyakorló termelők részvételével kerekasztal-beszélgetést a precíziós gazdálkodás következő szintjéről.
A gyakorlatban a forgatás nélküli talajművelési rendszerek különbözően épülhetnek fel, de egy közös pillérük minden esetben van, az pedig a szántásos alapművelés elhagyása, kiváltása.
A szudánifű (Sorghum sudanese) vékony szárú, dús levélzetű, jól bokrosodó, egyéves cirokféle. Zölden, silózva, szénaként és legelőként egyaránt hasznosítható, ezek mellett másodvetésre is kiválóan alkalmas.
Sokszor apró dolgokon múlnak nagy eredmények, amelyek néha látszanak; a legtöbbször viszont nem! A gyomirtás két olyan szegmense kerül most terítékre, amelyek szinte „láthatatlan” módon befolyásolják a terméseredményt.
Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.
2017-ben az előző évinél 10%-kal kisebb területen 8,7%-kal kevesebb, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A búza termésátlaga mindössze 10 kilogrammal maradt el az eddigi rekordhozamtól, 962 ezer hektár területről 5 237 ezer tonna került betakarításra.
Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)
Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
A sziki kender (Crotalaria juncea) indiai származású, a trópusi és szubtrópusi területeken gazdasági jelentősége elsősorban rost- és takarmánynövényként ismert. Számos előnyös tulajdonságából adódóan azonban köztes- vagy zöldtrágyanövényként is kiválóan termeszthető.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
Hazánk talaj és domborzati viszonyai mellett a táblán belüli különbözőség szinte minden régióban jelentkezik a kultúrnövény fejlettségét, hozamát tekintve.
Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.
Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.
A téma boncolgatására felkért fejlesztő több éven keresztül vizsgálta és tesztelte az őszi káposztarepce hibridek tőszámreakciós érzékenységét. Tapasztalatait megosztja az Agro Napló olvasóival.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
A Talajegyetem sorozaton belül harmadik alkalommal foglalkozunk a talajbiológia témakörével, jelen cikkben a szerző a termésnövelő baktériumtrágyák precíziós alkalmazását veszi górcső alá.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.
A len (Linum usitatissimum) kétszikű növény, a lenfélék családjába, ezen belül a lenek nemzetségébe tartozik. A nemzetségben körülbelül 200 fajt találunk, köztük évelőket is, a kultúrlen mellett.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:
A bükköny mintegy negyven nemzetségéből összesen négyet vontak termesztésbe, ezek a lóbab, a közönséges vagy tavaszi bükköny, a pannonbükköny és a szöszös bükköny.
A kukorica csövén különböző gombafajok már időtlen idők óta előfordulnak. Amíg a mikotoxinokat fel nem fedezték, legfeljebb a termésre gyakorolt hatásuk került előtérbe, de a 60-as évek közepéig túl sok minden nem történt.
A DON-toxin- és az aflatoxin-fertőzés egyszerre okoz gondokat a kukoricánál Magyarországon – mondta Párkányi Gábor, az SGS Hungária Kft. üzletágvezetője az Agro Naplónak a témával kapcsolatban.
A mezei pocok elleni védekezés, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni védekezési kötelezettség minden földhasználó szükségszerű feladata. Az enyhe tél miatt idén erre minden bizonnyal még több figyelmet kell fordítaniuk a gazdálkodóknak.
A fajszintű pontos meghatározás (taxon szintű identifikáció) számos élethelyzetben kiemelkedően fontos ismeret és ez a tény nem szűkíthető kizárólag a gyomirtási tevékenységünkre.
Egyre több tudományos munka, szakmai előadás, ismeretterjesztő cikk foglalkozik hazánkban is a növényvédőszer-rezisztencia kérdéskörével, mely problémával a növényvédelem mindhárom fő szakterülete (gyom, rovar, gomba) egyaránt érintett. Az ALS-gátlókra rezisztens fenyércirok, a piretroid rezisztens repcefénybogár, a strobilurin rezisztens szőlőlisztharmat megjelenése is továbbgondolásra ösztönzi mind a növényvédő szer gyártókat, mind a gazdákat.
