Az uniós illetve tágabb értelemben a világpiacon komoly konkurenciával kell szembenéznie a hazai kertészeti szereplőknek, akik nem magyar társaikkal, hanem más országok termelőivel versenyeznek – mondta el a Malagrow Gazdasági Konferenciát szervező Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvényen. Malatinszki György hozzátette: a zöldség-gyümölcs piacokon olyan régi, kipróbált szereplők mellett, mint Spanyolország és Olaszország, új versenytársak is egyre hangsúlyosabban vannak jelen. Ilyen például Lengyelország és már Szlovákia is. Nem szégyen tanulni tőlük – szögezte le a cégvezető, aki szerint ez is a fő oka annak, hogy a Kecskeméten megrendezett szakmai eseményen a magyar meghívottak mellett neves olasz, lengyel és szlovákiai előadók is szerepelnek.

Jelentős az import aránya

A szakember elmondta: az intenzív termelési módozatok jelentik a kertészeti ágazat jövőjét, a professzionális eljárásokkal ugyanis versenyképesebb áron kínált és a piacon jobban értékesíthető zöldség és gyümölcs termelhető meg. A kertészeti termelés modern irányairól szóló Malagrow Gazdasági Konferencia célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kertészeti ágazat fejlődésének példáira, és a gazdák megismerkedjenek más országok követendő gyakorlatával is. A szakmai eseményt kísérő sajtótájékoztatón elhangzott: Magyarországnak jó természeti adottságai vannak a kertészeti termelést illetően, és ennek köszönhetően az ágazatnak nagy hagyományai alakultak ki. A kertészeti ágazat jó történeti pozíciója ugyanakkor manapság jelentős kihívásokkal néz szembe.

A hazai friss zöldség termelési értéke ugyan meghaladja a 180 milliárd forintot évente, miközben a fogyasztás értéke évi 160 milliárd forintra tehető. A hazai gyümölcstermelés értéke évente pedig mintegy 130 milliárd forintot tesz ki, ám a fogyasztás ennél lényegesen magasabb, mintegy 170 milliárd forint egy évben. Ágazati szereplők egyetértenek abban, hogy a hazai kibocsátást jelentősen lehetne növelni.

A hazai termelésű friss zöldségfélék exportértéke ugyan éves szinten 90 milliárd forint körülire tehető (a dinnyét is beleértve), ám az import értéke eléri a 70 milliárdot, és ez utóbbi szám folyamatosan növekszik. A gyümölcsöknél ez az arány még kifejezettebb, a 40 milliárdot meghaladó exportra több mint 80 milliárd forintnyi import jut. A növekvő behozatal azt jelzi, hogy az egyébként jó adottságokkal rendelkező hazai termelés helyenként nehezen tud helytállni a versenyképesebb importtal szemben.

Több és jobb áru

Az eseményen elhangzott: a hazai ágazattal szemben olyan kihívások állnak, mint a generációváltás megvalósítása, a szorosabb szervezettségre, koncentrációra való igény, valamint a nagy kereskedelmi szereplők által előírt szigorú élelmiszerbiztonsági előírások betartása.

A megoldás a kertészeti ágazat esetében is az intenzív termelés irányába való elmozdulás, amelyre már vannak jó példák Magyarországon, de további előrelépés kellene ezen a téren. Az intenzív kertészeti termelés nem csupán abban az értelemben jelent versenyképesség-javulást, hogy nagyobb termést lehet betakarítani és a fajlagos költségek így alacsonyabbak maradnak. A korszerű kertészeti eljárások, a biostimulátorok és lombtrágyák szakszerű használatával ugyanakkor egységes minőségű, egyszerre beérő és élénkebb színű, sok esetben édesebb termést lehet betakarítani. Az egységes áru egyidejű kínálatával pedig az intenzív kertészeti termelők piacképesebbek is, hiszen jobban megfelelnek a kiskereskedelmi és egyben a fogyasztói elvárásoknak is.

A változáshoz persze szerkezeti jellegű átalakulás is szükséges lenne. A konferencián elhangzott: a Szlovákiában tapasztalt koncentráció, a Romániában és Lengyelországban megfigyelhető szervezettség mind olyan példák, amelyekből a magyar szereplők is tanulhatnak.