MENÜ

Címke: Szántóföldi növénytermesztés

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.14.

Ökotoxikológiai körkép a növényvédő szerek világából

A haszonnövények és állatok védelme érdekében jelenleg globálisan mintegy 3 millió tonna peszticidet használnak fel évente a világon. Magyarországon 2018-ban a legutolsó növényvédő szerforgalmi jelentés alapján 26,5 ezer tonna növényvédő szer került forgalomba, aminek 40 százaléka gyomirtó, 27 százaléka gombaölő, 16 százaléka talajfertőtlenítő, 8 százaléka rovarölő-szer volt – olvasható a Szent István Egyetem (SZIE) legfrissebb,  a témáról készített összegzésében.

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.14.

A vetőmagtermelés a járvány alatt sem áll meg

Zavartalanul működött a koronavírus járvány elmúlt hónapjai alatt a magyar vetőmag előállítás a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács folyamatosan figyeli és értékeli az őszi helyzetet, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel haladhasson az exportorientált ágazat, hangzott el a szervezet martonvásári küldöttgyűlésén.

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.14.

Sokaknak kötelező a tápanyaggazdálkodási-terv elkészítése

A Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és/vagy ökológiai (VP AKG/ÖKO) támogatások esetében a tápanyaggazdálkodási-tervet szeptember 30-ig – amennyiben az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – kell elkészíteni a talajvizsgálati eredmények, valamint ültetvények esetében a levélanalízis figyelembe vételével – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.14.

Közvetlen információk az öntözésfejlesztésről

Közvetlen információkat szerezhetnek be az öntözéssel kapcsolatos különböző témákról az érintettek a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözés fejlesztéséért felelős főosztályától, amely már közvetlenül is elérhető – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.09.

Növeli a hazai zöldség-gyümölcskínálatot a beruházási pályázat

Az egész évben folyamatos, biztonságos primőrkínálat biztosítása érdekében a kertészeti ágazat az eddigi támogatások mellett 30 milliárd forintos keretösszegű további fejlesztési forrásra számíthat – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Szentesen, a „IX. Magyar Paprika Napja” elnevezésű szakmai rendezvényen.

Hírek > Növénytermesztés 2020.09.02.

Szeptemberi feladatok szántón

A támogatásoknak történő megfelelésekhez is kapcsolódnak feladatok a szántóföldeken – hívja fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), és legfrissebb ismertetőjében összefoglalja a legfontosabb teendőket, amiket alább lapunk közre ad.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Gazdaság Termésátlag Állattenyésztés Termelői ár

Ismét sikeres évet zárt a mezőgazdaság

A 2015-ös gyengébb év után 2016-ban többéves visszatekintésben is kiváló teljesítménnyel zárt a hazai mezőgazdaság. A részletes GDP-adatokból is kitűnik, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárult a teljes gazdaság 2016. évi bővüléséhez, és mivel a növekedési ütem 2%-ra csökkent, így a mezőgazdaság a piaci szolgáltatások mellett a tavalyi évben húzóágazattá vált. Az időjárás, bár szokatlan szélsőségeket nem produkált 2016-ban, önmagában nem lett volna elegendő a soha nem látott magas terméshozamok elérésére a szántóföldi növényeknél; úgy tűnik, az elmúlt évek gépi beruházásai, valamint a technológiai fejlesztések meghozták az eredményt.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (I.)

Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Miért követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet? Rövid és hosszú távú következmények

Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel VI. rész

A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Trendek a hazai fajtakísérletezésben

A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IX. rész

Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napraforgó-nemesítés jelenkori irányai és eredményei

Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Pr BASF Priaxor® gombaölő szer

Priaxor® – A jövő gombaölő szere kalászosokban

A technológia gyors fejlődése a növényvédő szerek ágazatát is érinti. A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Néhány szempont a kalászosok levélbetegségeivel szembeni védekezés megszervezéséhez

A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Aktuális Öntözés növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az öntözéses gazdálkodás aktualitásai

Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Elengedhetetlen védekezési eljárások repcében

Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Makroelem pótlása lombon keresztül

A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Pr Algafix Alga biostimulátor