A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.
A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.
A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?
Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.
A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.
Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.
Párban jár a mennyiség és a minőség.
A hibridkalászosok esetében a magas genetikai értékű, kiváló minőségű vetőmag használata és a javaslatok szerint kivitelezett technológia csupán együttesen eredményezhet nagy hozamokat és ezzel fenntartható jövedelmezőséget. Ebben az időszakban különösen felértékelődnek a vetéssel kapcsolatos munkálatok, valamint az előkészítő, ún. alapozó műveletek.
Magyarországon a nagy szántóföldi növénykultúrák (kukorica, őszi búza, napraforgó, őszi káposztarepce) ill. a nagyobb területen termesztett gyümölcsös növényfajok (alma, szőlő) esetén a gyomirtás nagyrészt megoldott, a gazda sokféle megoldás közül válogathat a gyomproblémákhoz ill. a lehetőségeihez, pénztárcájához igazodva.
Változó világunk változó körülményekkel szembesít bennünket, egy folyamatosan átalakuló színtéren kell helytállnunk.
Kedvezőtlen körülmények között mérhető a legnagyobb terméstöbblet a hibridek javára.
Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.
A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.
Az előző két riportunk főszereplőjét és e sorok íróját is tanította az óvári szakmérnök képzésen Vona Viktória, a Csernozjom Kft. ügyvezetője. Vikit a Hollandiában eltöltött 9 év alatt szerzett precíziós gazdálkodási szakmai tapasztalatairól és az agrárszakma jövőjéről kérdeztük.
Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.
A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.
A távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatok alapjaiban reformálták/reformálják meg a helyspecifikus gazdálkodást.
A termesztett kultúrák növényvédelmében a gyomirtásnak kulcsfontosságú a jelentősége. A termesztés sikerének az alapja a táblák gyommentességének biztosítása az egész vegetációs időszak folyamán.
A szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a gazdálkodó mit is termel valójában a földterületein. A vetésszerkezet-kialakítást a termelési tényezők, a piaci feltételek és a hatályos jogszabályokban rögzített előírások egyidejű figyelembe vétele mellett lehet a leghatékonyabban elvégezni.
Manapság a növénytermesztésben egy új „reformkort” élünk meg. Az elmúlt évtizedben olyan léptékű technológiafejlesztésnek vagyunk a szemtanúi, alakítói, felhasználói és egyben „elszenvedői”, amely alapjaiban alakítja át az egész termesztéstechnológiánkat.
A napraforgó esetében a csapadékos évjáratban a gombabetegségek okozhatják a legnagyobb terméskiesést. Ezek közül a legjelentősebb a fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum), csapadékos évben akár 50–70%-os, míg szárazabb évjáratban 5–10%-os veszteséget előidézve. Gazdanövényköre széles (napraforgó, repce, szója, borsó stb.), szinte minden kétszikű növényt fertőz.
Nézzük ízelítőül azokat a felhasználási területeket – kizárólag a lágy- és fásodó szárú növényeink köréből –, amikről már csak megfakult lapok tájékoztatnak minket.
Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következtethetőek. Erre teszek kísérletet, amikor megpróbálom ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.
Frissen végzett óvári szakmérnökök diplomadolgozataiból készítettünk egy olyan összeállítást, ami minden, a precíziós gazdálkodás iránt érdeklődő, annak gyakorlati tapasztalataira és eredményeire kíváncsi gazda számára hasznos olvasmány.
A mezőgazdaság ipari forradalma töretlenül zajlik napjainkban, és elképzelni is nehéz azokat a távlatokat, ahova el lehet jutni, akár nem túl hosszú idő múlva is. Ehhez képest érdekes módon a növényvédelem mintha le lenne maradva – vélik többen. Amerikában már hétköznapi gyakorlat a drónokról történő permetezés, Európa mire vár?
A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.
Nem indíthatjuk el az évet anélkül, hogy nem foglalkozunk a szójával. Baranyai illetőségű szaklap révén szívügyünknek tekintjük a szója termőterület alakulását, eredményeit és küzdelmeit. Összeállításunkban a legfrissebb piaci információkat és termesztési aktualitásokat foglaljuk össze felkért szakértőink jóvoltából.
