Mikor lépett piacra a Monsanto Magyarországon, mi áll a tevékenység fókuszában? Mennyi látszik Magyarországon a mezőgazdaság világszintű forradalmából? Hogyan lehetne növelni a hazai agrárium teljesítményét? Hogyan éli meg a magyarországi üzletág a Monsanto kedvezőtlen nemzetközi kommunikációs történetét? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szanyi Istvánnal, a vállalat kelet-közép-európai vezetőjével.

Agrárszektor: Mi a Monsanto tevékenysége globális szinten és Magyarországon?

Szanyi István: Globális szinten a Monsanto gyakorlatilag mind a hagyományos vetőmagok területén, mind a biotechnológiában piacvezető. Árbevételünk 11 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítjuk, ezzel mi vagyunk az egyik leginnovatívabb vállalat a világon. Magyarországi tevékenységünket 1997-ben kezdtük el, a hazai piacon mára a szántóföldi növények területén piacvezetők vagyunk kukorica-vetőmagban, amely az egyik legnagyobb felületen termesztett növény Magyarországon. Budapesten van a kelet-európai központunk, innen irányítjuk a vállalatcsoport tevékenységét Ukrajnától Törökországig. Kutatás-fejlesztési tevékenységet Magyarországon kiemelten végzünk, Szatymazon és Kecskeméten található egy kutatóállomásunk, az utóbbiba más európai országokból is hoztunk át kutatási tevékenységeket.

Az egyik legfontosabb fejlesztésünk jelenleg, az un. "integrated farm system" technológia kialakítása, ez a rendszer a növénytermesztést informatikai megoldásokkal és szolgáltatásokkal támogatja. Emellett a vállalat a biológiai jellegű fejlesztésekbe szintén sokat invesztált az elmúlt években.

Agrárszektor: Milyen terveik vannak Magyarországon?

Sz.I.: Az iparágunk különleges helyzetben van, ugyanis a mezőgazdaságban globális szinten óriási forradalom zajlik. A növekvő népesség egyre nagyobb élelmiszerigényt teremt, a fogyasztás átalakulóban van, a korábbiaknál nagyobb ütemben nő a kereslet a hús iránt is. A rendelkezésre álló földterület ezzel szemben korlátozott. Ha jobban átgondoljuk, hogy hol vannak még termelésbe vonható területek, nem sok helyszín jut eszünkbe: Brazília, Oroszország, Szudán… Rövid a sor. A mezőgazdaság így az egész világon stratégiai fontosságú terület lett. A termelésbe bevont területek aránya az egész világon, így az európai országokban is dinamikusan bővül - ahol persze van rá lehetőség. Vegyünk például egy alapvető növényt, a kukoricát: míg Lengyelországban pl. 2006-ban csak 700 ezer hektár volt a kukorica vetésterülete, 2013-ban már 1 millió hektár. Mi itt élünk, Kelet-Európában, ahol viszonylag jók az adottságok a mezőgazdasági tevékenységre, így szerencsés helyzetben vagyunk.

Agrárszektor.hu: Magyarországon mennyi látszik ebből a forradalomból?

Sz.I.: : Természetesen Magyarország is együtt halad a világgal, a globálisan felmerülő pluszigények minket is érintenek. A technológiát tekintve is tartjuk a lépést, Magyarországon ugyanolyan  jó minőségű vetőmagot, vegyszereket, stb. használjuk, mint egy amerikai farmer. Bár vannak területek, ahol el vagyunk maradva, az aszály pl. elég komoly kihívást jelent, ami hektikussá teszi a teljesítményünket.

Agrárszektor: Mekkora a növekedési potenciál a hazai növénytermesztésben? Hogyan lehetne növelni a teljesítményünket?

Sz.I.: Óriási tartalékok vannak a magyar gazdálkodók kezében, és ezek realizálása attól függ, hogy hogyan használják a termőterületeiket. Ehhez, ahogy említettem, egy dolog mindenképpen nagyon fontos lenne, mégpedig az öntőzőrendszerek fejlesztése. És itt jön a képbe egy aktuális téma: ezeknek a rendszereknek a fejlesztéséhez elengedhetetlen lenne a birtokszerkezet megváltoztatása. Az lenne az optimális, ha nem lennének szétszabdalt táblák vagy területek, amelyek akadályozzák a nagy rendszerek létesítését.

