Ma a sütőipari és a tejtermékekre 18 százalékos, az összes többi élelmiszerre 25 százalékos ÁFA vonatkozik. A helyzet tarthatatlanságára utal, hogy Magyarország - Dániával holtversenyben - a legmagasabb kulcsot alkalmazza az Európai Unió tagországai közül, és az itteni ÁFA terhelés jóval meghaladja a 10 százalék körüli átlagos uniós mértéket is.
Az ágazati szakmai szervezetek - a Baromfi Termék Tanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Tej Terméktanács és a Magyar Pékszövetség - szorgalmazzák, hogy a kormány az alapvető élelmiszerek ÁFA tartalmát drasztikus módon, legalább 5-10 százalékra csökkentse. Egyetértenek a Vidékfejlesztési Minisztérium eddig megismert háttértanulmányaival, amelyek e termékkörben ugyancsak 5 százalékos ÁFA bevezetését tartanák indokoltnak. A szervezetek a megalapozott változtatások érdekében olyan munkacsoport létrehozását sürgetik, amely az érintett minisztériumok, ágazati szervezetek és szakértők részvételével a teljes adórendszert áttekintené, az adómérséklést pedig korrekt számításokkal előkészítené. Így a kormány az alapvető élelmiszereknél legkésőbb 2012. január 1.-től átgondolt ÁFA csökkentést hajthatna végre.
Az adómérséklés ma az egyetlen hatásos eszköz lenne arra is, hogy fékezni lehessen a belföldi élelmiszerdrágulást, amelyet a tavaly óta tartó alapanyagár-emelkedés idéz elő. A fogyasztói árak növekedése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, és előreláthatóan a következő időszakban is folytatódik, ha nem születnek hathatós kormányzati intézkedések. A további élelmiszerdrágulás leginkább azokat az alacsony jövedelmű rétegeket érintené, akik keresete az idén bevezetett, 16 százalékos szja és az egyéb adózási változások miatt egyébként is csökkent. Így a kormány e fogyasztói körben az élelmiszerek ÁFA-jának mérséklésével kompenzálhatná az adórendszeri átalakítás kedvezőtlen hatásait.
A 25 százalékos ÁFA kulcs további komoly hátránya, hogy az agrárpiaci szereplők jelentős részét a feketegazdaság felé tolta, rontva a legális vállalkozói szféra üzleti esélyeit. A visszaélések miatt a gabona- és az élelmiszerpiacon mára kettős árrendszer alakult ki. A törvénytelen forgalmazás az alapvető élelmiszerek esetében 100 milliárd forinton felüli ÁFA kiesést okozhat évente a költségvetésnek, és további állami veszteségek származnak abból, hogy az illegálisan működő cégek nem fizetik meg az egyéb közterheket sem. A szürke- és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében több ágazati szervezet - a Baromfi Termék Tanács kezdeményezésére - tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együttműködési megállapodást kötött, amelynek eredményeként a NAV az idei első negyedévben harminckét büntetőeljárást indított. Az adóhivatal szerint a legális gazdasági szereplők alapvető érdeke, hogy a bűncselekményekkel tisztességtelen előnyhöz jutó vállalkozásokat törvényes eszközökkel ki lehessen szorítani a piacról. A hatósági fellépésen túl azonban az igazi visszatartó erőt az jelentené, ha az ÁFA az élelmiszergazdaságban érzékelhetően csökkenne.
A baromfiágazatban a következő áremelési hullám június elejére várható - állapította meg Bárány László, a BTT elnöke. A mintegy 15 százalékos eddigi alapanyagár-emelkedés jórészt beépült a fogyasztói árakba is, júniusban pedig további 7-8 százalékos drágulás valósulhat meg. Az árnövelések állami beavatkozások nélkül fogyasztáscsökkenéshez vezethetnek, és ez a költségvetési adóbefizetések visszaesését vonhatja maga után. Ezért az ÁFA mérséklés összességében a hazai büdzsére is jótékony hatással lenne, ha a baromfitermék-drágulás megfékezésével a fogyasztás visszaesését megállítaná. Az étkezési tojást előállító vállalkozásoknak - az alapanyagárak emelkedésén túl - további problémákkal (az állatjóléti előírások miatti technológiacserével, a hátrányos importtal) is szembe kell nézniük, így termékeik alacsonyabb adóztatása szinte az egyetlen túlélési esélyt jelentheti a számukra.