Termesztett kultúrnövényeink közül talán a napraforgó az, amelyik a legszélesebb körű genetikai variációkkal rendelkezik. Többek között szádor rezisztens, peronoszpóra rezisztens, magas, alacsony olajsavtartalmú és a legalább már három termesztésbe vont különböző típusú herbicidtoleráns vonalak. A termelőknek ezen kombinációik közül szükséges/lehetséges választaniuk. A napraforgó Magyarország egyik legjelentősebb kultúrnövénye lett, termőterülete évek óta meghaladja a 600 ezer hektárt.
Az elmúlt évek szélsőséges (aszály, a csapadék kedvezőtlen megoszlása) időjárása azt bizonyítja, hogy a termelő szervezeteknek több lábon kell állniuk a termesztett növénykultúrák tekintetében. Mivel a cirokfélék jól viselik ezen szélsőségeket, egy jó alternatívaként tud beilleszkedni a hazai vetésszerkezetbe. Körbejártuk a ciroktémát.
A fenntartható fejlődés két fontos alapeleme Magyarországon talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, valamint felszíni és felszín alatti vízkészleteink minőségének megóvása. Ez környezetvédelmünk és mezőgazdaságunk egyik legfontosabb közös feladata, amely az állam, a földtulajdonos és a földhasználó, valamint az egész társadalom részéről megkülönböztetett figyelmet igényel, átgondolt és összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. A talaj a primér növényi biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra tápanyagforrása.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület legutolsó évzáró rendezvényén (ami sajnos nem tavaly, hanem 2019-ben került megrendezésre) hangzott el az az előadás, amely kicsit rendhagyó módon közelítette meg ennek az igen fontos fehérjenövénynek a termesztését. Az biztos, hogy a címet olvasva nem sokan tudták elképzelni, hogyan „kerül a csizma az asztalra”, de később kiderült, hogy a párhuzam csupán egy szemléletváltás könnyebb megérthetőségét szolgálta.
A 2021-es év első felében az ilyenkor szokásos szakmai tájékoztatók szinte kivétel nélkül átkerültek az online térbe. Igazi kuriózumnak számítottak tehát azok az alkalmak, amelyek során az érdeklődő kollégákat arra hívtuk meg, hogy a hatályos korlátozó intézkedések és biztonsági előírások betartásával kint a határban találkozzunk.
Március hónap elérkeztével egyre inkább aktuálissá válnak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, így a gyomirtásokra való felkészülés. A határt járó gazdálkodók folyamatosan követik a kultúrnövények általános állapotát, a károsítók megjelenését, így a gyomnövények csírázását, kelését.
A szántóföldi növénytermesztésre a folyton változó és egyre változatosabb termelési körülmények, továbbá a hektikus piaci árak jellemzők. Ebben a bizonytalan környezetben hibridek használatával tehetjük hatékonyabbá kalászostermesztésünket, hiszen a hibrideket a fajtáknál lényegesen nagyobb termésbiztonság jellemzi.
Cégünk negyedik éve a HySEED márkanév alatt foglalja össze hibridkalászos-portfólióját, valamint a hibridkalászosokban végzett fejlesztési tevékenységeit. A nagy genetikai értékű, prémiumminőségű vetőmag használata és a következetesen kivitelezett termesztéstechnológia együttesen eredményezhet nagy hozamokat és fenntartható jövedelmezőséget azoknak a gazdálkodóknak, akik nem érik be kevesebbel.
Az őszi káposztarepce tenyészideje a vetéstől (augusztus vége) az élettani érettségig (június vége) tart. A 10 hónap alatt lényegében egy teljes év időjárása befolyásolja a növekedését, és az évelő növényeinkhez hasonlóan a vegetációs nyugalmi időszakot (tél) is túl kell élnie.
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
Tartsa kordában a klímaváltozás hatásait.
A termesztési cél megválasztása nehéz döntés elé állítja a gazdákat. De kell-e egyáltalán választani?