Algafix®, a magyar biostimulátor

A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. Egy 2012-ben végzett felmérés adatai szerint az ide sorolt készítmények piaca Európában meghaladta a hatmillió hektárt, és ez a terület évről-évre dinamikusan növekszik, aminek fő oka a növénytermesztés kitettsége, a növényeket érő stressz-hatások okozta termésveszteség. Ennek megelőzése és kezelése mára az intenzív növénytermesztés fontos eleme lett.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A hazai cukorrépatermelés jövőképe

Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Pr Forthial Arysta LifeScience növénytermesztés

FORTHIAL vagy a kalászosok biostimulátora

A határt járva, még az időben elvetett búzák és árpák sem a megszokott képet mutatják a fejtrágyázás elvégzése után, a kedvezőtlen, rendkívüli márciusi időjárás hatására sem fejlődtek optimálisan. Ebben a helyzetben azonban mindent meg kell tennünk, hogy a differenciálódott oldalhajtásokból minél többet ki tudjon nevelni növényünk, és ezt a már meglévő terméspotenciált minél magasabb szintre emeljük.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Mit várhatunk egy algás biostimulátortól?

Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Pr BASF Priaxor® gombaölő szer

Priaxor® – A jövő gombaölő szere kalászosokban

A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: a lóbab

A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész

Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Pr Laudis gyomirtó szer növényvédelem

A sokoldalú LAUDIS

Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukorica gyomirtó szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonyság, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Tudósítás vetőmag Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Nagy István

Párbeszéd és egyeztetés a vetőmagszektor képviselőivel

A hazai vetőmagágazat nemzetközi szinten is elismert, ugyanis kiváló minőségű vetőmagot állít elő, aminek a fele exportra kerül; Magyarországon jelenleg mintegy 100 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés, ami évi mintegy 180–190 milliárd forintértéket jelent – emelte ki az agrárminiszter, amikor a közelmúltban a vetőmagszektor képviselőivel találkozott.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Aktuális növénytermesztés Öntözés öntözésfejlesztés

Dr. Nagy István: Célkitűzés a 400 ezer hektár öntözött terület elérése az országban

Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Számokban kifejezett pergési veszteség repcében

Repce esetében a betakarított és a megtermelt termés mennyisége nem minden esetben egyezik meg. Ennek számos oka lehet, köztük vannak olyanok, melyekre nincs ráhatásunk (időjárás, vadkár), viszont vannak olyan tényezők, melyeket részben, vagy egészében befolyásolhatunk megfelelő hibridválasztással (betegség- és kipergés ellenállóság) és alkalmazott technológiával (vetésváltás, betakarítás időzítése/eszköze, növényvédelem stb.)

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész

Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Tudósítás Karintia Kft. Karintia Jamboree Őszi búza

KARINTIA JAMBOREE a komplexitás jegyében

Hagyományteremtő céllal Rábahídvégen rendezték meg az I. Karintia Jamboree-t. A rendkívül tartalmas szakmai napon a Pannon régióra nemesített kalászos fajták bemutatója mellett a növényvédelem és tápanyagpótlás kérdéseire kaptunk választ a rendező partnercégek jóvoltából, továbbá a gyakorlati gépbemutatón és precíziós gazdálkodáson túl az agrártámogatás és klímaváltozás témakörök kerültek fókuszba.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Tudósítás Bayer CropScience Bayer BAYER FARM

Bayer Farmok 2019

„Az emberiséget elegendő és biztonságos táplálékkal ellátni rendkívül nagy kihívás. Növényvédelem hiányában a károsítók élelmiszerünk és élelmiszer alapanyagaink 30 százalékát pusztítanák el. A Bayer egyik legfontosabb célkitűzése az innovatív megoldások fejlesztése a fenntarthatóság jegyében és az ökológiai lábnyomunk csökkentése“ – mondta a Bayer Farmok helyszínein elhangzott videóüzenetében Kyster Angéla, a Bayer Crop Science magyarországi és alpok-adriai régió üzletágvezetője. Az ország négy pontján rendezett Bayer Farm bemutatókon teljes képet kaptunk az idei évjárat növényvédelmi kihívásairól, valamint a Bayer megoldások hatékonyságáról.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Átok vagy előny a kukoricafattyasodás?

