MENÜ

Címke: üszõ

Szakfolyóirat > 2005/5 > Takarmányozás Tej üszõ Takarmányozás

Üszõ ma, tej holnap!

Mindannyian tudjuk, milyen jelentõs a tejelõ tehenészetekben az üszõnevelés fontossága. Itt nem csak az üszõk takarmányozásáról, de elhelyezésükrõl, valamint általános egészségügyi állapotukról is szót kell ejteni.

Szakfolyóirat > 2003/12 > Takarmányozás ellés üszõ Takarmányozás

Tenyészüszõk takarmányozása

A mai szarvasmarha fajtákat az ember a tejük és a húsuk miatt nemesítette ki. A holstein-fríz fajta nemesítésénél fõ cél a legtöbb árutejet adó szarvasmarha fajta kialakítása volt. Ez sikerült is, mivel a fajta 12-15000 liter éves tejtermelésre is képes úgy, hogy a tejmirigyen egy liter tej képzõdéséhez 150-500 liter vér áramlik át. 20kg tej termeléséhez összesen 146,3 MJ energia szükséges. Az említett mennyiségû tej szekréciója érdekében a tõgy 1200-1800g ecetsavat, 500-800g propionsavat és 700-1000g fehérjét vesz fel a vérkeringésbõl. Ezen adatok bizonyítják azt, hogy a Holstein-fríz tehén anyagcseréje hihetetlen intenzitású, és ezen tejtermelési szint mellett azt várjuk el tõle hogy éven belül elljen le. Sajnos a produktivitásra irányuló szelekció mutatott rá arra a tényre, hogy a tejtermelés és a fertilitás között a genetikai korreláció kedvezõtlen. Az ok is köztudott, az ellés utáni hetekben a tehén energiabalansza negatív.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Állattenyésztés Vizsgálat üszõ holstein-fríz

Holstein-fríz üszők növekedése és fejlődése egy éves korig

BEVEZETÉS A napjainkban tenyésztett holstein-fríz genotípusok üszőire jellemző, hogy a korábbiakhoz képest gyorsabban nõnek, jobb a takarmányértékesítésük, több szárazanyagot fogyasztanak, kevesebb zsírt deponálnak, és az endogén növekedési hormonszintjük is magasabb (Murphy, K. D. 1992). A születés utáni növekedést a genetikai hatások nem elhanyagolható mértékben befolyásolják. Ezek között meghatározó a születési súly (h2 = 0,53), a súlygyarapodás (h2 = 0,44), a születéskori marmagasság (h2 = 0,50) és a marmagasság-növekedés (h2 = 0,19). A testsúly és marmagasság közötti genetikai és fenotípusos korrelációk viszonylag magasak és pozitívak, ezért a két tulajdonság ellenõrzése együtt indokolt. A gyors fejlődésre irányuló szelekció eredményes lehet (Györkös I., 1997)

Szakfolyóirat > 2003/6 > Állattenyésztés Tej Tejtermelés Tehén

Az első és a második laktációs tejtermelés alakulása az előkészítés előtti kondíció függvényében

Ahányszor a tenyésztő megtekinti tehénállományát, mindig találkozik a kondíció jelenségével, de sajnos mégis meglehetősen ritka a magas szinten termelő állományok következetes kondícióellenőrzése, ami pedig megítélésünk szerint a tejtermelés hatékonyságának javításában kulcsfontosságú lehet. Ha arra gondolunk, hogy a kiváló termelésű és kiemelkedő genetikai képességű teheneink takarmányadagját, vitamin- és ásványianyag-ellátását vagy adalékanyagait milyen alapossággal optimalizáljuk, akkor az ily módon kiszámított és bevitt drága energia (pénz) egy jelentős részével, ami a kondíció építésére tartalékként használható, sőt tervezhető lenne, ehhez képest milyen keveset törődünk. Különösen nem sikerül állományszinten megfelelõen kivédeni a laktáció elején a negatív energia-egyensúly káros hatásait, többnyire éppen a legjobban termelő tehéncsoportokban. Teheneink és üszőink kondícióját irányíthatóvá kell tennünk, hogy kedvezőtlen kondíciójuk, s a vele járó állománybetegségek kialakulása legalább részben megelőzhető legyen.

Szakfolyóirat > 2001/12 > Állattenyésztés Tehén nevelés üszõ

Az üszõnevelés technológiája

A szarvasmarha esetében igen hosszú (24-34 hónap) az improduktív idõszak, míg a megszületett üszõbõl tehén lesz. Ezen idõszak alatt csak költségei vannak a tenyésztõnek, és nem mindegy, hogy milyen tenyészállatot nevel fel. A tenyésztõnek csak egy célja lehet, hogy a fajta standardnak megfelelõ fejlettségû, egészséges, kiváló küllemû tenyészüszõket neveljen fel. A fejlõdés során a tenyészállatok nem „törhetnek meg.” Az üszõk genetikai képességét, a genetikai hátteret a tenyésztõ már akkor eldöntötte, amikor elkészítette a tehenek párosítási tervét, az üszõnevelés során azt kell biztosítani, hogy a termelés realizálódjon is. A szakszerû tenyészüszõ-nevelés azért is nagyon fontos, mert meghatározza a tehénutánpótlás arányát. Hazai és világviszonylatban is jellemzõ a 3-4 teljesített laktáció, ez nagyarányú üszõbeállítást tesz szükségessé. Abban az esetben, ha a tenyészet kiválóan „mûködik”, akkor viszont van lehetõség tenyészüszõ eladásra is.