A földkárpótlási jogszabály elfogadásával megnyugtatóan rendeződhet a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzete – közölte az agrárminiszter az új törvény parlamenti elfogadása kapcsán.
A járvány sem törte meg a földárak növekedését Magyarországon, tavaly is folytatódott az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta – tette közzé a Takarék Csoport december elején a Takarék Termőföldindex legfrissebb adatainak összegzését, amit lapunk is megkapott.
A mező- és erdőgazdasági területek ára és bérleti díja a korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is jelentősen nőtt Magyarországon; 2019-hez képest az eladott termőterületek átlagára 8,2 százalékkal emelkedett – közölte legfrissebb összegzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november első felében.
Tavaly 10%-kal kevesebb tranzakció keretében 8%-kal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2019-ben. Az árak emelkedése ugyanakkor továbbra is töretlen.
A termőföld hektáronkénti piaci átlagára 2020-ban már 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulást jelentett az előző évhez képest (amikor egy hektárért 1,602 millió forintot kellett adni a vásárlónak) az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint – közölte Sáhó Ákos ügyvezető a cég online sajtótájékoztatóján március közepén.
Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon, az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből, aminek összegzését lapunk is megkapta.
Több mint 14 ezer regisztráció és mintegy 13 ezer 200 tényleges ajánlat érkezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolása miatt meghirdetetett állami földekre – mondta az Agrárminisztérium (AM) helyettes államtitkára pénteken az M1-en.
Tavaly 7 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 14 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint az előző évben – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
Gyors, méltányos, átlátható rendszert hoz létre az osztatlan közös földtulajdon felszámolását célzó törvényjavaslat – hangsúlyozta az agrárminiszter május elején a Parlamentben.
Összesen több mint 13 ezer darab, 3 hektárnál kisebb területű állami földet hirdet meg eladásra az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) március elején – tájákoztatta az Agro Naplót a szaktárca. A meghirdetett földekre bárki tehet vételi ajánlatot, az értékesítés pedig elektronikus úton zajlik.
A termőföld védelmére irányították a figyelmet az idei Gödöllői Gazdanap szervezői. A Talajok Nemzetközi Éve alkalmából a szárítópusztai telephelyen, miként világszerte, ezúttal az éghajlatváltozás okozta gondokról, a talajminőségről, a biológiai sokszínűségről és annak értékeinek megőrzéséről, a vízkészletek óvásáról több szó esett, mint a szántóföldi növénybemutatóról.
Mikro-Vital®: aratás után, repce előtt
Szlovákia Közép-Európa szívében helyezkedik el, 1993. január 1-jével vált el Csehországtól, önállósága lényegében ettől az időponttól datálódik. Szomszédai Lengyelország, Cseh Köztársaság, Ausztria, Magyarország és Ukrajna. Területe 49 036 km², lakosainak száma 5,4 millió körül alakul. Tagja az Európai Uniónak, fizetőeszköze az euró. Az egy főre jutó GDP 13 422 EUR.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Légrádi Miklós sajátos gondolatai a növénytermesztésről
Több volt a tranzakció 2013-ban az előző évhez képest, de valamivel kisebb földterület cserélt gazdát
OTP Bank: A stabilizálós árak mellett kínál kedvezményes finanszírozási lehetőséget a földvásárlásra az NHP 2
Mely esetben lehet adómentes a termőföld eladásából származó jövedelem?
Hosszú előkészítő munka után, 2013 augusztusában létrejött az a megállapodás, melynek alapján kizárólag az IKR Agrár Kft. számára komplex műtrágyát gyártanak az ismét termelésbe állított peremartoni műtrágyagyárban. A 2013. év utolsó hónapjában megkezdődött az üzemszerű gyártás is. Ezzel jó néhány esztendő után ismét elérhető a hazai gazdálkodók számára egy magyarországi gyártású NPK-komplex termékcsalád, melynek márkaneve HUNFERT. Szándékaink szerint ez a termékcsalád az elkövetkezendő években a minőségi mércévé válik a Magyarországon felhasznált komplex műtrágyák között.
Az Agro Napló az újonnan induló virtuális kerekasztal sorozata kapcsán több szerzőt is felkér a válaszadásra a megjelölt témában.
A termőföld a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrása. A gazdálkodás alapja a földbérleti rendszer, de az egyéni gazdaságokban a saját földtulajdon részaránya a döntő. A birtokkoncentráció főképp az egyéni gazdaságokban zajlik. A cikk kitér a földhasználat és a földtulajdon változásának folyamataira, a földforgalom új szabályozásból eredő kilátásokat elemzi.
Mint azt már a múlt havi cikkemben jeleztem, az új termőföldtörvényről szóló cikksorozatom 2. részének tárgya a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos szabályok ismertetése. Időközben a törvény kihirdetésre került, a száma: 2013. évi CXXII. törvény.
Az Országgyűlés 2013. június 21. napján elfogadta az új termőföldről szóló törvényt. Az elfogadott törvény lapzártakor a köztársasági elnök által aláírásra került.
Erõsen közhely, de igaz, hogy megfelelõ tömegtakarmány csak megfelelõ növényi alapanyagból készíthetõ és az pedig csak életteli, egészséges termõtalajon termeszthetõ. A takarmánynövények termesztéstechnológiája óriási fejlõdésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de ez a fejlõdés elsõsorban a gépesítést, a fajtahasználatot és a kemizálást érintette, és a biológiai megoldások fejlõdése illetve azok gyakorlatban való meghonosodása nem tartott lépést a technológia többi elemével. Ez a mondhatni megbomlott egyensúly egy nagyon súlyos problémához vezetett. A mûtrágyasók (nitrogéntartalmú mûtrágyák), talajfertõtlenítõ-, gyomirtó- és csávázószerek intenzív használata miatt a termõtalajokban élõ hasznos mikroorganizmusok – elsõsorban hasznos talajbaktériumok – száma nagyjából a tizedére csökkent annak, mint ami korábban volt és ami optimális lenne.
