Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem (SZIE) Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai. Az országban elsőként sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel „lombikborjakat” létrehozni – közölte a felsőoktatási intézmény lapunkkal.
A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt.-t és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki, miután a kormány engedélyezte a tulajdon szerzést, ugyanis nem minősítette azt ellenséges felvásárlásnak.
Szarvasmarha-tenyésztést támogató ötlet lett a győztese a NAK TechLab Egyetemi Ötletverseny budapesti döntőjének, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Design Terminál szakmai közreműködésével augusztus első felében rendezett a mezőgazdaság kiaknázatlan lehetőségeinek feltárására.
A tej és marhahús előállításának üzletága nagyban függ attól, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű és lehető legjobb minőségű szálastakarmány.
Fáklya névre hallgat az a tejhasznú holstein-fríz szarvasmarha, amely teljesítményével kiérdemelte az aranytörzskönyvet, egy dísz nyakszalagot és némi sajtóérdeklődést.
A sikeres tejtermelés alapja a megfelelő borjúnevelés. A borjúnak tiszta, jól szellőző, jól fertőtleníthető, kényelmes helyet kell biztosítani a növekedési potenciál kihasználásához. A jól felnevelt utódok biztosítják a termelés jövőjét a tejtermelő vállalkozásban.
Üzenet: a SILOSOLVE® oltóanyagok használata lehetővé teszi a takarmányadag abraktartalmának csökkentését.
Február 14. és 16. között tartották a sertés-, szarvasmarha- és baromfitenyésztő ágazat legnagyobb nemzetközi szakkiállítását Lengyelországban, a Ferma-t.
2020.február 24-27. között az AM KASZK Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Vácimező) 4 tanulója és két kísérőtanára vehetett részt a SIA Paris szarvasmarha küllemi bírálat nemzetközi szakmai versenyen.
Az AM KASZK Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium négy tanulója lázasan készül a 2020. február 24-27. között megrendezésre kerülő szarvasmarha bírálati versenyre, amelyen körülbelül 26 ország mezőgazdasági szakképzésben szereplő diákja méri össze tudását.
A silókukorica hazánkban a tömegtakarmányok királya, míg a lucerna a királynője. Nem érdemtelenül! A silókukorica adja a legtöbb hektárra vetített energiát a tömegtakarmányok között, míg a lucerna a legnagyobb fehérjehozamot. A ‚két lábon állás’ azonban nem biztonságos!
A tejelő szarvasmarhatartás a mezőgazdaság nehéziparának tekinthető. Napi több órában és az év minden napján igényli a tehénállomány a gondozást, a fejést és az ellátást. Szokták mondani, aki ebben az ágazatban kötelezte el magát, annak az ünnepnapok is munkanapok. Éppen ezért a gépfejlesztők, igazodva a gazdák elvárásaihoz, régóta kiemelten igyekeznek a szarvasmarhatartás legmunkaigényesebb műveleteit automatizálni, ill. robotizálni, kiváltani, de legalább csökkenteni az ember fizikai jelenlétét az istállóban.
Az elmúlt időszakban a hazai és a külföldi haszonállattartásban számos takarmány-adalékanyag került kereskedelmi forgalomba, amelyek – többek között – növelhetik a felvett takarmány mennyiségét, kedvező hatással lehetnek a táplálóanyagok lebontására és azok emészthetőségére, valamint a hasznos mikroflórára az állatok emésztőcsatornájában.
Az utóbbi évek szeszélyes időjárása és a kizárólag kukorica és lucerna bázisú tömegtakarmányozási gyakorlat sok helyen nehéz feladat elé állította a szarvasmarhatartó telepek sokaságát.
A tejelő tehenészetekben az állományt érintő egészségügyi problémák közül a tőgygyulladás (mastitis) jelenti a legnagyobb gondot a gazdák számára. Jelentkezhet klinikai vagy szubklinikai formában.
Azt, hogy milyen nyarunk lesz, nem tudjuk megjósolni, de a következő cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudni- és tennivalókat annak érdekében, hogy a nyári nagy melegben is a legoptimálisabban tudja üzemeltetni telepét, és az állatok a lehető legnagyobb komfort mellett tudjanak termelni.
Szerencsés Cégnek mondhatjuk magunkat. Termékeinkkel az állattenyésztés higiéniai vonalán a prémium kategóriát képviselhetjük. Mind minőségben, mind hatékonyságban kiváló referenciákkal gazdagodtunk az elmúlt években. Elégedett Partnereink száma folyamatosan emelkedik. Természetesen megtisztelő számunkra a belénk vetett bizalom, illetve a technológiai javaslataink követése.
