A meliorációs tevékenységek a talajok termőképességének megőrzését, fenntartását és javítását célozzák, ill. a kedvezőtlen természeti tényezők – elsavasodás, talajtömörödés és beiszapolódás, vagy belvíz, ill. aszály – hatásainak kiküszöbölésére, vagy mérséklésére irányulnak. A meliorációs technológiákkal a talaj szerkezetének és kémhatásának helyreállítását, a vízbefogadó képességének vagy éppen a vízelvezetés javítása végezhető el. A talajban végzett következő beavatkozásokat és azok gépeit sorolják a meliorációs műveletek közé:

• rigolirozásos talajforgatás,
• mélyítő szántás, lazítós szántás,
• mélylazítás, talajjavító szerek és műtrágyák kijuttatása,
• mészszórás, meszezés,
• ideiglenes és tartós vízelvezető árkok nyitása,
• alagcsövezés a felesleges talajvíz elvezetésére, aszály esetén a talaj vízfeltöltésére.

Rigolírozás, mély talajforgatás

A vastag termőréteggel rendelkező talajokon, vagy ültetvények telepítésénél alkalmazott módszer a rigol ekékkel végzett 60–65 cm mély szántás, amikor a humuszban gazdagabb talaj felső rétegét mélyebbre (a jövőbeni gyökérzónába) forgatják és altalaj kerül a felszínre. Ezzel a költséges mély talajforgatásos szántással speciális kultúráknál (pl. spárga ültetvények, szőlő- és gyümölcstelepítések stb.) lehet találkozni. A rigol ekék egy vagy két ekefejes, manapság már váltvaforgató kivitelben készülnek, nagy 50–60 cm-es fogásszélességgel, nyújtott, csavart kormánylemezzel a talajszelvény 180 fokban történő átfordításához (ER.MO., Moro, Nardi Scalmana). Nagy teljesítményű lánctalpas, vagy gumihevederes járószerkezetű traktorokkal tarlónyíró üzemmódban lehet velük dolgozni. Nyírószeges, vagy hidraulikus ekefej-biztosítással készülnek.

Mélyítő szántás

A talajok szerkezetének az azokban kialakult vízzáró rétegek (eketalp) áttörésére használják a mélyítő szántást és azzal összekapcsolt lazítást. Ez olyan talajokon alkalmazhatók, ahol a mélyebben elhelyezkedő talajrétegek átforgatásával még nem kerül terméketlen talaj a felszínre. Több gyártó (ER.MO., Grégoire-Besson, Lemken, MORO, NARDI, Quivogne, Rabe) is kínál olyan mélyszántó ekét, amely 35 cm-nél mélyebben képes átforgatni a talajszelvényt és az eketestenként felszerelhető lazítótesttel további 10–15 cm mélységben átlazítani a barázdafeneket. Egyes modelleknél a lazítótesthez drénkihúzó kúpos acélhenger (dréntest) is kapcsolható, amely a víz elvezetésében segíthet. Ezzel egy mélyítő művelés valósítható meg, és nagyobb, 45–50 cm mélységekben javítható a talaj víz- és levegő befogadó képessége (azaz a talajélet aktivitása, ill. a termőképesség).