A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - V. rész

Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Pr KWS KWS Magyarország Kft. búza

Dobogós helyen a KWS kalászosok

A KWS által nemesített őszi búza és őszi árpa fajták a tavalyi évtől közös portfólióból érhetőek el Magyarországon, így termelőink ezentúl egy helyen találják meg kedvenc búza és árpa fajtáikat! A fajták egységes, közös képviseletével dobogós helyre kerültünk a fémzárolt, másodszaporítási fokú őszi búza vetőmagok hazai piacán*. Ebből a sikeres és gondosan összeállított fajtaajánlatból minden termelőnek biztosítani tudjuk az igényeinek megfelelő fajtát! De miért is ilyen sikeresek a KWS-es búzák Magyarországon?

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VI. rész

Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Precíziós gabonavetés

Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.

Szakfolyóirat > 2019/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - VII. rész

A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.

Szakfolyóirat > 2019/10 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: takarmányborsó

Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Aktuális növényvédelem növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Ikervélemény – Blum Zoltán és Salamon György

A magyar mezőgazdaság mozgásban van, az átalakulás folyamata nap mint nap érzékelhető azok számára, akik az agráriumban dolgoznak. Ezt a folyamatot szeretné bemutatni az Agro Napló egy-egy szakterületen, az érintettek szemén keresztül. Ennek érdekében munkatársaink időről időre jelentkeznek majd az ikervélemények közreadásával, két különböző – lazán mégis egymáshoz kapcsolható – szakterület bemutatásával. Az első interjúkat egy növénytermesztő és egy növényvédős szakemberrel – Blum Zoltánnal, a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft., valamint Salamon Györggyel, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetőjével – készítette lapunk munkatársa.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IX. rész

Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.

Szakfolyóirat > 2019/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:

Szakfolyóirat > 2020/01 > Tudósítás Szója Fórum Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)

Magasabb szintre kell lépni, minden téren

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara társszervezésében decemberben hatodik alkalommal tartották meg a Szója Fórum rendezvényt. A program ismertetése előtt a magyar szójaágazat meghatározó alakjára, dr. Bódis Lászlóra emlékeztek a résztvevők.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Tudósítás AGROmashEXPO Szakmai Nap Szántóföldi növénytermesztés

AGROmashEXPO – Szántóföldi szakmai nap

A Szántóföldi Szakmai Napot valamivel több, mint egy évtizede szervezi meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ). Az évek alatt rangos eseménnyé vált szakmai rendezvény célja, hogy a termelők első kézből kapjanak információkat a szántóföldi növénytermesztéssel összefüggő aktuális kérdésekről – mondta a GOSZ elnöke a szakmai fórumot megelőzően az Agro Naplónak.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Pr YaraMila™ Yara műtrágya

Még nem késő tavaszi műtrágyát rendelni!

A Yara 2020-ban továbbra is jelen van a magyar piacon közkedvelt prémium minőségű komplex YaraMila műtrágyáival. Törzsvásárlóinknak nem kell elmagyarázni, hogy mit is jelent az, hogy prémium minőség, viszont azoknak, akik eddig csak kacérkodtak a gondolattal, hogy Yarát vásároljanak, hadd segítsünk a döntésben.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Tudósítás Szántóföldi növénytermesztés növénytermesztés növényvédelem

Sumi Agro – fejlődési pályán, de a nemzetközi helyzet fokozódik

A Sumi Agro Hungary Kft. évnyitó szakmai fórumán a céget képviselő szakemberek – magyarországi és európai vezetők – optimistán ítélték meg a cég elmúlt években nyújtott teljesítményét, köztük a magyar leányvállalatét is. Az államigazgatás engedélyezéssel foglalkozó tisztviselője ugyanakkor felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a növények védelmét szolgáló szerek engedélyeztetése, alkalmazása az unióban egyre körülményesebb, azaz a „nemzetközi helyzet fokozódik” ezen a területen. 