Egyébként a Monsanto a közelmúltban elindult egy kezdeményezéssel, az un. "plusz 1 tonna/hektár" programmal. A programot a BASF-fel, a Timac Agroval és az Amazone-val, tehát - egy növényvédős, egy műtrágya és egy gépgyártó céggel közösen végezzük. Úgy gondoljuk, hogy plusz egy tonna hektáronként benne van a magyar kukoricatermesztésben, amelyet egy jó hibridválasztással és egy ehhez szabott technológiával, szaktanácsadással (pl. tőszámjavaslat, műtrágyajavaslat, vetési idő, talaj-előkészítés), el is lehet érni. Előbb-utóbb számítástechnikával is tudunk segíteni a magyar gazdáknak, ahogy ezt tesszük már Amerikában.

Agrárszektor: Milyen informatikai megoldásokról van szó?

Sz.I.: A jövő a számítástechnikában van. A növénytermesztés előbb-utóbb úgy néz majd ki, hogy a termelőnek a vetés előtt csak a talajadatokat kell megadnia, és a számítógép elemzi, hogy azon a területen milyen időjárás a jellemző, megvizsgálja a talaj tápanyagszintjét és egyéb releváns paramétereket. Ezt követően már csak egy kis chipkártyát kell behelyezni a traktorba, amely kiválasztja a megfelelő hibridet és a hozzá tartozó tőszámot. Amerikában már ezt a technológiát is elindítottuk, 180 farmer követi a programot. Magyarországon ezeket a folyamatokat egyelőre csak manuálisan végezzük, ám minden fejlesztésünk, kísérletünk e technológia mentén halad, hogy később majd itt is alkalmazni tudjuk: meghatározzuk, hogy egy hibridhez milyen tőszámot használjunk, mennyi műtrágyát, mikor végezzük el az adott műveletet, stb. A megfelelő kombinációkkal ki tudjuk használni, azokat az óriási tartalékokat, amelyek a magyarországi növénytermesztésben rejlenek.

Agrárszektor.hu: Mennyire van nyitottság erre az innovációra a magyar gazdák részéről?

Sz.I.:  Nagyon. A gazdák éhesek az információra és a technológiai tanácsadásra. Nyilván számukra az a legfontosabb, hogy a költség/haszon arányt hogyan tudják menedzselni. A "plusz 1 tonna/hektár" program keretén belül elvégeztük az előzetes termésbecsléseket az egyes termőterületekről, ebben több száz gazdával, termelővel dolgoztunk együtt, úgyhogy határozottan azt tapasztaljuk, hogy van érdeklődés az innovatív technológiára.

Agrárszektor.hu: Magyarország jó adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági tevékenységre, de nem kell messzire mennünk, hogy olyan országokat találjunk, amelyek sokkal jelentősebb potenciállal rendelkeznek. Ukrajnában pl. Amerika után a legnagyobb a fekete földek mennyisége, így elképesztő lehetőségeik rejlenek az növénytermesztésben. Az ukrán termésmennyiségek erősen befolyásolják a világpiaci árakat, a terménykivitel pedig Magyarország hagyományos exportpiacain is közvetlen versenytársként jelenik meg. Mit jelent ez a hazai mezőgazdaság számára?

Sz.I.: Félelemre semmiképpen nincs okunk, de azt látni kell, hogy óriásiak az adottságok és lehetőségek Ukrajnában. Több 100 ezer hektáros egybefüggő területek vannak, de gond nélkül lehet olyan termelőket is találni, akiknek 500 ezer hektárjuk van. Ehhez képest Magyarországon 20 ezer hektár a plafon. A beruházások szempontjából sokkal nagyobb távlatokban gondolkodnak, mert megengedhetik maguknak a legmodernebb, nagyüzemi gépesítésre alkalmas technológiákat.

A magyar növénytermesztésnek megvannak a külső és a belső piacai, az exportpiacok mindig küzdelmesek, mert vannak hátrányos adottságaink, pl. nincs tengeri kikötőnk, a folyami szállítás pedig eléggé bizonytalan. Ennek ellenére a kukoricaexport területén erősek vagyunk, a franciák után talán a legjelentősebb szereplői vagyunk az uniós piacnak. Magyarországon a kukorica aránya a szántóföldi növények között 26-27 százalék, míg pl. Franciaországban csak 13 százalék. Hazai vetésterülete az elmúlt években stabilan 1,1-1,3 millió hektár volt, de ez már nem nagyon tud bővülni, mert a vetésforgó miatt vannak korlátok. Igaz, csökkenni sem fog, mert az exportpiacok folyamatosan nyílnak.

