MENÜ

Címke: Szántóföldi növénytermesztés

Hírek > Növénytermesztés 2019.05.16.

Mi a teendő kukoricában a sok csapadékot követően?

Pótnitrogén kijuttatása szükséges! A nitrogén mineralizálódott része, az a forma, amelyet a növény fel tud venni, könnyen oldódik vízben. A csapadékvíz, ahogy a gravitáció hatására mozog lefelé, magával viszi. A folyamatos pótlás felgyorsítja a folyamatot, mert az újabb és újabb cseppek nyomása ellensúlyozza a kapilláris erő megtartó hatását.

Hírek > Növénytermesztés 2019.05.13.

Tíz helyszínen tesztelik a kukoricát

Tíz helyszínen indult el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérlete. Idén összesen 39 kukorica hibridet tesztelnek a szakemberek.

Hírek > Növénytermesztés 2019.05.09.

Jobbak az idei terméskilátások az eső után

Talán még mindig kevés az a csapadék, ami az elmúlt hetekben Magyarországra érkezett fél év esőszünet után. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azt mondta: jelentősen mérsékli az eddigi aszályos állapotokat az eső.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Gazdaság Termésátlag Állattenyésztés Termelői ár

Ismét sikeres évet zárt a mezőgazdaság

A 2015-ös gyengébb év után 2016-ban többéves visszatekintésben is kiváló teljesítménnyel zárt a hazai mezőgazdaság. A részletes GDP-adatokból is kitűnik, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárult a teljes gazdaság 2016. évi bővüléséhez, és mivel a növekedési ütem 2%-ra csökkent, így a mezőgazdaság a piaci szolgáltatások mellett a tavalyi évben húzóágazattá vált. Az időjárás, bár szokatlan szélsőségeket nem produkált 2016-ban, önmagában nem lett volna elegendő a soha nem látott magas terméshozamok elérésére a szántóföldi növényeknél; úgy tűnik, az elmúlt évek gépi beruházásai, valamint a technológiai fejlesztések meghozták az eredményt.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (I.)

Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Miért követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet? Rövid és hosszú távú következmények

Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel VI. rész

A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Trendek a hazai fajtakísérletezésben

A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Aratás betakarítás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IX. rész

Az előzetes elvárásoknak megfelelően a betakarításkor nem ütköztünk se technikai, se informatikai akadályba, így bár a kísérleti tábláról több menetben történt a termény betakarítása, a hozammérés eredményei könnyen összeilleszthetők voltak, így megkaptuk az egységes adatbázist a területre vonatkoztatva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Napraforgó-nemesítés jelenkori irányai és eredményei

Életem első komolyabb újságcikkét, amely a napraforgó-nemesítés körébe tartozott, 25 éves fővel írtam. Régen volt, mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap lett volna. Ifjonti magabiztossággal beszéltem az egyre gyorsuló fajtaváltásokról, nemesítési eredményekről, gyakorlatilag a tudományt, valamint a nemesítés vívmányait versenyfegyverként alkalmazva.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Pr BASF Priaxor® gombaölő szer

Priaxor® – A jövő gombaölő szere kalászosokban

A technológia gyors fejlődése a növényvédő szerek ágazatát is érinti. A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A precíziós növénytermesztés alapja: a terület heterogenitásának vizsgálata

A precíziós (helyspecifikus) gazdálkodás alapját és céljait már sokan megpróbálták előadások, publikációk keretében összefoglalni. Világszerte születtek több oldalas tanulmányok, előadások. Számomra megfoghatóan az egyik partnerünk fogalmazta meg a precíziós növénytermesztés alapját és elvárt eredményét: a termelési eszközeimet – föld, gép, input anyag – kell teljes részletességgel megismernem, számszerűsítenem, és optimalizálni az összes tényezőt, hogy maximális jövedelmet érjek el minden egyes négyzetméteren. Mindezt csökkenő kockázat mellett, úgy, hogy gyermekeimnek ugyanilyen állapotban adhassam át földjeimet.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A szükséghelyzeti engedélyek a növényvédelmi kihívások kezelésére

A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Néhány szempont a kalászosok levélbetegségeivel szembeni védekezés megszervezéséhez

A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

A silókukorica-hibridek értékmérő tulajdonságai

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb és egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa száraz kontinentális területein. Tömegtakarmányaink közül a silókukorica biztosítja a legtöbb energiát a kérődzők számára és a legnagyobb energiahozamot a termelők számára. A kukorica a többi tömegtakarmányhoz képest azonban ökológiailag érzékeny növénynek tekinthető, sikeres termesztéséhez megfelelő talajminőség szükséges, továbbá melegigényes, és különösen érzékeny a július–augusztus során jelentkező csapadékszegény időszakra.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Aktuális Öntözés növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az öntözéses gazdálkodás aktualitásai

Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

Az előző részben megnéztük, hogy a talajokban milyen pórusok alakulhatnak és azoknak milyen hatásai vannak a talajok víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Ezután egy konkrét példán keresztül elkezdtem kielemezni egy nagyobb terület talajviszonyait, elsődlegesen talajfizikai szempontból. A mostani számban a korábban vizsgált területrész másik felét fogom bemutatni és összehasonlítani a talajtulajdonságokat az előző fejezetben bemutatott területekkel. Majd a mostani részben szintén egy konkrét példán keresztül fogjuk Nagy Bencével bemutatni, hogy mi a helyzet akkor, ha a területen többletvíz hatásunk van, azaz belvizes foltok alakulnak ki. Egyre többször jelent ez is problémát egy gazdaság területén belül, így egy táblán kialakított vízelvezetési rendszer kiépítését szeretném lépésről-lépésre bemutatni.

