A témát több aspektusból is vizsgálták a neves szakemberek. A szóban forgó másodlagos anyagcseretermékek, a mikotoxinok, amelyeket gombák termelnek (ennek egyik fajtája az aflatoxin) és mérgező hatással vannak a gazdanövényt elfogyasztó szervezetekre, vagyis az állatokra és az emberekre is.
Az eseményen több mint 70 meghívott szakember vett részt. így az ország minden területéről érkeztek Győrbe a magfeldolgozásban tevékenykedő cégvezetők, üzemvezetők vagy minőségbiztosítási felelősök, reprezentálva a vetőmag-feldolgozó ágazatot, vagyis a malom-, az élelmiszer- és a takarmányipart.
Az előadók között köszönthették a szervezők Dr. Tömösközi Sándort, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi docensét;
Kertai Zoltánt, a Nébih, Takarmány Ellenőrzési osztályvezetőjét;
Dr. Kerekes Gábort, a SZE Mosonmagyaróvári Kara, Növénytudományi Tanszékének tudományos főmunkatársát;
Sándorfy Andrást, a Marton Genetics Kft., ügyvezető igazgatóját,
valamint Kuti Beatrix Adriennt, az Agrárminisztérium minőségügyi referensét.
Ennek alapján a jelenlévők hallhattak előadást többek között az analitikai módszerekről és a jogszabályi előírásokról; az aflatoxin-fertőzés kialakulását erősítő környezeti tényezőkről és az éghajlati változások összefüggéseiről; a szennyezett kukorica kezeléséről, osztályozásáról, feldolgozásáról; továbbá a kukorica-vetőmag nemesítés és értékesítés aktuális kihívásairól.
Horváth ZoltánA szakmai nap résztvevői élőben láthatták azokat a technológiai megoldásokat, amelyeket CHH Műszaki KFT a toxinszint csökkentése érdekében fejlesztett ki. Ezért élénk érdeklődés kísérte a laborgépeken bemutatott teszteket, ahol ismertették, miként lehet a terményeket fizikai tulajdonságok alapján méret, súly és szín szerint elkülöníteni, válogatni. Így például megnézhető volt a síkrostás tisztítógépen, a triőrön, a fajsúlyszeparátoron és az osztályozógépek csúcsán lévő színosztályozón a kukoricaszemek leválogatása meghatározott szempontok szerint.
Ezek közül a toxinszint csökkentésének két legfontosabb eszköze a fajsúlyszeparátor, illetve a szín szerinti osztályozógép – hívta fel a jelenlévők figyelmét Horváth Zoltán, a családi vállalkozás ügyvezető igazgatója.
A délutáni programban pedig két előadás már arról szólt, hogy miként alakul majd a jövőben az élelmiszer jelölés és az élelmiszer-biztonság, illetve a biotechnológia és a mezőgazdaság kapcsolata. A szimpózium jó alkalmat nyújtott arra is, hogy a cég képviselői bejelentsék: a CHH Műszaki KFT továbbfejleszti szolgáltatásait. A vállalat ugyanis a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP_PLUSZ-1.2.1-21) pályázatán elnyert támogatás – mintegy 165 millió forint – segítségével biotechnológiai labor szolgáltatást indít 2024-ben.
A biotechnológiai labor létrehozása olyan új üzletág elindítását jelenti, amely kiteljesíti a már meglévő fizikai anyagvizsgáló laborjának tevékenységét – erről Horváth Ármin, a CHH Műszaki Kft. értékesítési felelőse beszélt a szimpóziumon. Kiemelte: előremutató, precíziós, egyedi igényekre szabott vizsgálatokat nyújtanak majd azoknak a gazdálkodóknak és ipari termelőknek, akik a szigorú minőségi előírásoknak és a változó termelési körülményeknek kívánnak megfelelni, és a sikert nem bíznák a véletlenre. A jövőben ugyanis nemcsak a fizikai paraméterek ismeretére, hanem a magok beltartalmának – például a növekedési potenciál, esetleg a génszerkezet – felmérésére, azaz összetett komplex tudásra is szükség lehet az eredmények eléréséhez. A CHH Műszaki KFT pedig ezt a lehetőséget is szeretné biztosítani partnerinek.
Horváth ÁrminEmellett Plevza Beatrix, a CHH Műszaki KFT ügyvezető arról is tájékoztatta a szakmai nap résztvevőit, hogy a cég múlt évi árbevétele elérte a 4,5 milliárd forintot.
Plevza BeatrixHozzáfűzte, hogy a szimpózium megszervezésével a három célkitűzést kívántak elérni: egyrészt összehozni Kelet- és Nyugat-Magyarország szakembereit egy szakmai találkozóra, másrészt hiteles és aktuális válaszokat adni a partnereiket foglalkoztató szakmai kérdésekre, továbbá pedig megmutatni a CHH Műszaki KFT jelenlegi potenciálját és jövőbeni terveit.
Kukorica aflatoxin veszély – a Cimbria technológiája segít!
Az idei aktuálisan magas Aflatoxin-fertőzési adatok miatt a CHH Műszaki KFT figyelmünkbe ajánlja a toxincsökkentési megoldásait. A gomba által termelt toxinok az emésztőszerv- és a szaporítószerv-rendszerben is kárt okozhatnak, így mind az állati takarmány, mind az emberi élelmezésre szánt kukorica termesztése és feldolgozása során határérték alá kell szorítani a gombák által termelt toxin szintjét. A magtisztító, osztályozógép-vásárlás az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás.
>> Olvassa el az Agro Napló 2023. januári lapszámában megjelent cikket ide kattintva!