A késő ősszel megérkező csapadéknak köszönhetően még dús, a talajt jól fedő takarónövény-állományok fejlődtek országszerte. A tavaszi megsemmisítésük sem jelentett gondot, akár mechanikus, akár kémiai úton végezték azt. Ugyanakkor a legjobb vetésidő megtalálása 2020 tavaszán nem volt olyan egyszerű, hiszen a fagyokkal trükköző március és április miatt sokan tolták későbbre a vetést. Ezt a gyakorlatot az elmúlt fél évtized tapasztalatai is alátámasztották, ám idén nem jött be ez a taktika: a későbbi vetés miatt sok nedvességet elvesztettünk a talajokból, így a növények nem tudtak olyan eréllyel kelni és fejlődni, mint a korábban vetett társaik. 

A min-till vagy no-till területeken vetett kapásnövények elmaradottabbnak mutatkoznak a művelt területekhez képest. Ha az ember megás egy szántott vagy lazított-tárcsázott földet, ahol a konvencionális gyakorlatnak megfelelően történt a magágykészítés, a magágy alsó részében több nedvességet talál, mint egy direktvetett kukorica vagy napraforgó alatt. Ez természetesen a tárcsatalpnak vagy a magágytalpnak is köszönhető, ami ilyen száraz tavaszon valóban több nedvességet tart meg a talajban, mint a no-till területek, ahol a nedvesség áramlása folyamatos. Utóbbi egy kiadós őszi-téli csapadék vagy egy esős május esetén valóban megmutatná a technológia pozitív oldalát: a jobb vízgazdálkodást és a nagyobb mértékű vízbefogadó képességet.

A kialakult helyzetben igyekszünk szaktanácsadó kollégáinkkal a terepen is segíteni partnereinket, az őszi-téli látogatások után ott lenni velük a földeken a vetés előtti és vetés utáni időkben is. Az előrelátóbbak már ilyenkor elkezdik kiválasztani a nyári-őszi TillageMix takarónövény-keverékeiket, amelyben munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. 

A tavaszi rendezvények a COVID-19 miatt ugyan elmaradtak, de folyamatosan bővülő YouTube csatornánkon igyekszünk közelebb hozni a talajmegújító mezőgazdaság úttörőit és azokat, akik most ismerkednek ezzel a technológiával. A mi marketingünk az oktatás, ezért nem csupán a talajmegújítás "szuperzöld" oldalát mutatjuk be, hanem a legnagyobb kihívásokra és buktatókra is felhívjuk a figyelmet, mint például a vadak és a rágcsálók kártétele. 

Szeretnénk az Egyesült Államokban látott és hallott dolgokat is megismertetni a gazdatársadalommal, ezért többrészes riportsorozatot indítottunk a januári-februári amerikai utunkról. A tengerentúlon már elfogadott gyakorlatnak számító áttelelő keverékbe (rozs, szöszös bükköny, őszi borsó) történő vetést egy szerbiai partnerünk is sikerrel alkalmazza. 

A takarónövényes kísérletek és keverékfejlesztések mellett a tápanyagokról sem feledkezünk meg: egyedülálló meszezős kísérleti parcelláinkban már szépen kel a direktvetett napraforgó, CarbonKick szerves startereink pedig az országban több helyen kerültek be összehasonlító kísérletbe. E második éve futó kísérletsorozat lényege, hogy szintetikus starterekkel mérjük össze a legalább 50% szerves anyagot tartalmazó startereink teljesítményét - eddig pozitív eredményekkel.

Természetesen tűkön ülve várjuk az őszi vetésű növények betakarításának kezdetét, hiszen a mi szezonunk akkor indul igazán. A takarónövények alkalmazását egy többórás, részletes webes szemináriumsorozatban mutatjuk be, az átállás kritikus pontjait pedig egy 15 perces gyorstalpalóban magyarázzuk el. Tudástárunk 90-nél is több cikkel várja az érdeklődő gazdatársakat a www.talajreform.hu és a www.takaronovenyek.hu weboldalon.

Reméljük, hogy 2020-től az Ön gazdaságának is szerves része lehetünk!