Fontos kérdésekre keressük a választ!
A korábbi évek súlyos mikotoxin-problémái miatt (korábban a DON és a Zearalenon, mostanában az aflatoxin) nagyon sok szarvasmarhatartó elkezdte használni a különböző mikotoxin-ellenes készítményeket. Vannak, akik folyamatosan használják azóta is, azonban sokan abbahagyták, mert vagy nem lehetett kimutatni a takarmányból a mikotoxinokat, vagy alacsony kimutathatósági szint mellett nem jelentkeztek tünetek, vagy esetleg eltűnt az aflatoxin M1 a tejből.
A Hód-Mezőgazda Zrt. a térség egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme, 6500 hektáron folytat mezőgazdasági alaptevékenységet. A részvénytársaság mindig is jelentős szerepet töltött be a térség integrációs feladatainak ellátásában és a korszerű, minőséget preferáló magatartás kialakításában.
Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az élelmiszergazdaság szerepe és jelentősége az elmúlt években fokozatosan erősödött, s ezt felismerve a kormányzat is egyre nagyobb figyelmet szentel ezeknek az ágazatoknak. Az agrárium hazánk földrajzi adottságainak köszönhetően valóban kedvező adottságokkal bír, ám ezek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
Rekordot döntött novemberben Hannoverben az EuroTier a 2445 kiállítóval, és a közel 160 ezer látogatóval, amelybõl mintegy 38 ezren érkeztek külföldrõl – jelentette be Dr. Reinhard Grandke, a DLG (Német Mezõgazdasági Szervezet) vezérigazgatója a nagyszabású kiállítás záró sajtótájékoztatóján. Az eredmények önmagukért beszélnek – demonstrálják a kiállítás húzóerejét, egyúttal fémjelzik a professzionális állattenyésztés fontos eseményét.
Szeptember 4-én mezõgazdasági napra hívta vendégeit a Bóly Zrt. Kislippóra, ahol az Agro Napló is részt vett. A rendezvény célját talán legjobban a meghívón szereplõ Széchenyi István idézet fejezi ki: „ Nagy érdeme van annak, ki elõl megyen, ki töri a jeget” (Lovakrul 1828)
Márciusban két helyszínen juthattak értékes információhoz illetve technológiai bemutatóhoz az érdeklõdõk a Bos-Frucht Agrárszövetkezet és a Noack Magyarország Kft. közös szervezésében tartott – szarvasmarha-telepi technológiát, a takarmányozást, valamint a toxinfertõzöttség mérésének új lehetõségét ismertetõ – rendezvényen.
A BIOMIN Magyarország Kft., 2012 március 21-én tartotta „Termelés optimális profittal” címen meghirdetett partnertalálkozóját a lajosmizsei Geréby-kúriában.
A nagyon ragályos fertõzõ betegség, a száj- és körömfájás veszélyezteti az állatállomány egészségügyi és gazdasági értékét sok országban. A betegség az USA-ban nem fordult elõ 1929 óta, de újabb megbetegedéseket jelentettek napjainkban Japánból, Bulgáriából és Dél-Koreából.
Az év középvállalkozása kategóriában kapta meg Csongrád megyében, a Délmagyarország napilap által alapított Presztízs díjat a Déli Farm Kft. A szegedi cég több területen is meghatározó piaci szereplõvé vált, és határokon túli kapcsolatai is egyre erõsebbek.
Az Agro Napló az idei évben is Dr. Mészáros Gyulát, az AT Kft. szaktanácsadóját és nyugalmazott fejlesztési igazgatóját kérte fel, hogy egy cikksorozat keretében ismertesse szarvasmarha állományunkban bekövetkezett változásokat, és annak hatásait.
A kérõdzõk, elsõsorban a szarvasmarha létszáma soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez nagyban hozzájárult a lucerna termõterület zsugorodásához, a termesztés minõségi romlásához. Ezenkívül több olyan szakmai hiányosság is általánossá vált, amin változtatni lehet, annál inkább, mert jórészükhöz nem pénz, hanem szaktudás kell. A szakismeret alkalmazásával jelentõs minõségjavulás mellett a lucerna hozamai 60-80%-kal növelhetõk.