A klímaváltozás szélsőséges hatásainak elkerülésével alapozhatjuk meg a nagy termést.
Válasszon kedvencet a SAATEN-UNION modern árpafajtái és -hibridjei közül.
Az őszi búza egyéves növény, viszont vegetációs idejét – az évelő növényekhez hasonlóan – nyugalmi időszak (áttelelés) osztja ketté.
A száraz körülményeket a napraforgó tolerálja leginkább, a repce és a kalászosok közepesen, míg a kukorica a legérzékenyebb, így a legnagyobb termésveszteséget is a kukoricánál könyvelhetjük el.
A szójatermesztés felfutását várják a következő időszaktól a hazai szójapiac meghatározó szereplői, körbejártuk jóvoltukból a témát, megvilágítva azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek első hallásra is a szója malmára hajtják a vizet.
Az EU Zöld Megállapodásában foglalt, a peszticidek valamint a műtrágyák használatának jelentős csökkentésére vonatkozó célkitűzések arra késztetik az agrárszektort, hogy alapjaiban gondolja át a technológiai lehetőségeit. Mivel a műtrágyaárak többszörösére növekedtek az elmúlt évben, több okból is igen aktuális, hogy a műtrágyázás hatékonyságát és a termésbiztonságot befolyásoló talajtani összefüggéseket megértsük.
Hiteles, független forrásból származó eredmények igazolják, hogy a hibridbúzák termesztése a fajtákhoz képest jövedelemtöbbletet biztosít. Hogyan lehetséges ez, ha a hibridek vetőmagja lényegesen drágább?
Különösen a korai vetésekben okoz gondot a betegség, amelynek jelentős terméscsökkentő hatása van.
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
Új szempontok a kalászos fajták nemesítésében.
Szántóföldi termesztés szántás nélkül? Tápanyag-utánpótlás trágyázás nélkül? Növényvédelem permetezés nélkül? Mindez egyszerre elképzelhetetlennek tűnik, hiszen napjaink intenzív növénytermesztése arról szól, hogy igyekszünk minél megfelelőbb körülményeket biztosítani a kultúrnövények számára, ezért műveljük a talajt, trágyázunk, öntözünk és permetezünk a kártevők, a kórokozók és a gyomok ellen. Célunk a minél nagyobb és jobb minőségű termés elérése. Bár mindez észszerűen hangzik, de ha rendszerként tekintünk a növénytermesztésre, akkor be kell látnunk, hogy az egyes technológiai elemek egyoldalú intenzifikálása és az adott termőhely egyensúlyi állapotától való tartós eltérés nem kívánt mellékhatásokkal jár.
A jelenlegi bizonytalan termesztési környezetben még inkább felértékelődik a termésbiztonság.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatjuk, hogy a 2 tonnát megközelítő idei országos termésátlag igazán szép eredmény a 150 éves történelmi aszály évében. Különösen figyelemre méltó az idei szójateljesítmény annak ismeretében, hogy 1 tonna felett már profitot termelhetünk. – Ezekkel a gondolatokkal kezdte az Agro Naplónak adott interjúját Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője. A beszélgetés a szójatermesztésben rejlő lehetőségekre fókuszált.
Már most nagy a visszhang a Marton Genetics idei megjelenéséről az AGROmashEXPO-n, hiszen egyedülálló installációval lesznek jelen a kiállításon, úgynevezett földön túli élménnyel várják a látogatókat. Sándorfy Andrással, a cégcsoport ügyvezetőjével beszélgettem.
A SELSEM nemesítőház a koraitól a kései éréscsoportig minden éréscsoportban kiváló termőképességre és magas minőségre képes GMO-mentes fajtákat biztosít a Pannon régió termelői számára.
Könnyű felismerni azokat az előnyöket, amelyek a szója termesztésével járnak.
2023-tól jelentősen növekedni fog a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás – közel 100.000 Ft/ha támogatásra számíthatnak a termelők. Ebben óriási szerepe volt a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületnek, ennek apropóján az egyesület elnökével, Vadász Attilával és alelnökével, Bányai Tiborral beszélgettem.