Szakfolyóirat > 2020/03 > Tudósítás Syngenta Kft. Kukorica Napraforgó

Syngenta-innovációk a vetéstől a tarlókezelésig

Az elmúlt tíz év hőmérsékleti anomáliák, szélsőségessé váló csapadékviszonyok, valamint új kórokozók, kártevők évtizede, és az előttünk álló is hasonló problémákat hordoz magában. Ezek ellen közös gondolkodással, stressznek ellenálló – bő termőképességű – fajtákkal és innovatív termékekkel léphetünk fel. A Syngenta folyamatosan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek révén ilyen körülmények közepette is sikeres lehet a gazdálkodás, hangzott el a vállalat hagyományos szezonnyitó rendezvénysorozatán, amelyet hét városban rendeztek az elmúlt hetekben.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - III. rész

Egyre több tudományos munka, szakmai előadás, ismeretterjesztő cikk foglalkozik hazánkban is a növényvédőszer-rezisztencia kérdéskörével, mely problémával a növényvédelem mindhárom fő szakterülete (gyom, rovar, gomba) egyaránt érintett. Az ALS-gátlókra rezisztens fenyércirok, a piretroid rezisztens repcefénybogár, a strobilurin rezisztens szőlőlisztharmat megjelenése is továbbgondolásra ösztönzi mind a növényvédő szer gyártókat, mind a gazdákat.

Szakfolyóirat > 2020/03 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Segítünk eligazodni a mikrobiális talajoltó készítmények hatásait illetően

A termésnövelők alkalmazási gyakorlata, elvárható és tényleges hatásai az eredményesség szempontjából meglehetősen ellentmondásosak. A kétkedők leggyakoribb érve, hogy az állati trágyákból több tonnányit adtak ki korábban, az ahhoz viszonyított igen kevés baktériummennyiség hogyan is fejthetne ki hasonló „trágyahatást”? És ténylegesen nem is fog ilyet kifejteni. A baktériumok és mikroszkópikus gombák nem trágyaként (azaz anyagából feltárható tápanyagként) működnek, hanem az élettevékenységükkel tudnak tápanyagokat feltárni, esetleg növényvédelmet biztosítani.

Szakfolyóirat > 2020/04 > Tudósítás Kukorica IKR Agrár műtrágya

Kukoricatermesztés: technológiai megoldások a kiszámítható, maximális termésért

A koronavírus miatt kialakult krízis kétségkívül próbára teszi az agrárszakembereket is, hiszen a helyzet adta bizonytalanságban felértékelődnek a korszerű technológiai lépésekkel megfogott költségek. Ilyenkor a jól megválasztott hibridek és a szigorúan szakmai alapokon álló okszerű tápanyag-visszapótlás extra tonnái a betakarításkor életmentővé válhatnak egy gazdaságnál.

Szakfolyóirat > 2020/04 > Pr Limus® Clear BASF Hungária Kft. kukoricatermesztés

Limus® Clear használata a kukoricatermesztésben

Növekvő élelmiszer-szükséglet, felelősebb szemléletű növénytermesztés, környezetkímélő trágyázás – a gazdálkodók sok kihívással szembesülnek napjainkban. A mezőgazdasági termelés eredményessége és hatékonysága megköveteli az újítások alkalmazását. A Limus® Clear az innovatív formulázási technológiának és két nagy teljesítményű hatóanyagának köszönhetően korszerű megoldást ad a terméshozam és a hatékonyság növelésére.

Szakfolyóirat > 2020/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - IV. rész

A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Pr Lombtrágya növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Finomhangolt lombtrágyázás, avagy zsebünkben van a személyre szabott megoldás

Finomhangolás… Ez a kifejezés talán már azt a gondolatmenetet indítja el a Kedves Olvasóban (és bennem is, mikor billentyűzetet ragadok), hogy alapból már rendelkezésünkre áll egy jól bevált, évek óta „szépen muzsikáló” technológia, melyet akár a – saját területi adottságaikra és fajtaigényekre adaptált eddigi – tapasztalat, akár az egyre szélsőségesebb évjáratok által megkívánt, nélkülözhetetlen alkalmazkodóképesség finomítani kíván.

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A klímaváltozás kivédésének egyik eszköze a szénmegkötés fokozása a talajban. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?

