MENÜ

Címke: Vetés

Partnereink hírei > X 2019.08.23.

Väderstad szakmai bemutató, gépbemutató

A Vaderstad Kft. szervezésében országjáró túra keretében kerültek bemutatásra nyár közepén a Väderstad talajművelőket és vetőgépeket érintő aktualitások és újdonságok. A hat helyszínt magába foglaló rendezvénysorozaton a gépújdonságok puszta műszaki ismertetése mellett a svéd gyártó talajművelési és vetési koncepciója is ismertetésre került. Az Agro Napló képviselője a belvárdgyulai helyszínen volt jelen.

Hírek > Növénytermesztés 2019.08.13.

Enyhén emelkedhet az idén az őszi kalászosok ára

Az előállítási költségek növekedése miatt idén enyhén emelkedhet az őszi kalászosok ára – közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agro Naplóval, hozzátéve: mindez fontos információ lehet az vetésre készülő gazdák számára.

Partnereink hírei > X 2019.06.04.

Tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztes virágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.

Partnereink hírei > X 2019.06.03.

A klíma hatása a hibridválasztásra

2017 őszén a kieli egyetemmel és a bólyi AgResearch kísérleti szolgáltatóval együttműködve összesen három helyszínen végeztünk kísérletsorozatot Németországban, valamint Magyarországon közkedvelt és nagy teljesítményű hibridekkel.

Szakfolyóirat > 2016/01 > Pr repce Kukorica Horsch

Horsch Maestro - a szemenkénti vetéstechnika jövője

A Maestro a szemenkénti adagolás mestere! Alkalmazható a kukorica, szója, napraforgó, cukorrépa és még az igen apró magvak, mint a repce vetésére is. A szabadalmaztatott egyedi adagoló rendszere teszi mindezt lehetővé. Az adagoló rendszere a teljesen új vetőtárcsán alapszik, amely a hagyományos tárcsáktól eltérően kifele nútolt, és az új maglesodróval együtt nagyon nagy adagolási teljesítményre képes (90 E mag/ha 12 km/h sebességnél).

Szakfolyóirat > 2015/05 > Szántóföld Vetés Szója szójatermesztés

- SZÓJARÁDIÓ -

A szója vetése megkezdődött, az előzetes adatok alapján a szója vetésterülete várhatóan 50%-kal nőtt a tavalyihoz képest. Több kezdő és gyakorló szójatermesztő is szembesülhet a technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra igencsak nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.

Szakfolyóirat > 2015/05 > Gazdaság Vetés Belvíz állattartás

Jász-Nagykun-Szolnok megye - Tájékoztató a megye mezőgazdaságáról

Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb megyéje, és itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori a szárazság és az aszály - és az évente visszatérő belvízprobléma miatt az itteni gazdáknak keményen meg kell küzdeniük a jövedelemért.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Pr Vetés Napraforgó Dow AgroSciences

BALAN 600 WDG - Időjárásbiztos alapgyomirtó, napraforgóban

A napraforgó egyszikűek elleni gyomirtása nem egyszerű feladat. Az alapkezelések csapadékfüggők, viszont gyakori a kultúrnövény károsodása. A benfl uralin hatóanyagú Balan 600 WDG bedolgozva csapadékmentes körülmények között is kiváló gyomirtó hatással rendelkezik, ugyanakkor teljesen szelektív a napraforgóra. A főnövény pusztulása esetén a következő növények vethetők illetve palántázhatók: napraforgó, borsó, szója csillagfürt, lencse, szarvaskerep, bab, lucer na, repce, dohány, vörös here, uborka, tök, dinnyefélék, saláta.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Pr Kukorica Kwizda Termesztés

Konfekció helyett testre szabott megoldások!

Kukorica variációk A Kwizda Vario rendszer segítségével partnereink saját döntéseik alapján állíthatják össze a számukra leginkább szükséges szerkombinációkat. Ez a megközelítés újdonságnak számít a hazai növényvédő szer piacon. A kukoricatermesztés akár táblánként változó kihívásaira rugalmas és testre szabott megoldásokat tudunk így nyújtani. Ezt a flexibilitást az előre „bedobozolt technológiai csomagok” nem adják meg a termelőknek.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld Vetés vetésidő

A vetésidő optimalizálása 
a hibridspecifikus kukoricatermesztésben

A kukoricatermesztésben az agrotechnikai tényezők közül a vetéstechnológiának kiemelt szerepe van, amelynek helyes megválasztása jelentős mértékben befolyásolja a termesztés hatékonyságát. A vetésidőnek kiemelkedő jelentősége van a kukorica stressztűrésében azáltal, hogy a korábbi vetésidővel hamarabb következik be a virágzás, így elkerülhető a kukorica fejlődése szempontjából kritikus, aszályos időszak. Korábban alakul ki a feketeréteg a szemben, ami után megkezdődik a szemtermés vízleadása. Korábbi vetéssel lényegesen csökkenthető a betakarításkori szemnedvesség-tartalom, ami jelentős gazdasági előnnyel jár. A Debreceni Egyetemen beállított kisparcellás kukorica kísérletek eredményei jó példát szolgáltathatnak az elkövetkező vetési időszakra. Dr. Sárvári Mihály Professzor Úr témavezetésével három rendkívül szélsőséges kísérleti évben vizsgáltuk a kukorica termésének és betakarításkori szemnedvességének alakulását. Legfőbb célunk annak megfigyelése volt, hogy a vetésidő miképpen befolyásolja a kukorica hibridek termésének és szemnedvességének alakulását.

Szakfolyóirat > 2014/09 > Tudósítás hibrid Kukorica Syngenta

Európában szeretik 
a magyar 
csemegekukoricát

A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Pr Vetés gyomirtás Retengo Plus

+1 tonna Centrumok

Megfelelő hibrid és technológiaválasztással hogyan mérsékelhetjük a környezet terméscsökkentő hatásait. Milyen módon érhetünk el jelenlegi eredményeinkhez képest +1 tonna terméstöbbletet? Az idén több helyszínen +1 tonna Centrumok keretében technológiai kísérleteket állítottunk be, a kérdések megválaszolására:

Szakfolyóirat > 2014/08 > Gazdaság Vetés gabona Vetésterület

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a gabona vetésterületének mintegy 80%-án történt meg az aratás

Ez számokban azt jelenti, hogy a bő hatvan ezer hektáros terület 78%-án, körülbelül 48 ezer hektárról kerültek le a növények. Az őszi árpa tekintetében a termésátlagok elmaradnak a tavalyitól, de még így is közepesnek mondható. A repcénél már kedvezőbb a helyzet, a közel hét ezer hektáros vetésterületen közel 3.1 tonnás átlagot produkáltak a gazdák, ami jó fél tonnával haladja meg a tavalyi termésátlagot.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Pr búza Vetés gabona

A búzának is fogni kell a kezét…

…mondta volt évfolyamtársam, Nagy László az aratás megkezdésekor, amikor érdeklődtem nála az ottani állapotokról. Válasza egyértelmű volt: az évnek megfelelően jók, a hozamokat és a minőséget tekintve is elégedett, nem beszélve arról, hogy ő még a nagy esők előtt learatott (korai GK fajtái voltak), de környezetében sem hall rossz híreket.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Pr repce Vetés termés

Sultan Top - Nem költség, befektetés!

Az őszi káposztarepce napjainkban újra reneszánszát éli. Az elvetett őszi káposztarepce országos területe az utóbbi években rendre meghaladja 200 000 ha-t és az országos termésátlagok is átlépik a hektáronkénti 2 tonnát, természetesen régiónként jelentős eltérésekkel. A termesztés technológiában is jelentős változások zajlottak le az elmúlt 15–20 évben, a korábbi extenzív technológiával szemben az intenzív technológiák kerültek előtérbe – talajművelési rendszerek változása (forgatás nélküli talajművelés), hibridrepcék térnyerése, sortávolság növelése, vetőmagnorma csökkentése stb. Az intenzív repcetermesztés jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja a fajtaválasztás, a magágy minősége, a vetés-
idő, a tőszám, a harmonikus tápanyag ellátás és a szakszerű növényápolás. 

Szakfolyóirat > 2014/06 > Szántóföld búza repce Kukorica

Hazai vetési körkép 
és világpiaci kitekintés

Európa nagy részén a szokásosnál melegebb volt a téli időszakban, a növények az elmúlt évek átlagánál fejlettebb állapotban vannak. Komolyabb téli fagykárokról nem érkezett hír. A növények fejlődését nyomon követő MARS terméshozam-előrejelző rendszer szerint Európa egyes területein jelentős csapadéktöbblet, más régiókban viszont erős csapadékhiány alakult ki május elejéig. Az időjárási anomáliák ellenére mégis biztatóak a hozamkilátások. A gabonafélék termésátlagai a jelenlegi mérések szerint az elmúlt ötéves átlagot várhatóan meghaladja, viszont az elmúlt évitől elmaradnak. Egyedül a kukorica esetében számítanak 6 százalékos hozamnövekedésre az EU-ban. 

