Előző évben 60 milliárd eurót, az EU teljes költségevetésének több, mint 40 százalékát tette ki a Közös Agrárpolitika büdzséje, melyről a reformokat támogatók azt állítják, olyan idejétmúlt luxuskiadás, amit a közösség már nem engedhet meg magának.

Ezen a héten a Bizottság tagjai nyilvánosságra hozták a KAP következő, 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó álláspontjaikat, melyekből elsőre azt hinnénk, hogy veszélyben áll a közös agrárpolitika.

A Bizottság közleményében azt írta: "a KAP költségvetésének részesedése a teljes büdzsén belül folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ha a trend folytatódik is, még mindig a legnagyobb kiadási tétel maradna a többi közül". Ezt a kijelentést értelmezhetnénk úgy is, hogy az EU legfőbb végrehajtó szerve nem fog harcba szállni az agráriumra fordított összegek szinten tartásáért 2014 után, hiába igyekszik például Franciaország - a legnagyobb haszonélvező - kiharcolni ezt.

Ezzel szemben a reformpártiaknak - így Nagy-Britannia és Svédország - csalódniuk kell, ha azt hiszik, hogy Bizottság szövetségesük lesz a harcban. Egy tavalyi tervezet még arról szólt, hogy az EU kiadásait a mezőgazdaság felől új prioritások irányába: a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés és klímaváltozás kezelésre kellene elmozdítani. Ehhez képest a múlt heti változat már jóval óvatosabban fogalmaz, némi reményt sugározva az agrárium számára.

Egy magát megnevezni nem akaró bizottsági tag az EurActivnak úgy nyilatkozott: "talán az elmúlt éveknek megfelelő büdzsécsökkenés elképzelhető, azonban nagy változások nem valószínűek, esetleg valami szimbolikus, néhány milliárd eurós csökkentés következik be. Jelenleg 55-60 milliárd eurós büdzsével rendelkezik a KAP, de nem lennék meglepődve, ha 2020-ban is még 50 milliárd euró feletti lenne az összeg."

Janusz Lewandowski költségvetési biztos azt nyilatkozta, hogy a KAP büdzsének a teljes költségvetés harmadát szabadna kitenni, melyhez a mostani költségvetés 20 százalékos, nagyjából 45 milliárd eurónak megfelelő csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy az EU stabilan gazdálkodhasson.

A különféle becslések azonban mindössze 10-20 százalék körüli vágást jósolnak, vagyis nagy reformszagot semelyik kutatóintézet nem érez a levegőben.

Ilyen mértékű csökkentésnek lesznek vesztesei és nyertesei is. A Reuters, a november 17-én elfogadásra váró tervezetet ismerve azt írja, a vesztesek elsősorban azok a nagy földbirtokosok és gazdák lesznek, akik főleg a régi tagállamokban tevékenykednek.

A reform során alapvető célkitűzés, hogy a közvetlen kifizetések mostani egyenlőtlen elosztásán némiképp finomítsanak: jelenleg ugyanis Görögország például hektáronként több, mint 500 euró támogatást kap, míg a lett gazdák kevesebb, mint százat.

A javaslatok között szerepel egy, a nagyobb gazdaságoknak nyújtott támogatási-plafon, valamint a kisebb földterülettel rendelkező gazdák számára meghatározott támogatási minimum kitűzése. Jelenleg ugyanis a támogatások 75 százalékát a gazdák 17,5 százaléka kapja.