Az egyszikű gyomok számottevő gondot okoznak a kalászos gabonákban. Fertőzésük növekszik, egyre többször van szükség a védekezésre.
A kalászosok az egyedfejlődésük kezdeti időszakában (kelés-bokrosodás vége) felveszik a nitrogénszükségletük több mint 50, káliumigényüknek pedig több mint 80%-át. Ez az érték a foszfor esetében nem haladja meg a 30%-ot.
Azt mondják a kukorica a takarmányok királya, a lucerna pedig a királynője… De vajon belegondoltunk-e, hogy a silócirok és a festulolium fűféléknek hol a helye ebben a királyi udvarban és hogyan férnek meg egymás mellett, vagyis egymás után...
A 2023-ban induló Agrár-ökológiai Program (AÖP) önkéntes vállalásokon alapuló, egyéves támogatás. A 2023. évi egységes kérelemben külön kell majd nyilatkozni arról, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben. Az AÖP-ben való részvétel egy évre szól. A támogatás hektáronkénti összege minden évben változó, de nem csökkenhet 60,64 euró/ha alá és nem emelkedhet 121,28 euró/ha fölé.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az input költségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.
Hazánkban az elmúlt időszakban felerősödött a veronika fajok (Borostyánlevelű veronika, Perzsa veronika) jelenléte kalászosainkban. A veronika fajok a nehezen irtható gyomnövények közé tartoznak, ellenük kevés posztemergens gyomirtó készítmény hatásos. A veronikák elsősorban a kalászosok bokrosodását gátolják, ezért célszerű ellenük minél előbb beavatkozni.
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lép – a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem lesz a fő feladat. A megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szerrotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.
A termesztett növényeinket fertőző gombabetegségek nagy része a talajban telel át és innen indulnak a fertőzések. Ha a talajban csökkenteni tudjuk az áttelelő képletek számát, úgy az ezekből induló fertőzések erőssége is csökkenthető. A talajban áttelelő gombabetegségeket kémiai módszerrel nem tudjuk gyéríteni, ellenük különböző mikroorganizmusokat használhatunk.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) új megvilágításba hozta a szántóföldi növénytermesztésben engedélyezett növénykondicionáló – biostimulátor – engedélyokirattal forgalmazott készítményeket, mivel a támogatási program egyik választható és könnyen kivitelezhető feltétele lett a rendelet szerint a növénykondicionáló készítmények technológiába illesztése.
A Nufarm globális szinten 17%-os emelkedéssel rekordbevételt ért el a 2022-es üzleti évben, minden szegmensben növekedést realizálva. 2022 tavaszától a hazai növényvédelmi szakmában 30 éve ismert és elismert Czigány Tibor vezette Nufarm Hungária Kft. célul tűzte ki, hogy az elkövetkező öt évben megduplázza a növényvédő szerek értékesítését Magyarországon – tájékoztatta a cég menedzsmentje a sajtó képviselőit egy interaktív beszélgetés keretében zajló sajtótájékoztatón.
Az elmúlt években végbemenő hatóanyag-kivonások leginkább a rovarok elleni védekezést nehezítették meg.
A nitrogénműtrágyák piacán kevés olyan rugalmasan felhasználható készítmény van, mely egyszerre kíméli a talaj ökoszisztémáját és egyben hatékony növénytáplálási megoldást is jelent. Közülük kiemelkedik a 39% összes hatóanyagtartalmú Genezis Pétisó, ami ezen a területen ma a prémium minőséget képviseli. A fejlett granulálási technológiának köszönhetően megfelelő keménységű és szinte tökéletes gömb alakú szemcséket kapunk. A Genezis Pétisó szemcséinek 98-99%-a esik a főfrakcióba, ezért egyenletesen szórható. Sokkal kevésbé érzékeny a tárolásra, mint a karbamid vagy az ammónium-nitrát.