Szakfolyóirat > 2014/05 > Tudósítás Vetőgép Vetés Dalmand

Diskurzus a vetésről Dalmandon

Több mint 150 érdeklődő tett eleget a Magyar Kukoricaklub és a Dalmand Zrt. meghívásának, ahol a kukoricavetés minőségi követelményeire, a vetés körüli teendőkre, a kukorica tápanyagellátására, a gyomok és kártevők elleni védelmére, növényápolásra hívták fel a figyelmet a szakértők, megspékelve mindezt azzal, hogy a korszerű vetőgépeket forgalmazó vállalatoknak is alkalma nyílt a bemutatkozásra, az innovatív megoldások népszerűsítésére. A rövid előadásokon és folyamatos eszmecserén kívül a vetést megakadályozó időjárás okán állógép bemutató gazdagította a programot. 

Szakfolyóirat > 2014/04 > Szántóföld Vetés vetőmag GPS

Helyspecifikus vetés

Kapásnövények termesztésében az ésszerű takarékosság egy eszköze lehet a helyspecifikus vetés. 
A rávetés kizárásával, az állománysűrűség változtatásával nemcsak közvetlen vetőmag-megtakarítást érhetünk el, de egy lépéssel többet tehetünk azért, hogy növényeink optimális körülmények között növekedhessenek. 

Szakfolyóirat > 2014/04 > Szántóföld Vetés Szója fajta

Szójaoskola: Szója-fajtaválasztás, 
-fajtahasználat, 
a szója oltása, vetés

Amikor fajtát választunk, néhány dolgot meg kell fontolni, amelyek közvetlenül befolyásolják az elérhető hozamot és nyereséget. 
A maximális termés-potenciál genetikailag meghatározott minden egyes fajtánál. 
A maximum azonban csak megközelíthető, szakszerű és gondos agrotechnika és a fajta igényeinek mindenben megfelelő környezeti feltételek mellett. 
Ezek a feltételek azonban maradéktalanul ritkán fordulnak elő.

Szakfolyóirat > 2014/04 > Pr Kukorica Vetés IKR Agrár

Akár nyolcszor több hatóanyag azonos hektárköltség mellett?

Megkaphatom azonos hektárköltséggel a mikrogranulált starter műtrágyák hatóanyag-tartalmának akár nyolcszorosát?
Igen! Nem véletlenül lett a CORN STARTER piaci bevezetésének évében azonnal a legnagyobb mennyiségben eladott starter műtrágya összetétel Magyarországon. A „versenytárs” termékek hatóanyagtartalmával összehasonlítva 4–8-szoros különbségek mutatkoznak a pénzünkért kapott hatóanyagmennyiségek vonatkozásában. Akinek ilyen különbségek nem számítanak, az ne is olvasson tovább!

Szakfolyóirat > 2013/10 > Tudósítás Traktor Vetés Fejlesztés

Az Agritechnica kiállításon tapasztalható mezőgépfejlesztési trendek

Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.

Szakfolyóirat > 2013/08 > Szántóföld búza Vetés hibridbúza

HIBRIDBÚZA-KÖRKÉP

Hazánkban még nincsenek nagy hagyományai a hibridbúza-termesztésnek, viszont egyre több gazdaság vetésszerkezetében jelenik meg, illetve vetésaránya is emelkedő tendenciát mutat azoknál a termelőknél, akik még „úttörőként” kezdték el termesztését. Hivatalos adatok szerint a hibrid búza vetésterülete 2012-ben 10 000 hektár volt, előrejelzések szerint 2013-ban a vetésterület a háromszorosára is nőhet. Az idei betakarítási adatok ismeretében, a termelői véleményekkel gazdagított összeállításunkban a hibrid búza termesztéstechnológiai sajátosságairól, a növényvédelem és a tápanyag-gazdálkodás speciális kérdéseiről számolunk be felkért szakembereink által.

Szakfolyóirat > 2013/07 > Pr repce RAPOOL Vetés

TALAJMŰVELÉS ÉS VETÉS – apró részletek a siker érdekében

A TALAJTÖMÖRÖDÉS ELKERÜLÉSE, A GYÖKERESEDÉS MÉLYSÉGÉNEK NÖVELÉSE Sokszor lehet a repce fejlődésében olyan zavarokat észlelni, amelyek a nem megfelelő talajművelésre vezethetők vissza. Ilyen esetekben érdemes alaposan megvizsgálni a művelés minőségét. A művelés módjától függetlenül ugyanis – akár hagyományos, akár szántásnélküli rendszerről beszélünk –, mindig a zavartalan növekedésű gyökérzet biztosítja a nagy és biztos termés alapját.

Szakfolyóirat > 2013/03 > Pr Kukorica Vetés DuPont Pioneer

DuPont - Pioneer Prémium Ajánlattal realizálható a korai vetés elõnye!

A tavalyi év tapasztalatai is azt mutatják érdemes volt korán vetni a kukoricát, hiszen sok minden már a kezdetekkor eldõlt. 2012-ben a tavaszi hónapok (március, április) rendkívül szárazak voltak, így a normál idõben elvetett kukorica a legtöbb esetben kiszáradt talajba került. A kukorica csírázását és korai kezdeti fejlõdési erélyét tovább rontotta a május eleji erõteljes lehûlés, ezért kettõs kelések alakultak ki, ami hatással volt a termésre és a betakarításkori szemnedvességre. A korai vetéseknél ez a jelenség kevésbé volt tapasztalható, hiszen még nedves talajba került a vetõmag, ezért egyenletesebb, biztosabb kelést tudtunk elérni. Mindenkit foglalkoztatnak a következõ kérdések! Lehet túl korán vetni? Lehet túl késõn vetni? A kérdésekre adható válasz természetesen mindig évjárat függõ.

Szakfolyóirat > 2012/11 > Szántóföld Vetőgép Kukorica Vetés

Négyzethálóra vetett kukorica-termesztés egykori technikája és mai vizsgálata

Történelmi áttekintés – az ötvenes évek A négyzethálós (más néven keresztsoros) kukoricatermesztéssel hazánkban az ötvenes évek elejétõl egy bõ évtizeden át foglalkoztak a mezõgazdasági kutatásban és termelésben. A technológia lényege, hogy a kukoricanövényeket egyenlõ sor- és tõtávra vetik, ami kiad egy négyzethálót. A kukorica így mindkét irányból kapálható vagy kultivátorozható.

Szakfolyóirat > 2012/09 > Szántóföld Vetés Talajművelés talaj

Vetésre készülve

„Amíg csak Föld lesz, nem szûnik meg a vetés és az aratás…” – szól a bibliai gondolat (Mózes 1. könyve 8,22), kifejezve ezzel, hogy az emberiség létezése elképzelhetetlen lenne e két, egymást kölcsönösen megalapozó folyamat nélkül. Vetünk, hogy arathassunk és aratunk, hogy vethessünk. A két folyamat azonban idõben is nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz, hiszen ha jobban belegondolunk, nemrég még a repce és a kalászosok betakarítását végeztük, most pedig már a vetési mûveletet megelõzõ talajmûvelési, növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási feladatokat tervezzük.

Szakfolyóirat > 2012/08 > Szántóföld búza Vetés gabona

A gabonafélék õszi kártevõ-együttese és az ellenük való védekezés aktuális kérdései

Az elmúlt évtized magyarországi vetésszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy az õszi búza termesztése stabilan a hazai összes szántóterület mintegy egynegyedét teszi ki. E felülethez, ha hozzávesszük az egyéb õszi vetésû gabonafélék (õszi árpa, rozs, tritikálé) területét, akkor már közel másfélmillió hektáros szántófelületrõl beszélhetünk országos viszonylatban. E sarokszámok kiválóan támasztják alá, hogy milyen fontos e jelentõs nemzetgazdasági értékkel bíró kultúrák gazdaságos termesztése, termésveszteséget kiváltó tényezõinek mind sikeresebb megfékezése.  

Szakfolyóirat > 2012/05 > Tudósítás Vetőgép Väderstad Vetés

Väderstad tavaszi országjáró körút

Az optimális vetési idõ jelentõségére tavaszi roadshow keretében hívta fel a figyelmet a Väderstad, különös tekintettel azokra a technológiai, növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási szempontokra, amelyekkel a termésbiztonság fokozható. Az országjáró körút bólyi állomásán az Agro Napló is részese lehetett a nagy sikerû rendezvénynek.  

Szakfolyóirat > 2012/05 > Aktuális Dekalb Vetés Pályázat

Hír-Mix

A Bonafarm állattenyésztés prémium kiállítása Fiatal Gazdák - Most pályázzunk, vagy 2 év múlva? Innovációs Nagydíj az Agro Legato Kft.-nekÚj vetéstechnológiát alkalmaztak a DEKALB INNOVÁCIÓS Centrumokban

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr hibrid Kukorica Dow Seeds

Dow Seeds vetõmagok - egy falat innováció!

