A szálláshely-szolgáltatás egyébként már ma is csupán 18 százalékkal adózik, ám az ágazat szívesen belobbizná magát az 5 százalékos körbe. E tervek kapcsán sokszor hivatkozási alap, hogy az árcsökkenés hatására felpörögne a fogyasztás, vagyis alig lenne érzékelhető adóbevétel-csökkenés, a korábbi tapasztalatok azonban ezt nem igazolják.
A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint igencsak káros lenne, ha az egyszeri ársokkokat (üzemanyag- vagy élelmiszer-drágulás) a kormány áfakulcs-módosítással kezelné. Erre ugyanis nemcsak költségvetési mozgástér nincs, hanem e logikából az adódna, hogy árcsökkenés esetén meg emelni kellene az áfa mértékét.
Hosszabb távon azonban több ágazat, tevékenység esetében is jogosnak tűnhet a forgalmi adó lefaragása. Több államban a kultúra, a sport vagy a közösségi közlekedés alacsony forgalmi adót élvez, nálunk nem. Arról nem is beszélve, hogy több uniós tagállam a fő szabály szerint alsó limitnek tartott 5 százalékosnál alacsonyabb adómértéket alkudott ki egyes tevékenységekre.
Spanyolországban a lakásfelújítás 4 százalékos, Luxemburgban pedig a vendéglátás és a sportolás 3 százalékos áfával adózik. Egyes élelmiszereket az olaszok 4, az írek pedig 4,8 százalékos forgalmi adóval vásárolhatnak meg, a könyvek és a folyóiratok pedig több tagállamban kifejezetten áfamentes terméknek számítanak.
A 27 tagállam közül egyébként Dánia az egyetlen, ahol egyáltalán nem létezik kedvezményes áfakulcs, a fennmaradó 26 tagállam pedig általában 5 és 10 százalék közötti, csökkentett adóterhet működtet.