Mélylazítás, mélylazítók

Míg a középmélylazítás (35–45 cm) az alaptalajművelés része, addig a mélylazítás meloratív beavatkozásnak számít a tömörödésre és beiszapolódásra hajlamos, rossz vízbefogadó képességű talajok esetén, elsősorban mélyebben gyökeredző növények (pl. cukorrépa) alá. A mélylazítók 55 cm mélységig egy, vagy két sorban elhelyezett egyenes, vagy előre ívelő, ill. oldalra hajló szimmetrikus elhelyezkedésű lazítószerszámokkal rendelkeznek. Vázkeretük (gerendelyük) egyenes, vagy V-formájú. Általában függesztett, ritkábban félig függesztett, ill. vonatott kialakításban kapcsolhatók a traktorokhoz. A lazítótestek száma 2 és 9 között változik. Lazítótestek gerinclemezének végén rendszerint véső alakú vídiabetétes, vagy keményfém-felrakásos, fordítható és/vagy cserélhető lazítószerszámok repesztik és emelik fel a talajszelvényt. A Farmet Digger 3 két késsoros lazítónál az első késsor a vázkeretben kiemelhető és ezáltal csökkenthető a vonóreőigény erősen tömörödött talajfoltok esetén. Több modellnél is a késlemezre különböző oldalszárnyak is elhelyezhetők (Angeloni, Alpego, Bednar, Farmet, Grégoire-Besson, MORO, NARDI, O.M.A., Quivogne, Maschio, Rondini, Kühne, Omikron, Sokoró stb.) a lazító repesztő hatás növelésére. Az oldalra hajlított gerinclemezű lazítók lazító szerszámai mini ekefejre hasonlító kialakításúak és nem csak felfelé emelve lazítják át a talajt, hanem oldalirányban is erősen repesztve lazítanak, egyes modellek (AGRISEM, Grégoire-Besson, Quivogne) szinte képesek a teljes talajszelvényt átlazítani. A lazítószerszámokat szinte minden esetben hidroakkumulátorral kombinált, hidraulikus munkahengerekkel biztosítják. A 45–55 cm mélységben dolgozó lazítók fajlagos vontatási energiaigénye 45–50 LE/lazítószerszám között változik általában, azaz 100 és 450 LE-s traktorokkal üzemeltethetők. A 65 cm-es mélységig is lazítani képes mélylazítók egysoros lazítószerszám elrendezésben egyenes, vagy V-formájú masszív gerendellyel készülnek traktorra függesztett kivitelben, többnyire egyenes, ritkábban előre ívelő, vagy oldalra hajló gerinclemezekkel.

Az ívelt, vagy oldalra hajló gerinclemezek segítik a talaj mozgását a lazítás során és csökkenti a vonóerőigényt is. A gerinclemezek végén cserélhető keményfémmel felrakott, vagy vídiabetétes véső alakú (Lemken Labrador) vagy szárnyas (Bednar TERRALAND, Kühne KTL, Maschio Attila), ill. hajlított deltaszárnyas (Farmet Krtek) lazítószerszámok találhatók. A mélylazítók kései mögé is kínálnak a gyártók lánccal felkapcsolható dréncsövező kúpos acélhengert, amely földcsatornát alakít ki maga mögött a víz elvezetéséhez. A gerinclemezek homlokrészén gyakran szerelnek fel cserélhető talajhasíték készítő háromszög lemezeket is. A lazítókések biztosítására elterjedten alkalmazzák az automatikus hidroakkumulátoros-, hidraulikus munkahengeres biztosításokat, de egyszerű (munkaigényes ha cserélni kell) nyírószeges biztosításokkal is lehet találkozni. A 65 cm mélységig dolgozni képes mélylazítók magasabb, 85–95 cm-es gerendelymagassággal készülnek, még az előzőeknél ez 75–80 cm között alakul. A mélyebben dolgozó altalajlazítók vonóerőigénye általában 65–75 LE/lazítószerszám között változik. A mélylazítók mögé is ajánlatos talajegyengető rögtörő és talajlezáró hengereket, tárcsákat kapcsolni a talaj nedvességének megőrzéséhez. Néhány gyártó (Bednar, Farmet) mélyműtrágyázó adaptert is kínál a gépeihez, melynek segítségével különböző mélységben helyezhető el műtrágya, vagy talajjavító anyag. A mélylazítók alkalmazása előtt minden esetben célszerű talajvizsgálatot végezni, a feltétlen szükséges beavatkozás mélységének megállapításához. Ugyanis a mélylazítás rendkívül energiaigényes művelet, és az energiaigénye a munkamélység függvényében hatványozottan nő és ez a gázolaj-felhasználásban erősen érzékeli a hatását.