A Dow AgroSciences innovatív és hatékony növényvédõ szereirõl ismert és méltán elismert szereplõje az agráriumnak. A 2010-ben született Dow Seeds márka egyértelmûen kifejezi a hasonló üzletfilozófiát: a vetõmagos üzletág is elkötelezett az innováció, az új értékek létrehozása mellett. Az új divízió csak úgy lehet eredményes hazánkban, ha hozzájárul ahhoz, hogy tovább fejlõdhessen, új alternatívákkal gazdagodjon Magyarország mezõgazdasága.  

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Vetés vetőmag Szója

Tisztelt Olvasó!

Egy évvel korábban azt állapíthattuk meg, hogy sokaknak, sajnos többnyire a víz ellehetetlenítette szinte egész évben a gazdálkodást. Ezt a tényt részben a 2011-es évrõl is elmondhatjuk, de ellenkezõ elõjellel, mert inkább a vízhiány okozott gondot.  

Szakfolyóirat > 2012/02 > Szántóföld Traktor Vetés talaj

A tavaszi idõszak talajmûvelési feladatai

A február megérkeztével egyre izgatottabbak, talán türelmetlenebbek is vagyunk mi, földmûvelõk. Szeretnénk már a mindent jelentõ földön tevékenykedni… Hosszú volt a tél, de nem telt tétlenül. Gondolataink egyre inkább az õszi vetések állapotán és a „megpihent” szántásokon járnak. Sok feladat vár ránk!  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Szántóföld Kukorica Vetés Talajművelés

A kukorica agrotechnikája, különös tekintettel a vetésidõre és a tõszámra

Az agrotechnika leggyakorlatiasabb megfogalmazásban az a tudomány, melynek segítségével a termesztõ megpróbálja megteremteni a környezet biotikus és abiotikus elemeinek egyensúlyát az egyes hibridek genotípusának leginkább megfelelõ igényeivel. Egy mûszaki ember fülének ezek a „megpróbálja” és „a leginkább megfelelõ” kategóriák ugyancsak disszonánsan hangzanak, tekintettel arra, hogy az õ szakmájukban minden elõre számítható, a milliméternél is pontosabban tervezhetõ, és nagy valószínûséggel a zárt, „iparszerû” környezetben ki is vitelezhetõ.  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Tudósítás búza Vetés termés

Felülmúlta a várakozásokat a 2011-es évi napraforgótermés

A változékony idõjárás és az elhúzódó vetés ellenére jól alakult az elõzõ év a napraforgótermesztõk számára, a magas felvásárlói áraknak és a magas termésátlagoknak köszönhetõen mindenképpen szép haszonnal zárhatták a szezont. Az eredményekrõl és tapasztalatokról Bíró Jánossal, a Syngenta igazgatójával beszélgettünk.  

Szakfolyóirat > 2011/12 > Pr Syngenta Vetés talaj

Ki korán vet, korán arat

Évrõl évre felmerül a tavasz közeledtével, hogy mikor lehet majd elkezdeni a kukorica vetését. Egyik évben már meleg van de még csak épp hogy elkezdõdött április, máskor hideg van pedig már április közepét mutatja a naptár.  

Szakfolyóirat > 2011/10-11 > Pr búza Vetés Fertília

Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges!

A mezõgazdasági termelõk által tavaly felhasznált összes mûtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hosszú távon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termés minõségének romlásához vezet. A fenti folyamat végsõ soron nemcsak a termelés jövedelmezõségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.  

Szakfolyóirat > 2011/09 > Szántóföld búza repce Vetés

Visszatekintés az õszi búza növényvédelmére - bólyi tapasztalatok

Uzonyi András, a Bóly Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje és Medgyesi Gábor, növénytermesztési ágazatvezetõ-helyettes, a bólyi kerület vezetõje összegezték az õszi búza termesztés aktuális növényvédelmi tapasztalatait. Összességében megállapítható, hogy a nyár a száraz idõjárás miatt növényvédelmi szempontból nem volt különösen izgalmas, mégis megéri e tekintetben is megismerkedni a bólyi gyakorlattal.

Szakfolyóirat > 2011/09 > Szántóföld búza Vetés vetésidő

Korai vetésidõ és alacsonyabb csíraszám a magasabb búzatermésért - elméleti alapvetések és dalmandi tapasztalatok

A termésátlagok az intenzív mezõgazdasági termelés térhódításával elért növekedésében – az intenzív mûtrágyázás és növényvédelem mellett – kimagasló jelentõség jutott a nagyobb termõképességû fajtákat létrehozó nemesítõmunkának. Utóbbi természetesen napjainkban is nagyban hozzájárul ehhez, ugyanakkor a ma köztermesztésben lévõ fajták genetikailag jóval nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekbõl valaha is betakarítunk. Következésképpen ezen fajták termésátlaga számottevõen növelhetõ az agrotechnika megfelelõ fejlesztésével. Az agrotechnika kritikus elemei a jó talajállapotot létrehozó talajmûvelés, a jól idõzített növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás, továbbá a helyesen megválasztott vetésidõ és vetési csíraszám.

Szakfolyóirat > 2011/08 > Pr műtrágya repce Vetés

Ha augusztus - akkor repce!

Augusztus elején már minden gazda gondolata a következõ vetés körül forog – melyik növényt hova vessük, melyik fajtát válasszuk. A legkorábbi vetésû növény a repce, így értelemszerûen ennek a kultúrának a megtervezésével kezdjük. A sok kérdés közül, melyekben döntést kell hozni, kiemelkedõen fontos a mûtrágyázás kérdése is, hiszen 30-40%-ban a tápanyagellátás határozza meg a következõ évi termést. Ilyen magas terményárak mellett pedig nem mindegy, hogy egy tonnával többet vagy kevesebbet termelünk.  

Szakfolyóirat > 2011/07 > Pr repce KWS Vetés

KWS - tapasztalat és lehetõség a jó döntés meghozatalához!

Egy, a korábbiaktól merõben más szezon végéhez érkezünk 2011-ben, a repce betakarítások elkezdõdtek, a megközelítõleg 252 ezer hektár (Forrás: MgSzH) repcevetés terület jelentõs hányadán KWS repcét vetettek a gazdálkodók. Elmondható, hogy ezzel a jó döntéssel megalapozták az idei sikerességüket, hiszen ebben az évben is kimagaslóan jól szerepelnek az üzemi és kisparcellás kísérletekben a KWS duplanullás OGURA-hibrid repcéi és fajtái. Partnereink az erõs alapok és az innovációs eszközök közös eredményeként mára Magyarország legmeghatározóbb fajtatulajdonosának tartják a KWS-t. A „Triangle korszakot” követve, a Three Angel: TURAN, TRAVIATA, HYBRIROCK hármasa nyújt kihagyhatatlan lehetõségeket a repcetermesztõknek az egyre inkább felértékelõdõ repcepiacon.

Szakfolyóirat > 2011/05 > Szántóföld Vetés Belvíz magágykészítés

A tavaszi magágykészítési és vetési idõszak fõbb tapasztalatai

Rendkívül változatos körülmények között történtek meg a tavaszi magágykészítési és vetési munkálatok. Az április beköszöntével hirtelen felmelegedés kezdõdött és országszerte gyorsan emelkedett a talajhõmérséklet is. A napraforgó vetése – a hideg fekvésû területek kivételével – a hónap elején elkezdõdött. A hõmérséklet a hónap közepe felé haladva sem csökkent, hamar elérte a talaj a 9-10 Celsius-fokot, így a kukoricát is a megszokottnál korábban kezdték vetni a legtöbb területen.

Szakfolyóirat > 2011/05 > Tudósítás hibrid Dekalb Vetés

Technológiai összefüggésekre keresik a választ az Innovációs Centrumokban

Míg a tavalyi évben a vetésidõ, a tõszám- és a mûtrágya-kísérletek voltak a DEKALB Innovációs Centrumok kiemelt kérdései, addig idén a technológiai elemek kombinációja kerül kihangsúlyozásra. Ha a gazda úgy dönt, hogy emeli a tõszámot, – amitõl termésnövekedést vár el –, egyértelmû, hogy a mûtrágyadózisokat is emelnie kell, de nem mindegy, hogy milyen mértékben teszi ezt.

Szakfolyóirat > 2011/04 > Pr Kukorica Vetés Napraforgó

Itt a tavasz! - Kukorica és napraforgó

Mint minden évben, a tavaszi kultúrák vetése elõtt érdemes végiggondolni az elmúlt tél idõjárását és az emiatt kialakult adottságokat. A kukorica és a napraforgó vetésére sok helyen rányomja a bélyegét, hogy a vetendõ területek egy része a tél során vízben állt, vagy maximálisan telített volt vízzel.  

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld repce Vetés vetésidő

Mit ígér a repce 2011 tavaszán?