Az elmúlt 17 év legfontosabb hazai szakmai eseményévé vált az Alföldi Állattenyésztési és Mezõgazda Napok. Az április 23–25-én megrendezett kiállítás a megszokott magas színvonalat hozta mind a bemutatott tenyészállatok, mind a kiállítás szervezése tekintetében.
Olvasóink számára is köztudott, nehéz helyzetben van ma a magyar tejtermelõ ágazat. Az utakon, határátkelõhelyeken gyakran találkozni üszõkkel, tehenekkel megrakott kamionokkal, amint éppen elhagyják az országot.
A lábvégmegbetegedések oktanát vizsgálva fertõzõ és nem fertõzõ eredetû tényezõket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi kétszeri csülökkörmözési munka. Az Agro Napló korábbi számaiban megbeszélésre került a körmözési munka jelentõsége. Rámutattam a gyakorlati munkavégzés során elõforduló problémákra, a fertõzõ eredetû megbetegedések megtárgyalása után azok megelõzõ lábvég-fürdetési lehetõségeit tekintsük át.
A hazai kérõdzõ állatállomány csökkenése ellenére a tejtermelés színvonalának és gazdaságosságának megtartása csak a szálastakarmányok minõségét megõrzõ szántóföldi technológiai elõírások, az agrotechnikai követelmények betartásával és magas színvonalú mûszaki kiszolgálással, új, korszerû gépek alkalmazásával lehetséges.
A védekezésben leggyakrabban elkövetett hibák, javaslatok Jelen összefoglaló írás egy három részbõl álló anyag része. A lábvég megbetegedések oktanát vizsgálva fertõzõ és nem fertõzõ eredetû tényezõket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelentkezése mellett nagy fontosságú a helyesen kivitelezett évi kétszeri csülökkörmözési munka. „A lábvégápolásba fektetett munka nem költségnövelõ tényezõ, hanem beruházás…”
Ez lehet a szlogenje a XXV. Buiatrikus Világkongresszus szarvasmarhák sántaságával foglalkozó szekciójának, melynek lényegesebb pontjait foglaljuk össze az alábbiakban.
Az etológia (viselkedéstan) a biológiai tudományokhoz tartozik, így az állattenyésztés is foglalkozik vele.
Cégük 5–10 éven belül megkétszerezi magyarországi piaci részesedését – mondta Richard Waldinder, a Sano-Modern Takarmányozás Kft. ügyvezetõ igazgatója a Csémen július 27-én átadott gyáruk ünnepélyes avatásán.
Az elmúlt években a legeltetéses szarvasmarhatartás örvendetes módon új lendületet kapott.
A Herpesviridae család vírusai az egész világon, széles körben elterjedtek. A háziállat fajoknak és az embernek többnyire szigorúan faj specifikus herpesvírusai vannak (ez alól csak az Aujeszky-féle betegség vírusa a kivétel).
A Trioliet a teljes keverékkel történõ professzionális szarvasmarha-takarmányozás számára gyárt keverõ-kiosztó berendezéseket. A tömeg- és szálastakarmányokból, abrakfélékbõl és a szarvasmarhák biológiai igényei szerint meghatározott kiegészítõkbõl összeállított komplett takarmányozási elmélet a harmincas évek közepén az Amerikai Egyesült Államokban kezdett kibontakozni.
A Bábolna Takarmányipari Kft. a Mezort Zrt-vel és a Degussa AG-vel közösen, május 24-én a szarvasmarha szektor számára szervezett szakmai fórumot. Rendezvény helyszíneként a festõi szépségû sárvári arborétumot választották, ahol több, mint 60 érdeklõdõ hallgathatta meg a színvonalas elõadásokat, ill. tehette fel kérdéseit a szakembereknek.
A hazánkban megtalálható, valamint a további, jelentõsebb világfajtákkal foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezeteként a kombinált, vagy kettõshasznosítású fajtákról kívánunk egy rövid áttekintést adni, különös tekintettel a magyartarka fajta bemutatására. A hazai szarvasmarha-tenyésztésben végbement szakosodás (1972. után) elõtt a hazai populáció szinte teljes egészét a magyartarka alkotta, amelynek akár numerikus értéke, akár pedig százalékos aránya az ezredfordulóig folyamatosan csökkent, az utóbbi években pedig 20% körül stabilizálódott. Helyét nagyobb részben a specializált tejelõ fajták (Agro Napló, 2005. április), kisebb részben a specializált húsfajták (Agro Napló, 2003. január-február, illetve 2003. április) vették át. A világon három jelentõsebb fajtakört tartanak számon, amelyek mind a tej, mind pedig a hústermelésben jó eredményt érnek el: ezek a hegyitarka (szimentáli), a borzderes és a lapály fajtacsoport. Jelentõségük a felsorolás sorrendjének megfelelõen csökken.