A klímaváltozás hatásainak értékelésénél újabb és újabb kockázatokra is fény derül. Ennek egyik oka, hogy másodlagos következményei is vannak a légköri hőmérséklet emelkedésének, így például új, fenyegető hatás a talajeredetű potenciális kórokozók kockázatának a növekedése, és így az emberi egészségre és/vagy az élelmiszer-minőségre kifejtett nem várt fertőzések megjelenése is. A talaj termékenységét figyelembe véve is csak rosszabbodhat a helyzet azzal, hogy még tovább fogy a szén azokból is. De vajon milyen szerepe van a talajnak?

Szakfolyóirat > 2020/05 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Növényvédelmi körkép a szántóföldi növénytermesztésben

Aszály – fagykár – tápanyaghiány! Ezekkel a szavakkal jellemezhető leginkább az idei tavasz, amelyek már több esetben visszafordíthatatlan terméscsökkenést okoznak a termelőknek. Ezek az abiotikus környezeti tényezők kiszámíthatatlan módon befolyásolták – és jeleneleg is meghatározzák –, valamint felülírták az eddig megszokott növényvédelmi teendőket. Jelen szemlecikk tárgya és célja, hogy a fontosabb növénykultúrákra bontva az eddig bekövetkezett és várható biotikus és abiotikus tényezők függvényében összefoglaló növényvédelmi tájékoztatást biztosítson a szántóföldi növénytermesztőknek.

Szakfolyóirat > 2020/06 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VI. rész

A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Napjaink gyomkérdései és a herbicidhasználat - VII. rész

Miért kellene védeni egy gyomnövényt? – merülhet fel az olvasóban a kérdés a cím láttán. Hiszen a gyomnövények hatalmas károkozásra képesek, ezért a gazdálkodók évente jelentős összeget költenek az irtásukra. Ebben a megközelítésben valóban ellentmondásosnak tűnhet a cím, azonban a különféle „gyom” definíciók rengeteg növényfajt sorolnak ebbe a kategóriába, melyeket nem vehetünk egy kalap alá.

Szakfolyóirat > 2020/07 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hőstressz szorításában

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a globális felmelegedés kalászosokra kifejtett hatásainak kutatására. Széles fajtakört tanulmányozunk és teszünk ki mesterségesen beállított, kontrollált körülmények között magas hőmérsékleti hatásnak, hogy minél pontosabb képet kapjunk a búzák fiziológiai állapotáról, produktivitási képességéről extrém hőmérsékleti viszonyok között is.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés Aratás

Csak jó méréssel és jó adattal érdemes belevágni a precíziós gazdálkodás bevezetésébe

Elsőként Pest megye felé vettük az irányt, ahol Kovács Viktória családi gazdaságát látogattuk meg. Pátyon a vadonatúj automata terményszárítót, valamint a New Holland gépek egész sorával büszkélkedő telepet néztük meg. Viki többek között a helyes talajmintavételezés és a hozammérés fontosságáról beszélt nekünk.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés Aratás

Igény szerint kell szemezgetni a precíziós technológiák nagy svédasztaláról

A több ezer hektáron gazdálkodó Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője, Csepregi Attila mesélt arról, hogy miért érdemes felújítani a vetőgépeket, hogy mennyire fontos a vállalat- és a termelésirányítási rendszer, és mekkora szükség van a hozammérés fejlesztésére. Precíziós gazdálkodás nagyban, Somogy, Tolna és Fejér megye határterületein.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Külsősökkel és kutatásokkal segíti az eligazodást a precíziós piacon az óvári szakmérnöki képzés

Interjúnkban az agrárképzésről, a mezőgazdaság jövőjéről, a kutatásokról, valamint az oktatás fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Milics Gábor egyetemi docenst, a mosonmagyaróvári precíziós gazdálkodási szakmérnök képzés szakvezetőjét.

Szakfolyóirat > 2020/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Magyarországon fejlődik és találkozik a precíziós szakma

A digitális megoldások sikeres bevezetésének és használatának kulcsa, hogy ne felülírja a hagyományos termelési módszereket, hanem kiegészítse azokat, valamint bevonja a jelenleg kiaknázatlan területeket is. A hagyományokat és az új megoldásokat megfelelően ötvözve érhető el a legnagyobb hatékonyság.

Oldalak: 1 / 105
1 2 3 4 5 6 ... 105