Magyarországon országszerte átlagosan 110 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot, legnagyobb mennyiségben kukoricát, őszi búzát, őszi és tavaszi árpát és napraforgót.A kukorica vetőmag iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. Kukorica vetőmagot évről évre változó nagyságú területen, de rendszerint 20-30 ezer hektáron termesztenek, a változékonyság okai leginkább a szélsőséges időjárási körülményekből, ill. az Európa-szerte esetlegesen felhalmozódó készletekből eredeztethetőek. A fémzárolt vetőmagtételek mennyisége rendszerint 80-90 ezer tonna körül alakul, a szaporító területeken előállított fajták száma pedig meghaladja a 300-400-at is, mely a többi növény fajtaszámához képest rendkívül magasnak mondható. Legstabilabb felvevőpiacunk hosszú ideje Franciaország, de az utóbbi években Ukrajnából és Oroszországból is fokozódott az érdeklődés az exportra szánt kukorica vetőmagkészleteink iránt - tudtuk meg Ruthner Szabolcstól, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatójától. A hónap elején elfogadott orosz elnöki határozat értelmében az embargó - többek között - nem érinti a vetőmagok kivitelét.
Kalászos gabonáink
A szántóföldi növénytermesztési támogatások sajnos nem kapcsolódnak fémzárolt vetőmag-használati kötelezettséghez, és megszűntek a minősítési díjak megfizetésével járó költségek részben való visszaigényelhetőségének lehetőségei is. Ezek a kedvezőtlen körülmények, továbbá az egyes fajtákhoz kötött nyomon követési hiányok az EU csatlakozás óta eltelt évtizedben a kalászos gabonák, különösképp az őszi búza és az őszi tritikálé esetében a vetőmag-szaporító területek csökkenéséhez vezettek. Ennek fényében nem meglepő, hogy valamennyi főbb szántóföldi növénykultúra közül itt a legalacsonyabb a fémzárolt vetőmaghasználat Magyarországon, az idei évre előre jelzett 90 ezer tonna alig 30 százalékos felújításra ad majd lehetőséget, amely lényegesen elmarad a szakmai minimumot jelentő 40 százaléktól. A rendelkezésre álló készletek - a korábbi évek kritikusan alacsony felújítási szintjéből kiindulva - kielégítik a várható igényeket, de a felújítási szándék növekedése esetén váratlan helyzet, akár térségi hiányok is előállhatnak. A nyáron lehullott rengeteg csapadék (csak júliusban, átlagosan 120 mm eső esett, ami duplája az ilyenkor szokásosnak) következtében meglehetősen változatos képet ad a betakarított búza vetőmagok minősége is, hovatovább a gombafertőzöttség mellett a kései betakarítású termények esetében csíraproblémákkal kell számolniuk a nem ellenőrzött árugabona visszavetésének gondolatával játszadozó termelőknek. A leginkább érintett a területeken fájó terméskiesést írhatunk az idei pocokgradáció számlájára is.
Legfontosabb olajnövényünk, a napraforgó
A hazai napraforgóvetőmag-szaporító terület nagysága évről évre, rendszerint 5 ezer hektár körül alakul, és bizakodásra adhat okot, hogy a megtermelt fémzárolt mennyiség az utóbbi években a korábbi 3-4 ezer tonnáról majd duplájára, 5-7 ezer tonnára emelkedett. Habár a hazai napraforgó vetőmag-előállítás csupán 3 százalékát teszi ki az összes szaporító területnek, további jelentős mennyiségű tétel kerül hozzánk külföldről további feldolgozásra, így az itthon zárolt mennyiségnek végső soron 80-90 százaléka, akár 7,6 ezer tonna napraforgó-vetőmag is elhagyhatja az országot. Az export árbevétele 2010-ben meghaladta a 6 milliárd forintot, célpiacaink közül kiemelkedik Oroszország és Ukrajna, de egyes piaci szereplők kifejezetten a kontinens keleti-délkeleti régiójának (Szlovákia, Románia, Horvátország, Bulgária és Szerbia) ellátására rendezkedtek be.
