Magyarország még évekkel ezelőtt kérte az Európai Bíróságtól, hogy tiltsa el Szlovákiát a "Vinohradnicka oblast' Tokaj" eredetmegjelölés használatától. A szomszédos ország ugyanis saját törvényi szabályozásában a "Tokajská vinohradnicka oblast" megnevezést alkalmazta, az Európai Bizottságtól viszont mégis azt kérte, hogy a magyar "Tokaj" megnevezéshez sokkal jobban hasonlító, "Vinohradnicka oblast' Tokaj" megnevezést szerepeltethesse a borok eredetmegjelölésének és földrajzi jelzésének elektronikus uniós nyilvántartásában (E-Bacchus nyilvántartás).
Magyarország azért fordult az Európai Bírósághoz, mert Brüsszel eleget tett a szlovák kérésnek. Most viszont a luxemburgi testület úgy foglalt állást, hogy a magyar keresetet, illetve fellebbezést teljes egészében elutasítja. Így tehát Szlovákiának joga van ahhoz, hogy uniós szinten is használhassa a "Vinohradnicka oblast' Tokaj" eredetmegjelölést.
A VM szerint részletkérdésről van szó
Az Európai Bíróság mostani döntése csak arra a részletkérdésre vonatkozik, hogy Szlovákia a Tokaj megjelölés mely származtatott alakjának - azaz a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblas»" vagy pedig a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" - használatára jogosult - magyarázza közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Ez az eljárás tehát nem annak eldöntésére szolgált, hogy Szlovákia egyáltalán jogosult-e a Tokaj eredetmegjelölés használatára és nem is ez volt a magyar cél az eljárás megindításakor. A döntés a jelenlegi status quo helyzet fennmaradását jelenti a magyar és szlovák fél között a Tokaj eredetmegjelölés tárgyában.
A VM tájékoztatása szerint az Európai Bizottságnak 2014. december 31-ig lehetősége van megvizsgálni e dokumentumok EU-jognak való megfelelőségét, így a Tokaj-vitában teendő további lépéseket az határozza meg, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból mit eredményez a 2011-ben benyújtott szlovák és magyar termékleírások európai bizottsági vizsgálata. A kormány elkötelezett a tokaji bor és a tokaji termelők érdekeinek védelmében - hangoztatta a VM.
Örülnek a határ szlovák oldalán
Pozitív döntésnek tartják a szlovákiai régió borászai az Európai Bíróság döntését. Nagy Géza őstermelő szerint éppen olyanok a szőlőtermesztés és a bor előállítási feltételei, mint a határ túlsó oldalán és hasonlóak a bor készítésének metódusai is, ezért sajnálatos, hogy ez a vita egyáltalán kialakult. Magda Haburová, a szlovák tokaji térség kistermelői szövetségének elnöke az évek óta húzódó vitáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a vita az utóbbi években sajnos nem nélkülözte a politikai színezetet, holott a vitás kérdésekre szerinte kizárólag szakmai szinten kellett volna megoldást találni.
"Többször is mondtam, hogy ebbe a kérdésbe nem kellett volna bevonni a politikát" - jegyezte meg. "Soha nem kételkedtem abban, hogy ez az exkluzív márkanév megilleti az érintett szlovákiai régióban termelt borokat is" - mondta Haburová a luxembourgi bíróság döntésével kapcsolatban. Hozzátette: a világszerte elismert bortermelő vidék egykoron egységes volt, s a politikai határ megváltoztatásával csak az országok, nem pedig a régió szétválasztására került sor.
A tokaji borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed.
Szlovákia kérelmére a Bizottság felvette a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m.t. minőségi borok) jegyzékébe. E jegyzéket, amely az oltalom alatt álló eredetmegjelölések használatának feltételeire vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állítottak össze, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2006. február 17-i és 2007. május 10-i számában tették közzé.