Sok egyéb más mellett, az idei év egyik nagy szakmai kihívása lehet a gyomirtási technológiák új szemléletű megtervezése a kukoricában. Mára ugyanis, még a rendszeres vetésváltás ellenére is jelentős mértékben lecsökkent azon kukoricaterületek nagysága az üzemi vetésszerkezetben, ahol ebben a gazdasági évben lehetőség nyílik még az EU 2022-ben bevezetett korlátozó rendeletének – miszerint ugyanazon a területen hektáronként háromévente egyszer, maximum 850 g/ha terbutilazin hatóanyag használható – betartása mellett ilyen típusú készítmények, illetve kombinációk alkalmazására.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az inputköltségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a termesztéstechnológiai intenzitáson történő változtatás a termelés eredményességét veszélyezteti. A tavaszi vetést követően az olajos növények (napraforgó, szója) megfelelő indítása és energetizálása gyökeresen meghatározza a generatív fejlődési szakaszában az optimális terméselemek kialakulását.
A két legfontosabb olajos növényünk vetésterülete évről évre elég hektikusan változik. Most az őszi káposztarepce visszaszorul, és a napraforgó hódít magának egyre nagyobb és nagyobb területet. Mindkét növényben közös, hogy termesztéstechnológiai szempontból a növényvédelem és ezen belül a gombakórokozók elleni védekezés kulcskérdés a sikeres termesztés érdekében. A jól megválasztott készítménnyel történő kezelés mindig kifizetődő, ami általában a kezelés által okozott terméstöbbletben is jelentkezik.
A kártevők elleni védekezés minden szántóföldi kultúrában fontos növényvédelmi technológiai elem. Komoly szakmai odafigyelést és szigorú technológiai fegyelmet igényel, hogy a kultúrnövényt támadó kártevőket elpusztítsuk, de ne károsítsuk a hasznos rovarokat a területünkön. A hatékony készítmények száma évről évre csökken különböző okoknál fogva (rezisztencia kialakulás, szerkivonás stb.), így a kihívás csak növekszik az idő előrehaladtával. Ebben az összefoglalóban egy régi, jól ismert hatóanyag-tartalmú készítményt szeretnénk az önök figyelmébe ajánlani, ami számos kultúrában, számos kártevő ellen tud megoldást adni.
A növényápolás, illetve növényvédelem egyik legjobban terjedő eszköze a növények ellenálló képességének fokozása. A növény immunrendszerét olyan anyagokkal kezeljük, amelyek elősegítik a növény toleranciájának a növekedését. Egy kicsit a humán és állati gyógyászatban használt vitaminokhoz lehetne hasonlítani őket, amelyek szintén az immunrendszer erősítésében játszanak szerepet.
Ha röviden kell válaszolnunk erre a kérdésre, akkor súlyos járványra. Elsőre hihetetlennek hangzik, de ha végiggondoljuk a múlt év tapasztalatait, a kórokozó biológiáját, a szántóföldi körülményeket és feltételezzük, hogy időjárás szempontjából egy átlagos évjárat jön, akkor erre a következtetésre jutunk.
Kezdjük időrendben a tennivalók felsorolását, azaz induljunk el az őszi vetésűektől. A kalászosok esetében a mennyiségi kérdések már nagyrészt eldőltek, talán az ezerszemtömeg az, amire ráhatásunk van, illetve rajta keresztül a termés mennyiségére.
A tavaszi vetések a szokatlanul hideg tavaszi időjárás miatt később kezdődtek és elhúzódnak, és ez a kukorica fejlődési dinamikáját is 2-3 héttel eltolhatja, ami azt jelenti, hogy a virágzás már beleeshet a nagyon meleg nyári időszakba, ami nem kedvez a megtermékenyülésnek. Ezen okok miatt érdemes a kukorica növekedését meggyorsítani, felpörgetni, hogy behozza ezt a késést, gyorsabban fejlődjön és a virágzás még a nyári meleg előtt megtörténjen.
Kalászos növényeink a világ legfontosabb élelmiszernövényei közé tartoznak, termesztésük pedig hasznosítástól függetlenül körültekintő odafigyelést igényel. A búzát számos kórokozó veszélyezteti, melyek egy része ellen a védekezést már a csávázással megkezdjük, a sikeres termesztéshez azonban elengedhetetlen, hogy az állományokban is alkalmazzunk gombaölő szeres kezeléseket.