Mintegy 30 százalékkal nőttek az utóbbi időszakban az élő sertések előállítási költségei, mert a takarmányár-robbanás csökkenő mennyiségi kínálattal párosult - húzta alá Iczkovits László, a VHT elnökégi tagja. A mai helyzet az egyébként is erős feketegazdaság továbbitérnyerését szolgálja, amely a legális vágóhidak feldolgozási tevékenységét szűkíti, a sertéstermelőket pedig árnyomás alatt tartja. A VHT szerint ezért alapvető fontosságú, hogy meg lehessen állítani a magyar sertéshúsok és a belőlük készült termékek belföldi keresleti hanyatlását. Ehhez az ÁFA kulcs csökkentése az egyik fontos eszköze lehetne, mivel e lépés az ágazatban gyors "kifehéredési láncot" indítana el. A VHT nem kér további költségvetési forrásokat, de sürgeti az elfogadott támogatások időbeni kifizetését és a kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitelkonstrukciók meghirdetését. Emellett szorgalmazza, hogy a kormány a magyar termékek versenyképességét minden eszközzel javítsa.
Alig lábalt ki a tejágazat az egész Európát sújtó válságból, máris óriási nehézségekkel kell szembenéznie - hangsúlyozta Bakos Erzsébet, a Tej Terméktanács szakmai koordinátora.
Mára az áruhiány miatt a hazai takarmánykészlet elérte a kritikus szintet, és ez önmagában is árfelhajtó hatást fejt ki. A fehérjetakarmányok és az energiahordozók árának folyamatos növekedése tovább súlyosbítja a helyzetet, aránytalan terhet róva a tejtermelőkre és feldolgozókra. Az is áremelést indukálhat, hogy nőtt az uniós kereslet a magyar tej iránt.
Mindezek kikényszerítik a tejfelvásárlási, a tejipari átadási és a fogyasztói árak emelkedését. Ha az inputköltségek növekedését az árakban nem lehet érvényesíteni, a tejágazatban ismét válsághelyzet alakulhat ki - állapította meg Bakos Erzsébet.
A szürke- és a feketegazdaságban megtermelt tej ma is piaczavaró tényező, és az elmúlt években rohamszerűen nőtt a tejfelvásárlói-tejforgalmazói nepperek száma. Eközben az akciós áron beáramló, többségében kommersz tejtermékek importja több mint hatszorosára nőtt a csatlakozás előtti évhez viszonyítva. A legnagyobb importnyomás a fogyasztói tejnél, a sajtnál és a savanyított tejkészítményeknél jelentkezik. A tejtermékimport 80 százaléka Németországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból származik.
Változatlan nettó átadási árakat feltételezve érzékelhető árcsökkentést jelentene a lakossági fogyasztói árakban, ha a sütőipari termékek 18 százalékos ÁFA kulcsa 5 százalékra mérséklődne - szögezte le Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke. Ehhez azonban az is kellene, hogy a kereskedelem ne nyelje le az ÁFA csökkentés jelentős részét, illetve ne emelje 20 százalék feletti, ma is magas saját árrését.
Varga László szerint a sütőiparnak segítséget jelentene, ha a liszt ÁFA tartalma is 5 százalékra csökkenne, mert a termeléshez kevesebb forgóeszközre lenne szükség. Emellett az ÁFA csökkentése - tette hozzá - a szürkegazdaság kifehérítésére is jótékonyan hatna. A sütőiparban ma 1060 legális vállalkozás 1100 termelő üzemet működtet. Az együttes iparági éves bruttó termelési érték eléri a 114 milliárd, a befektetett tőke pedig a 42 milliárd forintot.
A szakágazat 24 ezer főt foglalkoztat 125 ezer forintos bruttó havi keresetszint mellett.
