Ha jól körbenéz a szobában, valószínűleg mindenben talál valamilyen összetevőt, amit a BASF gyárt. Ha beül egy autóba, biztos lehet benne, hogy rábukkan valamilyen BASF alapanyagra. Új BASF kazettára már biztosan nem lelünk, műanyag felnit és aszálytűrő mezőgazdasági vegyszereket annál inkább. A magyar piacon már a rendszerváltás előtt aktív vegyipari konszern kelet-közép-európai vezetője, Herbert Fisch többek között az európai autóipar válságáról, a GMO-mentes Európa esélyeiről, a Daimlerrel közösen fejlesztett koncepcióautóról, a német multinacionális cégek magyarországi helyzetéről és a vállaltcsoport stratégiai céljairól osztotta meg velünk gondolatait.

Agrarszektor.hu: Ha egy laikust megkérdeznénk, hogy ismeri-e a BASF-et, még ma is a kazetta jutna az eszébe. A sztereotípiát félretéve, a BASF vegyipari konszern ma már nyilván nem ezzel foglalkozik. Mi a cégcsoport tevékenysége globális szinten?

Herbert Fisch: Ez a sztereotípia valóban él még mindig, és ez nem véletlen: a BASF találta fel a mágnesszalagot. Az egykor nagyon sikeres kazettaüzletágat azonban 1990-ben eladtuk egy török vállalatnak, amely még három évig használhatta a nevet. A kazettaüzlet már eléggé lefelé ívelt akkor, és az idő minket igazolt, a kazetta ma már gyakorlatilag nem létezik, teljes technológiai váltás történt.

A BASF ma a legnagyobb vegyipari cég világon. Elég, ha annyit mondok, hogy ha sorra vennénk, akkor ebben a szobában mindenben találnánk valamilyen összetevőt, amit a BASF gyárt. Közvetve vagy közvetlenül gyakorlatilag minden nagy iparág számára szállítunk. Nagyon széles a portfoliónk: vegyi anyagok széles skálája, műanyagok, speciális vegyi anyagok, kötőanyagok a festék és ragasztóipar számára, üzemanyag-adalékok, oldószerek, pigmentek, bevonatok, az építőipar számára gyártott betonadalékok, vagy éppen az autóipar számára műszaki műanyagok - lehetetlenség lenne felsorolni. Alapanyag-beszállítóként szinte mindenhol jelen vagyunk, de nyilván az emberek többsége nem is gondol erre.

A.: Az egyik legfontosabb iparág a BASF számára tehát az autóipar. Az Európai Unióban jelenleg válságban van az iparág, az új autók értékesítési volumenei egyre csökkennek, és a nagy autógyártók némelyike komoly bajban van. Hogy érinti ez a BASF-t? Többnyire német autógyártóknak szállítanak, vagy pl. japán cégeknek is?

H. F.: A legtöbb autóipari alkatrész nagyon hasonló, majdnem minden gyártó ugyanazt használja, így mindenhová szállítunk. Biztos vagyok benne, hogy a világon minden autóban megtalálható valamilyen alapanyag, amit mi gyártottunk.

Az európai autópiac visszaesése nyilván minket is érint, ennek ellenére az autóipari üzletágunk sikeres volt az elmúlt időszakban is. Természetesen vannak trendek amelyek alól nem vonhatjuk ki magunkat: Nyugat-Európában vannak problémák, a keleti országok egyértelműen jobban teljesítenek. Itt az autóiparhoz kapcsolódó területeken számottevő növekedést tudunk felmutatni.
Ebben az iparágban számos fejlesztést végzünk, ennek egyik legjobb példája a műanyag felni, amely rengeteg súlymegtakarítással jár az általánosan használt alumínium felnihez képest. Ilyen felnit mi készítettünk először, és úgy véljük, hogy a jövő autóin egyre több műanyag elem lesz. A beszállítás mellett a gyártókkal közös fejlesztéseken is dolgozunk. Nagyjából másfél éve a Daimlerrel közösen kezdtük el egy koncepcióautó, a smart forvision fejlesztését. Ez a kocsi nem lesz az utakon egy év múlva, de számunkra az a fontos, hogy innovatív technológiai fejlesztésekben vegyünk részt, és építsünk ezekre együttműködésekre.

A.: Hogyan érintették a BASF-et a közép-kelet-európai régióban történt autóipari beruházások?

H. F.: Ezek a beruházások természetesen a mi eredményeinkre is hatással vannak. Ha egy nagy autóipari cég jelentős beruházást hajt végre valahol, az magához vonzza a beszállítókat is. A kecskeméti és a győri gyárak fejlesztéséhez kapcsolódóan az iparág bővülése most Magyarországon is látványos. Olyan jó nevű első szintű beszállítók is megjelentek már, mint a Magna vagy a Johnson Controls. Az autóipar az elmúlt 12-16 hónapban nagyon jól teljesített Magyarországon, és ez a pozitív hatás jól lemérhető a műanyagok területén is.