Ezzel párhuzamosan a belső kereslet is bővül - pár évvel ezelőtt még alig volt bioetanol-felhasználás kukoricából, de tavaly és idén az iparág már 1,5 millió tonnát szívott fel a magyar piacról. Az ipari felhasználás is jelentős, ami egy stabil, biztos keresletet jelent.

Agrárszektor.hu: Hogyan élik meg azt a kedvezőtlen kommunikációs történetet, amibe a Monsanto a GMO kapcsán került?

Sz.I.:  Tiszteletben tartjuk, hogy Magyarországon az Alaptörvényben lefektették, hogy az ország GMO-mentes. Így ennek megfelelően alakítjuk ki az üzletpolitikánkat. Az üzletmenetünk Európában eddig is 98 százalékban a hagyományos vetőmagra épült, a genetikailag módosított növények nem szerepelnek a stratégiai tervekben. Az elmúlt 1-2 hónapban a termesztési célra beadott kérelmeinket vissza is vontuk az Európai Bizottságnál, és a továbbiakban a hagyományos vetőmagokra fókuszálunk. A világ többi részén azonban a nagy mezőgazdasági országok, és a meghatározó piaci szereplők használják a GMO-t, az engedélyek élnek, és a GMO-kérdéstől Európa sem tudja függetleníteni magát.

Agrárszektor.hu: Európában egyelőre eldőlt ez a kérdés?

Sz.I.: A termesztés szempontjából igen. Van viszont olyan kukorica, ami Spanyolországban, Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is köztermesztésben van. Ezt nem adtuk fel, az engedélye megvan, de az újonnan beadott termesztési célú engedélyeinket visszavonjuk. A hagyományos vetőmagok terén is nagyon sok a fejlesztési lehetőség, nemcsak a magyarországi vetőmagüzemeinket bővítettük, hanem Ukrajnában is most épül egy üzemünk, valamint Törökországban, Franciaországban, Romániában is fejlesztünk. Oroszországban ugyancsak elindítottuk a piacfelmérést.

Agrárszektor.hu: A gazdák részéről egyébként mennyire merül fel az igény a GMO vetőmagokra?

Sz. I.: A GMO-kérdésben ketté kell választani a mezőgazdaságban dolgozókat és a közvéleményt. A közhangulat egész Európában GMO-ellenes, a gazdáknak viszont jelentős hányada alkalmazná a technológiát. A kukoricatermesztésben a legutóbbi GMO-fejlesztés éppen egy szárazságtűrő fajta, amelynek előnyei és versenyképességbeli jelentősége úgy gondolom, hogy nem szorul különösebb magyarázatra.

Agrárszektor.hu: A termelők sokszor úgy érzik, hogy semmilyen ráhatásuk nincs a felvásárlási árak alakulására. Ez valóban probléma?

Sz.I.: Semmiképpen nem gondolom problémának. Vannak olyan körülmények, amelyeket az ember tud befolyásolni, és vannak olyanok, amelyeket nem. Ezzel együtt kell élni. A magyar mezőgazdaság, ezen belül főleg a növénytermesztés így is nagyon profitábilis.

Agrárszektor.hu: Többször felmerül az aszály és a hiányzó öntözőrendszerek problémája Magyarországon. Ezek kialakítása gyakorlatilag megszüntetné a termelők kiszolgáltatottságát az időjárás változásának, így a termésmennyiségek és a bevételek hektikusságának. Kinek a feladata lenne ezt megoldani?

Sz. I.: Mindenkié, ezt közösen kellene megoldani. Szükség lenne egy keretszabályozásra, amit az állam tudna megadni, és emellett a magánszektornak is sokat kell tennie. Mi is indítottunk olyan programot, amely a termelők öntözési beruházásait támogatja. Ez nem véletlen: azok a vállalatok, amelyek érdekeltek abban, hogy legyenek öntözött területek, amelyen a termelőnek biztos termése, így biztos árbevétele van, támogatják az öntözőrendszerek beruházásait. A biztos árbevételből pedig a termelők vissza tudják fizeti a támogatást és a hiteleket. A Vetőmag Szövetségben pl. közösen dolgozunk azon, hogy ezek a piaci szereplők a termelőkkel együtt érdekképviseletként meg tudjanak jelenni az állam előtt, illetve szakmai javaslatot tudjanak adni az ügy továbbmozdítása érdekében.