18,5 gigawattal bővült Európa fotóvoltaikus kapacitása 2011-ben, így az összérték 52 gigawattra nőtt, ennyiből már bőven kielégíthető lenne egy Ausztriáéval megegyező energiaigényű ország áramszükséglete. Az óriási növekedés nem csak helyi szinten hatalmas előrelépés, hiszen mintegy kétharmadát teszi ki a világ napenergia-kapacitás növekedésének. Napenergia szempontból továbbra is fényesnek tűnik a jövő a vén kontinens számára, az elmúlt 10 évben átlagosan 40 százalékkal nőtt évente az európai piac, miközben az előállítási költségek mintegy 60 százalékkal estek vissza. A kivételes eredmények elérésében meghatározó szerepe volt az Európai Unió energiapolitikájának, a megújuló forrásokból származó energia 2020-ra elérendő 20 százalékos részesedésében ugyanis kiemelt szerep jut a napenergiának. Ugyancsak a napenergia vonzotta a legjobban a befektetőket valamennyi megújuló energia közül, világszerte csaknem 98,5 milliárd eurónyi beruházás valósult meg, kétharmada szintén Európában koncentrálódott.
2000 óta világszerte 40-90 százalék közötti volt a napenergia termelés éves növekedési üteme, ha azonban az elmúlt 5 évet nézzük vitán felül Ázsia mondhatja magáénak a legnagyobb mértékű növekedést. A növekedés mozgatórugója egyértelműen Kína, az ország jelenleg a világ napenergia termelésének ötven százalékát adja, és hatalmas összegeket fektet az napelem-gyártásba. Olyannyira, hogy az már az európai versenytársakra pillanatnyilag a legnagyobb fenyegetést a tetemes állami kedvezményekkel bíró kínai gyártók jelentik. Az USA éppen emiatt védővámokkal igyekezett ennek hatását ellensúlyozni, várhatóan az EU is hamarosan követi a példáját.
Az Európa Bizottság Közös Kutatóközpontjának legutóbbi jelentése szerint azonban kutatás-fejlesztés szempontjából továbbra is tagadhatatlan Európa előnye. Ezzel kapcsolatosan a kiadvány a energiahatékonyság növelését és az innovatív épület designt vázolja fel a fotóvoltaikus energia következő kitörési pontjaiként, a kutatóközpont szerint óriási kiaknázatlan lehetőségekkel kecsegtet mindkét terület.
Magyarország adottságai határozottan kedvezők a fotóvoltaikus rendszerek telepítését illetően, ám komoly erőművi méretekben (minimum 1 MW) nem létesültek ilyenek. Pedig helyzetünk jóval kedvezőbb, mint például Csehországé vagy Németországé, 1 kW névleges kapacitással helytől függően 1100-1320 kWh elektromos áram termelhető évente. Az elsődleges problémát a magas beruházási költség és az ezzel párosuló hosszú megtérülési idő jelentette, ám az elmúlt évek fejleményei minimum a lehetőségek újragondolását tennék szükségessé. Az elektromos áram fogyasztói árának növekedésével párhuzamosan csak 2000 és 2009 között 25-szörösére nőtt a fotóvoltaikus rendszerek kapacitása, miközben a napelemek fajlagos ára töredékére csökkent.