Bár a tavalyi év komoly kihívások elé állította a termelőinket, a 6 tonna program szempontjából pont ezért nagyon jó lehetőséget biztosított tapasztalataink bővítésére. Programunk iránti nagy fokú érdeklődést mutatja a sok új résztvevő csatlakozása. Annak érdekében, hogy a résztvevőkből szakmai közösséget formálhassunk, március végén megtartottuk a szezonnyitó első találkozónkat.
A Sumi Agro Hungary Kft. örömhírrel lepte meg a termelőket 2022-ben. Bevezette kukoricában a kukoricamoly ellen használható tebufenozid hatóanyagú Mimic készítményt, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a hatóanyagok hatásmechanizmusainak rotálására, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.
A napraforgóban a felülkezeléses (Clearfield, Express stb.) technológiák térhódítása folyamatos és töretlen volt az elmúlt években. Már elértünk odáig, hogy olajnapraforgómag-termesztés gyakorlatilag 100%-ban ilyen hibridekkel történik. A felülkezeléses technológia átalakította az egyszikű gyomok elleni védekezést is, mert nagyon sokan nem tesznek ki ellenük hatásos alap gyomirtó szert, mivel állománykezeléssel oldják meg.
A növények tápanyagfelvétele normális tavasz mellett is hirtelen megnő. Ezt a dinamikát a talajok a legritkább esetben tudják kielégíteni a növények számára. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre könnyen felvehető tápanyag, akkor már az elején elveszítjük az esélyét a magasabb termésnek.
Az Agrár-ökológiai Program első évében rögtön problémát okozott a növénykondicionáló szerek használatából adódó félreértések, szabályozások értelmezése. Ezt a témát érdemes több szempontból megvizsgálni.
Az olajos magvú növények közül a szója termesztése a kialakított támogatási rendszerek függvényében perspektivikus lehetőség a növénytermesztők számára. A csírázást követően fontos a növények kezdeti fejlődésének stabilizálása és a megfelelő gyökérrendszer és az ehhez kapcsolódó nitrogénkötő gümők kialakítása. A szója megfelelő szintű és minőségű tápanyag-utánpótlása meghatározza a növények kondícióját, ellenállóképességét és termésstabilitását.
A repcetermesztés sikeressége több tényezőből áll össze. Ennek egyik alappillére a vetőmag, azaz a megfelelő repcehibrid kiválasztása. A Syngenta kiemelten fontosnak tartja, hogy a világ minden pontján megfelelő genetikai alapanyagot biztosítson az adott régióra, a tábla adottságaihoz igazodva, a folyamatosan változó körülmények mellett is. A következőkben szeretnénk röviden bemutatni a Syngenta 2023. évi hazai őszi káposztarepce portfólióját. A megfelelő genetikai háttérrel rendelkező hibridválasztás kiemelt figyelmet kell hogy kapjon, hiszen az egyre hektikusabb időjárási körülmények miatt még fontosabb a jól megválasztott genetika, melyben a stressztűrő képesség mellett a kiegyensúlyozott, magas terméspotenciálnak van a leghangsúlyosabb szerepe.
Cégünk, a Corteva Agriscience a kukorica és a napraforgó mellett nagy hangsúlyt fektet az őszi káposztarepce nemesítésére is. Ennek a munkának az eredményeképpen van lehetőségünk elérhetővé tenni a hazai gazdálkodók részére a Pioneer® őszi káposztarepcék a legújabb generációját. Ezt a generációt külön névvel illetjük, mert nem csupán egy átlagos lépcsőfokot jelentenek nemesítésünkben, hanem legalább egy dupla lépcsőfoknak tekinthetőek! Ez a generáció a NextGen hibridkör.
Bár az idei kalászos szezont tekintve nem lehet okunk panaszra a téli feltöltő csapadék és tavaszi indító esők okán, már-már ideális feltételek között fejlődhettek eddig az állományok. Inkább az enyhe tél okozta levélbetegségek és kártevőnyomás, illetve a bedőlő terményárak okozhatnak nyugtalanságot a gazdáknak.