A Bosch Budapesten létesített fejlesztőközpontot, ami a BASF számára is kulcsfontosságú. Az anyagok egy részét mi szállítjuk, és fejlesztői együttműködésekben is részt veszünk. A régióban kifejezetten jó üzleti kapcsolatban vagyunk a romániai Daciával, szerencsénkre éppen ők voltak azok, akik a válságot is jól viselték.

A.: Szó esett nagy német vállalatokról, amelyek Magyarországon is jelen vannak. Hogyan látja a magyarországi üzleti és szabályozói környezetet? A német multinacionális cégek panaszkodnak a jogbiztonságról és a jelenlegi kormány hozzáállásáról.

H. F.: Természetesen mi is szembesülünk ezzel a problémával, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökségi tagjaként pedig nagyobb rálátásom is van a témára. Amikor az új szabályozások, különadók, stb. - meglehetősen váratlanul - életbeléptek, akkor mi is elgondolkodtunk egy pillanatra. Bár alapvetően szerencsések vagyunk, mert ezek közvetlenül nem érintenek minket, de közvetetten nyilván hatással vannak az iparágra. A probléma az, hogy a döntéseket nem éppen a legmegfelelőbb módon kommunikálják, ha nem így történik, akkor lehet, hogy a változások sokkal simábban végbemehettek volna. Az emelkedő költségeket, adókat megfelelően le lehet kezelni, de ha egy új szabályozás tíz nap alatt lép életbe, akkor lehetetlen felkészülni rá. Normál esetben közép- és hosszútávra tervezünk, ez az eljárás viszont óriási bizonytalanságot és rossz érzéseket kelt. Most kicsit nyugodtabb a helyzet, de a piaci szereplőknek mindig résen kell lenni, sosem tudhatjuk, mi jön. Persze a német és egyéb sajtóban megjelent hírek és kommentárok némileg eltúlozták a történteket, de ennek ellenére azt gondolom, hogy felesleges provokáció is történt a magyar fél részéről.

Emellett tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország befektetési szempontból az egyik legjobb helyszín, és a német vállalatok már eddig is rengeteg működőtőkét hoztak Magyarországra. Magyarországot nem olyan országnak látom, ahol a szakképzettséget kevésbé igénylő munka lenne a legfontosabb. A legfontosabb a magas képzettségű, minőségi humán tőke, az pedig könnyen elérhető itt. Nyilván nem véletlen, hogy a Bosch is rengeteg szakembert foglalkoztat budapesti fejlesztőközpontjában.

Fontos látni azonban, hogy pl. a BASF sem itt, hanem Lengyelországban kezdett egy nagy beruházásba. Számításba vettük Magyarországot is, de ha két ország a döntés alapját képező tényezők szempontjából nagyjából ugyanazon a szinten áll, akkor valami szerint csak dönteni kell. Persze Lengyelország esetében az is fontos szempont, hogy közel van Németországhoz.

A.: Említette, hogy a régióban a mezőgazdasági üzletág nagyjából harmadát teszi ki a bevételeiknek. A magyar mezőgazdaság nagyon jól teljesített az elmúlt években. Olyan év is volt, amikor a reálnövekedést tekintve recesszióba esett volna a magyar gazdaság, de a mezőgazdaság közel kétszámjegyű növekedése a teljes gazdaságot kihúzta a recesszióból. Milyen hatással volt ez a BASF eredményeire?

H. F.: Az ágazat növekedését együtt kell vizsgálni a piaci részesedéssel. Ha valaki már eleve magas piaci részesedéssel bír, akkor nehéz tovább növekedni. Mi szerencsére elég jól ki tudtuk használni az iparág felívelését, mind az értékesítési eredményeink, mind a piaci részesedésünk nőtt. Az elmúlt években több tekintetben is pozitív változások történtek az ágazatban, így pl. a terményárak jelentősen megemelkedtek, és javult a gazdák fizetőképessége. Az utóbbi két év üzleti szempontból nagyon jól alakult, de vannak bizonyos határok. A profitábilis üzlet azonban alapvetően jobban érdekel minket, mint a piaci részesedés.

A.: A cég nagyon sokat invesztál az innovációkba. Mit jósol, hosszabb távon milyen irányokba indul el a vállalat globális szinten és itt Közép-Kelet-Európában?

