Mi a célja a mikrogranulátumnak? Hogy a növény „szájába” helyezzük a könnyen „emészthető” táplálékot és segítsük a gyökérfejlődését, annak érdekében, hogy mihamarabb ki tudja szolgálni önmagát.
Az elmúlt két évtized alatt a hazai termõföldek tápelemmérlege Európában példanélküli módon romlott le. A mezõgazdaság területén meghatározó európai országok összehasonlításában Magyarország a hektáronkénti mûtrágya vegyeshatóanyag-kijuttatásának átlagában messze elmarad, mintegy negyedét juttatjuk ki évente a termõföldekre, amely a talajok kizsákmányolásához vezet.
A huminanyagok, /huminsavak, fulvosavak/ a növényi eredetû biomassza évezredes bomlási folyamataiban keletkeznek (növény, tõzeg, lignit, barnaszén, feketeszén, gyémánt). A természetes huminsav és fulvosav legalább 70 féle ásványi anyagot tartalmaz önmagában és mindezeket felvehetõ, biológiailag hasznosítható formában. Érdemes megjegyezni, hogy a világ legjobb minõségû, legtisztább huminanyag lerakódása Magyarországon található.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is átadásra kerültek a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok díjai.
1. A komposztok kedvezõ hatása a talajokra A komposztálás során a szerves anyagok mikroorganizmusok segítségével stabilizálódnak Ennek a folyamatnak a hatására következnek be azok a változások, amelyek kedvezõek a talajtermékenység szempontjából. A komposztok felhasználásának kedvezõ hatásai:
A hosszan tartó aszályos idő miatt az őszi vetések már sokfelé maradandó károsodást szenvedtek, sok a hiányos, alacsony tőszámú kelés, sőt egyes táblákon kiszáradt repce foltokat is látni. Az időjárás a hét legvégén végre átalakult térségünkben: nyugatira, délnyugatira fordult az áramlás, mellyel hosszú idő után csapadék is érkezik. Erzsébet sokfelé már ma reggelre is megrázta a pendelyét, de a hó csak mutatóban érkezett, és a csapadékmennyiség is kevés volt. A folytatásban kissé enyhül az idő és újabb csapadékhullámok érkeznek. forrás: omsz.hu
Jövőre folytatódik a KAP vita