Mint minden évben, idén is kíváncsian és izgalommal vártuk-várjuk a kitavaszodást. Van is okunk az izgalomra, hisz a repcének ebben a szezonban nemcsak a megszületéséért, de az életben maradásáért is nagyon meg kellett küzdenie. Ha visszagondolunk az õszi vetési feltételekre, csupa kedvezõtlen, munkánkat akadályozó körülményre emlékezhetünk, hisz az elmúlt 110 év legcsapadékosabb és egyik legszélsõségesebb évjáratának negatívumaival kellett számolnunk.

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr búza Vetés Yara

Az õszi búza tavaszi tápanyag- ellátása Yara ajánlással!

A múlt évi csapadékos idõjárás rányomja bélyegét az õszi vetésû növények, ezen belül az õszi búza – tavaszi technológiájára. Az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentõs részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni. A környezeti tényezõk és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minõségi mutatókat.  

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr Kukorica Vetés ültetés

Extrém év - Pozitív tapasztalatok

2010 extrém csapadékos év volt. Az elõzõ év minden tekintetben feladta a leckét a mezõgazdaságban dolgozóknak és ezen belül a kukoricatermesztõknek. De ugyanúgy feladta a leckét a gyomirtó szerek fejlesztõinek, gyártóinak, a forgalmazóknak és a szaktanácsadóknak egyaránt.  

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr műtrágya hibrid Vetés

Pioneer hibridek teljesítménye a Pioneer Portfólió Farmokon

Az elmúlt évben indítottuk Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerünket, mely kísérletekben a teljes termékskálánk elvetésre kerül, különbözõ agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 15 helyszínén kerültek beállításra, lefedve valamennyi termõtájat. A hibridek teljesítményének szokásos összehasonlításán túlmenõen az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos további információkkal szolgálnak az egyes hibridekrõl. Természetesen folytatni fogjuk tovább ezt a kísérleti rendszert, érdemes lesz látogatni 2011-ben is a Pioneer Portfólió Farmokat.  

Szakfolyóirat > 2011/03 > Pr Vetés Euralis Sigma

Francia genetika - európai minõség

A 2010-es esztendõben tapasztalt idõjárás és a szélsõségesen változó bevételi lehetõségek komoly kérdéskör megválaszolását indokolja a gazdák részérõl. Milyen vetõmagot válasszanak, hogy a betakarítást követõen profittal zárják a következõ évet?  

Szakfolyóirat > 2011/01 > Szántóföld Vetés Termény talaj

Évindító földmûvelõ gondolatok

Az évbúcsúztató mulatságok után az új év kezdete a legtöbb növénytermesztõt a dolgozóasztalánál találja. Tervezgetjük a számunkra oly fontos dolgokat, mintegy forgatókönyvet készítünk az elõttünk álló termelési idõszakra. A legtöbben ilyenkor véglegesítik a vetésterveket, a fajtaösszetétel is ilyenkor kerül megválasztásra. Számba vesszük az anyagi lehetõségeinket és jó esetben elindítunk egy-két gépbeszerzési folyamatot. „Kedvezõbbnél kedvezõbb” ajánlatokkal bombáznak minket a különbözõ inputanyag-forgalmazók, de köttetnek termeltetési és kereskedelmi szerzõdések is. Mozgalmasan indul az új év…  

Szakfolyóirat > 2010/10 > Pr Dekalb Kukorica Vetés

Vízelõnyben a DEKALB-ok

Tavaly ilyenkor már javában folyt a korai kukoricák betakarítása, az idén pedig épp csak elkezdõdött. Az már most is látszik, hogy a legtöbb helyen nincs esély arra, hogy a kukorica betakarítását 20% nedvességtartalom alatt lehessen elkezdeni.  

Szakfolyóirat > 2010/09 > Szántóföld búza Vetés Árpa

Az õszi kalászosok vetésének agronómiai irányelvei

Magyarország szántóterületének több mint egyharmadán vetünk õszi kultúrákat. Ezek zöme kalászos gabona. A legnagyobb területen, általában 1-1,3 millió hektáron õszi búzát (Triticum aestivum L) vetünk. De jelentõs az õszi árpa (Hordeum vulgare L) vetésterülete is. Kisebb területen termelünk rozsot (Secale cereale L), és évente változó a tritikáléval (Triticosecale Witt) vetett terület. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is megjelent az õszi zab (Avena sativa L.), de ennek vetésterülete nem számottevõ. A vetés a növénytermesztés egyik leglényegesebb mûvelete. Ez határozza meg a majdan kialakuló állományt. Hatással lehet a csírázásra, a kelésre és a kezdeti fejlõdésre, valamint a majdani bokrosodás feltételeinek biztosításával magára a kifejlett növényállományra is.  

Szakfolyóirat > 2010/08 > Pr Güttler Vetés Henger

Güttler újdonság értesítõ

Most nem a már ismert gépeinkrõl tájékozódhat az olvasó, hanem két új fejlesztéssel szeretnénk megismertetni a gazdatársakat. A Güttler egyik nyári újdonsága nem is annyira újdonság, mert a gazdálkodókkal már sokat beszéltünk róla, és a legtöbben már nagyon várják ennek a kiegészítõnek a bevezetését.  

Szakfolyóirat > 2010/08 > Pr Vetés fajta hibridek

Túl a bemutatókon, viaszérésben

Annak ellenére, hogy az idei rendkívüli idõjárás miatt sok demonstrációs kísérlet megsemmisült, vagy kiértékelhetetlenné vált, július közepéig az ország meghatározó kukorica-termesztési régióiban megtartottuk a már hagyományosnak számító virágzáskori, virágzás utáni fajtabemutatóinkat.  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Szántóföld repce Vetés Tarlókezelés

A repce gyomirtása, termelõi tapasztalatokkal

Az õszi káposztarepce fejlõdésének kezdeti idõszakában, amikor még nem rendelkezik megfelelõ gyomelnyomó képességgel, szükséges alkalmazni a vegyszeres gyomirtást. Ha a vegyszeres gyomirtást elhagyjuk, akkor a nyár végén, õsszel hulló csapadék hatására nemcsak az elvetett repcemag indul fejlõdésnek, hanem a gyomok is hatalmas tömegben jelennek, jelenhetnek meg, a talajunk gyommagkészletének függvényében.  

Szakfolyóirat > 2010/05 > Pr Vetőgép Vetés Amazone

Innovációs kísérlet sorozat az Amazone szemenkénti vetõgéppel

Technikai támogatóként jelent meg az idei évben a Monsanto Hungaria Kft. által rendezett Dekalb kukorica innovációs kísérletekben az Amazonen-Werke Kft. A német munkagépgyártó szemenkénti vetõgépei különösen robusztus felépítésûek, kiváló tulajdonságainak – vetéspontosságnak, egyszerû kezelhetõségnek – köszönhetõen hozzájárul a kísérletek sikeréhez.  

Szakfolyóirat > 2010/04 > Gépesítés Güttler Vetés Omikron

Ismerkedés az idei év gépújdonságaival

Tizenkét országból közel 300 gyártó és forgalmazó állította ki legújabb, illetve már jól ismert termékeit az idei Agro+MashExpo agrárkiállításon. A három napos rendezvényre jellemzõ volt a magas látogatói létszám, tömött standok és számos komoly érdeklõdõ ügyfél. A kiállítók jelentõs része több új géppel, eszközzel, eljárással mutatkozott be.  

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr hibrid Kukorica KWS

KWS avagy a népi hagyományok tisztelete

A népi hagyomány úgy tartja, ha újév napján férfi látogatja meg elõször a házat, egész évben szerencse mosolyog a ház lakóira. Ha azt nézzük, hogy 2010 elsõ munkanapján régi jó barátunkat, Herceg Zsoltot látogattuk meg Csaholcon, akkor reméljük, meghozzuk neki ebben az évben is a szerencsét. Mire is értjük ezt?  

Szakfolyóirat > 2010/01 > Szántóföld Vetés termés Klíma

Elõzõ évi értékelés - a termések és a klíma tükrében

Ismét egy érdekes esztendõt búcsúztattunk szilveszterkor. A klímaváltozás következményei gyakran nehezítették meg a gazdálkodók munkáját. A gyengébb termések miatt azonban nem mindig csak a természet okolható. Az újév elején idõszerû átgondolni a talajmûvelési hibáinkat, melyek az idõjárási szélsõségek mellett nagymértékben hozzájárulnak a terméscsökkenésekhez. Tanulhatunk belõlük!

Szakfolyóirat > 2009/10 > Tudósítás Kukorica Vetés Diabrotica

Új technológia a kukorica termesztésben

A klimatikus változások a kukoricatermesztésben is technológiai változtatás szükségességét követelik meg. – nyilatkozta lapunknak Szundy Péter Bábolnán, a Dow AgroSciences standján. A Dow MTI fajtái olyan új technológia lehetõségét kínálják, amellyel a gazdák a költségeiket tudják csökkenteni és a termésbiztonságot pedig növelni.  

