Növények extra tápanyagellátását szolgáló rendszert fejleszt a TS Labor Kft. uniós támogatással a Pannónia Medicina Zrt.-vel és a Szegedi Tudományegye...
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környez...
A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Z...
Az SZTE és az Új Champignons Kft. a 4 éves projektben a csiperketermesztésben keletkező nagy mennyiségű letermett gombakomposzt hasznosítására kíván t...
Fűzfa felhasználásával új biogáz előállítási módszert fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) k...
Gazdag kalászos portfólióját, újdonságait, továbbá repcekínálatát vonultatta fel idei fajtabemutató rendezvénysorozatán a szegedi Gabonakutató Nonprof...
Magyarországon egyedülálló, a mikroorganizmusok komplex vizsgálatához kapcsolódó kutatás-fejlesztési központot hoztak létre a Szegedi Tudományegyeteme...
A sertésembrió-elhalás kockázatát csökkentő kutatásba kezdett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) partnereivel, az UBM Feed Kft.-vel és az ADEXGO Kft.-ve...
Egymilliárd forintos takarmánykutatási programot indított a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem, ebből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fej...
Szoros kooperáció a szakirányú és szakinformatikai képzésekben, partneri kapcsolat a kutatásokban és fejlesztésekben hazai, regionális és európai szin...
Minden év új megmérettetés a kereskedelmi forgalomban szereplõ fajtáknak, hibrideknek. Kimondottan igaz ez a 2012-es évre, és a kukoricára. Ugyanis a...
A Szegedi Tudományegyetem HÓDMEZÕVÁSÁRHELYI MEZÕGAZDASÁGI FÕISKOLAI KARRÓL
A Gabonakutató Nonprofit Kft. immár 85 éve foglalkozik növénynemesítéssel, munkánk eredményeképp közel 20 növényfaj fajtáit és hibridjeit kínáljuk a t...
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