Az állatvédelmi törvény a szarvasmarha-istállói padozatokról Az állatvédelmi törvény megfogalmazása szerint az istállópadozat nem lehet csúszós. A padozatról az ürülék, a csurgalékvíz könnyen eltávolítható legyen, illetve onnan elfolyhasson, ne okozzon az állatnak kényelmetlenséget, sérülést. A rácspadozat kialakítása legyen szilárd, alaktartó és feleljen meg az istállózott állat (pl. tõgybimbó) méreteinek és testtömegének.
A szarvasmarhák tápanyag-szükségletének korszerû és hatékony kielégítéséhez, a felhasználásra kerülõ komponensek jó minõségén és szakszerû megválogatásán túl, elengedhetetlenek azok a takarmányozástechnológiai megoldások, amelyek egyrészt lehetõvé teszik a tömegtakarmányok minimális veszteség mellett történõ konzerválását, kitárolását és adagolását, másrészt lehetõvé teszik olyan keverékek elkészítését, amelyek pontosan fedezik az állatok tápanyag szükségletét és homogén összetételükbõl adódóan, biztosítják a bendõ optimális mûködését.
A céltudatos szelekció, a korszerû teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés széles körû alkalmazásával a modern szarvasmarha fajták tejtermelõ képessége látványosan növekedett.
A silókukorica a szarvasmarha állomány tömegtakarmány bázisát adja. Fontosságát kiemeli, hogy a kukoricaszilázs a korszerû és gazdaságos takarmányozás megvalósítására alkalmas.
Közel 350 látogató részvételével, 2005. október 5-én ismét megnyitotta kapuit a Génbank – Semex Magyarország Kft. a szakmai érdeklõdõk elõtt Mezõhegyesen. Történt ez azzal a szándékkal, hogy számot adjanak Partnereiknek az elmúlt egy év eredményeirõl és elképzelésükrõl a jövõt illetõen.
A termékenység a tehenészeti telepek egyik legfontosabb és egyben a legösszetettebb problémaköre. A selejtezéseken belül egy-egy tehenészetben a meddõség miatti selejtezések elérhetik akár az ötven százalékot is, de az arányok 20–30% felett vannak általában.
2004-ben három egymástól független kísérletet végeztünk Diamond V XP ls® (továbbiakban: DVXP) élesztõkultúra etetésével, elsõsorban hazai felhasználók kérésének eleget téve.
Az iparszerû állattartás terjedésével (lásd még: AGRO-NAPLÓ, 2004. január-február) egyidejûleg a specializáció is lezajlott a szarvasmarha-tenyésztésben, amely a fajlagos hozamok ugrásszerû növekedését eredményezte.
A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat olyan iránymutatások összessége, amely rögzíti a környezettudatos gazdálkodás kereteit.
„Mindenki tudja, hogy a Dohai-i tárgyalások kulcskérdése a mezõgazdaság. Egyértelmûen meg kell mondani, hogy az Európai Unió kész az elmozdulásra, de azt is nagyon világossá kell tenni, hogy ez feltételes ajánlat, és csak akkor teljesül, ha a feltételek is teljesülnek. Egyáltalán nincs szó arról, hogy elfogadunk valamiféle egyoldalú lefegyverkezést!
A két-három tehénbõl álló vagy a több száz tehenes állományokban egyaránt fontos, hogy a tehenek mozgásképessége ne romoljon. A gazdaságosabb termelés érdekében általános tenyésztési célkitûzésünk a hosszú hasznos élettartam, ami azt jelenti, hogy teheneinktõl hosszú ideig nagy termelést várunk el.
A szarvasmarhák takarmányozására a gyakorlatban az adottságoktól, elsõsorban az etetésre felhasználható takarmányoktól, a tartástechnológiától és természetesen a tenyésztõ egyéni meggyõzõdésétõl függõen rendkívül sok megoldás alakult ki. A gépgyártók különbözõ takarmányféleségekhez és állománynagyságokra kínálnak egyfunkciós, valamint többfunkciós gépeket. A gépek sokféleségében többféle szempont szerint tudunk rendet teremteni.
Néhány hetes korig a borjú vitaminszükséglete hasonló az együregû gyomrú állatokéhoz, ezért a tejpótló borjútápszerek vitamintartalmának megállapításakor erre tekintettel kell lenni.