Szakfolyóirat > 2009/09 > Tudósítás Vetés Amazone Catros

3C - többet kevesebbért

Az Amazonen Werke Kft., az AMAZONE munkagépek 2010 január 1-tõl kizárólagos forgalmazója elsõ alkalommal rendezte meg Balatonfõkajáron szántóföldi gépbemutatóját. A rendkívüli érdeklõdést kiváltó rendezvény házigazdája Kovács Tamás a cég ügyvezetõje hangsúlyozta, hogy ezekben a nehéz idõkben az üzemanyag- és a munkaköltségek további csökkentése aktuálisabb, mint valaha.  

Szakfolyóirat > 2009/08 > Szántóföld Vetés növény talaj

A kötött agyag, szikes és javított szikes talajok alapmûvelési irányelvei

Hazánk legnehezebben mûvelhetõ talajai a kötött agyag és szikes talajok. E talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete alapvetõ fontosságú a megfelelõ talajmûvelési rendszer alkalmazásához. A cikk az alapmûvelés fontosabb irányelveit foglalja össze, figyelemmel a kötött agyag és szikes talajok mûvelhetõségét befolyásoló talajtulajdonságokra.  

Szakfolyóirat > 2009/08 > Pr Kukorica Vetés Kísérlet

A 2009-es tavaszi idõjárási anomáliák hatása a kukorica fejlõdésére; Monsanto fejlesztések

A következõ írásban az alábbi témaköröket szeretném érinteni: 1. A meteorológiai helyzet hazánkban 2009 tavaszán és a nyárelõn. 2. Mire számíthatunk? A környezet hatása a kukorica kelésére és korai fejlõdésére. Kilátásaink a szezon további részeire, különös tekintettel a virágzási idõszakra. 3. Mit tesz a Monsanto, hogyan tudunk megfelelni a szélsõséges környezet kihívásainak? 4. Eddigi eredményeink.  

Szakfolyóirat > 2008/07 > Pr bor repce Vetés

REPCE SOK BÓRRAL!

Végy egy jó adag repce vetõmagot, ültesd el gondosan elõkészített talajba, majd locsolgasd, lehetõleg háromszor bórtartalmú lombtrágyával és garantált a rekordtermés – gondolhatná valaki, hogy egy ilyen egyszerû recept alapján meg tudja ezt bárki csinálni.

Szakfolyóirat > 2006/10 > Pr Vetés Kuhn talaj

Kuhn Fastliner – a vetés mûvésze

Hazánkban különféle vetési módokat használnak a gazdálkodók. Hagyományos mûvelés esetén száraz és nedves talajon is nagyobb a mûvelés kockázata, mint csökkentett mûveletszámú mûvelés esetén. A különbözõ vetési módok környezeti kockázata, a hagyományos mûvelési eljárások után a legkedvezõtlenebb, míg akár a direktvetés, akár mulcsvetés igen kedvezõ.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Szántóföld Vetés növények tenyészidő

Vetésforgók a zöldségtermesztésben

A növénytermesztéssel foglalkozók már régen felfigyeltek arra az összefüggésre, amely szerint huzamosan, ugyanazon a területen, ugyanazoknak a növényeknek a termesztése fokozatos terméscsökkenést eredményezett. Már a rómaiak (Cato) leírták, hogy azonos területen huzamos ideig nem szabad gabonát vetni a romló terméseredmények miatt. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós növények kedvezõ hatással vannak a talaj termékenységére.

Szakfolyóirat > 2006/09 > Pr Vetés Tárcsa Rapid

A vetéspontosság mindenek elõtt!

Gazdaságaink új vetõgép vásárlása esetén a vetési pontosságra, a teljesítményre és a megbízhatóságra helyezik a fõ hangsúlyt. Vajon mi adja a Rapid vetõgépek méltán híres precizitását? A választ a magadagolás módja, valamint a csoroszlyák és a tömörítõ keréksor kialakítása adja.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Szántóföld Vetés Kalászos talaj

Õszi vetésû kalászos gabonák talaj-elõkészítése a talajállapot és az elõvetemény figyelembevételével

z õszi búza a vetéskor ülepedett, nyirkosságban kiegyenlített, a vetés mélységében (és nem a felszínen!) aprómorzsás magágyat részesít elõnyben. A gyökérzóna káros tömörségét megsínyli, különösen, ha szárbainduláskor száraz az idõjárás. A 15–25 cm réteg káros tömörsége nem kívánatos a durumbúza és a tönkölybúza talajában sem.

Szakfolyóirat > 2006/08 > Szántóföld búza Vetés fajta

A javító minõségû búza feltételrendszere

Magyarország szárazságra hajló, kontinentális klímája alkalmas arra, hogy az évek többségében kiváló vagy jó minõségû búzát termeljünk. Erre szükség van a hazai felhasználás esetében is, de még nagyobb a jelentõsége az exportpiacon, mert külföldön meg kell küzdeni a konkurenciával, és ha az még jobb minõségû árut kínál, akkor a vevõ azt választja.

Szakfolyóirat > 2006/05 > Pr Kukorica Vetés Parlagfű

Parlagfû ellen is eredményesen

A parlagfû a múlt század húszas éveiben jelent meg a mai Magyarország területén. Márciustól augusztusig folyamatosan csírázik, kitûnõ kompetíciós képességének köszönhetõen nem csak a kultúrnövényekkel, de a területen elõforduló más gyomokkal is sikeresen konkurál. Magprodukciója kifejezetten nagy, ahol megjelenik irtani kell, mert uralkodóvá válik. Kukoricában négyzetméterenként már egy darab is mérhetõ termésveszteséget okoz. Amellett, hogy a parlagfû káros mint gyomnövény, rendelkezik még egy tulajdonsággal, ami miatt irtása nem csak a mezõgazdaságilag mûvelt területeken kötelezõ, hanem a ruderális és egyéb területeken is nemkívánatossá vált, nevezetesen hogy rendkívül allergén. Az emberek tekintélyes hányada érzékeny a pollenjére, a július elsõ dekádjában bekövetkezõ virágzása honfitársaink százezreit irritálja. A heves allergiás reakció, amit a pollen kivált, a gyomosító hatásával együtt elsõ számú közellenségé tette ezt a növényt.

Szakfolyóirat > 2006/02 > Gépesítés Kukorica Vetés gépek

A szemenkénti vetés gépei

A szántóföldi és kertészeti növénytermesztési technológiák, valamint a megvalósításukra szolgáló géprendszerek, kiemelt jelentõséggel kezelik a vetést és annak mûveletét megvalósító különbözõ vetõgépeket. Az õszi és tavaszi kalászos gabonák, a borsó; repce; takarmánynövények magvainak vetésére a normál, ún. gabona sortávolságú (11–17 cm), sorbavetõ gépek, míg a széles (45–76,2 cm) sortávolságú kapásnövények, illetve a sík- vagy ágyásos mûvelésû – szabadföldi v. fólia alatti termesztésû – zöldségfélék apró magvainak vetésére a különbözõ kialakítású szemenként vetõ gépek használhatók. A szemenkénti vetõ gépek esetében többféle csoportosítás lehetséges (pl. traktorkapcsolat, vetett sorok száma, a vetõszerkezet rendszere stb.), az alkalmazási (cél)területek szempontjából: kukoricavetõ-; cukorrépavetõ-; zöldség- és aprómagvetõ gépek különböztethetõk meg. A következõ összeállításban az országban forgalmazott – és beszerezhetõ –, a gyakorlat által már részben ismert és használt, szemenként vetõ gépek kerültek bemutatásra.

Szakfolyóirat > 2006/01 > Gépesítés Gép Vetés mezőgépészet

Újdonságok a mezõgépészetben

A világszerte felgyorsult innováció a mezõgazdasági gépgyártásban is érezteti hatásait. Ennek következtében a mezõgépgyártó cégek gyártás és gyártmányfejlesztési eredményeiként szinte robbanásszerûen újabb és újabb típusokkal jelennek meg, melyek megújult design-t jelentenek, és legtöbb esetben újabb és újabb konstrukciós megoldásokat tartalmaznak. A felhasználónak, a gazdálkodónak gyakran nagyon nehéz a sok újdonság között eligazodni. Az AGRO NAPLÓ a jelenleg indított új rovatával a gazdálkodóknak és gépüzemeltetõknek kíván segíteni. Az elsõ ismertetõnkben a szemenként vetõ gépek mûszaki konstrukciós újdonságait adjuk közre.

Szakfolyóirat > 2006/01 > Pr Vetőgép Vetés Accord Optima

Megújult az Accord Optima NT 2

Amióta 1998-ban bemutatták az Optima NT változatát több ezer vetõkocsi került értékesítésre, ami azóta sok száz gazdálkodó megelégedésére dolgozik a magyar földeken. Az idõ azonban halad, így szükség volt egy minimális „ráncfelvarrásra”, kielégítve az ez idõ alatt a gazdálkodóktól érkezett visszajelzéseket, illetve módosítási kérelmeket, tökéletesítve ezzel a már meglévõ vetõgépet.

