Bár az idei búzatermés alacsonyabb lett az elmúlt 20 év távlatában második legjobb tavalyinál, az eredmény az utóbbi évtizedet nézve mégis átlagosnak mondható. 2024-ben Magyarországon az őszi búzát 864,5 ezer hektáron takarították be, az országos termésátlag pedig 5,8 tonna/hektár körül alakult. Ez kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év átlagait is. A búza betakarított termésmennyisége 5,3 millió tonna lett, ami mintegy 600 ezer tonnával lett kevesebb a tavalyi eredménynél.
Nemcsak a mennyiséggel, a minőséggel is voltak gondok
Sajnos azonban az alacsonyabb terméshozam mellé gyengébb minőség is társult, amint arról az Agrárszektor által augusztusban megkérdezett gazdák is beszámoltak. A rendelkezésre álló adatok alapján az őszi búza jelentős része takarmányminőségű, és csak kisebb része alkalmas malmi felhasználásra. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) korábban úgy becsülte, hogy a betakarított búza 30%-a malmi minőségű csupán, 70%-a pedig takarmányminőségű, ám a szervezet főtitkára, Pótsa Zsófia az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy az előző becslés optimista volt, valójában a teljes búzatermésnek mindössze egyötöde, azaz 20%-a malmi minőségű, a többi takarmánynak való.
Ennél is borúsabban látta a helyzetet Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. A szakember a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián úgy nyilatkozott, hogy a hazai búzatermésnek csak 10-15%-a volt alkalmas malmi őrlésre, a többi takarmány, vagy még rosszabb minőségű. Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor nem szabad megint eljutni oda, hogy a búza ára elérje a tonnánkénti 120 ezer forintot, mert azzal mindenki csak rosszul járna.
Erre azonban egyelőre nem sok esély látszik. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint november utolsó hetében 82,3 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával Magyarországon, ami 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbi árszintet. A takarmánybúza 77,1 ezer forint/tonna (+24 százalék) termelői áron forgott ugyanekkor, ez 24%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Mostanra már valamelyest mérséklődtek az árak, november közepén az étkezési búza (áfa és szállítási költség nélküli) termelői ára még átlagosan 84,9 ezer forint/tonna volt, a takarmánybúzáé viszont 76,2 ezer forint/tonna volt ugyanekkor.
De mi várható az árak terén?
Raskó György, agrárközgazdász szerint amennyiben a molnárok nem kevernek takarmánybúzát a malmi búzához, akkor a jó minőségű kenyérnek fel fog menni az ára. A szakember szerint erre azonban kevés az esély, mert a molnárok élni fognak a keverés lehetőségével. Raskó György kizártnak tartotta, hogy nagyobb mértékű áremelkedés legyen akár a liszt, akár a pékáruk tekintetében, hiszen azoknak már most is magasan van az ára, és jelenleg nincsenek olyan gazdasági folyamatok, amelyek további drágulást indokolnának. Ettől persze az élelmiszerek nem lesznek olcsóbbak, és a következő évben se várható az árak csökkenése, amint arról az agrárközgazdász lapunknak beszámolt.
Az Agrárszektor által megkeresett Molnárlegény Facebook-oldal szerzője - aki foglalkozását tekintve agrármérnök, pék és molnár - szerint az ellátásbiztonság nem kérdés, mert annyi búza van itthon, amennyi saját szükségletre kell, és az ágazat szereplői mindig tudnak vásárolni is. A szakértő szerint itt az ár az örök kérdés, és nem csak a rossz magyar termés miatt, hanem azért is, mert csökkenő orosz termésmennyiségről szóló adatok láttak napvilágot, ami befolyásolja a piaci árat. A mi szempontukból az a kérdés, hogy a politika mennyire tudja megakadályozni az ukrán búza az országba történő megérkezését - tette hozzá a szakember.