A XX. században lezajló népességrobbanás megkövetelte a mezõgazdaságban is az iparszerû termelést. A szarvasmarha-tenyésztésben is egyre inkább terjedtek azok az ún. iparszerû technológiák, amelyek más állattenyésztési ágazatokban - sertéstenyésztés, baromfitartás - már régebb óta jelen vannak. Az iparszerû állattartás azt jelenti, hogy az állatokat olyan körülmények között, olyan számban tartják, valamint olyan teljesítménykényszer alatt állnak, hogy a közérzetük megfelelõ biztosítása állandó gondoskodást kíván.
Az állati szervezet a belélegzett levegővel kerül a legszorosabb kapcsolatba a külvilággal. A légzőszervi megbetegedéseket környezeti ártalmak, fizikai, kémiai behatások, és kórokozók (vírusok, baktériumok) okozhatják önállóan, vagy együttesen. Tehát amikor a védekezést tervezzük, komplex módon figyelembe kell venni az összes lehetséges tényezőt és ezek egymást erősítő hatását.
Magyarország évente kb. 60-70 ezer tonna marhahúst termel, melybõl 5-10 ezer tonna a nettó export mennyisége. A húsmarhatenyésztés minõségi fejlesztése indokolt hazánkban. Szakszerû legeltetéssel, gyepgazdálkodással és a szántóföldi melléktermékek felhasználásával kis önköltséggel piacképes hús termelhetõ. A jelenlegi agrárkormányzat növelni kívánja a húsmarha állományt. Az elképzelés helyességét az is indokolja, hogy miközben szinte egész Európában gondot okoz a szarvasmarhák szivacsos agyvelõbántalma (BSE), addig a magyar állomány mentes e betegség alól, ami mindenképpen javítja az ágazat külpiaci esélyeit. A magyarországi járványügyi helyzetre jellemzõ, hogy sikerült megakadályozni a nagy nemzetgazdasági kárt okozó betegség behurcolását.
A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges. Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak.
Miután a szarvasmarha egyet ellõ állat, nagyon fontos, hogy a megszületett utódokból mind több szakszerûen felnevelt tenyészállat, a hízóanyagból pedig mind több kiváló minõségû vágóállat legyen. A szarvasmarha esetében igaz leginkább, hogy szaporulat nélkül nincs tejtermelés és nincs hústermelés. Kiváló tenyészállat csak olyan egyedbõl lesz, amelynek a fejlõdésének minden szakaszában maximálisan kielégítjük az igényeit, mint a tenyésztés, mint a takarmányozás és nem utolsósorban tartástechnológia szempontjából. A borjúnevelés az egyed fejlõdésének elsõ legfontosabb szakasza.
A szarvasmarhák fertõzõ rhinotracheitisét (a tovaabbiakban IBR) okozó BHV-1 vírus széleskörben elterjedt az egész világon, így Magyarországon is. Néhány európai ország (pl. Dánia, Ausztria) már mentesítette állományait, sok másik (pl. Németország, Olaszország, Hollandia) pedig, a fokozódó piaci kényszer miatt intenzív mentesítésbe kezdett.
A szarvasmarhafajtákat sok szempont alapján lehet csoportosítani. Legjobb, ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak. Napjainkban a legjelentõsebb tejelõ szarvasmarhafajták a következõk: a Holstein-fríz, a Jersey, az Ayrshire, a Brown Swiss és a Guernsey.
Dr.Radics László szerk.: Alternatív növények termesztése I. Könyvünk olyan eddig háttérbe szorított növények termesztését mutatja be, amelyek hozzájárulnak a sokszínû vetésforgó összeállításához, továbbá a biodiverzitás növeléséhez, a talaj tápanyagkészletének, valamint szerkezetének fenntartásához és javításához, az egészséges táplálkozás elõsegítéséhez. Az elsõ kötetben megismerkedhetnek a csicseriborsó, lóbab, tarka koronafürt, ricinus, mustár, tarlórépa, takarmánytök, mézontófû, csicsóka, kender, rostkender, tönköly, durum búza, nemesített amaránt, takarmánycirok, szemescirok, silócirok, szudánifû és seprûcirok fajtáival, agrotechnikájával és növényvédelmével. Ára: 1980,- Méret: A/5 336+8 színes oldal ISBN: 963356326
Igénylõ: Regisztrált intervenciós teleprõl vásárolt vemhesüszõ tulajdonosa Támogatási forma: Alanyi normatív támogatás, a vásárolt állomány tenyésztésbe tartása céljából.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészetét Halász Tamás kereskedelmi igazgató mutatja be. Vajhát adta Magyarországon az első 10.000 kg feletti standard laktációs tejtermelést 1989-ben, itt adták át az első aranytörzskönyvet (az a tehén kapja, melynek életteljesítménye eléri a 100.000 kilogramm tejtermelést) az országban, azóta összesen 40 ilyen elismerést vehettek át a telep vezetői. Standard laktációs tejtermelésük 2014-ben 10.662 kg, 2015-ben 10.924 kg, 1600 körüli tehénlétszám mellett. A tavalyi évben 9.476 kg tejet értékesítettek tehenenként, ez a legfontosabb mutató egy tehenészet életében.
