A kormány az elemi károkra létrehozott Kárenyhítési Alapban összegyűlt pénzt minden évben megduplázza, így kárenyhítésre évente átlagosan 4,5-5 milliárd forint áll rendelkezésre. Mivel idén az időjárás miatt a tényleges mezőgazdasági károk elérték a 150 milliárd forintot, a tárca kezdeményezi a kormánynál az alap további feltöltését - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium Honlapján.

Sajnos már idén tavasszal sem jutott pénz minden tavalyi kárigény kielégítésére: 25 milliárd forinttal szemben csak 5,3 milliárd forintot kapott 6 ezer gazdálkodó, amivel ki is ürítették az alapot. Az állam ekkor nem pótolta a hiányzó 20 milliárd forintos összeget, így minden károsult gazda mintegy 20 százalékkal kevesebb összeget kapott. Tegyük hozzá, még mindig többet, mintha nem lett volna tagja a 2009-től kötelezővé vált agrárkár-enyhítési rendszernek.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke korábban többször nyilatkozta, hogy a kárfelmérés és kárrendezés nem működik megfelelően: a természeti katasztrófák érintette térségekben a biztosítással nem rendelkezők esetében a kár legfeljebb 30 százalékát téríti meg a jelenlegi kárrendezési rendszer, és azt is csak 8-10 hónappal később.

Sajnos a helyzeten az sem javít, hogy az országban regisztrált közel 180 ezer termelő közül mindössze 6 ezerre tehető az alapba befizetők száma, akiktől a befolyt hozzájárulás, még ha meg is duplázza az állam, vajmi kevés.

A továbbiakban összefoglaljuk a törvény fontosabb pontjait, melyek meghatározzák, hogy kinek, mennyit és hogyan kell befizetnie az alapba, és mekkora kárenyhítésre lehet törvényileg számítani.

Kárenyhítési egyszeregy

A gazdák számára létrehozott kárenyhítési rendszerről a 2008. évi CI. törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szól, melyet a 2010. évi LXVII. törvény egyes pontokon módosított.

A törvény, illetve a kárenyhítési rendszer célja, hogy a mezőgazdasági termelők befizetéseikből, és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából részbeni kártérítést kaphassanak az őket ért, nem biztosítható elemi károkra, egész pontosan a termőföldön bekövetkezett aszály-, belvíz- és fagykárokra.

Kik a befizetők?

A gazdálkodó szervezetnek, vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelők a használatukban lévő termőföld alapján kötelesek részt venni a rendszerben, míg az őstermelők önkéntes alapon, a használatukban lévő termőföld alapján léphetnek be.

Mennyit, és hogyan kell befizetni?

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a használatban levő szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2000 forint, egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint. A használatban nem lévő, vagyis "pihentetett területek" alapesetben az agrárkárenyhítési-rendszerben nem vesznek részt: sem befizetési kötelezettség, sem kárenyhítési jogosultság sem keletkezik utánuk.

A fenti módon kiszámított összeget átutalással, a regisztrációs szám és az adószám, vagy az adóazonosító jel megadásával kell befizetni az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kárenyhítési lebonyolítási számlájára, legkésőbb a tárgyév június 30-áig. Idén a gazdálkodóknak saját hozzájárulásuk befizetését azonban nem június 30-ig, hanem csak később, szeptember 30-ig kell teljesíteniük, tekintettel a nehéz gazdasági körülményekre. Az ennél később fizetők azonban tárgyévben nem kaphatnak kárenyhítő juttatást.

Az így befizetett összeget az állam évenként a központi költségvetési forrásból legalább azonos összegű támogatással egészíti ki, ez képezi a kárenyhítési kifizetések pénzügyi forrását.

Ki jogosult kárenyhítő juttatásra?

A jogosultság egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizesse. További feltétel, hogy a káreseményt az agrárkár-megállapító szervhez, vagyis Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Földművelésügyi Igazgatóságához, a bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni. A káresemény bekövetkezésének időpontja a gyakorlatban azt az időpontot jelenti, amikortól a kár felmérhető, vagyis amikor termelő olyan helyzetbe kerül, hogy képes a káresemény megállapítására (például az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak).

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénynek legkésőbb tárgyév október 20-áig be kell érkeznie az agrárkár-megállapító szervhez, azaz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez.

Kárenyhítésre a tárgyévet megelőző év október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károk után tarthat igényt a gazda, az ezt követő időszakban bekövetkezett elemi kár már csak a következő évben érvényesíthető.

Mekkora kárenyhítésre lehet számítani?

A kárenyhítés összegének természetesen határt szab a kárenyhítési alapba befolyt összeg, azonban ezen kívül is meghatároz korlátokat a törvény. A juttatási igény kiszámításának alapját a tárgyévi betakarított termés, valamint az azt megelőző három év átlagtermésének különbsége, illetve ennek jogszabályban meghatározott áron számított értéke jelenti, amit a törvény hozamérték-csökkenésnek nevez.

A termelő elemi csapás esetén is legfeljebb ezen hozamérték-csökkenés 80%-os, kedvezőtlen adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, méghozzá az adott káreseményre szerződött biztosító által nem fedezett rész után.

Ebből az összegéből, legfeljebb annak 90%-áig az adott évben előleg fizethető ki.

Mint azt már említettük, az alapba nem minden gazda lép be, így a biztosítási közösség túl kicsi ahhoz, hogy a felmerülő károkat maradéktalanul fedezni tudja. Részben ezért is tesz javaslatot Magyarország egy európai agrárkár-enyhítési alap létrehozására a jövő év január elsején kezdődő, fél éves magyar EU-elnökség időszaka alatt - jelentette be még nyáron Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.