Szakfolyóirat > 2018/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Mire számíthatunk a károsítók, a potenciális fertőzések és járvány kialakulásában az idei téli időjárás függvényében a főbb szántóföldi kultúrákban?

A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld betakarítás növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-táp­anyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Elengedhetetlen védekezési eljárások repcében

Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Makroelem pótlása lombon keresztül

A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.

Szakfolyóirat > 2018/04 > Pr Algafix Alga biostimulátor

Algafix®, a magyar biostimulátor

A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. Egy 2012-ben végzett felmérés adatai szerint az ide sorolt készítmények piaca Európában meghaladta a hatmillió hektárt, és ez a terület évről-évre dinamikusan növekszik, aminek fő oka a növénytermesztés kitettsége, a növényeket érő stressz-hatások okozta termésveszteség. Ennek megelőzése és kezelése mára az intenzív növénytermesztés fontos eleme lett.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A hazai cukorrépatermelés jövőképe

Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Pr Forthial Arysta LifeScience növénytermesztés

FORTHIAL vagy a kalászosok biostimulátora

A határt járva, még az időben elvetett búzák és árpák sem a megszokott képet mutatják a fejtrágyázás elvégzése után, a kedvezőtlen, rendkívüli márciusi időjárás hatására sem fejlődtek optimálisan. Ebben a helyzetben azonban mindent meg kell tennünk, hogy a differenciálódott oldalhajtásokból minél többet ki tudjon nevelni növényünk, és ezt a már meglévő terméspotenciált minél magasabb szintre emeljük.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Mit várhatunk egy algás biostimulátortól?

Az algás lombtrágyák hatását nehéz számszerűsíteni, ráadásul a vonatkozó kísérleteket jellemzően maguk a forgalmazó cégek végzik. A szomszéd gazda állománya vagy a saját területen hagyott kontroll tábla kézzelfoghatóbb bizonyítékkal szolgálhat. Az összetételükből kiindulva azonban okkal bizakodhat a gazda a pozitív hatásban.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

5 jó tanács, mielőtt bevetnénk egy fehérpenészevő talajgombát

Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés betakarítás

A nyárutói gyomok által okozott termésveszteség őszi káposztarepcében

A címben szereplő érdekes kijelentésre, kérdésre sokan legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik és nem okoznak gondot. A probléma azonban ennél összetettebb. Az általunk elvégzett vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy igenis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Az őszi káposztarepce gyökérgolyvás (Plasmodiophora brassicae) betegségéről

2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – I. rész

A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.

Szakfolyóirat > 2018/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Veszteségforrások a növényvédelmi kijuttatás során – II. rész

A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében ismertetett talajképző tényezők és folyamatok a talajképzőkőzet átalakulását és a talajösszetevők áthalmozódását eredményezi. Ezek pedig meghatározzák a kialakuló talajok szintekre tagolódását és a képződési folyamatokra jellemző talajtulajdonságokat, melyek alapján a hazai, Stefanovits Pál és munkatársai nevéhez kapcsolódó genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk típusokba sorolja talajainkat, azokat pedig a földrajzi törvényszerűségek figyelembevételével főtípusokba egyesíti. Az alábbi hasábokban az egyes főtípusok és típusok kerülnek rövid bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A Talajegyetem előző cikkében a Kárpát-medence talajtípusai kerültek bemutatásra genetikai szemléletű talajosztályozási rendszerünk szerint. Ez a rendszer jól kifejez az egyes osztályozási egységek képződésének mikéntjét és évtizedeken keresztül jól szolgálta a hazai térképezési és gyakorlati igényeket. A genetikai szemlélet jellegéből adódóan azonban az osztályozás leíró jellegű meghatározásai és döntési szabályai sok szubjektív elemet tartalmaznak, amelyek megnehezítik a talajok egyértelmű elkülönítését, elnevezését. Egyes számszerű határértékek hiánya pedig korlátozza a nemzetközi megfeleltetést és sokféle alkalmazást, mint például a precíziós gazdálkodást.

Szakfolyóirat > 2018/12 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

TALAJEGYETEM GYAKORLÓ GAZDÁKNAK avagy hogyan ismerjük meg a talajainkat?

A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Pr BASF Priaxor® gombaölő szer

Priaxor® – A jövő gombaölő szere kalászosokban

A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: a lóbab

A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés növénytermesztés

Nagyobb környezeti kárt okoz a neonikotinoidok kivonása, mint a használatuk

A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész

Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Pr Laudis gyomirtó szer növényvédelem

A sokoldalú LAUDIS

Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukorica gyomirtó szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonyság, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Tudósítás vetőmag Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Nagy István

Párbeszéd és egyeztetés a vetőmagszektor képviselőivel

A hazai vetőmagágazat nemzetközi szinten is elismert, ugyanis kiváló minőségű vetőmagot állít elő, aminek a fele exportra kerül; Magyarországon jelenleg mintegy 100 ezer hektáron folyik vetőmagtermelés, ami évi mintegy 180–190 milliárd forintértéket jelent – emelte ki az agrárminiszter, amikor a közelmúltban a vetőmagszektor képviselőivel találkozott.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

Oldalak: 1 / 78
1 2 3 4 5 6 ... 78