Idén sem maradhatott el a mára már hagyománnyá váló tavaszi vásár a Déli-Farm Kft. szervezésében. Az eseményen részt vett az Agro Napló is, ahol érdekes előadásokat hallhattunk, újdonságokkal ismerkedhettünk meg.
Eladó Pest megye és Bács- Kiskun megye határán az 51. út mellett jelenleg is működő tehenészeti telep állatállománnyal együtt.
A szárazonállás a tejelő tehenek elapasztását követő időszak. Első fele a valódi szárazonállás, amely a tőgy aktív involúciójából – szó szerinti magyarításban visszafejlődéséből – és a teljes involúciós állapotból áll. Valójában itt arról van szó, hogy a tejtermelés leállásával a tőgy mirigyállománya fokozatosan leépül (ezért van az, hogy a laktáció végén a tej szomatikus sejtszáma természetes módon megemelkedik, de a tejjel ürülő sejtek többsége egészséges tőgy esetében levált hámsejt, míg fertőzött tőgynél a nagyobb mérvű sejtszám-emelkedést fehérvérsejtek, főleg neutrofil granulociták okozzák). Az involúciós állapot a tőgy teljes pihenését jelenti. A szárazonállás második fele az átmeneti időszak (ellés előtti és ellés utáni három hét) első három hetét képező előkészítés, amely alatt a laktogenezis-kolosztrogenezis, azaz a tej, illetve föcstej termelődése megindul. A szárazonállás időtartama és minősége létfontosságú a következő laktáció termelése szempontjából.
2016 augusztusában egy kellemes nyári délutánon ültünk le beszélgetni Szentesen az Árpád Agrár Zrt.-nél Dr. Csikai Miklós elnök-vezérigazgatóval és munkatársaival, hogy értékeljük a cégek között a 2000-es évek elejétől fennálló üzleti kapcsolat értékeit.
A különböző stresszfaktorok – mint az étrend, a környezeti feltételek, vagy a tartás megváltozása – csökkent takarmányfelvételt, optimálistól eltérő emésztést és a tápanyagok rossz hasznosítását okozhatják. Mindezek a tényezők befolyásolják a bél egészségi állapotát. Ez nem csak a tápanyagok felszívódását és hasznosulását befolyásolja, de jelentős hatást gyakorol az állatok immunrendszerére is.
A tej az egyik legfontosabb élelmezési cikkünk, kilogrammban mérve hazánkban az élelmiszerkínálat közel egynegyedét teszi ki. A magyarországi tejfogyasztás a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, ezt követően pedig hullámzóan alakult. 2014-ben ismét pozitív irányú elmozdulás mutatkozott: a tej és tejtermékek egy főre jutó hazai fogyasztható mennyisége megközelítette a 157 kilogrammot1, ami egy év alatt 6,2%-os növekedést jelentett. Ennek eredményeként a kínálat ismét elérte a 2010. évi szintet. 2015-ben a háztartások közvetlen tejfogyasztása is emelkedett: míg 2014-ben a magánháztartásokban egy fő havonta átlagosan 3,8 liter tejet fogyasztott el, addig a következő évben már 4,4 litert.
Egyetlen magyar médiumként vettünk részt a szeptember 21-22-én Göttingenben megrendezett Eurotier Előnapokon. A rendezvény célja, hogy az újságírók betekintést nyerjenek az Eurotier „kulisszatitkaiba”, megismerhessék a több mint 80 részt vevő cég újdonságait. Ezenkívül a DLG nyilvánosságra hozta az éremmel jutalmazott innovációkat. Hogy ki kapja meg az aranyat, és ki az ezüstöt, arra csak a kiállításon derül fény.