Meszezés, mészszórás

Tipikus meliorációs, talajjavító beavatkozás az elsavanyúsodott talajok esetében. Magas kalciumtartalmú talajjavító meszet kijuttatva és talajba dolgozva kedvezően befolyásolható a talaj pH-ja. Erre a célra szolgálnak a nagy (7–15 m3-es) befogadóképességű tartállyal készülő, nagyméretű kerekekkel és egy, vagy két (tandem) tengellyel szerelt traktorvontatású pótkocsik (Bredal, Güstrower, RCW, Streumaster, UNIA stb.) vagy tehergépkocsi felépítmények. Ez utóbbiakat a talajjavító vállalkozások használják, elsősorban Nyugat-Európában és a tengerentúlon. A tartályukba géppel betöltött mészport a szórógépek röpítőtárcsájukkal terítik szét 15–25 m szélességben, vagy csigás szórókerettel felszerelve a szórókeret szélességének (12–24 m) megfelelően juttatják a talajra azt. A kiadagolt mennyiség, amely akár 12–18 tonna is lehet hektáronként, rendszerint a V-alakú tartályok végében kialakított schuber segítségével szabályozható. A tartályban pedig munkasebesség arányosan mozgó szállítószalag hordja a mészport a shuberen keresztül a szórószerkezetre. Az elterített mész különböző mélységben dolgozó talajművelő eszközökkel (ekével, tárcsával, kombinált talajművelőkkel stb.) dolgozható a talajba. Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkentek a meszezések, pedig szükség lenne rá. Ennek a legfőbb oka a talajjavító mész drágulása, ugyanis míg korábban kilenc cukorgyár is működött az országban és ezeknél a cukorgyártás során a fehérítéshez használt mész melléktermékként jelentkezett, amelyhez a gazdaságok kedvező áron jutottak hozzá és fel is használták azt talajjavításra.

Ideiglenes és tartós vízelvezető árkok készítése

Rossz szerkezetű talajokon, vagy egyes táblák mély fekvésű részein tavaszi olvadáskor, ill. nagyobb esőzések idején gyakran jelenik meg foltokban a belvíz, amely jelentős károkat okozhat az elvetett növényállományban, vagy hátráltatja a vetés előtti talajmunkák elvégzését. Ilyenkor gyorsan kell cselekedni és a legrövidebb időn belül el kell vezetni a területről a vizet a legközelebbi árokba, vagy csatornába. Egyébként is a táblásítás és területrendezés során már előre gondoskodni kell a felesleges csapadékvíz elvezetéséről is. Mindezek melioratív beavatkozásokkal járnak. A területrendezés során tartós (állandó) árkok kialakítása válik szükségessé. Míg belvizek esetén az ideiglenes vízelvezető árkok kialakítása a legfőbb feladat. Ezekhez a feladatokhoz megfelelő gépi eszközök állnak rendelkezésre. A hidraulikus markolók, árokásók, kotrók, főleg a nagyméretű árkok víz­elvezető csatornák készítéséhez ajánlottak. Sekélyebb és ideiglenes árkok gyors elkészítésére használhatók a két (jobbos és balos) kormánylemezzel szerelt traktorvontatású csatornanyitó ekék. A kisebb szelvényméretű szabályos U, vagy V keresztmetszetű vízelvezető árkok készítéséhez már traktorral üzemeltethető egy-, vagy két hajtott forgótárcsás árokmaró (Dondi, Breviglieri, Bonatti, CrushingTech, Cosmeco, GRECO Mecmar stb.). Ezek különféle méretű és szögállású maró tárcsákkal készülnek, 20 és 42 fok közötti dőlésszögű árokfalat marnak és V keresztmetszetű árkot készítenek, óránként a mélységtől függően 500–1200 m/h teljesítménnyel. Többnyire 35–70 cm közötti mélységű árkok készítésére alkalmasak és a kitermelt földet a kivájt árok partján szétterítik. Ezeknek a legnagyobb hazai forgalmazói az Ádám és Társa Kft., az Agroázis Kft., a DAP Kft., és a Penda Kft. Keskenyebb (12–20 cm), széles, többnyire 0,4–1,2 m mélységű ideiglenes vízelvezető (ill. cső- és kábelfektetésre szolgáló) árkok készíthetők a láncos árokmarókkal, amelyek lehetnek gyalogkísérésű, sajátmotoros kisebb, vagy traktorra, ill. homlok- és teleszkópos rakodók gémjére szerelhető, valamint lánctalpas, vagy gumihevederes járószerkezetű magajáró, nagyobb teljesítményű árokmarók (Vermeer, Sigma, Dondi Drenag, MORO, AFT, DIGGA, Rampicar stb.). Ezeknél különböző hosszúságú láncvezető lemezen, vagy kereten mozgó erős kopásálló marófogakkal felszerelt csapos lánc marja ki a meredek falú keskeny árkot.  A kimart földet egy csiga segítségével az árok két partján elegyengeti, vagy szállítószalag segítségével deponiálja, vagy pótkocsira rakja, amely később visszatölthető az árokba. Ezekkel a láncos árokmarókkal 400 és 1200 m hosszúságú árkok készíthetők el óránként. Gyakran használják ezeket cső- és kábelfektető árkok készítésére is. Ezeknél is fontos a kijelölt nyomvonal pontos tartása és az árokfenék szintezése. Ehhez RTK, GPS helyzetmeghatározó és iránytartó, valamint lézeres szintező berendezések szükségesek. Az ilyen berendezések legnagyobb hazai forgalmazói az Ádám és Társa Kft., Vermeer Hungária Kft., DIGGA CENTRAL EUROPE, Agrolánc Kft. és a Penda Kft. A belvíz elvezetéshez megfelelő számítógépes programokkal (Surface Water Pro Plus Árok Mod.) az előre felvett háromdimenziós térkép alapján ároknyomvonal térképek is készíthetők (KITE).