2009. július 31-én, azaz egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése és "a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása" ("E-Bacchus" nyilvántartás) bevezetése előtt, az m.t. minőségi borokra vonatkozóan új jegyzéket tettek közzé. Ennek alkalmával a korábbi jegyzékekben közzétett oltalom alatt álló eredetmegjelölést Szlovákia kérelmére a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast'" oltalom alatt álló eredetmegjelölésre módosították.
Az m.t. minőségi borok jegyzékének közzététele helyébe az E-Bacchus nyilvántartás lépett. A 2009. augusztus 31-i új jegyzéknek megfelelően a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast'" oltalom alatt álló eredetmegjelölést olyan elnevezésként vezették át az E-Bacchus nyilvántartásba, amely a szlovákiai tokaji borvidékről származó bort jelöl.
2009. november 30-án Szlovákia levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblas»" oltalom alatt álló eredetmegjelölést az E-Bacchus nyilvántartásban a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel váltsafel. E tekintetben Szlovákia jelezte, hogy a "Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblas»" bornév tévesen került az m.t. minőségi borok jegyzékébe, és nemzeti jogszabályában ténylegesen a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" megnevezés szerepelt.
A Bizottság miután meggyőződött róla, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a szlovák jogszabály tartalmazta a Vinohradnícka oblas» Tokaj" megnevezést, helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította az E-Bacchus nyilvántartásban szereplő adatokat.
Magyarország azonban vitatta e módosítást a borokra vonatkozó, 2009. június 30-án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos új szlovák törvényben szereplő "Tokajská vinohradnícka oblast'" kifejezésre hivatkozva. Magyarország ezt követően a Törvényszékhez benyújtott keresetével a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" oltalom alatt álló eredetmegjelölés E-Bacchus nyilvántartásba történő bejegyzésének törlését kérte.
2012. november 8-i ítéletében a Törvényszék kimondta, hogy mivel a "Vinohradnícka oblas» Tokaj" megnevezés már egy uniós rendelet alapján oltalmat élvezett azt megelőzően, hogy azt az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezték volna, maga a bejegyzés nem járt joghatásokkal. A Törvényszék kimondta, hogy a Magyarország által előterjesztett kereset elfogadhatatlan, mivel a Törvényszéknek a Szerződés alapján kizárólag az uniós szervek azon aktusai jogszerűségének ellenőrzésére van hatásköre, amelyek célja joghatások kiváltása.
Magyarország fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéletével szemben.
A Bíróság ítéletében először is - különösen a vitatott bejegyzés tartalma és jogi összefüggései alapján - kifejti, hogy az új borpiaci rendszer jogbiztonsági okokból egy átmeneti rendszerről rendelkezett a 2009. augusztus 1-je előtt a nemzeti jog, és ennek következtében az uniós jog alapján oltalom alatt álló bornevek oltalmának fenntartása érdekében.
Ezt követően a Bíróság rámutat, hogy e borneveknek az E-Bacchus nyilvántartásba való bejegyzése semmilyen hatással nincs az e bornevek által az átmeneti rendszer alapján uniós szinten élvezett oltalomra. A Bizottság ugyanis nem biztosíthatott oltalmat, és nem dönthetett arról, hogy melyik bornevet kell az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezni.
Következésképpen a Bíróság kimondja, hogy a Törvényszék nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1-je óta automatikusan oltalmat élveznek.
E körülmények között a Bíróság, miután emlékeztetett arra, hogy kizárólag az uniós intézmények által elfogadott, kötelező joghatások kiváltására irányuló rendelkezések támadhatók meg uniós bíróságok előtt, kimondja, hogy a vitatott bejegyzés nem minősül megtámadható aktusnak.
Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi a számára, hogy keresetet nyújtson be a Bizottság által az E-Bacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a Bíróság úgy határoz, hogy az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem összehasonlítható, ezért azok eltérően kezelhetők.
E feltételek mellett a Bíróság Magyarország fellebbezését teljes egészében elutasítja.
Az eredeti dokumentum ITT érhető el.