A legmagasabb takarmánykihozatal és az emészthetőség verhetetlen párosa a perjék növekedési erélyével és a csenkeszfélék stressz- és szárazságtűrő képességével kombinálva, immár több mint 3500 hektáron hazánkban.
A tömegtakarmányok palettája rendkívül színes, sőt, még el is veszhetünk a túl nagy választékban. Ebben segíthet az alábbi cikk, ami kiemeli a fontosabb és értékesebb tömegtakarmányok előnyeit, nem rejtve véka alá a hátrányokat és veszélyeket. Végül, de nem utolsósorban a legfrissebb ’páratlan’ újdonságok is nagyító alá kerülnek.
Farsang János, az Arany-Tej Kft. ügyvezetője a szakmát 1978-ban kezdte Kocséron, „ahol a világ az állattenyésztés körül forgott”. Nem szívesen megy rendezvényekre, mert a kollégák nem őszinték egymáshoz, pedig „a jót is Mi csináljuk, a rosszat is Mi csináljuk. Őszintén beszélgetve egymás tapasztalatairól, mindenkinek hasznos és tanulságos lehetne. Számba véve azt, ahonnan elindultunk büszke vagyok arra, amit elértünk”.
2017. március 8-án tartotta Sarlóspusztán, a már hagyományos szarvasmarha roadshow-t a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. „Legfrissebb értékeink, eredményeink…” címmel.
A VitalFeed szántóföldi takarmánynövények fajtabemutatóján járt az Agro Napló, ahol a legújabb Festulolium hibrideket tartalmazó keverékekről is kaphattunk információkat.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
Idén is megrendezésre került az Animal-Hygiene (Ecolab) partnertalálkozója. Ragaszkodva a hagyományokhoz, helyszín a Szelidi-tó volt, mely jobb választás nem is lehetne egy családias hangulatú rendezvény lebonyolításához. A konferencia középpontjában a szakmaiság állt, mely mellett a szórakozás és a pihenés is helyet kapott.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A tejelő szarvasmarhák takarmányozásában elég korán helyet kaptak az olyan nagy energiatartalommal rendelkező anyagok, mint a glicerin, vagy a propilén-glikol. A tehén jól hasznosítja ezeket az energiahordozókat, lévén a bendőfermentáció során illózsírsavak (SCFA) képződnek belőlük, amiket az állat energiatermelésre tud felhasználni. Ezek az anyagok szerves részei lettek a fogadó és nagytejű csoportok adagjainak, mint az anyagforgalmi problémák megelőzésének ellenszerei, és szinte az összes takarmányozási szoftver képes kalkulálni velük.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ADEXGO Kft. és Magyarország egyik vezető takarmánygyártó vállalata, a Vitafort Zrt. sokéves együttműködésükre alapozva a tejelő tehenek takarmányozásában alkalmazható bendővédett vitamin termékek fejlesztését kezdte el.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, amelyek közös jellemzője, hogy az állati szervezet nem képes őket sokáig tárolni. A vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik, ezért a túladagolás veszélye nem áll fenn, hiánybetegségek azonban kialakulhatnak.
A hetedik AXIÁL Gyakorlati Akadémia a szarvasmarhatartó, azon belül is elsősorban a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok vezetőinek szánt szakmai rendezvénye, ahol színvonalas előadásokon fejleszthették tudásukat a meghívott vendégek.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Sok tejelő tehenészetben használnak különböző „toxinkötőket”, amelyek az aflatoxinok ellen nagyrészt hatékonyak, azonban a takarmányok nem csak aflatoxinnal lehetnek szennyezettek, hanem olyan fuzárium gombák által termelt toxinokkal is (fumonizinek, zearalenon, trichotecének: DON, T-2, HT-2, DAS stb.), amelyek nem köthetőek megfelelő mértékben. Így az aflatoxinkérdés megoldása után ezek még mindig szignifikáns termeléscsökkenést és egészségügyi problémákat (pl. szaporodásbiológiai zavarok, lábvég-megbetegedések, anyagcsere-forgalmi zavarok stb.) okoznak.