A 1253. számú bevallás 160. sorába kell a 2012. adóévi termõföld értékesítésébõl származó jövedelmet és annak 16%-os adóját beírni.
A talaj feltételesen megújuló természeti erõforrásunk. Legfontosabb tulajdonsága a termékenység. Vagyis az a képesség, hogy képes a növényeket ellátni a fejlõdésükhöz szükséges tápanyaggal és vízzel. Ezt a tulajdonságát használja ki az ember, amikor szántóföldi növénytermelést folytat. A talajt érõ károsító hatások azonban sokszor olyan visszafordíthatatlan folyamatokat idéznek elõ a talaj biológiai rendszerében, amely a termõképesség elvesztésével járhat.
A termõföldpiac 2011-ben töretlenül bõvült: a tranzakciószám 4, az eladott földterület mérete 1%-kal, míg az árszint közel 8%-kal haladta meg a 2010. évit. Bár regionálisan és mûvelési áganként nagy különbségek adódhatnak a fõ piaci mutatókban, a termõföld továbbra is jó befektetés marad.
Gazdaságosan termelni, ez minden gazdálkodó legfõbb célja. Nagy termésátlagok eléréséhez elengedhetetlen az okszerû tápanyag-visszapótlás, ezen belül a hatékony mûtrágyázás. Jelen piaci viszonyok között, amikor az õszi búza felvásárlási ára 67-77 ezer Ft/t, a kukoricáé 58 ezer Ft/t, akár több százezer forint nyereség is elérhetõ hektáronként a Genezis Mûtrágyázási Technológia használatával! A rendszer a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének (MTA-TAKI) fejlesztésén, a ProPlantán alapszik, ezzel téve hatékonnyá a Genezis Mûtrágyázási Technológiát.
A biogáztermelés fermentációs maradéka, a kierjedt fermentlé a nedves fermentáció során folyamatos üzemelésû reaktorokból naponta kerül elvételre, és felhasználásig a végterméktárolóba (lagúna, zárt tároló) kerül. A kierjedt fermentlé nagy mennyiségben keletkezik, melynek biztonságos elhelyezése alapfeltétele a biogáz- termelés fenntartásának.
A 326/2009. (XII.29.) kr. értelmében 2010.január 1-tõl a mezõgazdasági õstermelõi igazolvány érvényesítéséért, értékesítési betétlap kiadásáért 1000 forint eljárási díjat kell fizetni.
2009. december 4-én az MTA Székházában az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága, a KvVM és a Magyar Természetvédõk Szövetsége az EU Feeding and Fuelling Europe projekt támogatásával Mi lesz veled magyar föld és A mezõgazdaság és a földhasználat jelene és jövõje hazánkban és a világban alcímmel konferenciát rendezett.
Magyarországon a tejtermelésre történõ fajtaváltással párhuzamosan került ki a tehenek takarmányadagjából a fûszéna, illetve fûszenázs és vette át a helyét a silókukoricára alapozott monodiétás takarmányozás.
Tudta, hogy az FHB jelvényében egy stilizált kakas szerepel?
Az FHB Bank 2007. március 31-étõl megújította az államilag támogatott Birtokfejlesztési hitelét termõföld megvásárlásához. A részletekrõl kérdeztük dr. Meskó Istvánt, a Bank vezérigazgató-helyettesét.
Az FHB Földhitel- és Jelzálogbank 2005. december 1-jétõl kínálja Birtokfejlesztési hitelét termõföld megvásárlásához. A részletekrõl kérdeztük Harmati Lászlót, a bank vezérigazgató-helyettesét.
Az Országgyûlés módosította a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvényt. Az újszerû feltételeket, kötelezettségeket a 2004. évi XXXVI. törvény tartalmazza.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint, konkrét válaszok reményében kérte fel a szakértőket. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A második részben a kertészeti kultúrákkal (zöldségnövények) kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A kérdés megválaszolása igencsak bonyolult, komplex megközelítést igényel. A harmadik részben a szőlő-gyümölcs kultúrákkal kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
Az Agro Napló sorozata a termőföld értékét meghatározó tényezőket kutatja művelési ágak szerint. A befejező részben a rét, legelő értékével kapcsolatos véleményeiket fogalmazták meg szakértőink.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.
A termőföld közgazdasági értéke egy elméleti kategória, a piaci földár jelentős mértékben eltérhet ettől az elméleti értéktől. A kérdés az, hogy mely tényezők és milyen irányba térítik el a szántóárakat a közgazdaságilag indokolt értéktől. Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a kérdés megértéséhez, szükséges a talaj- és a földminőség, valamint a földminősítés és a földértékelés közötti különbségek tisztázása. A megválaszolandó kérdések a következők:
Ügyfeleinknek nagyon sok esetben segítünk a földügyek eligazodásában. Ennek során sok olyan hibával találkoztunk, melyeket megosztva az olvasókkal, talán segíthetünk egy kicsit a földügyek gyorsabb és hatékonyabb intézésében.
A világ növekvő lakosságának élelmiszerellátása a mezőgazdaság egyre hatékonyabb hozzájárulása nélkül nem valósítható meg. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság képes legyen megfelelni ennek az elvárásnak, megfelelő termőtalajra van szüksége. A termőföldveszteség csökkentése tehát nem csupán az aktív, élő természet és a környezet védelmét jelenti, hanem egy szélesebb kontextusban komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal is jár.
NAK: a beszállítókat is védi az élelmiszerár-rögzítés rendelete