H. F.: A fejlődés iránya a specializáció, mert a haszon a speciális területeken sokkal magasabb. Az elmúlt években ki is vontunk befektetéseket a tömegtermékekből. A BASF volt pl. legnagyobb polisztirén-gyártó a világon, de mára teljesen kivonultunk erről a területről (még van 49%-os részesedésünk, de az Ineos vette át a gyártást). Ezzel párhuzamosan viszont hatalmas összeget áldozunk az innovációkra, a tavalyi évben 1,7 milliárd eurót fektettünk kutatás- fejlesztésbe. Az innovációink egyrészről specializált vegyipari területekre koncentrálnak - olyan iparágakban mint pl. az energiagazdálkodás vagy a nanotechnológia-, illetve más, számunkra stratégiai fontosságú területeken is aktívak vagyunk. Már említettem a smart forvision koncepcióautót, emellett az autókatalizátorok és a folyamatkatalizátorok területén is fejlesztünk. Az utóbbi ágazatban nagy lehetőségek rejlenek.

Továbbá nagyon fontos küldetés számunkra, hogy hosszú távon hozzájáruljunk a megfelelő minőségű élelem és tiszta víz biztosításához az egész világon. A vízkémia területén egy teljes portfolió kialakításán dolgozunk.

A.: A mezőgazdasági üzletágban mi az innováció iránya? Mit jelent közelebbről az utóbbi küldetés.

H. F.: Ez alapvetően a termények hozamnöveléséről szól. Komoly eredményeket tudunk elérni a BASF termékek és a megfelelő vetőmagok kombinálásával, ezért működünk együtt intenzíven a nagy vetőmaggyártó cégekkel. Emellett persze a gyomirtók és más mezőgazdaságban alkalmazott vegyipari termékekben is nagy potenciál rejlik. Nagyon fontos lenne az aszályproblémák megfelelő kezelése, amelyre a múlt évi súlyos aszály Magyarországon is világosan rámutatott. Mi például tudunk olyan termékeket fejleszteni, amelyek valamilyen módon megkötik a talajban a vizet és fokozatosan engedik azt vissza.

Itt elkerülhetetlenül felmerül a GMO kérdés is, amely Európában nagyon kényes terület. Ezen a téren teljesen ki is vonultunk Európából, csak az Egyesült Államokban és Ázsiában vagyunk aktívak.

A.: A GMO megítélése ellentmondásos, azonban megkerülhetetlen kérdés. Nem gondolja, hogy az Európai Unió mezőgazdasága kevésbé versenyképes a GMO növények termesztésének betiltása miatt? Az amerikai mezőgazdaság már 20 éve használ GMO termékeket.

H.F.: Egyértelmű, hogy Európában a GMO betiltásával alacsonyabbak lesznek a hozamok. Ez egy előnytelen helyzet, de bele kell törődni. A BASF kivonult Európában erről a területről, mert az EU jelenlegi vezetése és álláspontja mellett esély sincs a génmódosított termények nagyszabású bevezetésére. A társadalom nagyon elutasító ebben kérdésben. A génmódosított termékek társadalmi elfogadottsága Németországban például nulla.

Az Amflora burgonyánkkal (egy genetikailag módosított burgonyafajta - a szerk.) végeláthatatlan vitákba bonyolódtunk - a semmiért. Még csak beszéltünk a génmódosításról, de már az is komoly indulatokat keltett. A végén már ténylegesen összecsapások történetek a földeken, amire egy társadalomban nem kellene, hogy sor kerüljön. Ez az összes termékünk megítélésére is kihatással lehet, noha koránt sincs szó arról, hogy mindegyik génmódosított lenne. Ezért mindenképpen átgondolt lépésnek tartom a kivonulásunkat az európai piacról. Ez egy politikai döntés is volt.

A.: Gazdasági értelemben fenntartható a GMO-mentes Európa? A génmódosított termékekről folyó vita igazából nem racionális alapokon zajlik, sokkal inkább egyfajta hitvita.

H.F.: Úgy vélem, hogy nem tartható fent. Azonban mindenki máshogy látja ezt a kérdést. Önnek is van egy véleménye, nekem is van, és mindketten európaiak vagyunk. Teljesen érzelmi alapú vitáról van szó, még a döntéshozók sem tudják, mi a megfelelő válasz. Pedig a valóságban nem is létezik GMO-mentes Európa, mert az Unióba érkező szója nagy része génmódosított. A szóját Dél-Amerikából importáljuk, és állati takarmányként használjuk, szóval végső soron igenis eszünk génmódosított termékeket.

A.: Milyen tevékenységekre koncentrálnak az agrárszektorban Magyarországon és Közép-Kelet-Európában? Mekkora a piaci részesedésük az egyes termékkörök esetében?

H.F.: Magyarországon az első három növényvédelmi cég között vagyunk. Tavaly a teljes forgalmunk 178 millió euró volt, de ebben minden tevékenységünk benne van, nem csak a mezőgazdaság. Ennek nagyjából egyharmadát adja az agrárüzletág. Magyarországon és a szomszédos országokban - Ausztria és Csehország kivételével - a legerősebb szegmensünk a mezőgazdaság. A műtrágyaüzletből viszont mára teljesen kiszálltunk, bár korábban két műtrágyagyárunk is volt, ezeket már értékesítettük.