A Czarnikow 3,8 millió tonnával csökkentette az idei gazdasági évre vonatkozó cukortermelési előjelezéseit, összesen mintegy 165 millió tonnás termelést jósolva, főként a brazíliai és ausztrál kedvezőtlen időjárás okozta kiesés miatt.
Ugyanakkor a fogyasztásra vonatkozóan is finomított prognózisán a szervezet, 1,2 millió tonnával csökkentve korábbi becslését, melyet a rekord magasságokba szökő árakkal magyaráz. Tovább csökkenti a cukor iránti keresletet a helyettesítő termékek, így a kukoricából készült édesítőszerek piacnyerése.
Cukor vs. kukoricaszirup
A Czarnikow statisztikái szerint Kínában és Mexikóban például egyre gyakoribb - főként az üdítőital gyártók körében - a különféle cukorhelyettesítő édesítőszerek használata.
Mindez egybecseng világ egyik legnagyobb cukorfinomítója és édesítőszer-gyártója, a brit Tate & Lyle Plc egyre emelkedő mexikói kukoricaszirup forgalmával. Bár szeptember óta a magas fruktóz tartalmú édesítőszer ára 22 százalékkal emelkedett az the International Sugar Organization adatai szerint, azonban ára még mindig 40 százalékkal alacsonyabb a cukorénál.
Az ISO várakozásai szerint a kukoricaszirup termelésében növekedés várható, köszönhetően az egyre emelkedő mexikói keresletnek, ugyanakkor az Egyesült Államokban csökkenhet az édesítő fogyasztása, főként az elhízással összefüggésbe hozott, feltételezett hatása miatt.
Jogos-e a félelem?
A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup használata az 1980-as években vált általánossá az amerikai élelmiszeriparban, amikor a gyártók a cukor helyett olcsóbb édesítőszert kerestek. Ma már ezzel édesítik az élelmiszerek széles körét, az üdítőitaloktól a salátaönteten és a ketchupon át a gabonapelyhekig.
A kukoricából készülő kukoricaszirup (HFCS) 55-42 százalékban tartalmaz fruktózt, illetve glükózt, a cukornádból vagy cukorrépából előállított cukorban (szukróz) ez az arány 50-50 százalék.
Néhány évvel ezelőtt számos szaklap vitázott arról, hogy az amerikai lakosság elhízása mennyiben hozható összefüggésbe a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup fogyasztásának növekedésével.
Bár az Egyesült Államokban az összes alkalmazott édesítőanyag fele kukoricaszirup, míg a világon csak 10 százaléka, az elhízás ennek ellenére nem csak amerikai probléma. Számos kutatások azt bizonyította, hogy a szukróz és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem különbözik lényegesen. A máj ugyan eltérőképpen dolgozza fel a két anyagot, de ez az eltérés nem olyan, hogy a kukoricaszirupból származó kalóriákat a szervezet hajlamosabb lenne zsír formájában eltárolni.