A dréncső, csőfektető gépek

A magas talajvíz állású, víznyomásos területek felesleges talajvízkészletének lecsapolására terjedt el az alácsövezés, amelynek több fejlődési korszaka is volt a mezőgazdálkodás történetében. Napjainkban azonban, már különböző teljesítményű egyszerűbb és bonyolultabb (traktor üzemeltetésű, vagy magajáró) dréncsőfektető gépek állnak rendelkezésre a nagy átmérőjű, rugalmas, perforált műanyag csövek talajba történő lefektetéséhez, behúzásához. A terület drénezéséhez, alagcsövezéséhez feltétlen szükséges a terület háromdimenziós feltérképezése, a terület rendezése, a dréncsővek osztásának és nyomvonalának RTK GPS segítségével történő kiválasztása, a vízgyűjtő árok kijelölése. Ez utóbbiból, mint legmélyebb ponttól indul mindig a csőfektetés pontosan szintezve és lejtést biztosítva a víz gravitációs elvezetéséhez. Ezért itt is rendkívül fontos a dréncsőfektető gépnél a csőlehelyezésének lézeres szintezése. Aszály esetén az árkok vízszintjének megemelésével a dréncsöveken keresztül altalajöntözés valósítható meg. Az egyszerűbb traktor vontatású dréncsőfektetők masszív, hidraulikusan szabályozható mélységben dolgozó ároknyitó–csőelhelyező szerszámra épülnek, amely a szintező lézer által vezérelve (pl. Trencher With Trimble) az ároknyitó szerszámmal húzott hasíték aljába helyezik a dréncsövet, a cső környezetében lazább szivárgó talajréteget kialakítva (Soil-Max). Ezeknél a gépeknél a cső nyomvonalában a hasíték összezár, amelyet egyengető hengerrel el is lehet munkálni.

A dréncsövet a gép egy dobról húzza le folyamatosan. A dob kiürülése esetén egy újabb teli dob kerül a kiürült helyére és toldó elemmel a csövek összeilleszthetők. Magajáró kivitelben nagy teljesítményű két V-alakban elhelyezett drénező szerszámmal felszerelt gépekkel is lehet találkozni, amelyek után teljesen sík és bolygatatlan területsáv marad vissza (Texel Mastenbroek). A dréncső gépek másik csoportját a láncos maróval felszerelt ároknyitó és csőfektető gépek képezik (Black Earth Excavation, Swetin Bros, DK-612/628, AFT-1000). Ezek a láncos árokmarójukkal készített árok fenekére helyezik le a dréncsövet, amelyet a gépen, vagy a traktoron, ill. magajáró eszközön elhelyezett dobról (dobokról) csévélnek le folyamatosan. A lézeres szintezésnek itt is rendkívül fontos a jelentősége. A lefektetett cső fölött a csőárok, vagy nyitva marad, és utólag töltik fel a láncos árokmaró által kitermelt és oldalt elhelyezett földdel. Gyakran alkalmazott módszer, hogy a lefektetett dréncső fölé még kavicsos szűrőréteget juttatnak szállítószalaggal felszerelt traktor vontatású pótkocsiról és utána töltik fel földdel a csőárkot. Szintén elterjedt módszer, hogy a csőfektető árokmaró eleve pótkocsira juttatja a kitermelt földet, amelyet a pótkocsiról közvetlenül az árok feltöltésére használnak fel. A dréncsövező gépek legnagyobb hazai forgalmazója a debreceni székhelyű Ádám és Társa Kft., valamint a Penda Kft.

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József