Szakfolyóirat > 2006/01 > Szántóföld Termesztés Vetés talaj

Tavaszi vetésû növények talaj-elõkészítése

A kora tavaszi vetésû növények (borsó, tavaszi árpa, tavaszi búza, tavaszi zab, cukorrépa, takarmányrépa) magjait legkésõbb március végéig, április közepéig a talajba kell juttatnunk. Az alapmûvelés e növényeknél lehetõleg õsszel történjék meg a téli fagyok beállta elõtt. Sajnos az elmúlt években többször kényszerültek a földhasználók a tavaszi alapmûvelésre az õszi túlzott csapadékbõség miatt. Ez azt is jelentette sok esetben, hogy a vetésszerkezet részleges átalakítására kényszerültek, az õszi vetésû kalászosokat kellett tavaszi vetésû növényekkel kiváltani, amennyiben idõben sikerült vetésre alkalmas magágyat elõkészíteni.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Szántóföld Vetés Talajvédelem talaj

A direktvetés

A szántóföldi növénytermesztés igen fontos kérdése a talaj és a növény kapcsolatának olyan irányba történõ befolyásolása, hogy a talaj termékenységét, valamint a növényben rejlõ potenciális termõképességet a lehetõ legkedvezõbb összhangba tudja hozni.

Szakfolyóirat > 2005/8 > Pr repce Termesztés Vetés

Termesszünk repcét nyereségesen!

A tavalyi kiváló termést idén nehéz lesz meghaladni ott, ahol már „csúcsra járatták” a technológiát. A 3-4 tonnás termésszinten gazdálkodók a gyenge átvételi árakon is versenyképesen tartják ezt az ágazatot, fõképp, ha az utóvetemény (pl. búza) jövedelemtermelésében is elszámoljuk a repcének köszönhetõ plusz mázsákat!

Szakfolyóirat > 2004/8 > Gépesítés Vetés Kalászos gabona

Kalászos gabonák direktvevõ gépei

Az energia költségek növekedése, a talaj- és környezetkímélõ eljárások, valamint a kalászos gabona vetésekor (szeptember vége-november eleje között) sokszor csapadékos õszi idõjárás miatt elõálló idõhiány a gazdálkodók nagy részét arra késztette, hogy figyelmüket a direktvetésre fordítsák. A termelõi és felhasználói igények láttán a hazai piacon is megjelentek azok a direktvetõ gépek, amelyek felépítésükbõl adódóan – a talajmûvelést mellõzve – eltérõ körülmények között is eredményesen használhatók. Ezt az eredményes használatot jelen összeállítás közreadása kívánja elõsegíteni.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Kukorica Vetés Napraforgó

A napraforgó és a kukorica vetésének tervezése, kivitelezése

Az 1990-es évek kezdetétõl az utóbbi évekig a napraforgó terméshozama országos átlagban mintegy 0,35 t ha-1-ral csökkent az 1980-as évek 2,0 t ha-1-os termésszintjéhez képest. A napraforgótermesztés kockázat növekedésére utal, hogy az alacsonyabb terméshozamot jelentõsen romló termésbiztonság kísérte, mert még az 1980-as években a termésingadozás 15% volt, addig az utóbbi közel másfél évtizedben ez meghaladta az 50 %-ot. Hasonló tendencia mutatható ki a kukorica terméshozamát és termésbiztonságát illetõen is. A kukorica 1991-2003 közötti idõszakra számított országos termésátlaga mintegy 0,74 t ha-1-ral maradt el az 1980-as évek termésszintjéhez képest Az évenkénti termésingadozás pedig a megelõzõ idõszakban 20% körül alakult, még az utóbbi idõszakban, 1991-tõl ugyancsak meghaladta az 50%-ot. A szélsõséges évjárathatásoktól eltekintve a kisebb terméshozam és termésbiztonság alapvetõen a termesztéstechnológiában mutatkozó hiányosságokra vezethetõk vissza. A napraforgó és a kukorica termesztéstechnológiájának egyik legkritikusabb eleme a vetés, mert az itt elkövetett hibák agrotechnikai beavatkozásokkal már nem kompenzálhatók. A jó vetéstechnológia megköveteli a megfelelõ magágyat, a vetésidõ körültekintõ megválasztását, az optimális termõtõszám meghatározását és a pontos vetést.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Pr Traktor Vetőgép Horsch

HORSCH Airseeder vetõgéprendszer

A modern vetésrendszernek speciális követelményeket kell teljesítenie: precíz és gyors vetés, optimális idõpontban, minimális költségráfordítással. A HORSCH Airseeder vetõkultivátor alkalmas hatékony és nagyteljesítményû vetésre, amellyel a magágykészítés, a vetés és a talaj visszatömörítése egy munkamenetben történik.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Gépesítés Vetés vetőgépek magvak

Ajánlások és tanácsok a szemenkénti vetõgépek üzemeltetéséhez

Az AGRO-NAPLÓ elõzõ (2004/1-2.) számában a széles (45-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények - a köznyelvben: kapásnövények - magvainak vetésére használt különbözõ szemenkéntvetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki megoldásai, fõbb szerkezeti elemei, illetve alkalmazási területeik kerültek ismertetésre. A következõkben a vetõmagvak és a vetõszerkezetek kapcsolata mellett, a kapásnövények (pl. cukorrépa, kukoricák, napraforgó, stb.) magvainak vetésére alkalmazott szemenkénti vetõgépek felkészítésére, üzemeltetés elõtti ellenõrzéseikre, beállításukra, valamint üzemeltetésükre kívánunk tanácsokat, ajánlásokat adni.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Gépesítés Vetés vetőmag gépek

Vetés szemenkéntvetõ gépekkel

A vetés a szántóföldi növénytermesztés azon alapmûvelete, amely - bármely kultúrnövény esetében - a termés mennyiségét és minõségét alapjaiban határozza meg. Minden évben, tavasz elõtti idõszerûségénél fogva - a talajelõkészítés és a magágykészítés munkamûveletei mellett -, gépesítés vonatkozásában a vetõgépek, illetve a velük megvalósítható technikai lehetõségek kerülnek elõtérbe. A széles (24-76 cm) sortávolságú szántóföldi kultúrnövények (pl. cukorrépa, kukorica, napraforgó, stb.) magvainak vetésére kizárólag a szemenkéntvetõ gépek használhatók, amelyek munkaminõségi mutatói az agrotechnikai követelményeket - valamint a gyakorlati igényeket is - biztosítják. A szemenkéntvetõ gépek jellemzõ technikai-mûszaki meogldásai, fõbb szerkezeti elemei, alkalmazási területeik a következõkben kerülnek ismertetésre

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növénytermesztés Vetés termés termésbecslés

Nyár végi- és õszi vetésû növények állapotminõsítése

Hazánkban a nyár közepétől október végéig (kedvezőtlen időjárás, gazdálkodási problémák miatt nem ritkán még novemberben is) tart az áttelelő- és néhány évelő kultúra vetése, telepítése. Ez alatt az idõ alatt több, mint 1,5 millió ha-on kerül mag a földbe. Az 1. sz. táblázatban összefoglaltuk azokat a leggyakoribb fajokat és növénytársításokat, amelyek növekedését, fejlődését a jó gazda gondosságával, még inkább szakértelmével egészen a betakarításig illik folyamatosan figyelemmel kísérni. Ezt a módszeresen végrehajtott sorozatot, ami hasznos tanulságok sorával is gazdagítja a szántó-vető gazdálkodót, termésbecslésnek nevezzük.

Szakfolyóirat > 2003/9 > Gépesítés búza Vetés Árpa

A kalászos gabonák vetése, gabonavető gépek

Legfontosabb kenyérgabonánkat, az őszi búzát, a hazai szántóterület közel egynegyedén – évente 1,1-1,2 millió hektáron – termesztjük. Ezen jelentős terület optimális időben történő bevetése, a vetőmagvak kiszállítása, feltöltése (ez országosan ~ 200 Et vetőmagot jelent!) jó üzemszervezést és korszerû vetéstechnikákat igényel. A búzavetés a termesztéstechnológia egyik olyan munkaművelete, amelynek hibáit a termesztés további beavatkozásai során kijavítani nem lehet, ezért ezt a technológiai műveletet már előretekintve, nagy gondossággal kell elvégezni. A technikai feltételek – a korszerű gabonavető gépek – adottak, tehát elsősorban a gazdálkodón múlik az, hogy vetőgépével olyan munkát végezzen, amely a termesztés terméseredménye során mutatkozik meg. A következőkben az őszi vetésűek sorbavető gépeit mutatjuk be, kitérve azok technikai-műszaki megoldásaira, gépkiválasztási szempontjaikra, beszerezhetőségükre.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Pr repce Vetés termés

Már a forró nyárban is érdemes gondolni a téli bajokra!