Ki ne szeretné, hogy a termesztése során a maximumot hozza ki választott fajtájából, hibridjéből, bármilyen körülmények között?
Ötödik alkalommal látta vendégül a gazdákat és a szakembereket a Baranya vármegyei Újpetrén Kohlmann József és Ferenc.
Különösen a korai vetésekben okoz gondot a betegség, amelynek jelentős terméscsökkentő hatása van.
A tudás arra való, hogy átadjuk. Az átadott tudás arra való, hogy használjuk. A felhasznált tudás pedig segít a mezőgazdaság fejlődésében rejlő potenciál kiaknázásában.
A Marton Genetics®-nél mindig is nagy hangsúlyt kapott, hogy a lehető legjobb ár-érték arányú termékeket hozzuk a hazai piacra. Így van ez a repcéknél is.
A repce maximális eredményéhez az egyik fontos feltétel a gyommentes állomány, hiszen a tág térállású, egyre alacsonyabb tőszámú vetések őszi gyomosodására minden esetben számítanunk kell.
A kalászos kultúrák jelentősége a jelenlegi viszonyok között folyamatosan növekszik. Az egyre bővülő Syngenta kalászos genetikával, új generációs növényvédelmi és digitális megoldásaival, valamint a vállalat és a gazdálkodók oldalán felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával reális esély van arra, hogy Magyarország a termésmennyiség és minőség szempontjából is az európai országok élmezőnyébe kerüljön.
A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat idén nyáron 4 helyszínen, Debrecenben, Dombóváron, Szarvason és Öttevényben tartotta meg nyári szántóföldi bemutatóját. A Portfólió Farmokon megjelent több száz termelő a szakmailag megalapozott fajtaválasztáshoz és a hatékony növényvédelmi technológia kiválasztásához kaptak szakmai információkat és segítséget.
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, kb. 200–250.000 hektáron, a repcét gyakorlatilag a vetésterület 100%-án. A cél minden esetben az, hogy egyöntetűbb és gyorsabb legyen az állományok érése, könnyebb legyen a betakaríthatóság és lehetőleg ne kelljen szárítást alkalmazni a betakarítás után. Ez utóbbi szempont különösen felértékelődött az extrém magas energiaárak fényében.
A búzahibridek termesztéstechnológiája bizonyos tekintetben – az igényeknek és a fejlesztési kísérleteknek köszönhetően – a finomhangolás időszakában van. Ebben a munkában kiemelt figyelmet fordítunk a vetéstechnológiai és a vetőmagminőséggel kapcsolatos fejlesztéseinkre, mivel a dinamikus és homogén állományfejlődés – fokozottan az őszi időszakban – alapjaiban befolyásolja a terméspotenciált.
A magyar (és európai) agrárium hajóját a változások szele tépázza a bizonytalan jövő tengerén. Az orosz–ukrán háború továbbra is kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A felmondott orosz-ukrán-ENSZ gabonaalku nagy hatással lehet a kalászosok hazai árára is.
Ahogy a partnereink már megszokhatták, idén is több új DEKALB kukoricahibriddel bővítjük portfóliónkat, alkalmazkodva a jelen kor kihívásaihoz. Az intenzív, precíziós nemesítői munka új termékei és azok gyors, helyes pozicionálása révén a DEKALB nemesítői és fejlesztői munkatársai évről évre képesek kiaknázni a genetikai előrehaladásban rejlő potenciált, melyet digitális megoldásainkkal karöltve kínáljuk a hazai gazdák számára.
Jól ismert tény, hogy ha minél korábban gyommentesítjük a kukoricát, akkor az tonnákban mérhető termést ment meg. A kalászosokban kevés adattal rendelkezünk arra nézve, hogy a gyomirtás időzítése milyen jelentőséggel bír a termésre nézve. A lényegesen nagyobb tőszáma és a hosszabb tenyészideje miatt azt gondolhatnánk, hogy ennek nincs akkora jelentősége.
Ha NPK, akkor nincs más megoldás, kompaktált GENEZIS NPK!
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
