A határozattal létrejöhet végre az egységes energiastratégia az ide illeszkedő egyéb koncepciókkal (éghajlati-, megújuló energia, energiahatékonysági, épületenergetikai), és ágazati stratégiákkal (közlekedési, vidék-, felsőoktatási) kiegészülve - írja az fmh.hu

Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.
Elsődleges cél az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülésének hosszú távú biztosítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az állami szerepvállalás növelése. 

A határozat nagy hangsúlyt fektet továbbá a megújuló energiaforrások felhasználására, a jelenlegi atomenergia-kapacitás fenntartására, a regionális infrastruktúra fejlesztésére, az energiahatékonyságra és az ország regionális elosztó- és tranzit szerepének erősítésére.

A határozat elfogadásával a parlament felkéri a kormányt egyebek között arra, hogy "alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert."

A határozat előírja, hogy a kormány legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról. A határozat a közzétételt követő napon hatályba lép.