A repce vetésterülete - amely 2002 őszén 156 ezer ha körüli - egyre növekedett az utóbbi években. Ez a területi növekedés főleg az intenzív nemesítői munka eredményeként létrehozott új, a korszerű termelés és felhasználás igényeit kielégítő, nagy termőképességű a környezeti feltételekhez jól alkalmazkodó, így széleskörű felhasználási lehetőséget biztosító fajták - hibridek - termelésbe vonásának is köszönhető. Meghatározó a repcét magas színvonalon termelő gazdaságok pozitív példája, hiszen számukra a repce sikernövényt jelentett.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Pr Vetés gyom ROUNDUP

A biztonságos ROUNDUP® BIOAKTIV

Kategóriájában a 2002-es esztendő egyik sikerterméke a ROUNDUP BIOAKTIV volt. A termék sikerének a titka a széleskörű felhasználásában és a kedvező tulajdonságaiban rejlik. A szer gyakorlatilag bármely lehetséges szegmensben felhasználható, legyen szó akár szántóföldi vagy lakossági alkalmazásról. Toxikológiai tulajdonságai alapján nemcsak a totális gyomirtószerek között, hanem más növényvédő szereket figyelembe véve is a legkedvezőbbek közé tartozik. A szer a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is megfelel.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növénytermesztés Vetés Palántázás ültetés

Vetés-ültetés-dugványozás- palántázás egész hónapban

A gazdálkodók ezeregy áprilisi szántóföldi tennivalóiról a lap korábbi számaiban, a 2003. évi Mezőgazdasági Kalendáriumban szerzőtársaimmal részletesen írtunk. Kiemelten foglalkoztunk többek között a fajta megválasztással, a vetõmag-vásárlással. Most összefoglaljuk a vetés-ületés-dugványozás-palántázás legfontosabb áprilisi munkálatait. A témakörnek az ad különös hangsúlyt, hogy ebben a hónapban kerülhet a szaporítóanyag a hazai szántóterület mint felén a talajba (több, mint 2 millió hektáron). Ha a munkaszüneti napokon nem kívánunk dolgozni és a statisztikailag várható 7-8 esős nap késleltetésével is számolunk, akkor a lehetséges 14-16 munkanap mindegyikén 142-150 ezer hektárt kell teljesíteni embernek és gépnek!

Szakfolyóirat > 2001/8 > Pr Vetés burgonya

Kiváló minõségû vetõburgonyák a hazai piacon

A Bédalin Kft jó néhány éve tevékenykedik burgonya forgalmazóként a magyar piacon. Több rangos külföldi nemesítõ céggel, exportõrrel állunk kapcsolatban – AGROFEX Hollandia – GERMICOPA Franciaország – NORIKA Németország – SELEKTA PACOV Csehország – akikkel együtt már a magyar termelõk számára is garantált minõségû vetõburgonya fajtákat tudunk ajánlani.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Vetés Szántóföld

Másodvetések a szántóföldi növénytermesztésben III.

A másodvetésû szántóföldi takarmánynövények közül a legjelentõsebb a kukorica, a napraforgó, a cirokfélék, a szója, a köles és a mohar, ill. ezek esetenkénti társításai. Ezek a tömegtakarmányok nyárvégétõl jól kielégítik a kérõdzõk takarmányigényét. Minden üzem méretnél, megvalósíthatók. Különösen ajánlhatók ott, ahol öntözési lehetõség van és valamilyen oknál fogva a fõtakarmány termõ területe kicsi. Az ismertetésre kerülõ társítások célja kettõs, vagy a hozamnövelést (kukorica silócirokkal), vagy pedig a fehérje koncentráció növelését (szójás silókukorica) szolgálják.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Gépesítés búza Vetőgép Vetés

Pneumatikus magtovábbítású sorvetõgépek

Az un. sor(ba)vetõ, vagy kalászos gabona vetõgépekbõl ma rendkívül sokféle változat áll a mezõgazdasági termelõk rendelkezésére. Közülük jelen témakörünkben csak a pneumatikus magtovábbítású gépekkel foglalkozunk részletesebben, amely megoldást számos vetõgépen alkalmaznak.

Szakfolyóirat > 2001/3 > Gépesítés Vetés vetőmag

A vetéstechnika fejlesztésének lehetõségei

A témakör elemzése során ismertetjük azokat a fontosabb elméleti- és gyakorlati szempontokat, amelyek betartása és a termõhelyi adottságok függvényében történõ figyelembevétele elengedhetetlenül fontos részévé kell váljon a termelõi szemléletnek, illetve munkafolyamatnak egyaránt. Utalunk a vetõmag frakció és a vetõgép konstrukció kölcsönhatásaira, valamint a mûszaki és biológiai jellemzõk összefüggéseire. A leírtakat néhány mérõvizsgálati eredménnyel és tapasztalattal egészítjük ki.

Szakfolyóirat > 2016/04 > Pr Horsch Horsch Pronto Vetés

Horsch Pronto

Mit kell tudnia egy vetőgépnek? – Egyszerű a válasz: vetni. Ezt minden gép, amit vetőgépnek mondunk, tudja. De hogyan kell vetni? – Azt szeretnénk, hogy minden körülmény között, pontosan! – És itt már különböznek a gépek egymástól.

Szakfolyóirat > 2016/04 > Szántóföld Kukorica termésverseny Baktériumtrágya startertrágyázás

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák II. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végig kísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2016/05 > Szántóföld Kukorica Termésverseny Vetés differenciált tőszám

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák III. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Szántóföld Kukorica termésverseny Vetés Tőszámkísérletek

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák IV. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Pr Väderstad Rapid Vetés

25 év siker a vetésben

Az 1980-as évek közepétől a technológiai váltás szelei fújtak Európában, főként Angliában. Az angol gazdák közül sokan eladták korábbi munkaeszközeiket, vettek egy direktvetőgépet és egy doboz gyufát (hogy a szalmát leégessék a területről). Ezzel elkezdődött a direktvetés korszaka, mely jelentős költségcsökkentést eredményezett. Az új technológia Svédországban felkeltette a gazdák érdeklődését, akik azt szerették volna, ha a Väderstad is részt vállal a fejlesztésekben.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Szántóföld precíziós gazdálkodás Vetés differenciált tőszám

Zérótól a precíziós gazdálkodásig IV. - Egyedülálló precíziós gazdálkodási kísérlet az „alapoktól a termésig”

Április vége-május eleje – mindenki az időjárás-előrejelzést figyelte, vártuk a csapadékot, vártuk a meleget. A korán elvetett kukoricaállományok fáztak, hajnalban a talajfelszínhez közeli légrétegek igencsak lehűltek, lehűtve ezzel a talajfelszínt is. Aztán jöttek a fagyok.... ismét egy dilemma – korai vetés, virágzás „időzítése” az esetleges hőségnapok előtt (és egy kockázat a késői fagyokra), vagy későbbi, biztonságos vetés, kockáztatva egy későbbi hőstresszes virágzást.  Azokon a helyeken, ahol a korán vetett kukorica elfagyott, ott az állományokat annyival vetette vissza a „hideg és fagy” stressz, mintha később vetettük volna el, így nem sokat nyertünk. Sokat segített a jó minőségű vetőmag (vigor, szemméret), a tartalék tápanyagok elérhetősége miatt, amit a csíranövény a tápláló szövetből még képes volt „kivenni” a regenerálódáshoz.

Szakfolyóirat > 2016/07 > Szántóföld Napraforgó növényvédelem CLEARFIELD

A napraforgó növényvédelmi tendenciái

Korábban megjelent cikkünkben közöltük a hazánkban tapasztalható változásokat a napraforgó vetőmag-használatát illetően. Bemutattuk, hogy az előző évhez képest tovább növekedett a Clearfield és a tribenuronmetil-toleráns vetőmagok használata, továbbá a 2015. év újdonsága, a Clearfield Plus technológiával rendelkező szaporítóanyagok is már említésre méltó arányban megmutatkoztak kutatásunkban. Jelen cikkünkben a tavaly tapasztalt növényvédelmi jellegzetességekre térünk ki.

Szakfolyóirat > 2016/07 > Pr RAPOOL vetőmag repce

A vetésforgó szerepe az éghajlatváltozás tükrében

A globális éghajlatváltozás szántóföldi kultúrákra gyakorolt hatása évről évre növekszik. Az időjárás egyre extrémebbé válik, a száraz, csapadék nélküli periódusok egyre sűrűbbek és hosszabbak lesznek. E tendencia különösen a tavaszi növényeket sújtja, aminek következménye sok esetben drasztikus terméskiesés, a termésbiztonság jelentős csökkenése. Ez a legfőbb oka annak, hogy bizonyos kultúrák termesztése napjainkban igen nagy kockázattal jár.