A tejelő szarvasmarhatelepek teljesítményét nagymértékben befolyásolják az ellést követő energiahiányos időszak anyagforgalmi zavarai, mint például a ketózis, vagy a zsírmáj szindróma. Minél alacsonyabbra csökkentjük ezeknek a betegségeknek az előfordulási kockázatát, annál nagyobb teljesítményre lesznek képesek állataink a laktáció során és annál kisebb lesz a korai selejtezés mértéke az állományban.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
Lehet enyhíteni az időjárás-változás okozta károkat a takarmányozáson keresztül, ezt mutatta be az a két szakmai fórum az érdeklődő szakembereknek március végén Somlóvásárhelyen és Lajosmizsén, amelyet a Noack Magyarország Kft. szervezett. A két szakmai napnak kiemelt témája volt a toxinterhelés, a hőstressz, az oxidatív stressz csökkentése, különös tekintettel az alacsonyabb szomatikus sejtszámra.
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
Sok gazdálkodó esetében tapasztalunk olyan hibát, ami miatt az állatalapú termeléshez kötött támogatást részben vagy egészben szankcionálja az Államkincstár. Az általunk tapasztalt leggyakoribb hibákat összesítettük és emeltük ki vastagon az alábbi cikkben.
„Tölts el ennyi időt azzal, amit igazán szeretsz csinálni, ez legyen intenzív, mondjuk max. 5 év......és abban, amivel foglalkozol, nemzetközi szinten elismert szaktekintéllyé válhatsz.”
A bőtejelő tehenek a laktáció első heteire jellemző alacsony takarmányfelvétel következtében negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek. Ennek oka, hogy az alacsonyabb takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét. Ebben a korai laktációs időszakban jellemzően az ún. katabolikus, lebontó folyamatok uralkodnak, ami az állat energiatartalékainak (zsír- és izomszövet) mobilizációjához vezet.
A genetikai előrehaladás, a korszerű biotechnikai és biotechnológiai módszerek (pl. embriótranszfer), illetve a precíziós állattartás eszközrendszerének alkalmazása (pl. automatizált fejési rendszerek) kapcsán jelentkező teljesítménynövekedés egyre koncentráltabb, az állati igényeket mind jobban kielégítő takarmányadagok összeállítását követeli meg a hazai takarmányozási szakemberektől.
Kétrészes cikksorozatunk első fejezetében a tejtermelés technológiai folyamatai közül a fejés és a takarmánykiosztás részbeni illetve teljes automatizálásával kapcsolatos kérdéseket tekintettük át. A második részben az automatizált technológiákhoz alkalmazkodni képes populációk nemesítésével foglalkozunk. Áttekintjük a legfontosabb tenyésztési célkitűzéseket, a technológiai tűrőképességet meghatározó kiemelt értékmérő tulajdonságokat, illetve a nemesítési célok hatékony elérését támogató korszerű biotechnikai (ET) és biotechnológiai (OPU, IVF) eljárásokat.
Magyarországon a tejelő tehenészetek teljesítménye és az általuk megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő.
Az agrárium vitathatatlanul az elmúlt évek egyik sikerágazata, mivel fejlődése mindenki számára érzékelhető az országban. Ezt támasztja alá, hogy a gazdák – másokkal együtt – a veszélyhelyzetben is teszik a dolgukat, mindenki megelégedésére, ugyanis hazánkban most is van mint enni, és ez így is marad, erre a gazdálkodók szavukat adták. Az alábbiakban két olyan embert mutatunk be – Süle Katalint és Bárány Lászlót –, aki a maguk választotta munkaterületen, szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban, valamint a baromfitartásban és -feldolgozásban értek el eredményeket, sikerüket pedig maguknak köszönhetik.
Az egyik vállalkozó csapatjátékos, a másik teljesen egyéni, mindent maga csinál. Ám mindketten sikeresek! Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy a sikerhez vezető utak sokfélék, és nincs egyetlen – „tuti” recept, ami a siker titkát rejtené. Az viszont biztos, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a kitartás, a hit, az eltökéltség és a kemény, gyakran évtizedeken át tartó munka, továbbá még valami, ami egyéniséggé teszi a sikeres embert... Porkert Krisztián és Moldován András ilyenek és sikeresek.
Üzenet: a SILOSOLVE® oltóanyagok használata lehetővé teszi a takarmányadag abraktartalmának csökkentését.
A tej és marhahús előállításának üzletága nagyban függ attól, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiségű és lehető legjobb minőségű szálastakarmány.
A közép-európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába.
A bőtejelő tehenek az intenzíven induló tejtermelésnek köszönhetően negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek a laktáció első heteiben. Ennek oka, hogy a takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét.
A Mátravasút fejlesztése is erősíti a vidék turisztikai vonzerejét
