Zömmel a legkisebb, 50 négyzetméteres és az alatti boltokból regisztráltak kevesebbet. Számuk most 11 111, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi élelmiszer-kereskedelem eléggé elaprózott, nemzetközi összehasonlításban - írja az OrientPress Hírügynökség.

'Legnagyobb mértékben a hipermarketek és diszkontok száma növekedett egyik évről a másikra; előbbiekből 165, utóbbiakból 467 versenyez a vásárlók kegyeiért. De gyarapodott a szupermarketek mezőnye is 581-re, valamint a 201-400 négyzetméteres üzleteké is, 834-re' - tájékoztatott Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója.

Az országban nem mindenütt csökkent a boltok száma. Mínuszt csak két régióban regisztrált a Nielsen: a Budapestet és Pest megyét magában foglaló centrális régióban, továbbá az északkeleti megyékben 3-3 százalékkal működik kevesebb élelmiszerüzlet, éves összehasonlításban. A többi régióban nagyjából változatlan maradt az üzletszám.

A láncok nagy élelmiszerüzleteinek terjedésével hazánkban az eladótér mindegyik régióban emelkedett tavaly; átlagosan 4 százalékkal, ahogyan tavalyelőtt is. Így az általános élelmiszer-üzletek összes eladótere elérte 2010 végén a 3,17 millió négyzetmétert.

Amíg a nagyobb egységek terjedésével a bolthálózat tovább koncentrálódott, addig a 200 négyzetméteres és kisebb, hagyományos üzletek piaci részesedése nem csökkent, éves összehasonlításban. A Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásából ugyanúgy 27 százalékos piaci részesedést értek el múlt évben, mint tavalyelőtt, értéket tekintve.

'Forgalom szempontjából a hagyományos üzletek piaci pozíciója azért maradt stabil, mert a recesszió nyomán a fogyasztók gyakrabban mennek boltba, mint korábban, viszont alkalmanként kevesebbet vásárolnak. Különösen nőtt a gyakoriság a lakóhelyükhöz közeli hagyományos kis boltok, szupermarketek, pékségek és piacok esetében' - állapította meg Szalókyné Tóth Judit a Nielsen vásárlási szokásokra vonatkozó felmérése alapján.