Szakfolyóirat > 2017/04 > Tudósítás KITE agrárkiállítás alapművelés

KITE mezőgép „túra”

Agrárkiállítások hónapja a január, a mezőgazdasági gépkereskedők, szolgáltatók színe-java megmutatja magát a Hungexpo területén, a hazai gazdálkodó szegmensnek pedig itt nyílik lehetősége szemlézni a kereskedők kínálatát. A KITE Zrt. hagyományosan az F pavilonban rendezi be ideiglenes főhadiszállását évről évre. Csakúgy, mint a kereskedelemben, a kiállításon történő megjelenésükben sincs két egyforma év. A KITE igyekszik tematikusan bemutatni a hazai berkekben egyedülinek számító komplex szolgáltatási megoldásait a teljesség igénye nélkül.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás tőszámszabályzás

EGYRŐL A KETTŐRE PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS GAZDASZEMMEL III. RÉSZ

Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Szántóföld precíziós precíziós gazdálkodás talajkímélő

Precíziós gazdálkodás elterjedése és alkalmazása Magyarországon

A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld Szántóföld Szántóföld Szántóföld

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel IV. rész

Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/07 > Szántóföld gyomnövény gyomirtás selyemkóró

Hazánkban terjedőben lévő, problémát okozó gyomfajok

Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Pr Borealis L.A.T Hungary Kft. műtrágya Tápanyag

Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?

A kalászos növények tápanyag-utánpótlása során kétségtelenül a tavaszi fejtrágyázásoknak van a legnagyobb szerepe. A magasabb termésátlagok elérésére irányuló elvárások miatt az őszi alaptrágyázás elhagyása sem megengedhető. Egy megfelelően elvégzett őszi alap­trágyázással – nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és a kálium kellő mennyiségben és arányban való kijuttatásával – biztosítjuk a megfelelő alapot a növények fejlődéséhez.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) búza Őszi búza

Változtassuk az életképest versenyképessé!

A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Miért követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet? Rövid és hosszú távú következmények

Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Szántóföld gyomnövények növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

Az emberi döntések/beavatkozások lenyomatai a gyomflóra változására (II.)

Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.

Szakfolyóirat > 2017/12 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Trendek a hazai fajtakísérletezésben

A 125 éves múltra visszatekintő hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő, egységes módszereken alapuló állami fajtakísérletek jelentik napjainkban a garanciát a korszerű növényfajták köztermesztésbe kerülésére, amely egyúttal az egészséges élelmiszerek előállításának alapja. A 67 munkatársat felvonultató NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának a magyar növényfajtakísérlet 125. évfordulója alkalmából rendezett szakmai konferenciáján beszélgettem Lukács Józseffel, a NÉBIH elnökhelyettes igazgatójával és Csapó Józseffel, a Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetőjével.

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel X. rész

A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).

Szakfolyóirat > 2018/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Virtuális kerekasztal az aflatoxin szennyezettségről kukoricában – jelentős a kockázat

Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.

Szakfolyóirat > 2018/06 > Pr Väderstad Kft. Väderstad Vetés

Ha a különbséget zongorázni tudnám...

Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr SAATEN-UNION vetőmag hibridbúza

Hibridbúza. Fókuszban az alapozó műveletek és a vetés, hiszen „ki mint vet, úgy arat”.

Szántóföldi növényeink hozamának – kiemelten a hibridkalászosok termőképességének – maximális kihasználása érdekében nagy jelentőségük van az őszi, a terméskilátásokat megalapozó munkáknak. Tapasztalataink szerint a hibridbúza-állományok fejlődése szempontjából pedig különösen felértékelődnek ebben az időszakban a vetéssel kapcsolatos munkálatok, továbbá „a precízen és pontosan” elvégzett előkészítő, ún. alapozó műveletek.

Szakfolyóirat > 2018/10 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

Szakfolyóirat > 2018/11 > Pr Väderstad Väderstad Kft. Vetés

Ha a különbséget zongorázni tudnám...

Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”

Szakfolyóirat > 2018/12 > Pr Väderstad Kft. Väderstad Vetés

Ha a különbséget zongorázni tudnám...

Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”

Szakfolyóirat > 2018/12 > Pr Horsch Focus Vetés

Horsch Focus

A Horsch Focus az egyik legintelligensebb vetési technológia. A vetőgép hajlik egy picit a StripTill technológia felé, de mégsem az. Amiben hasonlítanak, hogy a vetősorok előtt, alatt történik a lazítás és a műtrágyázás.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: a lóbab

A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?

Szakfolyóirat > 2019/02 > Pr Agromag Kft. vetőmag Szója

Vigyünk egy kis pluszt a termesztésbe!

Ebben a cikkben a fajta kiválasztásának fontosságára szeretném felhívni a figyelmet. Már az elején ki is emelnék két lényeges dolgot: fajtát mindig a termőhelyi adottságoknak és a gazdálkodás színvonalának megfelelően válasszunk. Nézzük, hogy milyen remek fajtákat találunk az Agromag Kft. portfóliójában!

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Éréskori tányérállás jelentősége napraforgóban

A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.

Szakfolyóirat > 2019/03 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Megmutatjuk hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!

Nagyon jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy ha ezt a cikksorozatot végigköveti az olvasó, akkor egy receptet kap a tökéletes szójatermesztéshez. Sajnos ezt nem ígérhetem meg, mert minden terület és minden évjárat más és más, sok esetben, ami az egyik gazdaság számára bevált módszer, az a szomszédos településen lévő gazdaság számára már különböző okok miatt nem működik.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: a perzsa here

A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - II. rész

Az előző hónapban cikksorozatot indítottunk szójatermesztés végigkövetésére. Első cikkünkből megismerhette a gazda, Bényi Ferenc szakmai múltját, a gazdaság színvonalát és a termőhelyi adottságokat. Jelenleg nagyon várjuk, hogy a magok a helyükre kerüljenek, de addig is az ígéretemhez híven részletesebben bemutatom a sávműveléses technológiát, valamint kitérek a fajtaválasztás kérdéskörére.

Szakfolyóirat > 2019/05 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - III. rész

Az előző részben részletesen bemutattam a termőterületen alkalmazott technológiát, a sávművelést és elbeszélgettünk a fajtaválasztás nehézségeiről, ez alkalommal arra fókuszálunk, hogy pontosan mire is kell figyelni, hogy sikeres legyen a szója vetése és az aratásnál ne csalódjunk az itt elkövetett hibák miatt.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Pr RAPOOL vetőmag repce

Tarlórépa sárgaságvírusa (TuYV)

Az elmúlt években Európa számos országában a termelők számára komoly fejtörést okozott a repceállományokban megjelenő levéltetű kártétele. A levéltetvek mint vektorok az ősz folyamán más keresztes virágú növényfajról is hozhatják a tarlórépa sárgaságvírusát, illetve segíthetik a vírus továbbterjedését az állományon belül.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

A hónap takarónövénye: etióp mustár

A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.

Szakfolyóirat > 2019/06 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni! - IV. rész

Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Pr Euralis Kft. repce vetőmag

Mi az Euralis repcék sikerének titka?

Az 1936-ban alapított EURALIS francia termelői tulajdonban lévő, szövetkezeti rendszerben működő, nemzetközi mezőgazdasági vállalatcsoport, ami több, mint 10 éve van jelen Magyarországon. Az elmúlt években a magyar piacon szójában, cirokban piacvezetők lettünk, és emellett évről évre folyamatosan nő az EURALIS repcével bevetett területek nagysága.

Szakfolyóirat > 2019/07 > Pr KWS KWS Magyarország Kft. búza

Dobogós helyen a KWS kalászosok

A KWS által nemesített őszi búza és őszi árpa fajták a tavalyi évtől közös portfólióból érhetőek el Magyarországon, így termelőink ezentúl egy helyen találják meg kedvenc búza és árpa fajtáikat! A fajták egységes, közös képviseletével dobogós helyre kerültünk a fémzárolt, másodszaporítási fokú őszi búza vetőmagok hazai piacán*. Ebből a sikeres és gondosan összeállított fajtaajánlatból minden termelőnek biztosítani tudjuk az igényeinek megfelelő fajtát! De miért is ilyen sikeresek a KWS-es búzák Magyarországon?

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

A hónap takarónövénye: alexandriai here

Az alexandriai here (Trifolium alexandrinum) évezredek óta fontos termesztett hüvelyes növény a Nílus-deltában, Egyiptomban. Napjainkban üde és meleg környezetben takarónövényként, zöldtrágyanövényként, takarmányként (amely nem okoz puffadást), valamint méhlegelőként használhatjuk. A legtöbb herefélével szemben az alexandriai here nyár végi–őszi fejlődése erőteljesebb, így a korán vetett takarónövény mixek remek pillangósvirágú komponense lehet.

Szakfolyóirat > 2019/08 > Szántóföld Szántóföld Vetés növénytermesztés

Precíziós gabonavetés

Napjainkban a termesztéstechnológia átalakulóban van, és a fejlesztéseknek a gyakorlatban mérhető hasznot kell eredményezniük. Ezt szem előtt tartva az elmúlt időszakban a sűrű soros vetéstechnológiák – a változó környezeti feltételek, az innovatív megoldások és a korszerű hibridek/fajták megjelenésének hatására – a céltudatos fejlesztések fókuszába kerültek. Felkért szakértők boncolgatják a témát.

Oldalak: 1 / 17
1 2 3 4 5 6 ... 17