Elengedhetetlen a kutatás-fejlesztés
A növénynemesítés, ill. a vetőmagágazat kutatás-intenzív, innovatív ágazat, melyben kizárólag a folyamatos megújulásra való képesség biztosítja a cégek prosperitását, versenyképességét. Ruthner Szabolcs elmondása alapján így a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak aránya igen magas és az európai vetőmag ipar az árbevételének 15 százalékát erre a célterületre fordítja. A hazai cégek mellett több nemzetközi cég a vetőmag-értékesítés mellett hazánkba hozta tevékenységének ezen részét, és általánossá vált, hogy a nálunk, vagy a hasonló klimatikus viszonyokkal rendelkező környező országokban forgalmazott vetőmagokat hazai nemesítő műhelyekben fejlesztik ki. A környezeti feltételek és a fogyasztói igények változásához a szektornak folyamatosan alkalmazkodnia kell rezisztens, nagy termőképességű és jó beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező fajták előállításával.
Hazai előállítók
Czigány Tibor, a Syngenta Seeds Vetőmag Termelő és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy napraforgó és kukorica kultúrnövények tekintetében minden szakember bizakodva tekint az idei esztendőre, hiszen a sok csapadék kedvez a növények kifejlődésének, az állományok magasabbak, zöldebbek, mint általában. A jó terméskilátások ugyanakkor letörik a terményárakat, a deszikkálás, szárítás során pedig megnövekedett költségekkel kell idén számolnunk. A nedves környezetben gyorsan terjedő gombafertőzések, tányérbetegségek kezelésére is nagyobb hangsúlyt kell most fordítani, a növényvédőszer gyártók ilyenkor rengeteg gombaölő szert adnak el. A hetekben zajló repce vetőmag-szezonjára hatással van a betiltott neonikotinoidos csávázás. Így a várhatóan jelentkező rovarkárok ellen védekezésképp megnövelt rovarölőszer kivitel és az új fajtákkal realizálható esetlegesen kisebb terméshozam megnövelheti a kockázatát a repcetermesztés sikerességének.
A KWS Magyarország Kft. - mintegy 20 százalékos piaci részesedésével - a teljes hazai őszi káposztarepce vetőmag forgalmazásban a stabilnak mondható második helyet foglal el. Magyarországon elsőként vezették be a WRD (szélessortávú) vetéstechnológiát, és az erre a technológiára kifejlesztett hibridjeikkel számottevő termésátlag növekedést tudtak elérni, mindezt csökkentett vetőmag felhasználás mellett. Pallós Mihály, a cég ügyvezető igazgatója szintén ígéretesnek nevezte az idei kilátásokat, habár az elhúzódó termésérlelés kiteheti a kora őszi fagyoknak a most még szépen díszlő, de kései érésű, kukorica vetőmag előállításra kifejlesztett fajtákat. Megtudtuk azt is, hogy napraforgó esetében a következő években várhatóan némi visszarendeződés indulhat majd meg a hagyományos fajták kisebb mértékű térnyerésével a most még szinte egyeduralkodó "Clearfield" technológiával szemben.
Tisztul a feketepiac
A tapasztalatok szerint szerencsére egyre kevesebb bejelentés érkezik hamisított vetőmagokról, valamint a VSZT értesülései szerint a nagy mennyiségben, szervezett módon történő értékesítésük szerencsére teljesen visszaszorult. A Terméktanács három egymást követő évben folyamatos kampányt folytatott a hamis hibrid napraforgó és kukorica vetőmag-felhasználás ellen. 2011-től a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) kezdeményezésére a növényvédőszer-gyártó cégeket tömörítő szervezettel közösen kampányolnak a hamisítványok visszaszorítása érdekében, továbbá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve közös programot indítottak a vetőgépek deflektorral történő - egyébiránt kötelező - felszerelésére is.
