Nem közelítenek egymáshoz az álláspontok az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 10 százalékra csökkentése ügyében. A meghatározó élelmiszeripari cégeket tömörítő lobbicsoport, a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet felkérésére tavaly az Ernst & Young készített tanulmányt az adókulcs csökkentés várható hatásairól. Eszerint 10 százalékos kulcs mellett a büdzsébe is befolynának a forgalmi adóból várt bevételek, továbbá a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájárulna, hiszen ekkora áfaszint mellett már nem érné meg csalni.
A szervezet szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumot abbéli félelme tartja vissza a csökkentés meglépésétől, hogy nem teljesül az idei évre meghatározott hiánycél, a Népszabadság megkeresésére is azzal érvelt a tárca, hogy rosszul venné ki magát a Nemzetközi Valutaalapnál egy radikális mérséklés. Torba Tamás, a fórum szóvivője nem érti az indoklást, mivel állítása szerint ők is tárgyaltak az IMF képviselőivel, hasonló aggályok pedig nem merültek fel. Annál nagyobb volt a tárgyalópartnerek megdöbbenése, hogy Magyarországon ekkora problémát okoz a feketegazdaság az élelmiszeriparban.
Az Európai Unió országait vizsgálva 27 - illetve a tejtermékek esetében 18 - százalékos kulcsával egyértelműen Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerek áfája. A környező országokban Romániát jellemzi hasonlóan magas, 24 százalékos áfakulcs, Szlovákiában 20, Csehországban 14, Ausztriában 10, Szlovéniában mindössze 8,5 százalék az érték. Hazánkat is beleértve mindössze nyolc tagállamban van hatályban 20 százalékos vagy afölötti élelmiszer-áfa. A jellemző gyakorlat a 10 százalék alatti áfa, ez 15 uniós országban tapasztalható, de például Írországban vagy Nagy-Britanniában egyáltalán nem esnek az áruforgalmi adó hatálya alá az élelmiszerek.